Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-06 / 156. szám

2002. Júuus 6., SZOMBAT 9. OLDAL Tolnai Népújság Hétvégi Magazin Babits az Új Dunatájban A költő ősei a középkorban az Adria-mellékén éltek SZEKSZÁRD Három írást is Babits Mihálynak szentel az Új Dunatáj legfrissebb, júniusi szá­ma. Sorrendben elsőként Sipos Lajos iro­dalomtörténész ad ízelítőt az olvasók­nak a most készülő Babits-életrajzból. A Szekszárdon megjelenő tudományos és művészeti szemle említett ismertetése az ál­talunk ismert kezdetektől tekinti át a család történetét, visszatekintve a XVI. századig. Fi­gyelemre méltó adalék, hogy az ősök bölcső­jét valahol az Adriai-tenger mellékén ringat­ták, majd az elődök az egykori Varasd megyé­be költöztek. Innen, azaz a horvát vidékről te­lepült át a família a szűkén vett Magyaror­szágra. Buda Attila író Babits egyik félig-med- dig elfeledett regényére, az Elza pilóta című keserű utópiára hívja fel a figyelmet tanulmá­nyában. A szerző sokatmondó végkövetkez­tetése szerint „Elza pilóta a független értelmi­ségi nagy jelképe, aki naiv hittel átmegy a má­sik táborba, mert ott saját hazájánál embersé­gesebb körülményeket remél. De nem. Min­den mindenhol ugyanaz.” Málik Zsuzsa egy ugyancsak kevéssé ismert Babits művet, Az angyal című novellát, illetve annak szöveg- változatait mutatja be az olvasóknak. Érdekes adalék, hogy a híresen szép betűrajzolású Ba­bits valami oknál fogva ezen novelláját a töb­bihez képest rendezetlenebb, nehezebben ol­vasható írással vetette papírra. Igazi meglepetést jelent dr. Simon László professzor összegzése a szekszárdi kórház II. számú belgyógyászati osztályáról. A szerző nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő szaktudása eddig sem volt kétséges, ám ezút­tal nem gyógyulásra váró pácienseit, hanem az olvasókat ejti ámulatba mondhatni irodal­mi ihletettségű - előre- és visszatekintést, va­lamint számvetést egyaránt tartalmazó - so­raival. A melléklet ez alkalommal a Sárközbe kalauzolja el az érdeklődőket, dr. Töttős Gá­bor főiskolai docens által megragadó betekin­tést nyújtva a táj lakóinak humort sem nélkü­löző gondolkodásmódjába és életvitelébe.-SZÁ­„Csak Istennél csendesül el lelkem...” (Zsoltárok 62:6). Rohanó világunkból szinte eltűnt a csend. Egyre jobban elnyomja a különféle források­ból eredő, állandó zaj. Bevásárlóközpontok­ban, éttermekben, autóbuszokon, fodrásznál zenével árasztanak el bennünket. Autóban ülve lehet kazettát hallgatni, otthonunkban pedig szól a CD-lejátszó, a rádió vagy a televí­zió. Minden embernek szüksége van a csend­re. Hiszen a csend lehet a diagnózis és a terá­pia eszköze is. Elnémítva a bennünket óha­tatlanul körülvevő, zavaró hangokat, csend­ben lehet megismerni önmagunkat, Istent és embertársainkat. Felismerve állapotunkat, zaklatottságunkat, a csendben lehet gyógy­ulást, nyugalmat találni. Mi a csend? Csupán nem-beszélés? A csend a zaj hiánya. Például amikor az édes­anya ölébe veszi és csitífgatja gyermekét, las­san elhalkul a sírás, és a gyermek egyenletes lélegzését lehet csak hallani. Viharos hétköz­napokon érdemes követnünk a 131. zsoltár írójának példáját: „Inkább csitítottám, csen­desítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.” (2 vers). A csend önmagában érték. Nincs értelme minden zajra odafigyelni, ami körülveszi éle­tünket, de az olyan különös értéket, mint a csend, érdemes megbecsülni, természetesen, ha egyáltalán létezik. Ha pedig ez a kincs hi­ányzik életünkből, mert minden más el­nyomja, akkor tudatosan törekednünk kell arra, hogy beépítsük a mindennapok forgata­gába. Pihentető lehet olykor a parkokban, az er­dőben sétálni, és hallgatni a természet „csendjét”: a madarak csicsergését, a