Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

2002. Augusztus 15., csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét Ihárosi Ibolya Ünnep előtt Jönnek a faxok, a telefonok, legújabban az email üzenetek, ame­lyek mind arról szólnak, hogy milyen rendezvények lesznek au­gusztus húszadika, az állami ünnep alkalmából. Rengeteg telepü­lésen lesz falunap, vagyis helyi ünnep. A kis településeken előfor­dulhat, hogy ez az egyetlen alkalom, amikor „történik" valami. Az óvodások, iskolások bemutatják a szülőknek, nagyszülőknek, hogy mit tanultak, mit tudnak. A valóban amatőr hagyományőrző együttesek fellépnek egymás rendezvényein, esznek, isznak, jól ki­beszélgetik magukat. Meg lehet vitatni az ilyen alkalmakkor a nagypolitikát, a helyi viszonyokat, ki lesz az új, vagy éppen a régi polgármester. Hazajönnek a gyerekek, unokák. A már nem egészen fiatal férfiak focimeccseket játszanak, a gyerekek és az idősebbek pedig szurkolnak nekik. Ezt követően ugyanaz következik, mint fent. Főzés közben pedig megvitatják a világ dolgait. Az esti bálo­kon, mint mindig szerelmek szövődnek, vagy éppen szakítanak a szerelemesek. Mindenesetre lesz mit mesélni az unokáknak. A na­gyobb településeken pedig szokásos rendje van az ünnepnek. Lovasnapok, ünnepi ülések, megemlékezés, avatás, koszorúzás. Ebben meg az a jó, hogy már mindenki tudja, mi mikor követke­zik. Állami és helyi kitüntetéseket adnak ói. Akik kapják örülnek, akik megint nem kerülnek sorra, várják a következő ünnepet. Biztosan sokan vannak, akiket mindez nem érdekel, de nekik meg ott van a négy napos munkaszünet. Annak is lehet örülni. ____________Megkérdeztük Olvasóinkat ________ Szeretne-e vidéken élni? Aki nagyvárosban él, az a nyugodt, vidéki élet után áhítozik, aki pedig egy faluban tölti napjait, az néha azt gondolja, le­marad az élet nagy dolgairól. Olvasóinktól azt kérdeztük, szeretnének-e vidéken élni? Kiss Emőné, óvónő: Húsz évig a fővárosban éltünk, majd a kislányunk miatt döntöttünk úgy, hogy vidékre költözünk, mert ott nyugodtabb az élet. Nem bántam meg a döntést, de kevés a munkalehetőség, anyagi­lag nem jártunk jobban. Mózsi László, alpolgármester: Én világéletemben Alsónyéken éltem, tehát nincs összehasonlítási alapom, hogy milyen a városban. Falun stressz mentesebb az élet, jó a levegő, mozogni is lehet, ha az ember­nek van egy kiskertje. Soha nem vágytam arra, hogy máshol éljek. Töttős Sándomé, kultúrházvezető: Nem az a fontos hol lakik az em­ber, hanem az, hol találja meg a lelki békéjét. Én nem költöznék város­ba. Egy falu sokkal emberibb világ, mint a város. Mirk István, kertészmérnök: Vidéken gyerekeskedtem, majd Buda­pesten laktam, mindig kertes, családi házban. Mindenhol jól éreztem magamat. Végül a családommal tudatosan költöztem falura, mert álla- tokat tartok, gazdálkodom._________________________________■ Sz avazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu , és SMS üzenetben: 20/4S4-36-S4_______ Előző kérdésünk: Lesz-e még nyár az idén? Szavazóink többsége, pontosan 89 száza­léka úgy voksolt, hogy még lesz jó idő. MAI KÉRDÉSÜNK Tart-e az árvíztől? Tehermentesítő út a város szélén A történelmi városközpont visszakerül a polgárok birtokába Ezzel a beruházással Szekszárd elindult a valódi felemelke­dés útján: s részese lett egy olyan folyamatnak, mely végered­ményeként egy gazdasági akcióterület közepén fog elhelyez­kedni. Kocsis