Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-05 / 155. szám

' I 2002. JÚLIUS 5., PÉNTEK KAPOSSZEKC S Ő 7. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 ­Evangélikusok az idősekért A község történelmi, evangéli­kus gyülekezetének lelkésze, Aradi András 1996 óta válasz­tott lelki pásztora hívő közösségnek. Erdélyi Csaba segédlelkésszel Kaposszekcső mellett Dombóváron és Csi- kóstőttősön is szolgál.- A kaposszekcsői evan­gélikus egyházközség a század elején lett önálló- mondja a felekezet helyi múlt­járól. - A németajkú gyülekeze­tei a háború utáni kitelepítés megtépázta, annak ellenére, hogy Felsőszeliből magyar evan­gélikusok kerültek helyükre.- A közösség jelenleg kétszáz lelket számlál, az itt maradtak között nagyon sok idős van. Ezért gondoltunk arra, hogy jó lenne egy idősotthon. Mivel sok szórvány templom, iskolaépület volt, viszonylag nagy összegű kárpótlást kaptak az evangélikus közösségek, részben egy összegben, rész­ben járadék formájá­ban. A járadék teszi le­hetővé, hogy még egy lelkész szolgálhasson, a kaposszekcsői és tékesi iskola után érke­zett kárpótlás pedig le­hetőséget ad az idős­otthon megépítésére. A tervezés két éve indult, első­sorban a kaposszekcsői gyüleke­zet kezdeményezte. 2001-ben az önkormányzattal is tárgyaltak arról, hogyan illeszkedhet be a létesítmény a falu szociális háló­zatába. Bentlakásos intézményt terveztek, amely a napközi ott­hont és a házi gondozást is, va­gyis az idősek gondozását telje­sen átvenné. A tervet Dombóvár főépítésze, Mersits Ildikó készítette, az ő tervei alapján épült a kaposszekcsői iskola is. Az épületegyüttes 2200 négyzetméter alapterüle­ten harmincegy lakóegy­séget foglal magába, és konyha, étterem, foglal­koztató, kápolna is tarto­zik hozzá. Az épület Íve­sen illeszkedik majd az evangélikus templom ap­szisához. A remények szerint 2003. második fe­lében elkészülő, 312,6 millió forintos beruházás­hoz a Gazdasági Minisz­térium 250 millió forintos támogatást nyújt a Szé­chenyi Tervből. Pünkösdi fúvós hagyomány Tolnában és Baranyában sem is­meretlen Kaposszekcső ifjúsági fúvószenekara. Az együttest idő­sebb Hábich Konrád, a térség egyik leghíresebb sváb muzsiku­sa alapította, aki a nyolcvanas évek elején költözött a községbe. A zenélést letelepedése után sem hagyta abba, s a gyerekeket is muzsikálni tanította. Az időköz­ben elhunyt zenekarvezető he­lyére Schlitt Ernő lépett. A köz­ségben évről évre Pünkösd hétfő­jén nagy érdeklődéssel kísért ta­lálkozót rendeznek Hábich Kon­rád tiszteletére, melyen minden alkalommal nyolc-tlz együttes mutatja be műsorát. A kapos­szekcsői fiatalok az elmúlt hu­szonöt évben állandó szereplői lettek a helyi ünnepeknek, vala­mint a Dombóvár környéki tele­pülések rendezvényeinek és szép sikereket értek el számos orszá­gos fesztiválon is. A Kaposszekcsői Ifjúsági Fúvószenekar 2001-ben a millenniumi zászlóátadáson Békében, becsületben élnek Kaposszekcsőt írott források már az 1400-as években említik, múltjának egy becses tárgyi emléke az 1724-ből származó pecsétnyomó, amely a település címerében is szerepel. Az év­századokig németajkúak is lakta falut megvi­selte a kitelepítés, a németség helyett Szlováki­ából érkeztek magyarok. Ma fejlődő település, valószínűleg az egyetlen hasonló lélekszámú község, amely teljes körűen csatornázott.- Az utóbbi évtizedekben is bebizonyo­sodott, hogy Kaposszekcsőn evangéli­kusok, katolikusok, metodisták, az ős­lakosság és az ide betelepedettek, mint jómagam is, békében és becsülettel tud­nak egymás mellett élni. Ez nagy erénye a településnek - kezdi a község bemuta­tását Tóth Imre polgármester. ­Kaposszekcső helyzete meghatározó a ______ sz omszédos települések számára is: körjegyzőség, körzeti iskola működik, amelynek létszáma meghaladja a kétszáz tanulót.- Milyen fejlődésen ment keresztül a község a kilencvenes években?- Szerencsések voltunk, Dombóvár, Pécsi Ka­posvár közelsége miatt. Először a gázprogramba került be a település. Kaposszekcsőn a falvak vi­szonylatában a legtöbb bekötés történt, 400 ház­ból 258-ba vezették be a földgázt, majd a Liget la­kótelep 113 lakása követ­kezett. Ugyanezt el­mondhatjuk a telefonról is. Közben épült egy is­kola, felújítottuk az orvo­si rendelőt. A területfej­lesztési támogatással épült csatornahálózatra egyetlen lakóépület kivételével minden lakás rá van kötve. Azóta megszűntek a talajvizes problémák is. 1995-ben jutot­tunk hozzá a volt szovjet laktanyához, és úgy döntöttünk, hogy maradjon Kaposszekcső közigazgatási területén. Ez anyagi terheket is rótt az önkormányzatra. Amikor a lakóépületek felújítása megkezdődött, és a lakók beköltöztek, első dolgunk az volt, hogy önerőből megépítsünk egy autóbuszmegál­lót, ahol minden járat megáll, így az ottani ipari negyedben dolgozóknak tudjuk biztosítani a közlekedést. Váróhelyiségünk még nincs, de bí­zunk benne, hogy ez is sorra kerül. Eddig 169 la­kást adtuk át, és most kezdődött el még huszon­hat bérlakás kialakítása, amire 126 millió forintot nyertünk a Széchenyi Tervből.- Milyen feladatok várnak az önkor­mányzatra a közeljövőben?- Az ipari negyedben nagyon sokan dolgoznak, megközelítése más telepü­léseknek is fontos. Bízunk benne, hogy maholnap öt kilométeres körzetben ke­rékpáron is megközelíthető lesz. A Li­_____ get lakótelepen óvodát és orvosi rende­lőt szeretnénk. A temető korszerűsítése is szükségessé vált, a ravatalozóhoz előteret kell építenünk, mert esős időben nem lehet méltó módon részt venni a szertartásokon. Napirenden van a közvilágítás korszerűsítése, bővítése is. Nagy öröm, hogy tizenkét házhelyet tudtunk ki­alakítani, és ezek mindegyike gazdára talált. Azt szeretnénk, ha az Ifjúság és a Napsugár utcával párhuzamosan új utca épülne ki.- M elyek a táv­A TELEPÜLÉS ADATAI lakosság: 1348 fő terület: 1562 ha belterület: 134 ha vállalkozások száma: 96 személygépkocsik száma: 325 lakások száma: 720 csatornázott lakások aránya: 100% A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA A képviselő-testület: Szabó Zoltán alpolgármester, Bauer Imréné, Csapó Gyuláné, Kozák Tibor, Papp Nándor,. Tillman Ferenc, Verese László lati terveik?- A beruházá­sok után parkosí­tással lehet szépí­teni a település megjelenését. Szükséges az utcá­ink burkolatának javítása. A legna­gyobb gondot az ipari ne­gyeden belüli közvilágítás és az utak megépítése je­lenti. A jövő szempontjá­ból fontos, hogy idén el fog készülni a volt színházi épületből az innovációs transzfer központ, amely­nek a cégek, vállalkozók kiszolgálása mellett konfe­renciák, oktatás és más szolgáltatás lesz a funkció­ja. A körjegyző Dr. Kovács Il­dikó 1988 óta dolgozik a közigazgatás­ban, 1999-től vezeti Kapos­szekcső és Jágónak kör­jegyzőségét. - A környező falvakhoz képest erőteljesen fej­lődik a falu, Dombóvárról na­gyon sokan költöznek ki, a né­pesség gyarapodik - mondja a községről. - Nagyon erős az ösz- szetartozás-tudat. A képviselő- testületben pozitívnak értéke­lem, hogy mindig kiállt a hivatal dolgozói mellett, a nagy kérdé­sekben egyetértünk, a politika nem nagyon befolyásolja a helyi döntéseket. Egy-egy nagy beru­házás mögött mindig felsorako­zik a falu, és a lakosság támoga­tását is meg lehet szerezni. A Liget képviselője Csapó Gyu­láné a Liget la­kótelepen mű­ködő cipő­gyártó üzem ügyvezető igazgatója, 1998 óta pedig a lakótelepen élők képvise­lője is az önkormányzati testü­letben. Összességében úgy lát­ja, hogy szeretnek az emberek kint lakni. - Az ott élők nagyon szeretnék, hogy minél előbb le­gyen játszóterük, amit összefo­gással meg lehet oldani - mondja a lakótelepi tervekről. - Garázsok már a közeljövőben épülnek. Javításra szorul a be­vezető út, a közvilágítás a lakó­telepen belül jó, de az ipari par­kon keresztül nincs rendben, ennek megoldása is a feladata­ink közé tartozik. ■ A kitűnő tanuló Kálmán Gá­bor, a kapos­szekcsői álta­lános ■ iskola egyik legjobb képességű, és kiválóan vég­zett tanulója 2002 szep­temberétől a dombóvári Illyés Gyula Gimná­zium matematika-informatika szakán tanul tovább. Gábor sze­rencsésnek tarthatja magát: könnyen tanul, nem