Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám

U 2002. Június 8., Szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 BELECSKA 7. OLDAL A legnagyobb munkáltató Bővítik a szociális otthont Vörös Gyulane A település legnagyobb mun­káltatója a fogyatékosok szoci­ális otthona, amelynek befoga­dóképességét több, mint két­szeresére növelik. A bővítésre a település már felkészült. Vörös Gyuláné a fo­gyatékosok ottho­nának .vezetője. Pincehelyen szüle­tett, ma is ott lakik. Bonyhádon a köz- gazdasági szakkö­zépiskolában érett­ségizett, a pincehe­lyi kórházban volt könyvelő, majd főkönyvelő, 1985-ben kérték fel az akkor még egészségügyi gyermek- otthon vezetésére. 1985. november 1. óta vezeti az intézményt. Köz­ben Szekszárdon elvégezte a szoci­ális munkás szakot. Két felnőtt gyermeke van. A lánya műszaki in­formatikát tanul, a fia idegenforgal­mi szakmenedzser képzésre jár. Az intézmény hivatalosan 1950. január 15-én nyitotta meg kapuit, a háborúban szüleiket vesztett gyerekeknek, Vidámság Gyermekotthon néven. A gyere­kek egy része már korábban is ott élt. 1986. január 1-től lett szakosí­tott szociális otthon, majd névvál­tozással fogyatékosok otthona. Az intézmény most 55 helyes, folya­matban van a beruházás, amely ha befejeződik újabb hatvan fogya­tékos felnőtt érkezik Pálfáról. Az ottani intézményben lakók létszá­ma 250, de a jelenlegi rendeletek értelmében 150 személyesnél na­gyobb intézmény nem kap működési engedélyt. Az belecskai otthonban je­lenleg 37-en dolgoznak, a bőví­tés 30 új munkahelyet jelent szociális ápoló, gondozó, men­tálhigiénés szakember és né­hány kisegítő számára. Már fel­készültek a nyitásra. Mire e so­rok megjelennek, befejeződik a 25 fős ápoló-gondozói tanfolyam a munkaügyi központ szervezésé­ben, az otthon vezetőinek és a pol­gármesternek a kérésére.- Igyekszünk a ma uralkodó családias légkört a nagyobb intéz­ményben is megőrizni és mindent megteszünk, hogy a lakóink jól érezzék magukat. A gondozottak életvitelét a lehetőségek szerint a mindennapi emberéhez közelít­jük. Akikkel lehet, azokkal kirán­dulni járunk minden hónapban, kétszer egy hetes nyaralásra me­gyünk Balatonboglárra és Har­kányba. Részt veszünk a faluna­pon, a nyugdíjas találkozón. Mi se­gítjük a falut, a falu segíti az intéz­ményt - mondta a fogyatékosok otthonának igazgatója. ________■ Cs aládias iskola Német és számítógépes oktatás A község mindenképpen ra­gaszkodik az iskolájához, hi­szen annak népességmegtar­tó ereje van. Nagyné Gyónó Gabri­ella meggyőződése, hogy az ilyen kis tele­püléseknek azért van szükségük az iskolá­ra, mert az itthon tart­ja a fiatalokat. Ha nincs iskola, akkor a szülők a „gyerekek után” mennek. A tanítónő Szekszárdon végzett a főiskolán, Pincehelyen lakik. Az ön- kormányzat mindent megtesz azért, hogy ez az iskola megmaradjon. Az alsó tagozatos iskola a regölyi kör­zeti általános iskola tagiskolájaként működik. Húsz gyerek jár az osztat­lan iskolába, három pedagógus fog­lalkozik velük. Már első osztálytól van nyelvoktatás, szakköri formá­ban pedig számítástechnika a gyere­kek színvonalának megfelelően. Já­tékprogramokat tanulnak, s az a do­log lényege, hogy természetes le­gyen számukra a gép használata. Az önkormányzat segítségével ingyenes zeneoktatásban is része­sülnek a tanulók. Keszőhidegkúttal társulásra léptek, onnan is jár hat gyerek az iskolába. Két tan­teremben és két szaktante­remben érezhetik magukat otthon a gyerekek. Pályázati pénzből nemrég készült el a régóta hiányolt tornaszoba. A Comenius minőségfejlesz­tő program keretében dol­goznak már két éve.