Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-18 / 166. szám
6. OLDAL 2002. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK DÉL-DUNÁNTÚLi A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Környezetvédelmi Szakmai Nap Közelebb kerülve a szabályozási és műszaki problémák megoldásához A Dél Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium között létrejött megállapodás alapján június végén Szekszárdon, a régi vármegyeháza dísztermében környezetvédelmi szakmai nap várta az érdeklődőket. A szervezés a tanács munkaszervezete, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. nevéhez fűződik. Az egy napos program előadásainak témakörei a környezeti értékek védelmét és a természetvédelmet érintették. A rendezvény résztvevőit Márton György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgató-helyettese köszöntötte. Az előadások sorát Somfai Ágnes, a VÁT1 Stratégiai Tervezési Iroda munkatársa nyitotta. Összefoglalójában hazánk EU csatlakozását követő támogatási lehetőséget ismertette, részletesen bemutatva a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján a Regionális Operatív Program intézkedései által támogatott fejlesztési területeket. Kosztolányi György, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Osztályvezetője a környezet- és természetvédelem területén hazánkban jelenleg rendelkezésre álló támogatási forrásokról, a KAC által nyújtott ^ ^oídlheVbuáiífuílleJoiall^^ § * ^ Fejlesztési Tanács támogatásával készült. pályázati lehetőségekről beszélt. Sári László, A Dél-Dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda vezetője a vidék- fejlesztési célelőirányzat keretében elérhető támogatási lehetőségekről tartott tájékoztatást, különös tekintettel a megújuló mezőgazdasági és erdőgazdasági eredetű energiahordozók komplex hasznosítására: úgy mint az ökológia alapú komplex gazdasági fejlesztési programok, a helyi szennyvízkezelés kiépítése, alternatív szennyvízkezelési eljárások, a vállalkozások célját szolgáló energia-ellátás fejlesztése. A pályázati lehetőségek, lehetséges források bemutatását követően az előadások a környezetvédelmi problémák kezelésének lehetséges technikai, technológiai módszereire kívántak rávilágítani. E témában elsőként Kisgyörgy Rozália vezető-főtanácsos, a környezetvédelmi hivatal főosztályának munkatársa tartott előadást a kistelepülések szennyvízkezelési problémáiról és a megoldásokról. Szűcs György, Aparhant polgármestere egy országosan is elismert referencát, élő „A szennyvízkezelés ilyen módon, hogy összegyűjtjük és ártalmatlanítjuk, évente a településnek 5-6 millió forintba kerül. Ebből 4 millió forint körüli összeg állami támogatásként lehívható, hisz a költségvetési törvényben száz forint/köbméteres támogatást igényelhet az ezt szervező önkormányzat. Ennek a telepnek a beruházási költsége mindösszesen 40 millió forint volt. Ezt végül is társfinanszírozásban valósítottuk meg a helyben létrehozott víziközmű-társulattal. A 40 millió forintból 8 millió forint PHARE, 14 millió forint az FVM vidékfejlesztési célelőirányzat forrásából van, és 18 millió forint volt a víziközmü- hitel." (Részlet Szűcs György, Aparhant polgármesterének előadásából) példát mutatott be az alternatív szennyvíz- tisztításra Öntözéses nyárfaerdő - gyökérzó- nás szennyvíztisztítás Aparhant községben című előadásában. A szakmai nap zárásaként a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség két munkatársa, Horváth Csaba és Nagy Árpád projekt menedzserek számoltak be a jelenleg előkészítés alatt levő, jelentős regionális hatással bíró, az INTERREG III. B - CADSES program keretében megvalósuló két projektről, melyek a Megújuló energiaforrások hálózata, valamint a Dráva medence neveket viselik. A regionális környezetvédelmi szakmai nap előadásait konzultáció és vita követte, mely segített feltárni azt, hogy mi okozza a tervezés, megvalósítás és szakhatósági szabályozás közt fellelhető súrlódásokat. A közös gondolkodás révén a rendezvényen résztvevő szakemberek sokkal közelebb kerültek a szabályozási és műszaki problémák megoldásához.______________________■ Tanulmányút West-Lothian megyében Az államról és a civil társadalomról, Skóciában Az állam és a civil társadalom kapcsolatai Magyarországon. Ez a címe annak a második szakaszához érkezett programnak, mely 2001. júniusában kezdődött, s a tervek szerint 2003. márciusáig tart. A programot az Egyesült Királyság Kormányának Nemzetközi Fejlesztések Minisztériuma kezdeményezte, a lebonyolítással a Charities Aid Foundation (CAF) Tanácsadó és Fejlesztő Ügynökséget bízta meg, célterületként pedig a déldunántúli régiót választotta. A bevezetőben említett második szakasz három területet érint, ezek a következők: szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika és környezetvédelem. A megvalósítás érdekében a közelmúltban jött létre egy konzorcium, amelynek tagjai között a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen kívül három civil szervezetet - a Dél-Dunántúli Regionális Forrás- központ Kht.-t (foglalkoztatáspolitika), a Dombóvári Jóléti Szolgálat Alapítványt (szociálpolitika) és a Somogy Természetvédelmi Szervezetet (környezetvédelem) lehet találni. A projekt célja az állami szervezetek és a civil társadalom kapcsolatának erősítése. Ezen célkitűzés megvalósítása érdekében június utolsó hetében skóciai (Egyesült Királyság) tanulmányúton vett részt a felsorolt négy dél-dunántúli szervezet tíz képviselője. A résztvevőket West- Lothian megye önkormányzata látta vendégül: a meghívottak előadásokon, illetve intézménylátogatások alkalmával tanulmányozhatták a civil szerveretek és az önkormányzat összehangolt működését egy olyan országban, ahol az önkéntes munkának komoly hagyománya van. A dél-dunántúli csoport - egyebek mellett - felkeresett egy olyan központot, amely munkanélkülieknek nyújt komplex szolgáltatást. Ezen kívül a csapat tagjai jártak egy olyan intézményben, mely időskorúak számára biztosít napközbeni ellátást. Ellátogattak a fiatal hajléktalanokat segítő szervezethez, a fogyatékkal élő emberek számára létrehozott Képességfejlesztő Központba és még több olyan létesítménybe, amely működése jól reprezentálja a két Skócia, a rendezvény színhelye,a 35-ös szám jelzi West-Lothian megyét Pihenés és számvetés A Duna mindig több volt, mint Európa hatalmas folyója. Régóta jelképezi az országok, nemzetek közötti baráti kapcsolatokat is. Ennek a gondolatnak a jegyében vált részesévé a dél-dunántúli régió Dunával határos megyéje, Tolna megye az éppen napjainkban zajló Duna- menti Folklórfesztivál rendezésének. Meggyőződésem szerint ez a tény a térség külkapcsolati rendszerének bővítéséhez is jótékonyan járul hozzá: barátok érkeznek a régióba az európai, sőt, távolabbi országokból, megismerkedve a hely adottságaival, lehetőségeivel, tárgyi és emberi értékeivel. A nyár tehát többek között ezt is hozta, azaz a megérdemelt pihenéshez kulturált, tartalmas kikapcsolódást nyújt. így van, így lehet ez akkor is, ha a régiót tekintve a kormányváltás utáni intézkedés - a minisztériumi képviselők visszahívása a fejlesztési tanácsból - sajátságos viszonyokat terenptétt. Továbbra is tart a fejlesztést koordináló grémiumban az új képviselők hiánya okozta patthelyzet. Mindez a szünet lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztési tanács volt és leendő tagjai, a régió együttműködő partnerei átgondolják és értékeljék az elmúlt néhány esztendő fontosabb történéseit, s összegezzék a tapasztalatokat. Bizonyára jut néhány nap, hét a pihenés számára is, hogy azután szeptemberben újult erővel lássunk neki a fő