faleve­lek susogását... Ilyenkor érezzük igazán, hogy az Alkotót dicséri az egész világ, Neki köszön még a kis virág is. Erős vihar, kis, gyenge szél, tenger, patak Hozzá, a Teremtő Istenhez beszél. Őt hirdeti minden kis por­szem, Őróla zeng a mindenség. Egy énekszö­veg így írja le a Mindenható által teremtett természet szépségét: „Róla beszél a fű, virág, verebek és pacsirták, rügyező és lombos fák, simogató szél. Énekel a tarka rét, patak, fo­lyó, vízesés, napsütéses, kéklő ég: Ő a békes­ség.” Ha pedig nem lehetünk állandóan a sza­badban, akkor is bárhol, a nap bármely sza­kában lehet néhány csendes percet keresni, apikor „kikapcsoljuk” a külvilágot, ^s elmél­kedünk dolgainkról. A csend Isten eszköze is lehet, amely által megszólít bennünket és tanácsot ad. Megfi­gyelhetjük, hogy életünk Ura nem veszi fel a versenyt a világ zajával. Ő nem akar túlkia­bálni egyéb hangokat. Isten csendes, szelíd hangon szólítgat mindenkit. Boldogok lehe­tünk, ha gyakran tudunk csendben lenni, és e csendben meghalljuk Urunk szavát. BÁLINT ANDREA BAPTISTA KÖRZETVEZETÖ A figyelemreméltó tudorok Mindenhol szeretettel vették őket körül Négy végzős középiskolás. Nem csak jó tanulók, hanem olyant is tudnak, amit az iskolában nem le­het megtanulni. Ezt a tudásukat pedig szívesen és színvonalasan meg is osztják másokkal. Ok négyen szó szerint és képletesen is a „legfigyelemremél­tóbb” Tolna megyei ifjú tudorok. A Tolna Megyei Humán Szolgálatok Központja által életre hívott megyei ifjú tudor mozgalom mostani vég­zős évfolyamában a legtöbb és legjobb előadást Borza Ildikó, a szekszárdi I. Béla Gimnázium, Esés Ildikó, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium, Szabolcska Or­solya, a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium és Tóth Pé­ter, a tamási Béri Balogh gimnázium tanulója tartotta. Borza Ildikó, aki a legjobbak között is az első helyet érdemelte ki a Tol­na Megye Legjobb Ifjú Tudora cím­mel, az Amikor még abroncsban jártunk című előadásával járta a népfőiskolák, civil szervezetek, is­kolák rendezvényeit, amelyeken a néhány száz évvel ezelőtti öltözkö­dési szokásokat - 1540-től - hozta testközelbe mindenkori hallgatósá­ga számára. A hajdani viselet egyes ruhadarabjait, kiegészítőit (naper­nyő, fűző, legyező, paróka) - rész­ben élőben - mutatta be, emellett részletesen elmagyarázta azok kialakulásának törté­nelmi hátterét és funkcióit. Olykor a viselet mindenna­pi használatának egészen apró részleteibe is beavatta a közönségét, például, amikor a hallgatóság soraiból egy bilit mutattak fel, kérve annak szemléltetését, hogy mi­képpen végezhették szükségüket a dámák az abroncs szoknyában. Az évfolyam legjobb tudora egyébként szeret kézimunkázni, de hétköznapjaiban a divat nem, jóval inkább a tanulás játszik fontos szerepet. Könyv­tárosnak készül, a szegedi Juhász Gyula főiskola infor- matikus-könyvtáros-magyar szakán képzeli el követ­kező néhány évét. Esés Ildikó király(nő)i témát válasz­tott: előadása a Queen együttesről szólt.- Már évekkel ezelőtt is rajong­tam a Queenért, nagyon sok anya­gom volt róluk, könyvek, és az ösz- szes felvételük - mondja. - A cím, a Show-nak mennie kell az egyik Queen-szám címe, rengeteg videok- lipből játszottam be, bemutattam a tagokat, kiemeltem a budapesti koncertjüket, mert ez nekünk még­is fontosabb volt. A filmből bemu­tattam részletet, amiben a Mercury a Tavaszi széli énekli. Az nagyon tetszett mindenkinek.- Pakson, a nyugdíjas körben is tartottam előadást. Nagyon aranyosak voltak, meglepődtem, hogy ennyire érdekli őket a téma. Hogy mit kérdez egy idős ember a Queen együttes­ről? Például Freddy Mercuryról azt, hogy igaz-e egzo­tikus származása. A tamási Ifjú Tudor ekkor elmesél­te, hogy a rockénekes Indiából származik. A diáklány a Veszprémi Egyetem magyar-angol, és a székesfehér­vári Kodolányi Főiskola angol-kommunikáció szakán szeretne tanulni. Szabolcska Orsolya Testbeszéd című előadása is nagy sikert aratott az if­jabb és az idősebb hallgatóság köré­ben egyaránt. Nem csoda, hiszen az egyébként is izgalmas témájú referá­tum egy klasszikus területre, a férfi­nő kapcsolatra volt „kihegyezve”. Or­si azt ecsetelte, hogy a személyes kommunikációs rendszer több, mint felét kitevő, mindenki által akaratla­nul is használt „testbeszéddel” mi­lyen üzeneteket közvetít egymás felé a két nem, és mit ért meg ebből a fér­fi és mit a nő. A tolnai diák kiemelte, hogy a nyugdíjasok részéről milyen figyelem és szere­tet áradt felé. Égy bácsi meg is jegyezte: - Lennék csak 20 évvel fiatalabb, szívesen behatolnék az ifjú hölgy intim zónájába! Orsi nagyon szerette az előadásokat, amelyek továb­bi önbizalmat adtak számára. A referátumok egyéb­ként is testhez álló feladatot jelentenek neki, hiszen tervezett hivatása is az emberekkel történő foglalko­zásról szól majd. A pécsi tudományegyetemre készül, angol-kommunikáció szakra. A szintén a tamási gimnázium érett­ségi előtt álló diákja, Tóth Péter Orimatek, avagy hajtogassunk teste­ket címmel referált.- A matektanárom (Kovács Zsu­zsanna - A szerk.) segítségével írtam - mondja a dolgozatról. - Az elején bemutatom a szabályos testeket, majd van egy rész az origamiról, a végén arról van szó, hogy hogyan le­het bevonni a matematikába, a taní­tásba a hajtogatást, és milyen kap­csolat van a kettő között.- Először Nagykónyiban hetedi­kes-nyolcadikos általános iskolásoknak adtam elő, majd a tamási könyvtárban tanárok, kollégisták jöttek a gimiből, Simontornyán és Szekszárdon idősek nép­főiskolája volt. Nagyon jó volt, izgultam, de kiderült, hogy szeretet­tel fogadtak mindenhol. A legjobb érzés a szekszárdi idősek népfőiskoláján volt. A nyugdíjas klub vezetője írt egy verset az előadás közben, pont február 20-án szimmetrikus dátumú nap volt (2002. 02. 20.), és adott egy ókori japán pénzérmét, mivel az origami onnan ered. Péter reményei szerint gazdasági informatikus, vagy és műszaki menedzser lesz. s. zs.-t. f. Igazi Wirtschaft a gimnáziumban Egy nem könyvtárszagú feladat a gyönki diákok előtt Utaznak, interjúkat készítenek, anyagot gyűjtenek, publikálnak, végül záródolgozatban foglalják össze a gazdasági élet egy szeletének helyze­tét a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium ll.a osztályának diákjai. A prog­ram neve: Ifjúság - Iskola - Gazdaság (németül Jugend - Schule - Wirtschaft, JSW), amelybe több magyarországi gimnáziummal közösen kapcsolódtak be. A JSW-t Németországban a Deutsche Bank Alfred Herr­hausen Alapítványa és az aacheni IZOP Intézet évek óta támogatja azzal a céllal, hogy az iskolák kö­zelebb hozzák a diákokhoz a gaz­dasági jellegű témákat. Korábban csak az Európai Unió országaiban hirdették meg, idén először Ma­gyar-, Cseh- és Lengyelországból is jelentkezett hét-hét iskola. Gyünkről a gimnázium ll.a osz­tálya pályázott. A JSW része, hogy a diákok egy magyar orszá­gos napilapban publikálnak vá­lasztott témájukról, de a gyönki gimnazisták cikkei a programban részt vevő Süddeutsche Zeitung és Népszabadság mellett bő teret kapnak a Neue Zeitungban és a Budapester Zeitungban is.