Imre Antal polgármester így foglalta össze a je­lentőségét annak a tehermentesítő útnak, melyet tegnap adott át a megyeszékhelyen Csillag István gazdasági és közle­kedési miniszter. Szekszárd jobb ajánlatot tevő kivitelező építette meg - húz­ta alá a miniszter. A kormány azt tervezi, hogy a Dél-Dunántúlt ugyanúgy bekapcsolja a nagyobb méretű forgalomba, ahogyan az most kisebb lép­tékben Szekszárdon történt. Interjú Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel Ahogyan a megyeszékhelyen tizenöt esztendeje a megvalósí­tandó tervek közé tartozott a tehermentesítő út megépítése, ugyanúgy másfél évtizedes múltra tekinthet vissza a gyors- forgalmi úthálózati koncepció. Ám ez utóbbit éppen mosta­nában vizsgálja felül a közlekedési tárca. Szekszárd- Történik mindez azért, mert a várakozásokhoz képest később, de a reményeink szerint előbb le­szünk tagjai az Európai Uniónak - tudtuk meg Csülag István minisz­tertől. - Ebből pedig egyebek mel­lett az következik, hogy különbö­ző projektjeink megvalósításakor uniós forrásokkal is számolha­tunk. Ezért célszerű ismételten át­tekinteni azt is, hogy a Dél-Dunán- túl „senkiföldje” jellegét miként lehetne megszüntetni. A változta­tás egyik hangsúlyos eleme a 6-os és 56-os út gyorsforgalmi úttá tör­ténő fejlesztése. Az új koncepció azzal számol, hogy ebben a kor­mányzati ciklusban, azaz 2002 és 2006 között elkezdődhet a déli, te­hát a Szekszárdtól a horvát hatá­rig tartó szakasz építése is.- Ezt úgy érthetjük, hogy a kez­dés éve lehet az idei esztendő, de akár 2006 is?- Az autópálya építők tudják, hogy az első elképzelés­től a szalag átvágásáig negyvennyolc hónap te­lik el. Az első elképzelé­sen mi már túlvagyunk. Hozzákezdhetünk a ter­vezés-kisajátítás előké­szítéséhez, ebből vi­szont az következik, hogy a tényleges építke­zés 2005-2006 körül kezdődhet el. S a periódus utáni két éven be­lül a szóban forgó, déli szakaszt át lehet adni rendeltetésének.- Az előző ciklusban sokat hall­hattunk az autópálya építés fon­tosságáról. Önnek van határozott elképzelése a kivitelezésről?- Hadd idézzem Hofi Gézát. A nagy nevettető említette azt a ta­nácselnököt, aki sokat harcolt a járdáért. Én úgy vagyok vele, ahogy Hofi mondta: a járdát nem kiharcolni kell, hanem meg kell építeni. S ez érvényes az autópá­lyára is.- Véleménye szerint mikorra várható a szekszárdi Duna-híd át­adása?- Erre még nem tu­dok egészen pontos vá­laszt adni. A tervek sze­rint a jövő esztendőben készül el a létesítmény.- S hova, milyen útra fog vezetni a híd a túlol­dalon, az Alföldön?- Még idén év végéig szeretnénk lezárni az üzemeltetővel az M5-ös tovább­építésére irányuló tárgyalásokat. Ez egyben azt az egyik irányú kapcsolódást is kijelöli, hogy a híd megépülése után hol és mire kössünk rá az Alföldön. Itt, a Du­nántúlon pedig az M56-os, M6-os utakra való csatlakozás lesz a megoldás.________________-szá­Hír ek GERJEN. A község önkormány­zata 3,7 millió forintot nyert az új iskolaszámy építéséhez. A bő­vítés elkészülte után, jövő nyá­ron az alsó tagozat is a Szent Ist­ván úti épületbe költözhet. A ki­vitelezés a jövő héten kezdődik, azt a polgármesterei hivatal házi építőbrigádja végzi. DUNASZENTGYÖRGY. Au­gusztus 17-én reggel hét óra és dél között rendezik az Atomerő­mű Horgász Egyesület Füzes ta­vain a Dunaszentgyörgy kupa nyílt horgászversenyt, amelyre előzetesen 1000 forint befizetésé­vel a szentgyörgyi polgármesteri hivatalban vagy Fotyék Jánosnál lehet nevezni, vagy a helyszínen a verseny kezdete előtt reggel hat óra és fél hét között. A verse­nyen érvényes horgászengedély- lyel rendelkezők indulhatnak. SZEKSZÁRD. Dr. Braun Már­ton országgyűlési képviselő foga­dóórát tart Szekszárdon augusz­tus 16-án, pénteken 16 órától a Polgármesteri Hivatalban. ŐCSÉNY. Éjszaka indult útnak az őcsényi Bogár István Hagyo­mányőrző Egyesület tánccso­portja az erdélyi Gyergyószár- hegyre, ahol a helyi falunapokon vesz részt. A testvértelepülés va­sárnapig tartó rendezvényére negyvennégyen utaztak. TOLNA. A nyugdíjasok kapos­vári egyesülete lesz a vendége a tolna nyugdíjas érdekszövetség­nek augusztus 16-án. A prog­ramban városnézés, halászléfő­zés is szerepel, a vendégek részt vesznek a Thelena Fesztiválon. A kaposváriakat elkíséri Szita Károly polgármester, országgyű- lési képviselő. ______________■ He lyesbítés Lapunk július 26-i számában a „Tolna megye 2002 - Lengyel” cí­mű oldalunkon téves információ jelent meg, miszerint Klausz László igazgató irányításával 2000-ben új rendszerű képzést vezettek be az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Isko­lában. Dr. Tóth György jelezte la­punknak tévedésünket. Arról tá­jékoztatta szerkesztőségünket, hogy a környezetvédelmi techni­kus képzés 1993-ban kezdődött Lengyelen, melynek tantervét dr. Tóth György vezetésével a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium, az Agrárszakoktatási Intézet mun­katársa, egyetemi oktatókból és más iskolák pedagógusaiból álló tantervkészítő bizottság dolgozta ki. Az új típusú, azaz OKJ-s kép­zést pedig az 1998/99-es tanév­ben vezették be. Klausz László 2001. február 1-jétől kapott egy éves időtartamra megbízást az intézmény vezetésére, jelenleg öt éves kinevezése van. A tévedé­séért elnézést kérünk. ■ A vadak nagy menekülése várható A második árhullám már komolyabb lesz Gemencben is Tömeges halpusztulás Felsőnánán A tulajdonos szerint milliós a kár Az első árhullám már elérte a Gemenci erdőt: ez a vízmeny- nyiség csak arra volt elegendő, hogy a kisvasút működését részlegesen megakadályozza, de az élővilág számára még nem okozott különösebb gondot. Az erdészet munkatársai azonban már készülnek a következő áradásra, ami az előre­jelzések szerint a teljes hullámteret, a védett részeket is elön­ti. Szekszárd-Gemenc Máté Béla erdészetvezető-helyet- tes úgy számol, hogy a hét végén a vadállomány megkezdi hosszú menekülését a Duna zavaros vize elől. A néhány kiemelkedő, úgy­nevezett erdei vaddomb mellett egyedül a töltés, illetve az azon túli terület biztosít túlélési esélyt az állatok számára. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság valószínű­leg már péntektől lezárja a töltést, s oda őröket állít. Ezzel együtt nem kizárt, hogy sok állat szorul majd be az erdőbe: a gyengébb, fiatalabb vaddisznók, őzek és más négylábúak közül sokan menthetetlenül elpusztulnak. A Sió-zsilipet - folytatja Máté Béla - ez erdészet mindenesetre megpróbálja zárva tartatni, jólle­het a vízüggyel itt felléphetnek érdekellentétek. A lezárt árvízka­punak köszönhetően a gemenci vad a Sió árterébe is áthúzódhat: ám megeshet, hogy a komoly ár­hullám miatt mégiscsak fel kell engedni a zsilipet, hogy a víz egy része a Sióba távozzon. Az állatok erdészek, termé­szetvédelmi őrök, illetve civil se­gítők általi mentésének ötletét il­letően a helyettes vezető meg­jegyzi: ilyesmi csak a laikusok­ban vetődhet fel. A vad ugyanis nem várja meg a csónakkal közle­kedő embert, az elől ahogy csak tud, menekül, s eközben na­gyobb kárt okozhat magában, mintha a vízben hagynánk. Nem kis erőfeszítéssel néhány félholt őzet esetleg ki lehetne halászni az árból, de mindent összegezve az sokkal nagyobb segítség len­ne, ha ezekben a napokban nem zavarnák kíváncsiskodók az amúgy is rémült, szenvedő, túl­élésért küzdő állatokat. ____________________________-SZÁ­Te gnap nem mindennapi látvány fogadta a felsőnánai l es számú északi halastóhoz riasztott szakembereket. Sötétbar­nás színezetű víztükör és rengeteg haltetem, az egy-két cen­tis ivadéktól egészen a harminckilós harcsáig. A tóba került szennyező anyag nem kegyelmezett az élővilágnak. Felsőnána A tó szekszárdi tulajdonosa, Csurgai Lajos elmondta, neki már két napja feltűnt, hogy a halak „pi­pálnak”, azaz a vízfelszínre jönnék levegőt venni. Ezt követően elő­ször a nagy halak pusztultak el, majd fokozatosan következtek a kisebbek. Harcsa, ponty, amúr... Szörnyű haláluk volt, hiszen gya­korlatilag megfulladtak a szennye­zett vízben. A tulajdonos azonnal bejelentést tetf a rendőrségen, a hal- és vízmintát pedig azóta már Budapesten, az állategészségügyi intézet munkatársai vizsgálják. Tegnap már mintegy tíz mázsa haltetemet szállítottak el, de várhatóan ez a szám jócskán nőni fog, hiszen azóta is folya­matosan veti fel a víz az újabb és újabb pik­kelyeseket. A szállítást nehezíti, hogy az el­pusztult halak mintegy harmadát a nádasból kell összeszedni. A kár - a tulajdonos becs­lése szerint - milliós nagyságrendű. Termé- Ez a harcsa sem élte túl.. szetesen érdeklődtünk a lehetsé­ges szennyező, ületve a szennyező anyag összetétele felől, de mind a rendőrség, mind a tulajdonos el­zárkózott a találgatások elől. A szakértői vizsgálat lezárulta előtt nem kívántak semmit mondani ez ügyben. -krasznai­Csillag István és Kocsis Imre Antal vágta át az út kezdetét jelző szalagot fotó* gottvald károly „Magyar csoda”: Tolna megye székhelye tizenöt év elteltével eljutott oda, hogy az iparfejlesztést és a tehermentesítést lehetővé tevő út elkészüljön - mutatott rá Csillag István. Ez végre re­ményt ad arra nézve, hogy a város központját elkerüljék a ne­héz járművek: ugyanakkor nemcsak Szek- szárd, hanem a megye, sőt a ré­gió számára is új távlatok nyílnak meg, tekintettel a lehetséges be­fektetők idevon- zására. Mindezt csak kedvezően tetézi majd a 6- os út gyors autó- úttá való átépíté­se, illetve az 56- os út csatlakoz­tatása, ebben a kormányzati ciklusban. A szekszárdi híd pedig - érzékeltette az összefüggé­seket Csillag István - az M5-ös bekapcsolásával töltheti be a gazdaság vérkeringésében játszott fontos szerepét. A tehermentesítő út jelzőlámpás csomópontjá­nak közelében, a volt laktanya mellett tartott át­adáson elhangzott: még úgy há­romnegyed évet kell várni arra, hogy a város hivatalosan is átve­gye az utat a Közútkezelő Kht.- tól, s ezt követően - a felüljáró felhajtóinak megépülése után - a behajtani tilos tábla elhelyezé­sével a nehézgépek, teherautók, kamionok nem haladhatnak át a történelmi vá­rosmagon. A centrum így visszakerül a város pol­gárainak birtokába. A most átadandó útszakaszt az Európai Unió­ban szokásos módon, versenyeztetés után, a leg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents