Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-31 / 177. szám

TOLNA MEGYE 20 0 2 NAGYVEJKE 7. OLDAL 2002. Július 31., szerda Programszervező Vöröskereszt A Vöröskereszt helyi szer­vezete 1997-ben alakult új­já. A falu egyetlen szerveze­te. Tagjai sorában idősek és fiatalok, nők és férfiak egy­aránt vannak. Létszámuk 37 fő. Vezetőjük Sánta Árpádné. Úgy mondja, eb­ben a kis faluban nagy dol­gok nem történnek. Lehetőségeik­hez mérten ruhaakciókkal, kará­csonykor élelmiszer csomaggal se­gítenek a rászorulókon. Véradást szerveznek Aparhanttal közösen, s nagyon szeretnék, ha erre az eddi­gieknél több fiatalt tudnának meg­nyerni. Karitatív munkájuk mellett a falu szabadidős programjait is segítik. Rendezvényeik száma az utóbbi időben egyre gyarapodik. Fennállásuk óta min­den évben gyereknapot tartanak a sportpályán, ahol szülők és gyerme­kek együtt szórakoz­nak: akadályversenye­ken vesznek részt, számháborúznak, együtt futballoznak, tá­bortüzet gyújtanak. Az idősek nap­ját sem felejtik el, anyák napján is ünnepséget szerveznek. Ezekre az alkalmakra a község gyermekei mindig műsorai készülnek. Kive­szik részüket a búcsú- és locsoló bál rendezéséből. Az idén már majális­ra is futotta erejükből. Az önkor­mányzat mindenben segítségükre van, a tőle telhető támogatás soha­sem marad el. ■ Fába faragott sorsok Szőnyegekbe szőtt álmok A Nagyvejkét jelző hely­iségnévtáblától balra mívesen faragott székelykapun akad meg a faluba érkező szeme. A Beréti család portája mellett nem lehet csak úgy elrohan­ni. Meg kell állni, hogy tüze­tesen szemügyre lehessen venni a fába faragott gyönyö­rűséget, s ha már megállt az utazó, más, csoda dolgok is kiderülnek. A budai várban augusztus 20-án hömpölygő tömeg, a Hortobágyon a kilenc lyukú hídnál vásározó so­kaság, a Balatonfelvidéken meg­forduló hazánkfiai és külföldiek, az olasz kézművesek Berétiéktől tudják, hol van Nagyvejke. Beréti István fafargó, népi ipar­művész kezenyoma számos he­lyen fellelhető az országban. Ahogy ő mondja, társaival együtt megfaragta Ozorát. Ott volt Véménden, Garán, Bonyhádon s még ki tudja hol, ahol kalákában lehetett játszóteret alakítani, kop­jafát állítani. Mégis, igazi arcát fá­ba vésett, emberi sorsokat formá­zó szobrai mutatják. Parasztem­berek verejtékét, asszonysorsok szép és nehéz pillanatait örökíti meg munkáiban. Hogy egy-egy ágból, rönkből mi kerekedik, csak a munka végén tudja, mert min­den attól függ mit mutat annak erezete, színe, formája. Az embe­rek iránti szeretetével csak a fa becsülése vetekszik. Mindig tisz­telettel nyúl hozzá, sosem faragja agyon. Mint mondja, nem szabad megölni a fát. Elkészített munkáit időről-időre zsűri elé viszi, hogy a szakemberek véleményét meg­hallgatva még szebbé tegye, ami már amúgy is gyönyörű. Berétiéknél a fából faragott szob­rok, tárgyak mellé szőttes is kerül. Tériké, a feleség bukovinai székely szőtteseket készít. Gyapjúból eke­vasas, rózsás szőnyegek, egyszer­egyszer a híres-neves bukovinai festékes is lekerül szövőszékéről. Csíkritmusos vásznai, csakúgy mint ő maga, harmóniát áraszta­nak. Büszke arra, hogy a szövést Lőrincz Aladámétól, a népművé­szet mesterétől tanulhatta. Ő biz­tatta, hogy maradjon