Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

Nálunk biztosan megtalálja! A lapban megjelenő apróhirdetéseket mától kereshető formában, rovatonkénti csoportosítás­ban, jóval gyorsabban megtalálja. Hirdessen - az első napon ingyen, egy hétre pedig csak 80 Ft + ÁFA-ért Az ára is apró. Tolna megyei anekdotatár 119. ___ Sz ekszárd híre és pora Az 1779. január 20-án - Kölesddel szemben - egyetlen szavazat- többséggel megyeszékhellyé választott hajdani mezőváros önérze­ténél és hírénél csak pora volt nagyobb. A Tolnavármegye epés cikkecskéje 1892-ből így ábrázolja ezt: „Szegzárdon minden napnak megvan a maga speciális öröme. Reggel és este kilométerről ellátszó porfelhő jelzi az első örömet. A tehéncsorda tartja impozáns ki- és bevonulását a város főutcáin. Legjobban tetszenek a teheneknek a Széchenyi és Bezerédj utcák. Ezek csakugyan a legszebb utcák, legméltóbbak is a tehénkor­zóra. Igazán érdekes, amint a tehenek fenntartott fővel és hangos bőgéssel adják tudtokra Szegzárd lakóinak, hogy a nap egy részé­ben tőlük függ az ember sorsa: átjuthat-e egy félóra alatt a másik oldalra, vagy sem? A tüdejük félig lesz-e porral vagy csak negyed­részig? Egész napra való öröm a por, a por és ismét a por, s bárho­vá is menjen az ember Szegzárdon, mindenütt vele a „Memento móri!”, mert itt porból jut az embert és porba tér vissza.” Csoda-e, ha ezt a port a másik hírességgel, a helybeli borral oly szorgalmasan locsolgatták eleink? S hogy mily szorgalmasan, an­nak rekordját alighanem 1896-ban állította fel Káldi József, aki a bíróválasztásra úgy ment, hogy nevét sem tudta megmondani.... Éppen tíz évvel jelőtte, 1886. december 16-án, a képviselő-vá­lasztáson az egyik jelölt sem sokkal maradt le mögötte. Azt híresz- telte, ha nem rá szavaznak, fölszedeti a vasúti síneket, és elviteti jobb választókerületbe. A Babits Mihály születése után két nappal megindult vasúti közlekedés persze még sokáig köznevetség tárgya volt. A fenti lap 1904. október 30-án ezt írta: „A mi ázsiai állapotban leledző vici­nálisunk marad változatlanul az ő elavult, idejétmúlt, primitív ál­lapotában. A forgalom az egész vonalon és főleg a szekszárdi ál­lomáson megötvenszeresedett, de azért a közönség kényelme ér­dekében egyáltalán semmi sem történik. Tűrhetetlen, hogy az ös­szes I. és II. osztályú utasokat egyetlen kis szobában zsúfolják ös­sze.” S igaz, hogy „az állomás előtt elhelyezett, már annyi kellemet­lenséget okozott cölöpöket hatóságilag eltávolították”, de „az úgy­nevezett pályaudvaron az esti vonatok megérkezése és indulása al­kalmával sötétség uralkodik”, mert hiába a közeli villamostelep, itt petróleum világít. A peron szabadon áll, tető nincs, egyszóval az egész „oly nyo­morúságos állapotban van, mint akár a legutolsó pusztai föltételes megállóhely”. Csoda-e, ha eleink nem szívesen utaztak - 12 óráig - Budapestre?! dr. töttős gábor Gyilkosság, antennával Egy pszichiátriai gyógykezelés egyszerűen átsétált a női betegek alatt álló férfi Athén egyik kórhá- kórtermébe, és az antennával le- zában tévéantennával gyomorba szúrta az 50 éves Ilia Delit. Az szúrta betegtársát - mert az sze- asszony néhány perccel később rinte bűbájolással foglalkozott, meghalt - jelentette az AP hír- Az 55 éves Harisz Szkizonikosz ügynökség. _________________■ Ol vasóink kérésére péntektől megújult formában, változatlan áron a legfrissebb apróhirdetésekkel! tempó Apróban óriás Keresse az újságárusoknál! SMS-csúcs a Kapcsolat napján A Kapcsolat napján, június 30-án játszani hívta a Westel Tolna Megyei Területi Képvi­selete a mobil telefon tulajdonosokat. A Rádió Antritt stúdiójából vezérelt, 24 órás show-műsor keretében, az SMS küldők kö­zött kisorsoltak egymillió-kétszázezer fo­rint értékű ajándékot, köztük 192 Népújság Demkó Tibor a Westel régióvezetője 24 órát töltött a stúdióban Hága Noémi a keverő pultnál egyhavi előfizetését. A játék nem várt sikerrel zárult, meg­mozdult szinte a fél ország, Mátraházától Homokmégyig jöttek az üzenetek. Volt aki 2.990 sms-t küldött. A 24. óra végére országos csúcs született, 43.450 SMS-el, az előzetes információk alapján ilyen csúcs még Európában sem létezik, egy angol rádió érte el a 28.000-es szériát. fotó= gottvalo Pierre Cardin már nyolcvanéves! Nyolcvan éve, 1922. július 2-án született Olaszországban, Velen­ce mellett Pierre Cardin, francia divattervező. Gazdag borkeres­kedő apja azt szerette volna, ha fia építészetet tanul. Őt azonban a ruhakészítés érdekelte. Miután a család a franciaországi Saint- Étienne városába költözött, be­állt egy szabóhoz. 1944-ben Pá­rizsban lett divatrajzoló, s 1946- ban részt vett a Jean Cocteau ren­dezésében készült A szépség és a szörnyeteg című film jelmezei­nek tervezésében. Ezután a Christian Dior körül csoportosu­ló kis körhöz csatlakozott, a kosztümök és kabátok felelőse­ként. 1950-ig dolgozott divatter­vezőként Diornál, ahol egyike lett az „új stílus” kreátorainak. 1949-ben önálló divatházat alapí­tott. Cardin a hatvanas években aratta legnagyobb sikereit. ■ Rücskös kaktusz a Petőfi utcában Ha egy természetűim Dél-Amerikáról, Bolíviá­ról, Argentínáról szól, ott is a kopár, sivatagi vidékről, láthatjuk a hatalmas kaktuszokat, amint az ég felé törve kibontják meseszép, harsányszínű virágaikat. A kaktuszok egyike a rücskös kaktusz, ami a többi kaktuszfélékhez hasonlóan nálunk is megtalálható, s talán az aszályos időnek, az igen magas hőmérséklet­nek köszönhetően egyre nagyobb méretben. A szekszárdi Szászy Zsolt kertésztechnikus szenvedélyes botanikus, aki más növények mellett igen sokféle kaktuszt gyűjtött össze a Petőfi utcai családi ház udvarán. A rücskös kaktusz tizenkét éves, most már közel három méter magas, és éppen virágot hoz. Sajnos csak két napig látható teljes pompájában a kaktusz virága. fotó: bakó jenő Olvastam - Láttam - Hallottam STEINBACH ZSOLT Malackodó pandák Alem megy a kínai pandafiúknak a szerelem - olvasom. A bambusz ru­dakat olykor érzékien körbefonó pandalány mancsokról jó esetben is csak annyi jut eszükbe, hogy a mackócsajok is be akarják tömni az éhes száju­kat, persze bambuszrügyekkel - gondobm én. A pandaurak rá se ránta­nak az érzékiségre. Csak a gondozóik próbálkoznak. Többek között a Viagrával, de állítólag még Romana-kötetekből tartott felolvasásokat is tar­tottak, hiába. A gondozók végső elkeseredésükben a puszta aktussá silá- nyított szexualitás kendőzetlen mozgóképi megjelenítésétől sem riadtak vissza - és sikerrel jártak. Azt nem tudni, hogy a mackó fiúk már egy Anettka-produkcióra is gerjednek-e, vagy igényesebbek egy kicsit, de állító­lag van már olyan tüzes pandacsődör, amelyik több hónapos pomóvideó nézés után akár már ez év végén készen állhat a szerelmeskedésre. Hát, szívszorító egy hírek ezek, ugyanakkor az ember kebelét meg da­gasztja a nemzeti büszkeség, ha arra gondol, micsoda malackodást ké­pesek véghez vinni például a magyar sertés fiúk, ha csak meglátnak egy csinosnak mondott, szálkamentes fantomkocát. Abból persze, hogy a magyar férfidisznók vonzónak találnak még egy mű-malacot is, még korántsem biztos, hogy igazságosan járunk el, ha libidójukat példaként állítjuk a kínai pandafiúk elé. Ehhez előbb ugyanis szemre kéne vételezni a pandahölgyeket is.- Szörnyű az életem. Nem ihatok, nem dohányozhatok, sőt, még nőkre sem nézhetek.- A doktor megtiltotta?- Dehogy. Megnősültem * * * Sorozás folyik.- Van valami baja?-A szemem...- Jó - mondja a katonaorvos. - Akkor hangosan és érthetően ol­vassa fel, mi van ott a táblán.- Milyen táblán?! Semmiféle táblát nem látok!