sok időt kell fordítania a felkészülésre. Matematikából és magyarból ta­nulmányi versenyeken is szé­pen teljesített. Játszik a kapos­szekcsői ifjúsági fúvósegyüttes­ben, atlétizál. Szabadidejében szülei boltjában szokott besegí­teni, ami nyári programjában is szerepel, emellett kismotorke- rékpár-vizsgát szeretne tenni. Három falu iskolája Horváth Sándorné kaposszekcsői szü­letésű pedagógus a pécsi tanárképző fő­iskola matematika- fizika szakának el­végzése után először Hőgyészen tanított, majd 1972-ben szü­lőfalujában folytatta pályáját. Azóta, három évtizede a kapos­szekcsői általános iskolában dol­gozik, igazgatóhelyettesi munka­körét követően egy éve igazgatja az intézményt. Az iskola körzeti: Kaposszekcső, Csikóstöttös és Jágónak gyermekeit oktatják. Az alsó tagozatos gyerekek a két szomszédos község tagiskolái­ban tanulnak, a felsősök járnak Kaposszekcsőre.- Iskolánknak jó híre van, van olyan diák, aki Dombóvárról jár ki, sokan tanulnak itt Dombóvár­Szőlőhegyről és Vásáros- dombóról, Gerényesről is van diákunk. Ők olyan volt tanítványaink gyer­mekei, akik erős szálaiddal kötődnek hozzánk, olyan jól érezték magukat, hogy gyermekeiket is ide íratták be - mondja Horváth Sándorné. Sok olyan hátrányos helyzetű kisgyermek van, aldk magatar­tászavarral küzdenek, illetve ta­nulásban akadályozottak. - Lép­nünk kellett ebbe az irányba: fel­vettük az alapító okiratunkba az enyhén értelmi fogyatékos tanu­lók integrált oktatását. Természetesen sok kiváló ké­pességű, tehetséges diák is kop­tatja a kaposszekcsői iskola pad­jait: 2002-ben összesen tizenöten végeztek kitűnő tanulmányi eredménnyel. Szekcső, a Kapos menti A falu eredeti neve Szekcső, a legkorábbi írott forrásokban Zekcheo alakban szerepel, a Kapos- előtag - Dunaszekcső- höz hasonlóan - megkülönböz­tetésként került elé. A közép­korban a pécsi püspökséghez tartozott. Határában állt a Dombó család ma Gólyavár­ként ismert vára. A községbe a XIX. század elején települtek be a környékről német nemzetisé­gűek, 1833-ban már magyar-né­met településként tartják szá­mon. A két világháborúnak százhuszonkét kaposszekcsői áldozata volt. A második világ­háborút követően a németek nagy részét kitelepítették, Zalá­ból és Szlovákia területéről ma­gyarok érkeztek Kaposszekcső­re. A falu 1970-ig Baranya me­gyéhez tartozott, amikor egy közigazgatási reformot követő­en került Tolnához. Két kapcsolat Kaposszekcső két partnerkap­csolatot ápol határainkon túl, amelyek közül az egyik ma­gyar faluval áll fenn. A szlová­kiai Felsőszelihez a kötődés történelmi: innen érkeztek a második világháború után át­telepített magyarok a község­be. A partneri szerződést 2001- ben szentesítették hosszú távú kapcsolat reményében. A má­sik szál Bietigheimmel köti össze a falut. A német-francia .határ mentén fekvő ötezer főt számláló településsel elsősor­ban az iskolákon keresztül tar­tanak kapcsolatot. Mindkét községbe másod-évente láto­gatnak el, illetve fogadnak on­nan vendégeket. Az ipari park Kaposszekcső 1995-ben ju­tott hozzá a volt szovjet lak­tanya ingatlanaihoz. Az ön­kormányzat belterületté nyilvánította, ekkor azonban még nem döntött arról, hogy ott ipari park legyen. Mivel Dombóvárnak terület hiá­nyában nem volt lehetősége pá­lyázatot benyújtani ipari parkra, a két képviselő-testület közösen úgy döntött, hogy a mellette el­terülő huszonhat hektáros terü­leten tervez ipari parkot. 1999- ben nyerték el az ipari park cí­met, a két település azóta pró­bálja saját forrásból és területfej­lesztési támogatásból a területet alkalmassá tenni üzemek letele­pedésére. Jelenleg a feltételek megvan­nak a közművesítéshez: a gáz- és szennyvízvezeték a terület határán van lefektetve. Az ipari parkban egy majdan harminc főt foglalkoztató, száraz kisál­lateledelt gyártó üzem már meg­telepedett. Az ipari parkot később ösz- szevonják a bekerített - volt lak­tanyai - résszel. Itt 500-600 fő dolgozik, negyvennyolc cég ka­pott működési engedélyt: csa­vargyár, cipőfelsőrész-készítő, faipari feldolgozók.

Next

/
Thumbnails
Contents