Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-15 / 163. szám

SÁRKÖZI I AKODALOM 7. OLDAL 2002. Július 15., hétfő Színes programok a vendégeknek A Sárközi lakodalom részletes programja Július 18. és 20. között az öt sárközi település: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta közös rendezésében immár XVI. alkalommal vehetnek részt az érdeklődők a Sárközi lakoda­lom színes forgatagában. Az alábbiakban a rendezvény rész­letes programját olvashatják. Július 18. (csütörtök): „Gánica Fesztivál” 15.00 órakor - Vasúttörténeti kiállítás a decsi vasútállomáson 16.00 órától - kötetlen népünnepély Színhelye: Decs Templom tér, az ott felállított sátor és a Vasúti Isko­la Főzőverseny - szabadtűzön elkészíthető tetszés szerinti ételek meg­mérettetése Játékos sport- és ügyességi vetélkedő a falvak és baráti társaságok 5 fős csoportjai részére Ki mit tud? - műsor az iskola szabadtéri színpadán Gánica- és borkóstolás 17.00 órakor - A decsi hímző szakkör kiállításának megnyitása a Fa­luházban. A kiállítás mottója: „Múltunk és jelenünk” 21:00 órától - Mulatság. A hangulatról gondoskodik: Hegedűs János és zenekara. A vetélkedőkre a nevezés feltételeit a versenykiírás tartalmazza. Belé­pődíj nincs! Július 19. (péntek): 10.00 órától - Beszélgetés a Sárközről konferencia A Sárközzel kapcsolatban álló meghívott tudósok, művészek, köz­életi személyiségek és a települések vezetői beszélgetnek a Sárköz múltjáról, jelenéről és a várható jövőről. Helyszín: Decs, Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme Részvétel: kizárólag meghívottaknak, azonban a Decsi TV egyenes adásban sugározza az eseményt. 17.00 órakor - Czencz János festőművész életművét bemutató galé­ria megnyitása Bátán 19.00 órától - Sárközi néptáncbemutató Helyszín: a református templom előtti szabadtéri színpad Résztvevők: Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Pörböly, Sárpilis, Őcsény és Várdomb néptáncegyüttesei és tánccsoportjai 21.00 órától - Leány- és legénybúcsú a sátorban Július 20. (szombat): 10.00 órától - Népművészeti kirakodóvásár a Sárközben élő és meg­hívott népművészek kizárólag zsűrizett termékeiből Helyszín: Decs, Templomtér 15.00 óra - A rendezvény ünnepélyes megnyitása a Templom téren 16.00 órától - Menyasszony öltöztetés és sárközi népviseleti bemuta­tó. Helyszín: a Tájház udvara. A bemutató után a menyasszonyt és a sárközi községek legszebb vi­seletbe öltöztetett képviselőit a lakodalmas fogatok körbehordozzák a településen. Decs négy kijelölt színhelyén népi együttesek bemutatója: kedvcsi­nálás, barátkozás a falu lakóival 17.00 órától - Menyasszony-búcsúztató, kikérés A Vasúti Iskola udvarán „Százszoknyás karikázó” Lakodalmas menet a Vasúti Iskolától a református templom előtti szabadtéri színpadig 9 magyar és 4-5 külföldi együttes részvételével. 18.00 órától - Az ifjú pár fogadása a szabadtéri színpadon, majd nép­táncbemutató Helyszín: református templom előtti tér 21.00 órától - Lakoda­lom Helyszín: a Templom téren felállított sátor Lakodalmas vacsora felköszöntőkkel Új menyecske tánca Vendégek tánca Szakácstánc Tyúkverő A lakodalmi vendé­gek: a résztvevő együt­tesek, az öt falu meg- hívottai és a belépővel rendelkező érdeklő­dők. ■ A hagyomány folytatódik. Sárközi lakodalom becsen, 1968-ban. Bevált programok és újdonságok Decs a 16. folklóriinnepre készül Az öt sárközi falu közös rendezésében zajló folklórünnep főrendezője Decs nagyközség. Mit jelent a falu életében a Sárközi lakoda­lom? - kérdeztük Biczó Ernő polgármestertől.- Idén immáron 16. alkalommal vehet részt a nagyközönség ezen a nagyszabá­sú, a tájegység kultúráját és hagyomá­nyait bemutató rendezvényen. Mindez egy több évtizedes folyamat része, ami­nek nem szabad megszakadnia. Bár ma­napság egyre nehezebb előteremteni a szükséges anyagi forrásokat, úgy vélem, mindent meg kell tennünk ennek a cso­dálatos hagyománynak az életben tartá­sához.- Mire helyezték a hangsúlyt a program össze­állításakor1- Kettős célt tűztünk ki: a Sárköz és ezen belül Decs bemutatását a közönségnek. Az eddigi la­kodalmasok során inkább a népművészetre he­lyeződött a hangsúly, az idén, újdonságként, egy új „terméket” is be szeretnénk mutatni és minél szélesebb körben megismertetni: a sárközi bort. Ennek jegyében szerveződött a július 18-i, csü­törtöki borverseny, ahol kiderül majd, ki termeli a Sárköz legjobb vörös-, illetve fehérborát. Ter­mészetesen az összes eddigi hagyományos prog­ramot is kínáljuk, a néptáncot, népzenét, gaszt­ronómiát.- Polgármester úr, az ön véleménye szerint a fa­lu életében mit jelent a Sárközi lako­dalom?- Nagyon fontos pont ez a rendez­vény a falu életében, ami még jobban összekovácsolja a közösséget. Ezt a célt szolgálja többek között a vendég­együttesek utcai hívogatója, amelyet négy helyszínen rendezünk, alkalmat teremtve a barátkozásra, beszélgetés­re. Fontosnak tartom azt is, hogy azok a látogatóink, akik három esztendővel ezelőtt is a Sárközi lakodalom vendégei voltak, láthatják, mennyit épült-szépült a falu, s hogy a fejlődés folyamatos. Gondolok itt többek között az idősek emelt szintű otthonának kialakítására, amelyre minisztériumi pályázaton nyertünk pénzt, vagy az orvosi rendelő felújítására, az utak, járdák építésére, karbantartására, a piac megépítésére. Bízom abban, hogy látogatóink is észreveszik és értékelik majd törekvéseinket, amellyel azt szeretnénk elérni, mind élni, mind vendégeskedni jó legyen „a Sárköz fővárosában”. Sárközi lakodalom 2002. Szeretettel várjuk a vendégeket A Sárköz legnagyobb volumenű folklórünnepe XVI. alkalommal kerül megrendezésre az idén. Sokan munkálkodunk azon, hogy színvonalas és mara­dandó élményt nyújtó programokat biztosítsunk a kedves vendégek számára. Aki ellátogat hozzánk ■ezen a néhány napon, akár egy szomszédos falu­ból, akár más országból érkezik, egy darabot magá­val vihet Decs kultúrájából, a decsi emberek vendég­szeretetéből. Ennek jegyében fogadjuk látogatóinkat olyan há­zigazdaként, aki büszke „birtokára”, de mégsem sajátítja azt ki önmaga számára, hanem megosztja gyümölcsét a vendégével. Július 18-án, csütörtökön, 16 órától, 21-én, vasár­nap hajnalig tart majd a rendezvények sora, melyek helyszíne a Sárköz „fővárosaként" ismert közsé­günk számos utcája és tere lesz. A színes forgatagban a néptánc, a zene, a kéz­művesség, a gasztronómia, és a bor is fontos szere­pet kap. Az esemény főszereplőit: a jegyespárt, pe­dig a násznép közé vegyülve kísérhetjük végig a le­ány- és legénybúcsútól a menyasszony öltözetésén és kikérésén keresztül a lakodalmas mulatságig. Legyenek vendégeink önök is! Főzőverseny a faluban A programsorozat keretében immár hagyományosan fő­zőversenyt is hirdetnek a szervezők, amelyre július 18-án, 16 órai kezdettel kerül sor a Vasúti Iskola udvarán. Az előkészületekhez asztalt és széket biztosítanak, a' vacsora elfogyasztására a Templom té­ren felállított nagy sátorban lesz lehetőség. A főzőverseny ideje alatt bor és „gánica” kóstolásra is lehetőség lesz és ekkor zajlik majd a Ki mit tud? is. A főzéshez alapanyagot, edényeket, tá­nyért, evőeszközöket és a szük­séges kellékeket mindenkinek magának kell hoznia. A jó han­gulatról hajnalig Hegedűs János zenekara gondoskodik. A ver­senyre a minimum 5 fős csapa­tok a mai napon még jelentkez­hetnek, a nevezési lapokat és a nevezési díjat a Faluházban le­het leadni Nemes Dávidnál. Az elbíráláskor a tájjellegű ételek előnyben részesülnek, a zsűri által legjobbnak ítélt csapatok értékes díjakat kapnak. ______■ Na gykanállal eszik a násznép A lakodalmas vacsorára és az azt követő műsorra személyenként 3 ezer forintos belépő vásárolha­tó, melyet megvehetnek Decsen a Polgármesteri Hivatalban Bom­ba Edittől és a Faluházban kiala­kított Információs Pontban Szili Istvánnétól, valamint Szekszár- don a Tourinform Irodában. A lakodalmas vacsorára július 18- án, csütörtökön, 15 óráig fogad­nak el jelentkezést. A belépő nem pusztán a vacsorát tartal­mazza, hanem a színvonalas műsort és a hamisítatlan lako­dalmi hangulatot is. S hogy milyen a hagyományos decsi lakodalmi menü? A vacsora húslevessel kezdődött, kocka­tésztával és a levesben egybe főz­ték meg a tyúkot. A leveshúst tor­mával vagy paradicsomszósszal ették. Másodiknak sertéspörkölt következett csipetkével és töltött káposztával folytatódott. Ezután kemencében sült tyúkot és disz­nót tálaltak fel kenyérrel. (A húst vagy bádogtepsiben vagy vaslá­basban sütötték.) Végül hosszú kalács, rétes és kuglóf zárta a sort. A lakodalomra egész héten ké­szültek a faluban. Rokonok, bará­tok jártak a készítőbe, ahol süte­ményt sütöttek, tyúkot vágtak, stb. Az örömszülők természete­sen a készítőben segítőket is ven­dégül látták. Itt kerekkalács és ba­romfipörkölt vagy birkapörkölt volt a menü. A hívogatókor el­mondták, hogy kit mire hívnak. Például tyúkpucolásra, csipetke- gyúrásra, edénymosogatásra. ■ A Sárköz fővárosa - Decs rövid története Decs nagyközség Tolna megye dél-keleti részén, a Sárköz köze­pén, a Dunával érintkező sarká­ban Szekszárd és Bátaszék kö­zött, mintegy 25x25 km-es sík, la- pályos vidéken terül el. Lakossá­gának száma: 4300 fő, belterüle­te: 205 ha, külterülete: 9266 ha. Jelenleg a megye egyik legna­gyobb községe egykor a Duna és a Sárvíz áradásaival küzdött a te­rületért. A Sárköz ármentesítése után a rétek és vízborította terüle­tek bőven termő szántókká vál­toztak. Decs szántóterülete 1855- 65 és 1895 között csaknem hat­szorosára nőtt. Ebből a leírásból is kitűnik, hogy a decsiek zöm­mel a mezőgazdaságra alapozták megélhetésüket, ennek köszön­hetik vagyonosodásukat, mint­hogy a terület kiváló talaj- és ég­hajlati adottságokkal rendelke­zett és rendelkezik ma is. A köz­ség címerében is fellelhető a bú­zakalász, mint a földművelés jel­képe és a leveles szőlőfürt, mely a térségre jellemző igen régi sző­lő- és borkultúrára utal. Egyedül­álló, páratlan gazdagságú népraj­zi kincs található Decsen, amely méltán érdemelte ki a „Sárköz fő­városa” címet. A sárközi népmű­vészet építészeti, kézműves, vise­leti és használati tárgy látványos­ságokban bővelkedik. Szellemi kultúrájából kiemelhető a máig fennmaradt sárközi néptánc-ha­gyomány. A község a letelepülő fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, nevét a Gyécsa-Geicsa-Géza név­től származtatták, lakóinak hosz- szú évszázadokig kiváltságai vol­tak. Nem messze áll a valóságtól az a feltevés, hogy az Al-Dunán érkező honfoglalók, vagy rokon törzsek, (besenyők) népesítették be. A láp, a mocsárvilág őrizte meg számunkra ezt az ősi telepü­lést. Az alacsony fekvésű vizes te­rületből kiemelkedő részek, úgy­nevezett göröndök nyújtottak le­hetőséget az állandó megtelepe­désre, falualapításra. Ásatások során előkerült leletek bizonyít­ják, hogy Decs ősidők óta lakott település. Bronzkori tárgyakat ta­láltak a község alatt és római kori emlékek is szép számmal akad­tak. A Sárköz egykori központja, a mai Decs határában található Ete mezőváros romjait is régé­szek kutatják. A leletek egy része a Szekszárdi Wosinsky Mór Me­gyei Múzeumban tekinthető meg. A községről szóló legrégebbi írdtt emlék IX. Bonifác pápa leve­le 1402-ből, amelyben a pápa megengedi Szent Benedek fiai­nak, hogy a decsi hívek az addigi fatemplom helyére kőtemplomot építhetnek. A környező települé­sek közül egyedül csak Decs ma­radt fenn, és élte túl a török hó­doltság viszontagságait. A refor­máció kora élénk mozgalmassá­got hozott Decsre és a Sárközre. Decs lakói 1540-ben befogadják a reformáció tanait, minden való­színűség szerint a Tolnáról kiin­duló prédikátorok révén. A táj ház épülete az önkor­mányzat tulajdonába került, s több változás, újítás is napi­renden szerepel, mind a kí­nált programok, mind azok jellege szempontjából. Az új tulajdonosnak az a célja, hogy folyamatosan nyitva tartó, állandó programokat kínáló élő, nyüzsgő hagyo­mányőrző centrum alakuljon ki a tájház­ban. A tervek között kézműves műhelyek kialakítása szerepel, ahol a látogatók előtt, bemutató jelleggel fo­lyik majd a munka. Több rendezvényt, néptánctalálkozót, ki­rakodóvásárt, főző­versenyt, más tájegy­ségekkel közös be­mutatókat terveznek Régi fotók kiállítása korhű környezetben ___________________ _ fotó: bakó t > A Sárközi lakodalom idei főszereplői Csoboz Judit és Ács András Centrumban a tájház Megújult környezet és kínálat azzal a szándékkal, hogy mindig, minden látogató találjon neki tet­sző és kedvére való elfoglaltságot a tájházban. Azon munkálkod­nak, hogy a Sárköz népművészete visszaemelkedjen régi rangjára. A tájházban csak szigorúan zsűri­zett termékeket engednek bemu­tatni és árusítani, s arra is ügyel­nek,hogy akik most kezdik a ha­gyományok ápolását, csak a kita­posott úton haladhassanak. Eb­ben az önkormányzat úgy segíti a népi iparművészeket, hogy az al­kotások zsűrizésének költségeit állja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents