Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-05 / 155. szám
SPORT 9. OLDAL 2002. Július 5., péntek Lattenero elcsente a „nagyok” szakaszgyőzelmét A több, mint négy órányi, akciódús verseny végén olasz bringás nyerte a Fiat Gemenci Nagydíj első szakaszát, a Westel-kupát Amíg a végső győzelemre is esélyesnek tartott menők egymásra figyeltek, az olasz Fausto Coppi Gazzera kerekese, Sandro Lattenero erejét remekül beosztva megnyerte a Westel-kupáért zajló I. szakaszt, s ezzel magára ölthette a XXVIII. Fiat Gemenci Nagydíjon vezető bringásnak járó kék trikót. A Szent István térről rajtolt a mezőny: középen Arató Dávid, balján fehér mezben Árvái Attila, jobbról pöttyös „trikóban" Steig Csaba fotó: gottvald károly Kerékpársport Az összetett elsőnek dukáló színes mez a tegnap kora délutáni rajtnál még csapattársa, a szerda esti prológon 2001 után ismét győzedelmeskedő Arató Dávid mellén feszült, ám az már 165 km-es nyitó szakaszon kiderült, többen is pályáznak a címvédő skalpjára. A Szent István téri rajtot megelőzően Kocsis Imre Antal polgár- mester, és Bor Sándor, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket, s indította útjára ünnepélyesen is a nemzetközi szövetség (UCI) verseny- naptárában is szereplő, 2.6-os kategóriájú XXVIII. Fiat Gemenci Nagydíjat. A rajtot követően még a „Szekszárd vége” tábláig sem ért a mezőny, amikor ketten, Baumgartner Tamás (Postás-Matáv SE) és az ukrán Andrij Grivko (SK Nikolaev) úgy gondolták: lesz ami lesz, ők belevágnak. A szökevények dolgát ugyan nehezítette a viharos szél és az ei-eleredő eső, a bringások becsületére legyen mondva, a duó 90 km-en keresztül tekert az élen. Igaz ugyan, a főmezőny addig nem is igen törődött a korán meglógott két kerekessel - pedig az ukrán a 18. legjobb időt pedálozta a prológon,s hátránya mindössze 20 másodperc volt Arató mögött -, mindössze arra figyeltek, hogy az újabb sági hajrán „dobogós” három bringás az első hegyi hajrá pontjait is bezsebelte, s már közel négy és fél perccel jártak üldözőik előtt. A „kiránduló” tempót a jó nevű Varvaruk unta meg elsőként, a horvát BK Kamen-Cremcaffe csapatának ukrán menője a szökevények után vetette magát. Erre már a főmezőny is reagált, s magasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Varvaruk Kisvejke után utolérte a harmadik helyen pedálozó Spasojevicet, féltávnál pedig az üldözők egy percre megközelítették az egyre inkább fáradni látszó Baumgartner, Grivko kettőst. Egy az élen haladónál jóval acélosabbnak tűnő duó szakadt ki ekkor a bolyból: a Steig Csaba (Mapei- Kanizsa KK) és Remák Zoltán (P- Nívó Betonexpressz-FTC) alkotta páros hatalmas tempóban falta a métereket, így nem volt meglepő, hogy a verseny 100. kilométerénél, Zombán már egy hatos boly haladt az élen. Nem sokáig. Az addig vezető kvartettből csak Varvaruk tudta felvenni a két korábbi nagydíj-győztes által diktált tempót. Nagyon erős sor tekert ekkor az élen, s miután az üldözők között ekkor még akadozott az összhang, a vezető trió 117 km megtétele után, másodszor Zá- vodra érve már 1:50 perccel „lógott”. A harmadik hegyi hajrát is beosztották egymás között, ettől kezdve azonban kénytelenek voltak menekülőre fogni a dolgot. Az üldözőkből ugyanis ekkorra ösz- szeállt egy „ütős kis csapat”, melyben ott pedálozott többek között a kék trikós Arató, valamint klubtárakciókat idejében szereljék. Persze ezután is akadt, akit elengedtek - így például a szerb válogatott tagja, Spasojevic Kölesdnél, a bécsi Denzel-Juvinia csapatában versenyző francia Ruzek pedig Gyünknél eredt a szökevények nyomába. A Hőgyész központjában, az 52. kilométernél kijelölt első gyorsasági hajrát Grivko nyerte Baumgartner, Spasojevic és Ruzek előtt. Sajnos, a remek formában lévő Madaras Zoltán idáig nem jutott el: a Fradi szekszárdi versenyzőjének kerékpárjának váltója egy ütközés során letörött, s tartalék gép hiányában az U-23-as magyar bajnoknak ideje korán fel kellett adnia a viadalt. Az élen pedálozó páros előnye már négy perc fölé nőtt, ám a főmezőny még a hosszú, kurdi emelkedő előtt sem látta elérkezettnek az időt a felzárkózásra. Igaz is, hova siessenek, hiszen ekkor még a szakasz felénél sem jártak. Az első gyorsa- A főmezőny - a verseny 52. kilométerében sa, Lattenero, a kanizsaiak szlovák légiósa, Nagy Róbert, az ukrán ifi világbajnok Kvascsuk, a tavalyi összetett második dubnicai Glajza és a ferencvárosiak országúti ezüstérmese, Garamszegi is. Az utolsó 20 kilométerhez érve a szálkai tó mellett elfogyott a szökevények előnye, Remák azonban nem azért hajtott több, mint 50 kilométeren át ahogy csak a „csövön kifért”, hogy most beálljon a sorba. A Fradi szlovákiai bringása faképnél hagyta az élbolyt, s az utolsó, negyedik hegyi hajrához közel fél perces előnnyel érkezett. A hozzáértők mind azt mondták, ezzel már haza ér a rendkívül szimpatikus kerekes, aki tavaly ezen az etapon szinte ugyanekkora különbséggel verte a teljes mezőnyt. Az olasz Sandro Lattenero azonban mindezt másként gondolta. Üldözőbe vette a fővárosi zöld-fehérek versenyzőjét, és Szekszárdra érkezve meg is előzte. A Garay térről induló és a Kálvária tetőn kijelölt célig tartó utolsó, két kilométeres hegymenetet már egyedül kezdte meg, s a Fausto Coppi Gazzera bringása már nem is engedte ki kezéből a győzelmet, mellyel az összetettben is az élre ugrott. Remák az utolsó kilométereken visszaesett, így honfitársa, Glajza érkezett meg másodikként, míg a dobogó harmadik fokára a remekül hajrázó Arató állhatott fel. (fekete) Eredmények: I. szakasz, mezőnyverseny a Westel-kupáért (165 km): 1. Sandro Lattenero (olasz, Fausto Coppi Gazzera 1.) 4:14:42, 2. Robert Glajza (szlovák, a hőgyészl gyorsasági hajrához érkezik fotó, bakó jenő A dobogó tetején a két csapattárs, az olasz Sandro Lattenero (balról) és Arató Dávid, a második fokán pedig - a virágcsokor mögé bújva - Robert Glajza fotó: bakó Dubnica) 10 mp hátrány, 3. Arató Dávid (Fausto Coppi Gazzera 1.) 21 mp h., 4. Nagy R. (szlovákiai, Mapei-Kanizsa KK I.) azonos idő, 5. G. Kwiatkowski (lengyel, Weltour) 26 mp h., 6.0. Kvascsuk (ukrán, SK Nikolaev) 31 mp h. Az összetett verseny állása, egyéni: 1. S. Lattenero 4:18:36, 2. R. Glajza 7 mp hátrány, 3. Arató 14 mp h„ 4. Nagy R. 23 mp h„ Kvascsuk 35 mp h., 6. A. Varvaruk (ukrán, BK Kamen-Cremcaffe) 49 mp h. Mai program Július 5., péntek II. szakasz: Alisca Bau-kupa 180 km-es tömegrajtos egyéni és csapatverseny. Rajt: Szekszárd, Szent István tér, 9.20. Cél: Szekszárd, Szent István tér, 13.35 (várható befutó). Útvonal: Szekszárd (start) 9.20-Várdomb 9.52-Bátaszék 10.00-Dunaszekcső 10.17-Mohács 10.32-Szederkény 10.59-Pécs (sprint) 11.28-Pécs (sprint) 11.33-Lapis (hegyi hajrá) 11.52-Mánfa 11.58-Komló 12.05-Zobák (hegyi hajrá) 12.15-Kárász 12.30-Szászvár 12.36-Nagymányok 12.47-Bonyhád (sprint) 12.57-Mőcsény 13.07-Szálka (hegyi hajrá) 13.23-Szekszárd (cél) 13.35. Gyorsasági hajrá: Pécs, Fiat Stoil Autóházak (90. km), Pécs, Széchenyi tér (94. km), Bonyhád, Fiat Stoll Autóház (153. km). Hegyi hajrá: Pécs után, Lapis (96,7. km, I. kát.), Komló után, Zobáktető (119,2. km, II. kát.), Szálka után (170. km, UKSE: csikócsapattal az NB II középmezőnyébe Varga Jenő pályafutása legnagyobb sikereként értékelte az elmúlt idényben elért hetedik helyezést „Pályafutásom egyik legnagyobb szakmai sikerének tartom a hetedik hely megszerzését. Ez az eredmény méltán vetekszik a Ferropatenttel korábban megnyert NB Il-es bajnoki címmel, illetve az országos serdülőbajnokságban elért bronzéremmel.” Ekképp értékelte az NB II délnyugati csoportjában szereplő Varga Trans-Fer UKSE Szekszárd elmúlt évi produkcióját az edző, Varga Jenő. ________Kézilabda_________- Amikor a múlt év végén a Ferropatenttel megszakadt az együttműködésünk, kevesen gondolták, hogy az NB Il-es csapat, vagy akár maga az egyesület képes lesz túlélni azt a helyzetet, amit nemcsak hat játékos távozása, hanem az átigazolásuk körül kialakult helyzet is bonyolított - kezdi Varga Jenő. - Szeptemberben vettem át Rácz Józseftől a csapatot, melyet még közösen készítettünk fel a bajnokságra. Év közben Tabajdi Ferenc segített, elsősorban az kondicionális területen. Nagyon bíztam az elvégzett munkában, s ezzel együtt a bent- maradásban, annak ellenére, hogy a kezdésre több, korábban meghatározó játékosunk hagyta el a klubot. Terveztünk több igazolást is, de csak Varga Veronika és Varga Réka jött vissza, míg a fi- atalabbaktól Német Judit, Baki Mariann került fel a felnőtt kerethez. Tizennégy játékossal vágtunk neki a szezonnak, ám sérülés, illetve betegség miatt Ullein Mercédesz és Szőts Réka is kidőlt a sorból. Az őszi szezon végén igazoltuk le Tolnáról Oláh Gabriellát, de sérülések miatt a 14 éves Weitner Nóra is szerephez jutott.- Eleinte úgy tűnt, a nehézségekkel nem tud megbirkózni a csapat.- Ősszel három pontot szereztünk, valamennyit idegenben. Különösen a Nagykanizsa otthonában elcsent pontocska adott lökést, hisz több, egykor NB I-et is megjárt játékossal felálló ellenfél otthonában értük el a döntetlent. A siker nagyon jót tett a csapat önbizalmának, a téli alapozás során már láttam, hogy az elvégzett munka eredményekben is tükröződik majd. A nyitányon azt a Mohácsot késztettük komoly erőbedobásra, amelytől ősszel Szek- szárdon szenvedtünk nagyarányú vereséget. Később egyre szorosabbak meccseket játszottunk, pontot raboltunk Pécsváradról, Pécsett a Térni SE ellen - ez a bravúr az utóbbi években szekszárdi csapatnak nem sikerült -, s nyertünk Csurgón, Siófokon és Kozármislenyben. Mindez nemcsak a bennmaradást biztosította számunkra, de a megszerzett 11 ponttal három gárdát is megelőztünk egy 16.5 éves átlagéletkorú, de remek munkát végző társasággal. Két 19 (Oláh Gabi, Varga Veronika), és három 18 éves (Bállá Gabi, Varga Réka, Bősz Anett) játékos mellett csupa serdülőkorú kézisekből állt a csapat. Szilágyi Hédi, Völgyi Judit, Kovács Virginia, Uzorás Dóri és Lázár Kata 1985-ben, Német Judit, Weitner Adrienn, Baki Mariann 1986-ban, Weitner Nóri pedig 1987-ben született. Néhány alkalommal szerepelt még Eszterbauer Ildikó, Szabó Viktória és Nagy Ildikó is, akik még ebben az évben is serdülőkornak lesznek. A névsort és az előzményeket végignézve, azt hiszem érthető, hogy miért tartom óriási eredménynek a hetedik helyezést.- Egyénileg kivel volt elégedett1- Varga Réka különösen ta- vaszszal nyújtott több meccsen remek teljesítményt, Kovács új posztján, irányítóként is remekül helyt állt. Oláh teljesítménye - nyilván az új környezetnek köszönhetően - hullámzott, de így is a csapat legeredményesebb játékosa lett. Ugyancsak gólerősnek bizonyult Szilágyi és Weitner .Adrienn is. Varga Veronika jó szereplésének az növeli az értékét, hogy az őszi súlyos sérülése után - nem kis kockázatot vállalva - keresztszalag nélkül játszott, s alkotott jó támadó- védő párost Uzorással. Weitner Nóri fiatal kora ellenére első NB Il-es mérkőzésén 11 góllal segített győzelemre csapatunkat. Mindenki sokat tett a sikerért, elmarasztalni senkit sincs okom.- Adja magát a kérdés; hogyan tovább. A hetedik helyezés után a következő bajnokságban gondolom még magasabbra kerül az a bizonyos léc.- Július végéig egyénileg alapoznak a gyerekek, augusztus elején edzőtáborban folytatjuk a felkészülést, ahol az NB Il-es csapaton kívül - Tabajdi Ferenc és Rácz József vezetésével - két másik csoport is részt vesz. Celldö- mölk, Dubnica és Szekszárd a felkészülési állomások, ahol több mérkőzést is játszunk. Elkezdtük az ősz előkészítését az iskolákban is, hiszen Kajos Endre elnökségi tag vezetésével komoly társadalmi munka zajlik, hogy biztosítani tudjuk a különböző csoportok edzéslehetőségeit. Úgy érzem, támogatóink és a szülők is nyugodtan tekinthetnek a jövőbe, hisz olyan úton haladunk, amely reményeink szerint néhány év múlva az NB I/B-be, vagy még annál is tovább vezet... (RÓNAI) A délnyugati csoport hetedikje, a Varga Trans-Fer UKSE Szekszárd együttese