az osztováta mellett. Ma már ajándéknak tartja, hogy megfogadta szavát, s ő is, mint férje, zsűrizteti munkáit. Berétiék jól érzik magukat Nagyvejkén. Azt mondják megvan minden, ugyanúgy, mint a város­ban, csak itt erdő és levegő is akad. Az erdővel körülvett, csendes falu Bonyhádról Lengyel felé tartva, Aparhantot el­hagyva jobb kéz felé nyílik a nagyvejkei be­kötőút. Az erdővel szegélyezett, kanyargós ka­paszkodó igazi természeti szépség. Az aljában meghúzódó település jó levegője, csendje nyu­godt életet ad lakóinak, pihenést kínál a beté­rőnek. Az első önkormányzati választások óta, 1990- től Lovász Gáspár a település tiszteletdíjas pol­gármestere. A 221 lelket számláló faluban ma már minden a lakosság rendelkezésére áll, ami a korszerű, kényelmes életmódot szolgálja, s ez a takarékos gazdálkodásnak, a környező községekkel való jó együttműködésnek kö­szönhető.- Egy ilyen apró település intézmények fenn­tartására aligha gondolhat. Hová járnak óvodá­ba, iskolába az itt élő gyerekek? Hogyan oldják meg az egészségügyi ellátást?- Valóban nincs iskolánk és óvodánk. A né­hány kilométerre lévő Aparhant önkormányza­tával intézményfenntartó társulást hoztunk lét­re, amely remekül működik. Gyermekeink me­netrend szerinti busszal járnak az aparhanti in­tézményekbe. Kíséretükről a szülők és a Nagyvejkén élő, Aparhanton tanító Bárány Józsefné pedagógus gondoskodik. Az orvosi te­endőket is az aparhanti orvos, dr. Schmidt Sán­dor látja el. Hetente egy alkalommal három órás rendelési időben a nagyvejkei orvosi ren­delőben gyógyítja a betegeket, az ügyeleteket és a készenléteket is vállalja. A falu ügyeinek intézésére Aparhanttal körjegyzőséget hoz­tunk létre, amely ellátja az önkormányzat mű­ködésével kapcsolatos feladatokat, az állam- igazgatási ügyek döntésre való előkészítését és végrehajtását. Körjegyzőnk dr. Nagy Gyöngyi, aki heti egy alkalommal fogadónapot tart a községben.- Milyen infrastruktúra szolgálja a falu lakó-, it, s milyen munkalehetőségek vannak?- Telefonhálózatunk 1995-ben épült ki. A la­kások többségében vezetékes földgázzal fűte­Névjegy: Lovász Gáspár Déván született, 1945-től él nagyvejkén. 1990-től tiszteletdíjas polgár- mester. Nős, két gyermek apja. Hobbija a munka. nek. Az egészséges ivóvizet a község határában fúrt mély- furatú kutak biztosítják, me­lyet a bonyhádi Völgység KHT üzemeltet. A falu munkaké­pes korú lakossága jobbára Bonyhádon és a közeli telepü­léseken talál munkát. Egyre több család veszi ki földjét az Aparhanti Szol­gáltató és Értékesítő Szövetkezetből és próbál­ja megélhetését biztosítani a föld adta értékek­ből.- Milyen szórakozási, szabadidő eltöltési le­hetőségeket tudnak kínálni a nagyvejkeieknek?- Felújított művelődési házunk ad helyet az állandó és az alkalomszerű rendezvényeknek. Itt tartjuk a községi búcsút, az anyák napját, az esküvőket és más kulturális programokat. A klubhelyiségben a fiatalok és az idősebbek is találnak érdeklődésüknek megfelelő elfoglalt­ságot, mint például a zenehallgatás, asztalite­nisz, sakk. A könyvtár fiataljaink találkozóhe­lye, de az idősebb korosztály is megtalálja a kedvére való kiadványokat. Nagy rendezvénye­ink is vannak, mint a majális és a gyermeknap, amelyeket a sportpályán, illetve az úgynevezett urasági erdőben rendezünk. Templomi bú­csúnkat november 5-én, Imre napon tartjuk.