- A program másik része, hogy minden diáknak kell egy pálya­munkát írnia egy gazdasági témá­ból, amely regionális kapcsolato­kat érint - mondja Horváth Tí­mea, aki Gerald Hühner, német- országi vendégtanár mellett a pro­jekt egyik szervezője. - A témák közt van a Tolnai Lajos Gimnázi­um gazdasági élete, a bortermelés a régióban, a mezőgazdaság hely­zete a rendszerváltás után, a ve­gyes tulajdonú kisvállalkozások régiónkban, a biogazdálkodás nehézségei, a kézilabdázás gaz­dasági háttere összehasonlítva a focival, és még sok minden más. Az osztály tavaly találkozott Gérnyi Gáborral, a Gazdasági Mi­nisztérium miniszteri biztosával, majd idén áprilisban diákcsere­kapcsolat révén Stuttgartban jár­va interjút készített Horst Mehrländerrel, Baden-Würten- berg tartomány gazdasági minisz­tériumának államtitkárával. Mindkét alkalommal arról kér­dezték a szakembereket, mennyi­re felkészült Magyarország gazda­sági szempontból az uniós csatla­kozásra. A tanárnő azt mondja: ami ér­dekes ebben a munkában, hogy nem könyvtárszagú, a diákok szá­mukra kicsit ismeretlen körök­ben forognak, interjú­kat készítenek, polgár- mesterekkel, vállalko­zókkal, szakemberek­kel találkoznak. Nyi- tottabbak lesznek arra, mi, hogyan működik. Éppen az ebből szerzett ta­pasztalatok teszik értékes­sé a JSW-t. Az osztály megküszkö­dött az első önálló munká­val, az anyaggyűjtésnél érezhető volt egy kis pánik, hogy mit fognak ebből ki­hozni, mostanra úgy néz ki, letisztultak a dolgok. Mester Julianna és Sza­bó Balázs a magyarországi bevásárlóközpontokról ké­szít dolgozatot. - Szeret­tünk volna interjút készíte­ni a Tesco szekszárdi igaz­gatóival, de egyikük sem volt hajlandó vállalni ezt - mondja az anyaggyűjtés nem várt nehézségeiről a diáklány. - Teljesen elzár­kóztak, azt kérdezték, mire szeretnénk felhasználni, mit aka­runk ezzel elérni, ipari kémkedés­ről beszéltek. Pedig nem kérdez­tünk volna ilyen dolgokat, csak azt, hogy mióta dolgozik a Tesconál, vagy, hogy hány Tesco van Magyarországon. Végül az interneten kerestünk adatokat. Francz Réka a hőgyészi termál­hotelről írja dolgozatát, több in­terjút készített a hotel igazgatójá­val, Dunszt Istvánnal. - A lényeg, hogy nagyon meg van elégedve a A 11.A a stuttgarti gazdasági minisztérium előtt forgalommal, sokkal jobb, mint, amire számítottak. Hőgyésznek mindenképpen jó a termálhotel, mert a polgármester szerint segíti a városiasodást. Más dolog, hogy a környező falvak hogyan állnak hozzá. Az árszínvonal inkább a külföldi vendégeknek szól. Túri Petra, aki Gyünkön végzett közvé­lemény-kutatást, azt mondja: - Volt olyan kérdés, hogy jó, vagy rossz lesz nekünk a Európai Unió­ban. Volt, aki azt gondolta, hogy FOTÓ: GERALD HÜHNER amerikai gyarmat lesz Magyaror­szág, mások azt sem tudták, hogy mi az az EU. Szerintem jobb lesz, de Amerika gyarmata egészen biztos nem leszünk - mondja ha- tározottan a diáklány. ________u. Újr a lesz Pozsgai-darab PÉCSVÁRAD Majdnem kész az augusztusi Szent István Napok rendez­vénysorozat programja, min­den eddiginél gazdagabb műsor vár az érdeklődőkre Pécsváradon. A szervezés ugyan még folyik, így lehetnek újabb események, ám több neves előadó megjele­nése már biztosra vehető. A Nyári Színpad ismét meg­nyílik a várban, három előadás­sal. A veszprémi Nemzeti Szín­ház a Margit-passió című darab­bal, míg a budapesti Evangéli­um Színház az István király cí­mű Sík Sándor művel lép fel. Tavaly nagy vitát kavart Pozsgai Zsolt Asztrik-darabja, közéleti és egyházi személyisé­gek vitatták meg a mű - sokak szerint a történelemtől eltérő - szemléletét. A rendező-író egy másik munkája az idei program­ban is szerepel, a Szeretlek, Fa­ust című dráma Mindszenty Jó­zsef bíboros életének egy szaka­szát dolgozza fel. A esztergomi katolikus érse­ket az ’50-es években a diktató­rikus rezsim börtönbe záratta (ezt a helyzetet mutatja be a da­rab), majd az ’56-os forradalom alatt kiszabadult, később évekig az amerikai nagykövetségen ka- pott menedéket. ______ ny. sz. t t I * A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents