Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-12 / 161. szám
I 2002. Július 12., Péntek MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét PÁL ÁGNES Sárga lámpa és dudaszó Egy alsóbbrendű és egy főútvonal kereszteződésénél napok óta festik az utat. Sárgán villog a rendőrlámpa. Most nem piros jelzés parancsol álljt az autósoknak, hanem a stop tábla. Nagy a forgalom a fővárost a déli határszéllel összekötő, nem túl korszerű úton. Kamionok és autócsodák repesztenek, idősebb gépkocsik igyekeznek utánuk. Akik szeretnének bekerülni a kígyózó sorba, bizony türelmesnek kell lenniük, mert elsőbbsége annak van, aki már bejutott. Várnak is türelmesen, akiknek ez az állapot jutott. Legtöbben. Aztán valaki megunja és tülkölni kezd. A sorban elöl álló tekint- get: mit vétettem? Indulna, de a forgalom nem engedi. A duda meg hátulról egyre fülsiketítőbben szól. Látható, hogy idegesíti az előtte állókat. Mikor végre a néhány másodpercnyi főútvonali forgalom lassulását kihasználva megindulhat az alsóbbrendű útról a konvoj, a dudáját használó autós száguldásba kezd. Az írott közlekedési szabályok mellett íratlan szokások is vannak. Ezek szinte országonként változnak. Németországban például nem kell perceket várni a gyalogátkelők előtt, ott tudják, hogy a zebrán a gyalogosnak van elsőbbsége. Jugoszláviában nem kell csodálkozni, ha egyik autó a másik után előzi meg a mi gépkocsinkat, mégis ritkán történik baleset. Nálunk egyre inkább divattá válik a másikkal szembeni türelmetlenség, az éktelen dudálás, anyázás, mutogatás. Megyünk Európába? MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mi vonzaná ide a tőkét? Valószínűleg mindenki egyetért azzal, hogy Tolna megyére ráférne még jó néhány olyan beruházás, mely megerősítené gazdaságát és növelné az életszínvonalat. Mi vonzaná ide a pénzt, a tőkét? - kérdeztük az utcán a járókelőket. Bakos Jánosné, rokkantnyugdíjas: - Különösebb tippem nincs, de az biztos, hogy szükség lenne munkahely teremtő beruházásokra. A negyvenen felüli nők szinte képtelenek elhelyezkedni... Gabányi Béla (Svájc), szociálpedagógus: - Többet kellene költeni az épületek tatarozására, az utakról, járdákról pedig el kellene tüntetni a hepehupákat. A szebb külcsín sokkal vonzóbb lenne a be- • ruházok számára is. Kiss György, pénzügyi tanácsadó: - Lehetővé kellene tenni, hogy a tőke minél gyorsabban idetaláljon. Ebben a közlekedés fejlesztése segíthetne, a munkaerővel, szorgalommal nincs gond. Máté István, kereskedelmi mérnök: - Adókedvezmény, jó piac biztosítása, és ne feledkezzünk meg a céltudatos marketing munká- ról. Ez utóbbi sem ártana a megyének. _________________________■ El őző kérdésünk: Szokott-e járni egészségügyi szűrő- vizsgálatokra? Sajnos szavazóink majdnem kétharmada, pontosan 63,6 %-a úgy válaszolt, hogy nem szokott. MAI KÉRDÉSÜNK« Normális időjárásnak tekinthető-e ez a tartós kánikula? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepiUsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64______ Lebontották a földvári vasúti hidat Az építők annak idején jó munkát végeztek fotói bakó Több órás kemény munka árán sikerült lebontani a hatos út fölött átvezető vasbeton vasúti hidat szerdáról csütörtökre virradó éjszaka. A forgalom néhány napig még egy sávon, váltakozva haladhat a főúton. Dunaföldvár Szerdán este nyolc órakor lezárták Dunaföldvárnál a hatos utat, az éjszaka folyamán lebontották a feleslegessé vált vasúti hidat, a bontás ideje alatt a forgalmat Bölcskén és Madocsán át terelték el. A földvári Duna-híd tavalyi felújítása során megszüntették a vasúti forgalmat a hídon, felszedték a síneket. Az egykori vasúti töltésen épül a várost elkerülő tehermentesítő út, amely Dunaföldvártól délre csatlakozik majd a hatos főútra. A vasút megszűnésével feleslegessé vált a hatos út fölött, a 89. és 90. kilométerszelvények között átvezető egyik vasúti híd a kettő közül. (A másikon továbbra is vasúti forgalom folyik Paks és Dunaújváros között.) Az 1950-ben épült monolit vasbeton szerkezetű híddal hajnali negyed háromra birkózott meg két hatalmas hidraulikus gép, a bontás folyamán látható volt, hogy az építők annak idején igen alapos, jó színvonalú munkát végeztek. Csütörtök reggel hat órára fél pályát átadtak a forgalomnak, az utómunkálatok, a bontási törmelék eltakarítása miatt hétfő délután 4 óráig félpályás útlezárás lesz jelzőőrös irányítással, ezért torlódások várhatóak. Rákosi Kevés a vállalkozó Tolnában Somoggyal együtt sereghajtók vagyunk Az ezer lakosra jutó vállalkozásszám alapján - a Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint - Tolna megye továbbra is jó közepes helyet foglal el az országban, ám a Dunántúlon Somogy mellett Tolna a sereghajtó. Tolna megye Tolnában 2002. március 31-én összesen 23.793 vállalkozást tartottak nyilván, amelyből a ténylegesen működők száma 17.395 volt. Megyénkben a vállalkozásokon belül a társas vállalkozások mintegy egyharmados arányban voltak képviselve, míg az egyéniek részesedése kétharmadot tett ki. A társas vállalkozásoknál a két legnépszerűbb vállalkozási forma - az országos tendenciákhoz hasonlóan - megyénkben is a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság. A társas vállalkozások profilját tekintve a cégeknek csaknem fele a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági szolgáltatás ágakban tevékenykedett. A vállalkozások nagyságát jól mutatja, hogy - a megfigyelt körben - a cégek 82 százaléka dolgozott 1-9 fővel. Az egyéni vállalkozók több mint fele főfoglalkozásúként, bő negyede mellékfoglalkozásúként és 15 százalékuk nyugdíjasként tevékenykedett. Amíg a főfoglalkozású és nyugdíjas vállalkozók megyénkben főként a kereskedelem, javítás gazdasági ágat preferálták, addig a mellékfoglalkozásúak az ingatlanügyletek, bérbeadást részesítették előnyben. Ugyanakkor a termelőágaknál a főfoglalkozásúak inkább az építőiparban és a feldolgozóiparban működtek, míg a mellékfoglalkozásúak és nyugdíjasok a mezőgazdaságban. Miért lehet az oka, hogy ilyen alacsony a vállalkozási kedv, kevés a külföldi beruházó Tolnában, kérdeztük a vállalkozókat tömörítő megyei szervezetek vezetőit és országgyűlési képviselőket.- Több oka is van annak, hogy a külföldi beruházóknak nem Tolna a potenciális célpontja, vélekedett dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Az első és a legfontosabb, hogy az infrastruktúra továbbra sem javult, a 6-os főközlekedési utat nem fejlesztették, az úttest nem megfelelő nagyobb ipari fuvarozás lebonyolítására. Mivel a közlekedés nehézkes, lassú, a külföldi tőke inkább a nyugati országrészbe orientálódik. A másik probléma a szakképzett munkaerő hiánya. Hiába magas nálunk a munkanélküliség, mégis kevés például a gépipari szakember, ezért a beruházók olyan területeket keresnek, ahol az üyen fajta tevékenységnek hagyományai vannak, az Alföldre, sőt újabban Romániába és Bulgáriába mennek. Az is nagy hátrány, hogy a Tolna megyei városok többségében nem sikerült ipari parkot létrehozni. Ehhez járul még a megfelelő koordináció hiánya a kereskedelem és a vendéglátás területén. Azt hiszem, ezek a tényezők együtt eléggé hátráltatják a tőke ideáramlását.- Nagy probléma, hogy nem rendelkezik a megye olyan komplex ajánlattal - szabad ipari terület, szakképzett munkaerő, stb. - , ami ide csábítaná a beruházókat, ami vonzóvá tenné a térséget. Szekszárd az egyetlen olyan megyeszékhely az országban, ahol nincs ténylegesen működő ipari park. Kezdeményezés volt rá, de a minimális nagyság, a 10 hektár helyett csak 3,6 hektár „jött össze”. Ezzel nem lehet mit kezdeni, mondta Illés Tamás, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei ügyvezető társelnöke, hozzá fűzve, hogy szerinte az is gond, hogy nincs hatékonyan működő tolnai politikus lobbi.- A meglévő erőforrásokra, a megye kuriózumaira, a természeti környezetre, kultúrára, borra, paprikára, dinnyére, gyógynövény termesztésre és a turizmusra kellene koncentrálni, egységes projektet kidolgozni, azt konzekvensen végigvinni és erre alapozva fejleszteni az infrastruktúrát. Mindezt a régióval összehangolva, közös stratégiát kialakítva, mondta Halmai Gábomé országgyűlési képviselő.- Tolna megyében sajnos nem csak a vállalkozói környezet rosz- szabb az országos átlagnál, hanem a vállalkozói kedvvel is problémák vannak, még az „ingyen pénzek” iránt sincs kellő érdeklődés. Megdöbbentő volt számomra, hogy a Széchenyi Terv pályázatoknál is a sor végén álltunk a beadott pályázatok számát tekintve, mondta dr. Braun Márton ország- gyűlési képviselő. ________f. kováts Ká nikula, kiszáradó tavak... Az alsónánai horgásztó fotói bakó Alsónána Némi túlzással elviselhetetlen, de hát azért ki lehet bírni ezt a pár hetet ilyen időben. Persze ha egy horgásztó, vagy bármely más vízfelület elfogy, akkor bizony baj van. Egy-egy kisebb vízfelület esetében ez gyakran előfordul. A Balatonból már évek óta hiányzik jó pár deciméternyi víz. Bizakodnak, mi mást tehetnének az ott élők és az oda látogatók. Képünkön: az alsónánai horgásztónál is jól megfigyelhető a vízfogyás. Várjunk nyugodtan, előbb-utóbb esik, mindig is így volt. ___________*■ Há romszáz foltvarró Szekszárdon * Országos kiállítás és találkozó, ahol téma a szőlő és a bor Szekszárd lesz a helyszíne a július 13-án kezdődő VII. Országos Foltvarró Kiállításnak. A rendezvényre több mint háromszázan jelentkeztek eddig, de a szervezők - a Szekszárdkörnyéki Foltvarró Egyesület tagjai - ennél több kiállítóra számítanak. Rendkívüli véradó nap Miszla Mint röviden már írtunk róla, rendkívüli véradó napot szervez a Magyar Vöröskereszt Tolna Megye Szervezete a Turul Fesztivál alkalmából július 13-án, szombaton 10-17 óráig a Miszla- Bikádpusztai kastélynál. Az első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal megrendezésre kerülő Turul fesztivál szervezői lehetőséget adtak arra, hogy a Vöröskereszt a véradást népszerűsítse, mondta Martin János megyei titkár. Mivel nyáron egyébként is akadozik a vérellátás, a szervezet örömmel vette, hogy a fesztivál helyszínén véradó napot rendezhetnek. A véradással párhuzamosan a fesztivál résztvevői egészségügyi kontrollvizsgála- ton is részt vehetnek. ■ Szekszárd Július 13-án, szombaton, délelőtt 11 órakor nyílik meg hivatalosan a „Szőlő és bor” elnevezésű VII. Országos Foltvarró Kiállítás. A rendezvény helyszíne a Művészetek Háza, valamint a Babits Mihály művelődési ház lesz, tájékoztatta lapunkat Acélosné Solymár Magdolna, a Szekszárd Környéki Foltvarró Egyesület elnöke. A foltvarrás, mely hajdan Amerikából, kényszer szülte megoldásként indult, mára már meghódította a világot. Magyarországon is újabb és újabb csoportok alakulnak ma is, így vannak, akik apróbb használati tárgyakat (tornazsák, edényfogó, kis terítő, falikép, stb.) készítenek, vannak akik már nagyobb munkára is vállalkoznak és vannak, nem is kevesen, akik művészi színvonalon művelik a foltvarrást. Az országos kiállítás helyszíne évről évre változik, tavaly például Pécsen rendezték meg. A Szekszárd Környéki Foltvarró Egyesületnek, mely az idei országos kiállítást szervezi, 26 tagja van, mind hölgy, mondta Acélosné Solymár Magdolna. Akad ezen a területen is egy-egy férfi, aki nagyon szép munkákat készített, de ez sajnos nem jellemző. Az idei országos kiállítás témája a szőlő és a bor, ez egyben tisztelgés Szekszárd, mint a történelmi borvidék központja előtt. Eddig 130 munka érkezett a 6 kategóriában meghirdetett pályázatra. A kiállított műveket augusztus 4-ig lehet megtekinteni a Művészetek Házában, ami viszont nem fért el itt, azt két napig (13-án és 14-én) a művelődési ház Márványtermében lehet megnézni. Á szervezők remélik, hogy a sok épülő borházba, borospincékbe is kerül majd ezekből a szép munkákból. MAUTHNER 1 ) Acélosné Solymár Magdolna az egyik kiállított terítővei fotó: bakó jenö