tennivalóknak. A források remélhetőleg megvannak, sőt meg is maradnak, illetve tovább bővülnek. A déldunántúli régió számára fontos időszak következik: az Európai Uniós csatlakozás elérhető közelségbe kerül. Ehhez, azt ezt megelőző felkészüléshez, terveink megvalósulásához, s természetesen a megérdemelt nyaralással töltött nyári napokhoz kívánok sikereket, nyugalmat, családi boldogságot és kellemes kikapcsolódást valamennyiünknek. Partnerség a hatékonyság érdekében Külországi példákkal ismerkedhettek a résztvevők A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az RPP szervezésében a Partnerségen alapuló projektek működtetése című műhelytalálkozóra hívta meg a megyék, városok, kistérségek intézményeinek munkatársait a partnerségi együttműködések életre hívása céljából. A széleskörű regionális partnerség és hatékony hálózati magatartás kulcsszerepet játszik a regionális és helyi gazdaság fejlesztésének sikerében, a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások célszerű felhasználásban. Magyarország csatlakozását követően a partnerség megléte elengedhetetlen lesz a strukturális alapokból rendelkezésre álló források hatékony terítéséhez. Az RPP szakértői csoportja ehhez szükséges módszertani ismereteket adott át - mint például a cél- orientált projekttervezés vagy logikai keret szemléletmód - a regionális és helyi szereplők számára, segítendő őket a partnerségek létrehozásában. A sikeres projekt menedzsment és az úgynevezett log- frame képzés megtartása után az RPP szakértői team és az ügynökség levélben keresi meg a résztvevőket, s felajánlja támogatását az elképzelések, projektötletek EU által elismert módszernek megfelelő kidolgozásához. Amennyiben az érintettek már kész ötletekkel rendelkeznek, akkor támogatást kaphatnak a projektek integrálásához, annak érdekében, hogy a strukturális alapok követelményeinek megfelelő, kész tervezetek szülessenek. A július 10-11-én Pécsett rendezett kétnapos műhelytalálkozó célja a meghívottak - környezetvédelmi hatóságok, környezetvédelem terén működő privát cégek, illetve civil szervezetek - számára átfogó ismeretek nyújtása volt a fenntartható fejlődés koncepciójáról, az EU környezetvédelmi politikájáról, szabályozási rendszeréről, követelményeiről, olasz és német gyakorlati példák bemutatásával. A rendezők a két nap folyamán 25 résztvevőt regisztráltak 19 intézmény képviseletében. A szeminárium hasznosnak értékelhető a visszajelzések alapján. A jól felkészült, magas szintű szaktudással rendelkező szakértők számos értékes és naprakész információval, jól használható ismerettel látták el a megjelenteket, akik felvetették a képzés folytatásának igényét is._________________■ Horvát-magyar együttműködés Konferencia a regionális szereplők részvételével A torta és szeletei Megyék közötti partnerség, hosszú távon Horvátországot és Magyarországot egyebek mellett az a közös, határon átnyúló együttműködési program is összeköti, mely 2002 és 2006 között zajlik. Az idő, illetve az előkészítés előrehaladta egyeztető megbeszélést tett szükségessé, az érintett központi és regionális szereplők részvételével. Ennek a rendezvénynek július 9-én Nagykanizsa adott otthont. A földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumhoz tartozó VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság szervezésében megtartott konferencián a horvát-magyar Közös Programozási Dokumentumnak, a határon átnyúló együttműködési programok alapdokumentumának hely- zételemző fejezetei, valamint a horvát-magyar együttműködés lehetséges formái kerültek terítékre. Ezen alapokra épülnek azok a célkitűzések, melyek eléréséért a csatlakozás előtti és utáni periódusban egyaránt munkálkodni kell. A legfőbb kérdés, hogy a remélhetőleg rendelkezésre álló támogatások mely célokra - a dokumentumban