Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-12 / 187. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 - DÖBRÖKÖZ 2002. Augusztus 12., hétfő A Kapos-folyó menti változatos táj már régóta csalogatóan hatott az itt letelepedni szándékozókra. A régészeti kutatások során kiderült, hogy a döbröközi határban lévő Tűzkőhegy környékén már a kőkorban is nagy kiterjedésű település létezhetett. . A honfoglalással kezdődött a falu magyar múltja. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzetiség építette, amit egy 1309- ben kelt oklevél is bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő - János - halála után annak özvegye, Szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök, a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, mellyel 1542- ben Kászon basa csapata ellen vonult és le is győzte azt a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, akik elfoglalták a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a törökök kezén is maradt. A „félholdas” had kiűzése után a terület Esterházy Pál tulajdonába került, aki 1712- ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek. Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően felvirágzott a falu, melynek lakói továbbra is a mezőgazdaságból éltek, vagy vasutasként dolgoztak Dombóváron. Döbrököz utolsó tulajdonosa - Esterházy Pál herceg -1938- ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét. ■ Pénztelenül is fejlődött Döbrököz Döbrököz a megye délnyugati részén - a dombóvári kistérségben - található. A Kapos-folyó menti falu polgármesterével, Szabó Istvánnal a község múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. Szabó István Siklóson született 1950-ben. Gödöllőn üzemszervezö agrármérnöki diplomát szerzett. Szentlőrinc majd Dalmand után 1983-ban a Döbröközi Zöldmező Szövetkezetnél lett főagronómus, 1989-től elnök. Nős, felesége háztartásbeli. Krisztián fiuk közgazdász, húga, Helga egyetemi hallgató. Szabadidejében szívesen foglalkozik lovak tenyésztésével. Tiszteletdíjas polgármester 1990 óta.- Milyen a település kor szerinti összetétele?- Kétezerkettőszáz lakónkból 440 a 18 évesnél fiatalabb, 520 a nyugdíjas, 1240 pedig a keresőképes felnőtt. A munkanélküliségi ráta nálunk a megyei átlagnál alacsonyabb - mintegy 8%-os -, ám azt meg kell jegyeznem, hogy aki dolgozni akar, az talál magának állást helyben, vagy a környékbeli településeken.- Mivel keresik a kenyerüket a döbrököziek?- A községben a legnagyobb foglalkoztató a Zöldmező Szövetkezet. Az önkormányzat 63 embert alkalmaz a polgármesteri hivatalban, az általános művelődési központban és az idősek klubjában. Míg az 1980-as években reggelente 15-20 busz indult a faluból Dombóvárra, illetve a térség más településeire, addig ma egyetlen vállalat sem szállítja dolgozóit saját járművével a munkahelyre. Ennek ellenére a menetrendszerű Volán-járatokkal és vonattal ma is sokan járnak a szomszédos városba dolgozni.- Milyen a vállalkozási kedv a faluban?- Az országos átlagnál élénkebb. A lakossági szolgáltatások majd’ mindegyikét helyben igénybe vehetjük, számos kézműves és különféle szakmával rendelkező mesterember is tevékenykedik nálunk. A kereskedelmi ellátottság a 14 boltnak, az 5 vendéglőnek és az 1 cukrászdának köszönhetően jó. Itt a mező- gazdasági nagyüzem és a már többszáz hektáros földterületet használó magángazdák is megférnek egymás mellett, az utóbbiaknak a családtagjaikon kívül már néhány alkalmazottjuk is van.- A község két részből áll, amit a Kapos-folyó feletti híd köt össze.- A rengeteg horhóval szabdalt „hegy” gyakran okoz fejtörést a képviselőtestület tagjainak. A hatalmas esőzések rengeteg kárt okoztak, ám a Belügyminisztérium vis maior keretéből kapott támogatásból sikerült több utat lebetonozni és vízelvezető árkokat is építettünk. Még sok a tennivaló a területen, ám az önkormányzat saját kasszájából képtelen finanszírozni a további munkálatokat, ezért igencsak elkelne az állami segítség. • - Polgármesterségének tizenkét éve alatt miként alakult az önkormányzat pénzügyi helyzete?