- Nagyon jó! Nincs is ott tábla. Alkalmas! *** Kakucsi egy este korholja a fiát:- Fiam, te olyan hülye vagy, mint ez az asztal - és elkezd rajta kopogni. Mire a srác:- Papa, kopogtak! * * *- Asszonyom! Ez az ön gyerme­ke?- Igen.- Csodálatos, hogy mennyire hasonlít a kedves férjére!- Most szóljon, hogy micsoda véletlenek vannak! * * *- Én mindig olyan peches vagyok a nőkkel.- Hogyhogy?- Hát az első feleségem össze­állt ejgy másik férfival és eltűnt.- Es a második?- Az nem. * * * A tanító néni megkérdezi Móric­kát:- Móricka, mi a hajlékony el­lentéte?- Hajléktalan. ■* * *- Pincér! Egy légy van a levesem­ben!- Pszt! Ott a pók a tányér szé­lén, mindjárt elkapja! *** Egy férfi a vendéglőben hosszas gondolkodás után malacsültet rendel.- Ne legyen túl sós, de sótlan se, mert azt nem szeretem. Ne le­gyen sületlen, de azt se szere­tem, ha túl sült... Mire a pincér:- És tessék mondani, a vércso­portja milyen legyen? * * *- Képzeld, tönkrement a kar­órám! Pedig ütés-, por-, és vízálló volt!- Mi lett vele?- Elégett. * * *- Mi az? Sivatagban van, hosszú és fehér???- Fehér cérnaszál! ■ Bécsi fagylalt-kalauz Mit érdemes megkóstolni a Mariahilfer Strasse környékén? Baromfi, toll nélkül Kopasz csirkéket tenyésztet­tek ki a jeruzsálemi egyetem kutatói génsebészeti eljárás­sal. Avigdor Cahaner, a Rehovot mezőgazdasági intézet geneti­kusa szerint kétszeresen is hasznos a csupasz baromfi: egy­részt környezetbarát, hiszen fel­dolgozása közben nincs gond a toll elhelyezésével, másrészt hú­sának kalóriatartalma is kisebb, mint hagyományos társaiénak. Állatvédők ugyanakkor tilta­koznak az izraeli „sültcsirke-far- mok” létesítése ellen. Cahaner mindenekelőtt a gazdaságossággal érvel: mivel a levágott állat kopasztása el­marad, olcsóbb és gyorsabb a feldolgozása, ráadásul a medi­terrán éghajlat alatt gyorsab­ban is nő. Ausztriában a fagylaltozók közül sok - az összesen 100 közül mintegy 40 - olasz kéz­ben van. Ők nem a Magyaror­szágon megszokott gombóc­adagolóval mérik a fagyit, ha­nem kis spachtlival kenik a tölcsérekbe, de az adag min­dig stimmel. Az olasz fagyizók legtöbbje igen szerény külsőségekkel és hatal­mas kínálattal tűnik ki, mégis hozzájuk érdemes menni: csakis friss, saját készítésű fagyit mér­nek, s még félkész az alapanyago­kat sem használnak fel titkos családi receptjeikhez. A legis­mertebb fagylaltozó Bécsben alig­hanem mégis az osztrák Tichy, talán mert érdekes, bár nagyon édes kompozíciókat kínál. Legis­mertebb terméke a magyar kony­hában szilvásgombócként ismert édesség mintájára, de fagylaltból készült sárgabarackos gombóc. Ugyancsak finom, ha vanília­fagylaltból készül, s a vajas mor­zsa helyett dióba hempergetik. Az olaszok közül a belváros szí­vében három is akad: a Tuchlaubenen a Perizollo, a Freyung téren a De Pelegrin, és Schwedenplatzon a Molin- Pradel. Fagyijuk ízes, sokszor kí­nálnak új fajtákat, és például a Molin-Pradel az olasz sütemé­nyek, a De Pelegrin különféle olasz ételek mintájára készült kompozíciókat is ajánl - mindet érdemes megkóstolni. Említésre méltók a Bortolotti-fivérek fagy- laltozói, amelyek közül az egyik a magyar turisták által jól ismert Mariahilfer Strasse belváros felé eső elején van. És akkor még szó sem esett a sok kevésbé ismert, de talán nem kevésbé jó számta­lan kis olasz fagylaltozóról, ame­lyek a város minden pontján megtalálhatók, vagy például a Zanettiről, amelynek a fagyija bár jó, de talán nem olyan kifino­mult, viszont a Stephanskirche tőszomszédságában nagy terasz- szal kínál kellemes megpihenési lehetőséget. Annak, aki szereti a fagylaltot, csak azt lehet ajánlani, hogy a legjobb gasztronómiai in­tézményekkel szemben is része­sítse előnyben a legkevésbé sem látványos küllemű olaszokat. Rit­ka élvezetben lesz része, leg­alábbis őszig, amikor a mesterek közül legtöbben hazájukba utaz- nak pihenni a téli hónapokra. ■

Next

/
Thumbnails
Contents