- Miben látja a továbblépés lehetőségét?- Nagyvejke természeti szépségekben bővel­kedő helyen van. Gyönyörű a településre beve­zető két kilométer hosszúságú erdőrész, vala­mint a falu közepén végighúzódó fásított árok, amelyben kis patak csörgedez. Körülvevő erde­jével ez a község a gyógyturizmusra kiválóan alkalmas hely. Jó levegője, csendje a pihenésre igazán alkalmassá teszi. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több kül­földi vásárol házat a települé­sen, s pihenőhelynek rendezi be, de vannak olyanok is, akik a hazatérés szándékával lakó- helyül választják Nagyvejkét.a A boltos N a g y n é Schaffer Irén tősgyökeres nagyvejkei. Mindenkit személy sze­rint ismer, de a pult mögött eltöltött 10 év segítette abban, hogy még köze­lebb jusson a falu lakóihoz. Mindent tud a falubeliek vásár­lási szokásairól, s igyekszik olyan árukészletet tartani, hogy igényeiket kielégíthesse. Nagy­vejkén sok idős ember él, akik elsősorban az alapvető élelmi­szereket vásárolják, a fiatalok pedig a reklámozott termékeket keresik. Minden korosztálynak szeretne megfelelni árban és mi­nőségben egyaránt . A vegyeske­reskedés, amelynek vezetője, 1992 óta a Bonyhád COOP Rt- hez tartozik. ■ A pedagógus Bárány Jó­zsefné az Al­földről érke­zett a faluba két évtizeddel ezelőtt. Az aparhanti ál­talános isko­lában tanítja a gyerekeket betűvetésre. Örül, hogy rátalált erre a csodálatos helyen fekvő településre. Volt középiskolai osztályfőnöke né­hányszor próbálta visszacsábí­tani, aztán amikor egy alkalom­mal meglátogatta volt tanítvá­nyát, azt mondta: - Megértem miért szeretsz itt élni. - Bárány Józsefné szereti az itt élő, segí­tőkész embereket. Hogy őt is el­ismerik a nagyvejkeik, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a millenniumi zászlóra ő köthette fel a település szalag­ját _____________________________■ Az alpolgármester Szőts Gézáné Nagyvejkén született. Itt nőtt fel, soha nem jutott eszébe más­hol otthont keresni. Sze­reti ezt a nyu­godt, csendes falut, ahol néme­tek, felvidékiek, bukovinai szé­kelyek egymást segítve élnek egymás mellett. Mindenkit is­mer, mint ahogy ő is mindenki számára ismerős. Idősek és fia­talok egyaránt bizalommal van­nak iránta, legszemélyesebb ké­réseikkel is megkeresik, s ő ter­mészetesen igyekszik eleget ten­ni minden elvárásnak. A rend­szerváltás előtt a községi tanács­nál dolgozott, az önkormányzat megalakulása óta itt folytatja munkáját. Összekötő kapocs a hivatal és a lakosság között. ■ A könyvtáros Ambrus Jó­zsefné Nagy­vejkén szüle­tett. 1990-től rész munka­időben látja el a könyvtárosi feladatokat. Folyamatosan keresi azokat a pályázati lehető­ségeket, amelyekkel pótolhatja az önkormányzati támogatást. A könyvek beszerzésénél figyel ar­ra, hogy a rendelkezésére álló összegből minél többet tudjon vásárolni. A 2216 kötetes, szépen felújított klubkönyvtárban min­den korosztály megtalálhatja a kedvére való irodalmat. Örömére szolgál, hogy már az óvodások is könyvtárba járnak, s az hogy a 42 beiratkozott olvasó között so­kan vannak, akik szívesebben töltik olvasással idejüket, mint TV-nézéssel. ■ A vízműkezelő Pfaff Ferenc született nagy­vejkei. Azt a vízmüvet ke­zeli, amely hat falunak - Nagyvejke, Mucsfa, Zá- vod, Kisvejke, Lengyel, Szárász - biztosítja a vizet. Feladatai közé tartozik a közmű karbantartása, segítség- adás az ÁNTSZ mintavételeihez, csőtörések esetén és a házi be­kötéseknél, a védterületek rend­ben tartása, kaszálása. Huszonnégy órás szolgálatot teljesít kötetlen munkaidőben. A vízmű három mélyfuratú kút­ja kiváló minőségű vizet ad. Mint Pfaff Ferenc mondja, a kör­nyéken Nagyvejkén van a leg­jobb víz, amely ásványi sókban és nyomelemekben igen gaz­dag. _____________________________■ Na gyvejke Régészeti leletek bizonyítják, hogy Nagyvejke már a bronz­korban lakott település volt. A honfoglalás után a Monoszló nemzetség telepedett le. Egy 1374-ben kelt határjáró levél Tol­nai Miklós birtokában tünteti fel. A török megszállás után az elpusztult helyek sorában szere­pel. A XVIII. században, 1747- ben német lakosokat telepítenek be. Nagyvejke 1773-ban gróf Apponyi József birtoka lesz. Az itt lakók akkoriban kukorica-, búza- és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Az 1920-as évek­ben körjegyzőséget alkotott Aparhanttal, az 1960-as években közös tanácsú községek, napja­inkban ismét körjegyzőség. Római katolikus temploma műemlék jellegű._______________■ Tu dta-e? Az a monda járja, hogy élt a környéken két Vejk nevű test­vér, akik állandóan civakodtak, nem tudtak összeférni egymás­sal. A kisebbik alapított egy fa­lut, az lett Kisvejke, a nagyobbik sem akart lemaradni, ő is alapí­tott egyet, az pedig lett Nagyvejke. Sok éven át Nagyvejkén élt Gáspár Simon Antal, a bukovi­nai székelyek néprajzi gyűjtője. Ő írja, hogy a nagyvejkei temp­lom évszáma (1777) szimboli­kus dátum. Ugyanaz, mint Bu­kovinába kerülésük éve. A nagyvejkei mezőőr bronz­kori, úgynevezett tokos baltából készített magának csőszfokost. Ma ez a tárgy múzeumban van, bizonyítva, hogy a jó szerszám több ezer év után is használható. A falu határában lévő Vörös­völgyben szántó terület volt. Ne­vét a föld vörös szüléről kapta. Nagyvejke közigazgatási te­rülete 735 hektár külterületből és 43 hektár belterületből áll. A falu központjában, a pol­gármesteri hivatallal szemben áll egy Szent Flórián szobor, amelyet az 1846-os tűzvész em­lékére állítottak. Az önkormányzat az idén szeretné elkészíttetni a falu ren­dezési tervét. Ehhez eredmé­nyes pályázat útján 353 ezer fo­rint támogatáshoz jutott a tele­pülés. A község 1997-ben ünnepelte fennállásának 250. évfordulóját. Ez alkalomból megtartották a községből elszármazottak talál­kozóját. Az 1747-ben Nagyvejkére tele­pített német lakosság elsősorban Hessenből érkezett, valamikor Német-Vejkének is mondták. Asszonykórust szerveznek a faluban Bárány Józsefné pedagó­gus vezetésével. A szervezők szándéka szerint a csoportot azért híják életre, hogy saját gyönyörű­ségükre énekeljenek, legyen ahol összejönni, s szót váltam a falu, az ország, a világ dolgairól. ■ i A képviselőtestület tagjai: Szőts Gézáné alpolgármester, Nagyné Schaffer Irén, Sánta Árpádné, Palló Béláné, Pfaff Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents