Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-22 / 169. szám

6. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2002. Július 22., hétfő HI 8H Istentisztelettel zárták a fesztivált A kultúra emberiséget összetartó erejéről A Duna Menti Folklórfesztivál szekszárdi vendégei és ven­déglátói ökumenikus isten­tiszteleten köszöntek el a vá­rostól, a szervezőktől, a feszti­váltól. A mise vasárnap déli ti­zenkét órakor kezdődött a Bel­városi Katolikus Templomban. Szekszárp A fesztivál záró­napján népviselet­be öltözött együt­tesek és számos ér­deklődő jelenlét­ében Tamás Ro­land katolikus káp­lán, Balázsi Zoltán református és Sefcsik Zoltán evangélikus lel­kész celebrált öku­menikus istentisz­teletet. Mindhár­man szóltak a kul­túra emberiséget összetartó erejé­ről. Tamás Roland kiemelte a szervezők sokszor nem látványos, de áldozatos munkáját. Mint mondta: a fellé­pőkkel együtt hozzájárultak ah­hoz, hogy az emberi közösségek­Ötvenheten tiszták át a Dunát A folyam összeköti az embereket, az országokat A paksi Duna átúszásnak nagy hagyománya és egyre na­gyobb híre van már. Idén talán új tradíció születik, nem a szemközti part legközelebbi pontján, hanem egyenesen Kalo­csán „kötöttek ki” az úszók. Paks-Kalocsa A város helytörténetét kutatva bukkant rá Beregnyei Miklós arra az írásra, mely annak emlékét őr­zi, hogy 1886. augusztus 16-án Pakstól Úszódig úsztak. Gyulai Já­nos egykori versenyúszó unszolá­sára a Dunapartért Közalapítvány vállalta azt, hogy felelevenítve a régi hagyományt, megszervezik az átúszást. Hosszas, alapos elő­készítés után sikerült megszerezni az engedélyt arra, hogy a hajófor­galom korlátozása nélkül, komoly biztonsági előírások mellett Paks és Kalocsa között szervezzenek úszókirándulást, melyet Daróczy virtus-úszásnak neveztek el. A cél­állomás azért nem Úszód, hanem Kalocsa, mert most ünnepli ezer­éves fennállását. A virtuskodásnak azonban más üzenete is van. „A Duna vízében úszunk - mondják a szervezők - mert összeköti az em­bereket, településeket, országokat, nemzeteket. Az erőmű vizén úszunk, hogy bizonyítsuk semmi­lyen káros anyagot nem bocsát ki. ” Szombaton nem sokkal fél 12 előtt ötvenheten vágtak neki a tizenöt kilométeres távnak. A legifjabb úszó tizenhét, a legidő­sebb hatvannégy éves volt, a többség paksi, de dr. Szilvig Géza szervező munkájának köszönhetően jöttek a célállomásról is. Csó­nakok kísérték az úszókat, felkészülve arra, hogy bármikor se­gítséget nyújtsanak. Er­re azonban nem volt szükség. Nem kellett senkit sem kihúzni a vízből sem kihűlés, sem görcs, sem pedig fáradtság miatt. Mind az ötvenhe­ten célba értek, az elsők néhány perccel délután két óra előtt. A ka­locsai kajak-kenu szakosztály épü­letében marhagulyás és némi lé­lekmelegítő várta az összes részt­vevőt. A nagyon jó hangulatú fo­gadáson szervezők, úszók meg­egyeztek abban, hogy ha lehet, jö­vőre is nekivágnak, mert a Daróczi virtus-úszásnak hagyománnyá kell válnia. VI DA TÜNDE Itt kell már hagyma virágos lányságát A XVI. Sárközi lakodalom Decsen (Folytatás az 1. oldalról.) A lakodalmas játék a decsi Táj­ház zsúfolásig megtelt udvarán kezdődött, ahová a kíváncsiskodók többsége már be sem fért. Farkasné Pál Bözsi népi iparművész, a sárközi hagyományok ava­tott ismerője öltöztette a menyasszonyt a szabadtéri színpadon. A közönség sora­iban ülő külföldiek először látták a sárközi népviseletet, a japán vendégek a felsőru­házat minden egyes darabját lelkesen ünnepelték, egy an­gol érdeklődő pedig nem győzött csodálkozni, hogy az asztalról csak nem akarnak elfogyni az odakészített roko­lyák és kellékek. Egy német vendég véleménye szerint minden elismerést megérde­melnek a sárközi lányok és asszonyok, hogy ezt a renge­teg, kőkemény alsószoknyát képesek viselni, sőt, még tán­colni is tudnak benne. Az öl­töztetés végeztével a nézők azuieuoi búcsúzik a menyasszony FOTÓ: BAKÓ JENŐ Szabadi Mihály, a Sárközi lakodalom művészeti vezetője vastapssal fejezték ki tetszésüket, majd a menyasszony és az öröm­szülők hintóra szálltak, a vendége­gyüttesek és a közönség pedig la­kodalmi menetté alakulva a vasúti iskola udvarára vonult. A vőlegény barátai társaságában érkezett a helyszínre, ahol fergeteges verbun­kossal köszöntötte a menyasz­Ki így, ki úgy leste a menyasszonyt A lakodalmi menü: Húsleves cérnametélttel Pörkölt tarhonyával Mindenféle sültek burgonyá­val, rizzsel, savanyúval Sütemények vetően kezdetét vette a tánc, • amelyből mindenki derekasan kivette a részét. Egy momen­tumot érdemes külön kiemel­ni, mert aki látta, az nem felej­ti el egyhamar: Andrásfalvy Bertalan professzor, volt kul­A vendégek között Andrásfaly Bertalan és felesége hagyományossá vált százszoknyás karikázó követte. A táncot Szabadi Mihály Bessenyei-díjas koreográ­fus, a Sárközi lakodalom művésze­ti vezetője a három évvel ezelőtti XV. Sárközi lakodalomra készítet­te, nevezetessége, hogy valóban száz szoknya táncol, mégpedig a sárközi népi együttesek leányai és asszonyai „táncoltatják” őket. A vasúti iskola udvaráról a reformá­tus templom előtti térre vonultak a táncosok és a közönség, ahol az if­jú pár fogadása után folklórműsor következett. A lakodalmi mulatság a Temp­lom téri nagysátorban este 9 órakor kezdődött. Ahogy az szokásos, minden egyes fogást felköszöntött a vőfély, a vendégek pedig igencsak jóízűen falatoztak. A vacsorát kö­Havanecz Jenő kevergette a finom vegyespörköltet. Finom pörkölt főtt a bográcsokban Havanecz Jenő nyerte az első alkalommal meghirdetett versenyt Remek hangulatú főzőver­senyt rendezett szombat délután a Visnyei Ranch tu­lajdonosa, akinek a meghí­vására tíz hobbiszakács bográcsokban készített fino­mabbnál finomabb ételeket. Kapospula A két évvel ezelőtt megnyitott vendégfogadó gazdája, Visnyei József időről időre új ötletek­kel rukkol elő azért, hogy törzsközönségének változatos programokat nyújtson. A szó­rakozóhely csodaszépen gon­dozott parkjában volt már rockfesztivál, néptánc-bemuta­tó és motoros találkozó is. Ez­úttal szabadtűzi főzőversenyre invitálta ismerőseit és barátait a ranch tulajdonosa. Szombat délután az árnyas fák alatt baráti társaságok gyü­lekeztek, melyek tagjai jókora bográcsokat hoztak magukkal. A főszakácsok vezetésével ne­kiláttak az ételek elkészítésé­nek. Voltak olyanok, akik a megfelelő tüzért voltak felelő­sek, mások a marha-, sertés-, kakas-, kecske-, vagy nyúlhúst darabolták össze, a többiek a különböző fűszereket csoma­golták ki. Míg az edényekben a „főzőmesterek” fakanalaikkal keverték a pörköltet, addig a kosarakból előkerültek a köze­li szőlőhegyi pincékből szár­mazó finom vörösborok is, melyekkel egymást kínálgatták a hőségtől kiszáradt torkú férfi­ak és hölgyek. Este az egyik dombóvári ét­terem vezetője, Klotz István és a faluval szomszédos városban megrendezett főzőversenyek állandó résztvevője, idősebb Kormos László kóstolta meg az időközben elkészült ételeket. A zsűri Havanecz Jenőnek ítél­te a fődíjat az ínyenceknek szánt vegyespörköltjéért. A Nyírő Tamás marhalábszár-pörköltjével a második helyet érdemelte ki nek nagy családként éljenek egy­más mellett. A szertartás keretében a jelen lévő együttesek saját nyelvükön mondtak köszönetét azért, hogy részesei lehettek a több napos kultúráját, mellyel jelenünket gazdagítják. Szóltak a barátság, a művészet nyelvén való találkozás összetartó erejéről, amely az egyetemes békét szolgálja. A bú­csúszavak után magyarul, lengye­Lengyel vendégek érkeznek az istentiszteletre F0TÓ'BAKÓ JEN° rendezvénynek. Mindannyian ki­fejezésre juttatták, hogy örömmel jöttek a Duna Menti Folklórfeszti­válra, szeretettel hozták maguk­kal hagyományaikat, régi korok lül, szerbül, finnül, olaszul fel­hangzó templomi énekek külön­leges hangulatot teremtettek a Belvárosi Katolikus Templomban. ________________________________-P/U-­sz onyt és a sokaságot. A szabadté­ri színpadon Tarjáni Pál vőfély kér­te ki a menyasszonyt, akit illő mó­don búcsúztatott el szüleitől és le­ánypajtásaitól. A kikérőt az immár tuszminiszter, a Sárköz nagy tiszte­lője és Szabadi Miska bácsi verbun­kost táncoltak, mégpedig úgy, hogy bárki fiatalnak is dicsőségére vált volna. Pillanatok alatt odagyűlt a lakodalmi vendégsereg, s vas­tapssal kísérte a táncot, amelyhez a népi együttesek férfitagjai is csatia­koztak, fergeteges hangulatot vará­zsolva. A XVI. Sárközi lakodalom részt­vevői, szereplők, táncosok, meghí­vottak és érdeklődők tapasztalhat­ták a Sárköz javát szolgáló egyesü­let létrehozója, dr. Pilisi Elemér 1934-ben papírra vetett sorainak igazát, amelyet Biczó Ernő, Decs polgármestere idézett a lakodalom megnyitóján: A népművészet a nemzet kíncs.e és ezt vigyázni kell. , _____________ VENTER MÁRIÁMMÁ má sodik helyet Nyírő Tamás érdemelte ki, a harmadik Jáhn Ignácné lett, különdíjat pedig Szentpáli Árpádné vehetett át Visnyei Józseftől. A vacsora után zenés mulatsággal zárul az első alkalommal lebonyolí­tott főzőverseny, mely kitűnő hangulatban zajlott. _______- _______-GR-

Next

/
Thumbnails
Contents