Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-09 / 158. szám
1HH 2002. JÚLIUS 9., KEDD TOLNA MEGYE 200 2 NAGYSZÉKELY 7. OLDAL Régi vásznak, mai szőttesek Nagyszékelyben 1997-ben adták át a helyi néprajzi értékeket bemutató falumúzeumot. A gyűjtemény nagyobb múltra tekint vissza: a két évtizede a községet otthonának választó keramikus, Lehelné Rozsos Janka kezdte el a népi kultúra emlékeit megmenteni a feledéstől. A régi eszközökből, ruhadarabokból az iskola épületében nyílt kiállítás, ez azonban néhány év múlva megszűnt, s öt éve sikerült ismét ösz- szeállítani. A falumúzeum természetesen elsősorban a németség tárgyi kultúráját mutatja be két helyiségben, és számos archív fotón őrzi a régi nagyszékelyieket, de nem zárkóztak el a magyar hagyományoktól sem - mondja Nagy Sándorné egyben - a Nagyszékely Alapítvány munkatársaként, olykor önkénteseként - a Kék háznak nevezett épületben működő szövő- és varróműhelyt is vezeti. Az alapítvány kezelésében lévő kézművesházban 1994-ben rongy- és gyapjúszövéssel kezdték a munkát. 1996- tól tanfolyamokat tartanak, 1997- ben munkaügyi támogatással tizenkilencen sajátították el a szövés és varrás alapjait. 2001 októberétől az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizenhat varrónőt foglalkoztat a Nagyszékely Alapítvány. A műhelyben csak természetes anyagokból készülnek ruhák, párnák, ágyneműk, szőttesek. A jövőben SZÖVŐ I ALKOTÓ ; mm szeretnék elérni, hogy a gyapjú- kártolástól a fonal előállításáig a munka minden lépését helyben el tudják végezni. __________ .________■ Id én jelentős munkákat végzett az önkormányzat a falu óvodaépületében, melynek során 1,2 millió forintos ráfordítással kicserélték a csoportszoba és az ebédlő padlóját, egyben 2,6 millió forintért felújították az óvoda mellett az iskola és az idősek számára is főző konyhát. Az óvodában az elmúlt évben huszonegy kisgyermek nevelésével két óvónő foglalkozott, és évente háromnégy új óvodás érkezik. Juhász Andrea vezető óvónő elmondta, a környezeti nevelésre helyeznek nagyobb hangsúlyt, lehetőség szerint sok időt töltenek a gyerekekkel a természetben. ■ Nagyszékely a kitelepítéstől a felzárkózásig Nagyszékely Tolna megye egyik leggazdagabb múlttal bíró települése, közel két évszázada, hogy német reformátusok itt alapították meg a jelenleg Gyönkön működő gimnáziumot. A németség kitelepítését követő évtizedekben lakossága negyedére apadt. A jövő útja az üdülőfaluvá válás lehet.- Nagyszékely mindig mezőgazdasági falu volt, jelenleg közel négyszáz- nyolcvanan lakják - kezdi a falu bemutatását Tippel Péter polgármester. - A kitelepítés után változott a népesség, most sokfajta ember lakja Nagyszékelyt, s ma hollandok, fővárosiak is vásárolnak itt házat. A mezőgazdaságból megélni nagyon nehéz, sokaknak a segély jelenti a jövedelmet. Próbálnak másutt elhelyezkedni, de nem sok sikerrel, mert munkásszállók nincsenek, és drága a megélhetés. Én nagyon sajnálom, hogy Nagyszékely idáig jutott, mert végső soron innen került át a gimnázium Gyönkre, és a világháború előtt virágzó falu volt. Ma inkább afelé haladunk, hogy üdülőfaluvá lehetne nyilvánítani, de ehhez még sok mindent kell tennünk: sárosak az útjaink, és meg kell oldani a szennyvízkezelést.- A község természeti környezete külön értéket jelent. Mit tudnak ebből hasznosítani?- A vadászterületek a Gyulaj Rt.- hez és a sárszentlőrinci vadásztársasághoz tartoznak. Az apró vadtól a nagyvadakig minden faj bőven előfordul, de a vadállomány a mező- gazdaságnak kárt is okoz. Szép a környék, külföldről is sokan járnak ide vadászni.- Nagyszékely zsáktelepülés, bár elkezdődött egy átvezető út építése Miszla felé.- Ez máig nem épült meg. A terveket a két önkormányzat elkészíttette, de nincs pénz a kivitelezésre. A Sárszent- lőrinc és Nagyszékely közti hat kilométeres út szilárd útként van feltüntetve, de sajnos ez sem készült el. Nagyszékely és Miszla között két kilométeres út hatvanmillió forintba kerülne, a két falu ezt nem tudja vállalni, de a földút járhatatlan. A környező falvakat összekötő két kilométeres utakat kellene megépíteni. A körjegyzőség is akkor lenne érdekes, ha kerülő nélkül el lehetne érni egymást.- Milyen területen fejlődött a kilencvenes években Nagyszékely?- Próbáltuk az infrastruktúrát rendbe tenni. 1992-ben lett kiépítve az ivóvízhálózat. Korábban, a közös tanács idejében nálunk nem volt veze- , tékes ivóvíz. Azt követte a telefonhálózat, majd 1998- ban a földgázvezeték. Ezek a beruházások állami támogatással, az itteni emberek hozzájárulásával készültek el. Az utóbbi tíz év alatt felújítottuk az iskolát, az óvodát, a községházát. E tekintetben a legeredményesebb az utóbbi négy év volt, 3,5 millió forintot tudtunk fordítani útfelújításra. Nagyszékelyben 1996-tól működik falugondnoki szolgálat, amit 2001-ben vett át az önkormányzat. Előttünk áll a szennyvízprobléma megoldása. Mi nagy térségekhez nem tudunk csatlakozni, de megoldás lehet például az öntisztító technológia. Remélem, hogy a követke- ’ zőkben a sáros utcáinkat rendbe tudjuk tenni, és a folyékony hulladék kezelését meg tudjuk oldani, és akkor lehet, hogy Nagyszékelyben is a városi szinten lesznek az életfeltételek. Tippel Péter 1941. július 8-án született Nagyszékelyben mezőgazdasági vállalkozó 1990-től a község polgármestere Két lánya és három unokája van. A TELEPÜLÉS ADATAI: lakosság: 479 fő terület: 3672 ha belterület: 157 ha vállalkozások száma: 8 gépjárművek száma: 30 telefonállomások száma: 150 Képviselő-testület: Bathó Béla alpolgármester, ifj. Csépai György, Nagy Sándor, Reinhardt Henrik, Szeder Jenő Nagyszékely történetéből Nagyszékely mai nevét 1704-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem aláírásával ellátott rendeletben rögzítik. Korábbi neve Parasztszékely volt. A török uralom első évtizedeiben még lakott hely, az 1572. évi fejadó-összeírás jegyzékében Paraszt-Székely 31 családfővel szerepel. 1696-ban Tolna megye portió-adó jegyzékében már Nagyszékely néven említik két portióval, ami azt mutatja, hogy ekkor már igen kevés lakosa volt. A török idők második felében egy ideig rácok lakták, a Ráctemplom kelet felé eső részén a sírhalom alakú domborulatok egy rác temető maradványai. A német telepesek gróf Styrum Maximilian hívására 1720-ban Hessen-Cassel grófságból és Hanau környékéről érkeztek. Németül a falut Gross-Székelyként emlegetik. Német reformátusok, köztük a Keck-család alapította a református gimnáziumot, amely a múlt század második felében került át Gyönkre. A népesség csökkenése az 1920-as években megkezdődött, de lényeges változást a 1946-ban a németek kitele- pítése jelentett. ______________■ Az öreg templom A nagyszékelyi református templomot az 1700-as évek elején betelepült hesseni németek emelték 1801-ben hároméves munkával. Értéke és érdekessége impozáns mérete mellett, hogy összeépült a XIII. századi román kori templommal, a’góti- kus szentély egy részét felhasználva késő barokk hajóval egészítették ki. ■ Négy évfolyam két osztályban A nagyszékelyi alsó tagozatos általános iskolában 2002. júniusában mindössze tizennégy kisdiák tanult. Ehhez képest komoly növekedést jelent, hogy szeptembertől már húszán koptatják a padokat. Nem volt ez mindig így: fél évszázada még négyszázan jártak az iskolába, és negyven-ötven diák jutott egy osztályba. Az intézmény 1974-ig önálló volt, majd körzetesítet- ték, és Pincehelyhez került. 1992 és 1996 között, amikor már csak az alsó tagozat működött a községben, ismét az önállóság mellett döntött az önkormányzat, 1996-tól pedig Tolnané- medivel közösen hoztak létre iskolafenntartó társulást. Ma két pedagógus tanítja a diákokat összevont tanulócsoportokban. A kis létszám azt is jelenti, hogy egyénileg többet tudnak fogla- kozni a gyerekekkel. _________■ A jegyző Juhász Ottóné 1952-től dolgozik a közigazgatásban, 1971- ig Nagyszékelyben, majd Pincehelyen, Tolnanémedi- ben, 1994-től pedig ismét Nagyszékelyben jegyző. - Sokáig szegényedett és néptelenedett a falu, most 2000 körül kicsit megváltozott a kép. Akik itt vannak, megpróbálnak helyben boldogulni, a házfelújítások ezt tükrözik - mondja a község sorsának alakulásáról. - Meggyőződésem, hogy a falu fekvésénél, jó levegőjénél fogva alkalmas lesz üdülésre, pihenésre, ehhez a feltételeket kell megteremteni. Én kimondottan szeretem ezt a falut, hiszen itt töltöttem gyermekkoromat, és itt kezdtem a pályámat is. Az alapítvány Az 1994 óta működő Nagyszékely Alapítvány az eltelt évek alatt számos, a falu fejlődését szolgáló tevékenységet folytatott. - A cél a táj, az épített környezet és a közösség rehabilitációja - mondja Donáth Jordánka református lelkész, a kuratórium elnöke. - Az első hét évet a komplex szociális fejlesztésre szántuk, ami a kisgyermekektől az idősgondozásig sok mindent felölelt. Az egyik első lépés a ma is működő teleház létrehozása volt. Jelenleg az FVM támogatásával gyümölcsfeldolgozót, piacot, felvásárlóhelyet alakít ki az alapítvány, és szeretne segíteni a régi présházak felújításában is. A zászlóanya 2001-ben a faluzászló át- adásánál Bathó Lajosné kötötte fel a nemzeti színű szalagot a zászlórúdra. Lizi néni - leánykori nevén Tippel Erzsébet - azok közé a német nemzetiségűek közé tartozik, akiknek családját a második világháború után kitelepítették, neki azonban sikerült szülőföldjén maradnia, édesanyjával a keszőhidegkúti vasútállomásról visszafordították. Házasságának története nem mindennapi. Házukba a felvidéki Perbetérői telepítettek egy családot, amely visszafogadta őket. A család fiúsarjában későbbi férjét ismerte meg, akivel hamarosan össze is házasodtak. A legidősebb Oláh Jánosné, a falu legidősebb lakója 2002. június 15-én töltötte be 92. életévét. Az eredetileg miszlai születésű asszony 1928-ban jött férjhez Nagyszékelybe, ahol ma Juci néninek szólítják. Egy leánygyermeke született 1929-ben. Ő magyar családban látta meg a világot, de, mint mondja, az akkor jórészt németek által lakott Nagyszékelyben semmilyen megkülönböztetés nem érte. Hosszú élete kétkezi munkával telt, de „Isten a tanúm rá, nem ártott meg” - mondja. A mellettük álló házban német család lakott. Szomszédasszonyát idézi, aki azt mondogatta: tepolond, miért sokat dolgozol? A varroda A falu egyik legnagyobb munkáltatója az 1996 októberében alakult Bathó és Társai Kft., amely varrodát működtet a községben. Egyik* tulajdonosa Bathó Brigitta közgazdász úgy látja, a hat év alatt bebizonyosodott, hogy életképes a konfekcióipari cég. A varróüzem előtt ruhaipari szövetkezet működött a faluban, amely végelszámolással megszűnt, azt követően indult a varroda vállalkozásban. Jelenleg tizennégy alkalmazott dolgozik itt, döntően bérmunkában készítenek fürdőruhákat egy budapesti cég számára, évente körülbelül harmincezer darab dressz kerül ki a nagyszékelyi varrónők keze alól. Donáth Jordánka Nagy Sándorné, a múzeum vezetője. így kerültek be a gyűjteménybe egy felvidéki családtól származó használati, lakberendezési tárgyak. Megújult óvoda