- A rendszerváltást követően minden olyan feladatra futotta, amit elterveztünk. Sajnos ez a kánaán aztán elmúlt. 1994 és 1998 között a legszükségesebbekre még jutott pénz. A legutóbbi négy évben tovább romlott a helyzet, mert az állami normatívák nem fedezték a kiadásainkat. Működőképességünk fenntartása érdekében hitelfelvételre kényszerültünk. Forráshiánnyal küszködtünk annak ellenére is, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására kiírt pályázaton időAz önkormányzati képviselők: Szabó Jenő alpolgármester, Andikné Schmidt Mária, ifj. Bencze János, Gondos János, dr. Holló István, dr. Kelemen Lajos, Tölgyesi Gyula, Juhász Lajosné, Horváth Józsefné. ről időre sikerült kisebb-nagyobb összeget szerezni. Ebből az állapotból a mostani kormány segítségével remélhetőleg ki tudunk lábalni, ugyanis nemrégiben kaptuk a hírt, hogy 17 millió forintot nyertünk, amiből várhatóan 2002 végéig vissza tudjuk fizetni a tartozásunkat.- A pénztelenség ellenére milyen beruházásokat sikerült megvalósítani?- Minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy problémáinkon felülemelkedjünk és a községet fejlesszük. Jelentősen bővítettük a telefonhálózatot, a szilárd burkolatú utak hossza hat kilométerrel nőtt, sportöltözőt és pálinkafőzőt építettünk. Az iskola udvarán bitumenes pálya és négy új buszmegálló készült. Csinosítottuk a A döbröközi általános iskola templom környékét, megérkezett a vezetékes földgáz a faluba és intézményeink fűtésrendszereit is korszerűsítettük. Felújítottuk a polgármesteri hivatalt és az 1. számú óvoda tetőszerkezetét, valamint a sportcsarnokot. Egy új szeméttelepet is kialakítottunk a hozzávezető betonúttal együtt. Szolgálati lakást vásároltunk az állatorvos és a rendőrség körzeti megbízottja részére. Legfrissebb eredményünk a ravatalozó renoválása. Örömünkre szolgált, hogy a civil szféra is megmozdult a településen. A férfikar, az asszonykórus és a Gyöngykoszorú Hagyományőrző Táncegyüttes szép sikereket ért el hazai és külföldi fellépésein. A sportélet is aktív. A focisták megyei harmadosztályú bajnokság megnyerését követően mostantól a második vonalban léphetnek pályára. Lovasaink - a fogathajtók, valamint a díjugratók - eredményesen szerepeltek a regionális versenyeken.- Mi a terve az önkormányzatnak a korábban művelődési otthonként használt ingatlannal?- Az 1990-ben alakult önkormányzat első ténykedése az volt, hogy az épület belső átalakítását és renoválását elvégeztette. Az ingatlan csinosításának befejezését követően azonban a hatalmas esőzések tönkretették a kultúrház tetőszerkezetét. A felújításra nem volt pénz, a művelődési otthont bezártuk és a könyvtárat elköltöztettük. Azóta készíttettünk egy tervet, mely az iskola bővítését célozta meg. Az új szárnyban egy olyan többfunkciós nagytermet képzeltünk el, amit az oktatási intézmény aulájaként és a falu közösségi termeként is használni lehetne. Több alkalommal is kértünk címzett támogatást különféle minisztériumoktól, ám az illetékesek kérésünket mindig elutasították. Az ősszel már nélkülem megalakuló képviselőtestületnek ismét foglalkoznia kell a témával. Ugyancsak megoldásra váró feladat a közvilágítás korszerűsítése, a szennyvíz-csatornahálózat kiépítése és az orvosi lakás kialakítása. DOBROKOZ LAKOSSÁGA főn 4000 3000 2000 1000 0 5 CM a 1900 1949 1970 1990 2002 1 Az általános művelődési központ Az óvodát és az iskolát magába foglaló általános művelődési központ igazgatója, Foki Mária szerint a képviselőtestület gyermekbarát, ugyanis lehetőségeihez mérten minden segítséget megad ahhoz, hogy az intézményekben színvonalas legyen az oktatás.- Két óvodát működtetünk. Az egyik a falu központjában található, itt két összevont csoportban 60-70 kisgyerekkel négy óvónő és két dajka foglalkozik. Tavaly végeztünk az épület teljes felújításával, melynek során a mesteremberek új tetőt készítettek, rendbetették a konyhát és az étkezőt, valamint új burkolatokkal látták el a helyiségeket. A „hegyen” lévő másik óvodába 12-19 fiú és lány jár, két óvónő és egy dajka dolgozik ott. Ennek az ingatlannak a konyháját és a vizesblokkját most renováltatjuk. Az általános iskolánkban évek óta 170-180 diák tanul nyolc osztályban, melyek létszáma 14-26 fő közötti. A nevelőtestület tizennégy tagja helybeli, hatan pedig dombóváriak. Kollégáim a pedagógusi diplomájuk megszerzése után is folyamatosan képezik magukat szakmai munkájuk egyre színvonalasabbá tétele érdekében. Egyetlen kivételével minden tárgyat szaktanár tanít. Büszkék vagyunk a hat éve folyó zeneoktatásra, melybeh a hozzánk járó diákok egynegyede vesz részt. Fém-, vagy fafúvós hangszereken tanulhatnak meg muzsikálni nálunk a gyerekek és szolfézsoktatás is van. Három pedagógus foglalkozik a növendékeinkkel. Zenekarunk gyakran ad műsort a falu ünnepein és a környékbeli települések rendezvényein is sokszor lépett már színpadra. Hangszerparkunk beszerzéséhez a község önkormányzatán, illetve a Zöldmező Szövetkezeten kívül a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Alapítvány nyújtott támogatást és a gyerekek szülei is sok pénzt áldoztak a trombiták, klarinétok, fuvolák, valamint szaxofonok megvásárlására. Pedagógiai programunkban is megfogalmaztuk, hogy nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a számítás- technikai ismeretekre. A komputerekkel és azok használatával az elsőtől a nyolcadik osztályig foglalkoznak a gyerekek. Szaktantermeinket a sikeres pályázatoknak köszönhetően modem gépekkel szereltük fel, melyek egy része Internet-hozzáféréssel is rendelkezik. Ugyancsak kiemelt figyelmet fordítunk az angol és a német nyelv oktatására. Sportéletünk aktív, a diákok remek eredményeket érnek el a városkörnyéki és a megyei versenyeken. A szépen felújított tornacsarnokunk az edzéseken, valamint a szabadidős foglalkozásokon kívül az iskolai és a községi kulturális rendezvények színhelye is. ____■ A Zöldmező Szövetkezet Zámbó Istvánt, a Zöldmező Szövetkezet főagronómusát arra kértük, hogy mutassa be a község legnagyobb munkáltatóját.- Dombóvár környékén a legnagyobb területen - 5000 hektáron - gazdálkodó szövetkezet a miénk, mely megalakulása óta gazdaságosan működik és ennek köszönhetően vagyona folyamatosan nő. A cégnek jelenleg 300 tulajdonosa van és kétszázan dolgoznak nálunk, akiknek biztos megélhetést nyújtunk. Az állattenyésztés és a növénytermesztés mellett különféle mezőgazdasági szolgáltatásokkal és termékkereskedelemmel is foglalkozunk. 850 hektár bérelt és 3500 hektár integrációba vont szántóföldön kukoricát, búzát, árpát, napraforgót és repcét termesztünk. Ezen növények hozama az utóbbi időben mindig meghaladta az országos átlagot. Két sertéstelepünkön összesen 840 kocát tartunk. Évente átlagosan 20000 hízót értékesítünk. A gyulaji kerületünkben a legelőket 1300 anyajuhhal és azok szaporulatával tudjuk gazdaságosan hasznosítani. A szövetkezet felszámolta a veszteségesen működtethető szarvasmarha-ágazatát. Az időközben átalakított istállókban most évente 90000 broilercsirkét nevelünk, de terveink szerint ezt a mennyiséget hamarosan megötszörözzük. Állataink számára a takarmányt magunk termesztjük és abból tápot is mi készítünk a keverőüzemünkben. Gabonaszárítóval, vetőmag-kiszerelővei és 20000 tonna kapacitású terménytárolóval ugyancsak rendelkezünk. Erő- és munkagépeink korszerűek, berendezéseinket folyamatosan fejlesztjük. Szövetkezetünk a külső üzletrészeket azok tulajdonosaitól saját forrásból vásárolta meg 100%- os értéken és ugyanezt ajánljuk azon nyugdíjasainknak, valamint aktív tagjainknak is, akik értékesíteni kívánják meglévő üzletrészeiket. Az a célunk, hogy hosszú távon megőrizzük az eredményes gazdálkodást és a jövőben is sok helyi, valamint környékbeli em- bert tudjunk foglalkoztatni. ■ A jegyző Gyugyi János, az önkormányzat jegyzője:-1987 óta irányítom a községházán dolgozó köztisztviselők munkáját, akik szakmailag jól felkészültek és a feladatuk ellátásához szükséges tapasztalattal is rendelkeznek. A rendszer- váltás után olyan polgármesteri hivatalt alakítottunk ki, ahol a hozzánk betérőket minden ügyük elintézésében megpróbáljuk segíteni. Jelenleg nyolcán* dolgozunk az épületben, mely egy hatalmas esőzést követően három évvel ezelőtt tönkrement, ám a Belügyminisztérium vis maior keretéből sikerült pénzt szereznünk a renoválására. A számítógép-parkunkat és az irodatechnikai berendezéseinket folyamatosan korszerűsítjük. A bankár Karádi Ferenc- né, a Döbröközi Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója:- Pénzintézetünk 1959 óta működik. Központunk és egyik fiókunk Döbröközön található, emellett Gyulajon, Kur- don, Attalában, Dombóváron és Kaposszekcsőn is üzemeltetünk kirendeltséget. Jelenleg 160 millió forintos törzstőkével, 1,5 milliárd forintos betét- és 920 millió forintos hitelállománnyal rendelkezünk. Tízezer lakossági ügyfelünk van és kétezer vállalkozással állunk üzleti kapcsolatban. Partnereink egyre jobb kiszolgálása érdekében folyamatosan bővítjük szolgáltatásainkat, fejlesztjük informatikai rendszerünket és épületeinket is korszerűsítjük. A karnagy Tolnai Gábor, a férfikórus karnagya:- 1996-ban alakult meg az énekkarunk, mely azóta a gyakori próbáknak és szerepléseknek köszönhetően baráti társasággá kovácsolódott össze. Az elmúlt hat évben az ország számos településén léptünk színpadra, filmet készített rólunk a Duna Televízió és a Kossuth Rádióban is többször hallhattak minket az érdeklődők. Tavaly a Csornán megrendezett Országos Népzenei Találkozón csodaszép ajándékkal lepett meg bennünket a Budai Ilona, Alföldy Boruss István és Csapó Károly alkotta zsűri, ugyanis a katonanóták és a népdalok remek előadásáért aranyminősítéssel jutalmazta huszonkét tagú kórusunkat. A kévekötő Gyenei Gyulá- né, az aratócsapat kévekötője:- Lakos Lajos kaszással és Márton Jánosné marokszedővel - édesanyámmal - együtt először 1996-ban vettünk részt Orciban egy aratóversenyen, amit a legnagyobb meglepetésünkre meg is nyertünk. A következő években Kecelen, Zentán, Csorváson és Sióagárdon jártunk hasonló megmérettetésen, ahol szintén jó eredményeket értünk el. Kaszásunk halála után új tagokat választottunk: Lakos Lajos feladatát Boczor Károly vette át és egy marokszedővel - Salta Józsefnével - négy főre bővült a csapatunk. Nemrégiben ismét Sióagárdon próbálkoztunk, ahol teljesítményünkkel a második helyet érdemeltük ki. A vadászmester Idős Berg Péter, vadászmester: Negyven fős társaságunk a helyi, a gyulaji, a kurdi és a dalmandi határban összesen 11000 hektárnyi területet használ, melynek mindössze 10%-a az erdős rész. A földtulajdonosokkal remek a kapcsolatunk, az állatok által okozott károkat természetesen megtérítjük nekik. Szarvastörzsállománnyal nem rendelkezünk, jelenleg mintegy háromszáznyolcvan őzünk és negyven vaddisznónk van, fácánban és nyúlban azonban nem bővelkedünk. Tagdíjakból és bérvadásztatásból származnak a bevételeink. Az összegyűlt pénzt apróvadak nevelésére, téli etetésre, vadkárok kifizetésére és magaslesek karbantartására fordítjuk. Az angoltanárnő Szili Anett, az általános iskola angol nyelvet tanító pedagógusa:- Az angolt a harmadik évfolyamtól kezdve heti négy órában oktatom azoknak a gyerekeknek, akik ezt a nyelvet választják. Nagy figyelmet fordítok a szavak megtanításra és a beszéd gyakorlására. Az eddigi legszebb eredményt a Literátum elnevezésű levelezős verseny Pécsen megrendezett elődöntőjében érte el az egyik diákom - a negyedik osztályos Gamos Renáta - aki a kétszázötvenhét fős mezőnyben a harmadik helyen végzett és kitűnő teljesítményének köszönhetően jogot szerzett arra, hogy résztvevője legyen a Budapesten lebonyolításra kerülő országos finálénak. Gyugyi Janos ♦ % l