szereplő 4 prioritás: kömyezeti-és természet- védelmi, humán erőforrás, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztése - fordítódhatnak az elkövetkező években, milyen tevékenységek valósulhatnak meg, lehetővé téve a maximális összhangot az EU megfelelő szabályozásával, egyben biztosítva az elért eredmények sikerét és fenntarthatóságát is. A nagykanizsai program zárásaként mind a horvát, mind pedig a magyar fél megerősítette együttműködési szándékát. (48555) A közelmúltban Pécs adott otthont annak a térségi találkozónak, melyet az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója • kezdeményezett. A Baranya, Somogy és Tolna megyék országgyűlési képviselőit párbeszédre invitáló rendezvényen Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke - maga is parlamenti honatya - egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt nem vehetett részt, ugyanakkor élni kívánt az utólagos hozzászólás jogával.- A konferenciáról szóló tudósításokat olvasva megragadta a figyelmemet egy megjegyzés, mely a központ vezetőjétől, Horváth Gyula főigazgató úrtól származik kezdte Koltai Tamás. - Eszerint „azért egymás riválisa a három déldunántúli megye, mert kis pénzek - 20,50,200 milliók - szétforgácsolt elosztásáról folyik a vita a regionális területfejlesztési tanácsban. ” Itt némi pontosítás azért szükséges, hiszen már esztendők óta - a tükörprogram keretében - közel két milliárd forintot tudunk támogatás formájában felhasználni. Ez az összeg évről-évre növekszik, az újabb és újabb lehetőségek megjelenésével. Indítás előtt áll az az ORPHEUS-PHARE 2002/2003 nevű program, mely a már zajló tükörprogramhoz rendel újabb milli- árdokat. A regionális források folyamatos gyarapodása nem a véletlen műve: a regionális szempontok hathatós érvényesítéséhez, az EU- s csatlakozás utáni előnyök, maximális kihasználáshoz szükség van a kezdetben évi néhány milliárd forintos összeg akár több tucat milliárd forintra történő, fokozatos növeléséhez. A vitát illetően pedig hangsúlyoznám, hogy az elmúlt három év egyik legfontosabb jellemzőjeként a me^ék partneri viszonyát lehetne megemlíteni. Természetesen ez a partnerség bizonyos területek számára, legalábbis a korábbi időszakhoz képest, egyfajta visszalépésként élhető meg, míg mások számára ugyanez a folyamat felzárkózást jelenthet. Ha szükséges, nevesítem is, mire gondolok. Baranya megye esetében a régión belüli esetleges centrum kívánalmat mérsékelni kellett, Somogy és Tolna megyéket tekintve pedig az ide áramló források mennyisége az erősödés kellemes érzését keltheti. Mindez azonban nem befolyásolja a hosszú távú partnerség fenntarthatóságának alapelvét, az adottságok és lehetőségek összefüggésében. Képletesen szólva: a tortából mindenM akkora szeletet vehet ki, amekkora a következő torta felosztásakor is békés asztalhoz ülést biztosít. Ugyancsak a pécsi találkozón hangzott el az a gondolat, óhaj, mely szerint a mostanihoz képest nagyságrendekkel jelentősebb pénzeknek egy decentralizált ország régióiba érkezzenek. Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni. A magyar területfejlesztési rendszerben mostanra érkeztünk el ahhoz az időszakhoz, amikor elmondható: a szakemberek felkészültsége, a regionális intézményrendszer, az államigazgatás a korábbihoz képest jóval nagyobb térségi érdekű fejlesztések gesztorálását teszi lehetővé. Tehát a szükséges döntések meghozatalát az érintettek által, azaz a decentralizációt. ■ í szektor - az állami és a civil - sikeres együttműködését. A tanulmányút tapasztalatai alapján több projekt kidolgozása válik lehetővé a fent említett három területen, majd ezek megvalósításával és egy konferencia megrendezésével, illetve kiadványok készítésével és terjesztésével jutnak el az információk az érintett szervezetekhez és szakemberekhez. ■