- Akármilyen kis iskola vagyunk, az a tapasztalat, hogy bárhova mennek a gyerekeink to­vábbtanulni, megállják a helyüket a tanulásban egy nagyobb iskolá­ban is. Van mit folytatnunk, Cseh Józsi bácsi igazi tanító bácsi volt, ő vezetett be engem is tanulásba és tanításba. A mi iskolánk előnye az, hogy családias a légkör, min­den gyerekkel a képességei, igé­nyei szerint tudunk foglalkozni. A levelezős tanulmányi versenye­ken, szavalóversenyeken, rajzpá­lyázatokon, olvasottsági versenye­ken nagyon jó eredményeket ér­nek el a gyerekeink. ____ ____ ■ Ök umenikus templom A községben egy templom van, ahol az evangélikusok és a reformá­tusok meghatározott rend szerint tartják az istentiszteletet. A temp­lomban a hősök könyve örökíti meg az első és a második világhábo- rú áldozatait. A katolikusoknak imaházuk van a településen. ■ Egy fenntartható falu Minden pályázati lehetőséget kihasználnak A szociális föidprogram öt év múlva eltartja a falut, a kísérleti szennyvíztisztítás hosszú tá­von fillérekbe kerül. Dr. Jakab Róbert 1994 óta polgármester Belecskán.- Mi sokmindent másként csinálunk, mint a környező községek, reményeink szerint többnyi­re pozitív értelemben. Mióta funkcióban vagyok, még nem volt olyan év, hogy 10 millió forintnál kevesebb pályázati pénzt tudtam, tudtunk volna a község részére összehozni. Akkor is sikerült lép­nünk, amikor a szociális otthon megszűnés előtt állt. Mi nem azt a módszert választottuk, mint a szomszéd község a kórház esetében, hogy tünte­tünk, hanem pályáztunk. Igaz, hogy belekerült 300 ezer forintunkba a megnyert 4 milliós összeg, de megoldottuk a szociális otthon központi fűté­sét és ettől kezdve az intézet beláthatatlan ideig működőképes lesz. Sokat törődtünk a munkanélküliekkel is. Volt számítástechnika, traktoros, növényvédős, majd a nővérképzés. Nálunk segély nincs, munkalehető­ség van. Aki nem él vele, az magára vessen, azt .nem támogatjuk.- És aki rászorul?- Az teljesen más, erre megvannak a forrásaink és hagyományaink. Aki például kórházba kerül, szinte automatikusan kap segítséget az önkor­mányzattól.-Mi az a szociális földprogram?- Ezt 1999-ben kezdtük el a Szociális és Család­ügyi Minisztérium pályázatának segítségével. Na­gyon gyönge és relatíve kis földterületen gazdál­kodunk. Jelenleg 18 hektáron folyik a termelés, de vásárolunk majd még hozzá földet. Az elgon­dolás lényege, hogy a munkaügyi központtól álta­lában 70 százalék munkabér-támogatást kapnak az önkormányzatok, ha munkanélkülieket alkal­maznak. Ha egy dolgozó a bére 30 százalékát ki­termeli, akkor az már ingyen van. Ha többet, az már jövedelem. A községben több, mint 18 száza­lékos a munkanélküliség, más lehetőség gyakorla­tilag nincs. A kisgyerekes anyukák, ha elmenné­nek Fehérvárra dolgozni, nem tudnának mit csi­nálni a gyerekkel. Más kérdés, hogy most már ott sincs munkalehetőség. Itthon viszont beadja az óvodába, iskolába a gyereket és nyugodtan dol­gozhat. A minimálbért biztosan megkapja. Volt már itt vállalkozó, aki hónapszámra nem fizetett. November 30 után jár a 6 hét munkanélküli jára­dék, ami a kereset 70 százaléka, akkor vagy kerté­szeti, vagy más tanfolyamot szervezünk számuk­ra. Január közepétől ismét folytatjuk a munkát.- Mit termelnek?- Kezdtük szamócával, ültettünk 800 meggyfát, 400 cseresznyét, 100 kajszit, 1000 tő korai cseme­geszőlőt, de ez még nem mind terem. Próbálkoz­tunk 5 hektáron ipari mákkal, de ez a korai szeles idő beleszólt. Körülbelül 8 hektáron van gyöngyba­bunk. Meggyőződésem, hogy a földprogram öt éven belül eltartja a falut. Pályázati pénzből vet­tünk a 20 iskolásnak 15 számítógépet, ami nem tű­nik rossz aránynak. A művelődési házat felújítot­tuk, aranyozott tapéta, cseresznyefa-burkolat, kris­tálycsillár várja a község lakosságát. Bevezettük a gázt, ezt megelőzően kiépült a telefonhálózat.- Röviden már írtunk a különleges szennyvíz- tisztító kísérletről.- Kísérleti jelleggel van nálunk qgy berendezés és úgy tűnik beváltja a hozzá fűzött reményeket. A lényeg, hogy aerob és egy anaerob baktérium flóra tisz­títja a szennyvizet. Egy ilyen készülék 40 ezer 800 forintra jön ki, ha minden pályázati le­hetőséget kihasznál az önkor­mányzat és a vállalkozó is. Ez Névjegy Dr. Jakab Róbert 1946 május 16-án született Budapesten, Pincehe­lyen lakik, elvált, élettársa belecskai. Iskolai végezettsége: állatorvos-tudományi egye­tem. Mindhárom lánya egyetemi hallgató. a berendezés 750 liter szennyvizet tud naponta feldolgozni, ami legkevesebb két lakóingatlant je­lent. Összehívtam a környező polgármester kollé­gákat, jövőre öt község együtt pályázik, ami nyil­ván nagyobb súlyt képvisel. Ha kijön a környezet- terhelési törvény, akkor már kérhetik a szippantá- si számlákat is, tehát olcsóbb, ha leteszi a lakos­ság az egy háztartásra eső 20 ezer forintot és az önkormányzat megvalósítja részére a szennyvíz­tisztítást. Ez egy teljesen zárt rendszer, amelyből akár a patakba mehetne a víz, de mi azt tervez­zük, hogy dréncsövek segítségével a málnát ön­tözzük vele. Nem egészen 1 köbméter sűrítményt kell háztartásonként kiszippantani. Az iskolai szippantás évente 320-360 ezer forintba került, ebben a rendszerben pedig nyolcezerbe fog kerül­ni. Van már részben elbírált pályázatunk, a falu- gondnoki autót ki fogjuk cserélni egy 14 szemé­lyes Fordra. Tervezzük az óvoda és az iskola elekt­romos hálózatának a felújítását, korszerűsítését, a zöld felületek megújítását.- Miért megy el egy állatorvos polgármesternek? Nem volt elég dolga?- Pontosasan ez történt. Erről á területről 1993- ban 2200 szarvasmarhát adtak le, amikor a tsz megszűnt. Nekem a tsz-ről az volt a véleményem, hogy amerikai típusú farmként működött, jól tudtunk dolgoz­ni. Belecskán a 180 helyett ma nincs 30 állat. Mint állatorvos nem tudnék megélni. Amikor megtiszteltek bizalmukkal az emberek, elvállaltam. Úgy lá­tom, hogy a község is jól jár ve­lem és én is községgel. A képviselők Dr. Jakab Róbert polgármester, magánállatorvos, Herdics Ti­bor alpolgármester, méhész őstermelő. Képviselők: Schäfer Konrád nyugdíjas kertész, Heilné Benedek Hajnalka felnőtt szakápoló, Kosár Ferencné kereskedő, Bölcskey Attila gaz­dálkodó, családi vállalkozásban, Szeledeli György falugond- nok, a Belecskai Községüzemeltető KHT. ügyvezetője. Néhány szó a község címeréről A címer felső harmadában kék hullámpólyával vízszintesen vá­gott ezüst színű pajzs. A felső mező egyik oldalán piros színű paprika, másik oldalán termé­szetes színű lombos fa. A fa és a paprika között arany színű be­tűkkel Belecska felirat. Az alsó mező közepén fészkén álló fe­hér gólya. A pajzs körül felülről körbefutó zöld színű stilizált le­vél minta. A település a Tolnai-dombság és a Kapos közötti lapályon terül el. Az első települési emlékek az avar korból származnak. A ha­tárban emelt földvárat a megte­lepülő magyarok is megerősítet­ték, később a Héder nemzetség szállásbirtoka volt. A török hó­doltság idején elnéptelenedett, majd a XVIII. század végén sváb evangélikus családok települtek a községbe. Az 1940-es években a német ajkú lakosság egy részét kitelepítették, és felvidéki kitele­pített magyar családok költöztek a községbe. Egy kis falutörténet A mai Belecska környékén a régi feljegyzések szerint az Árpád-kor­ban is volt már település, aminek pontos helyét nem ismerjük. A mai falu a XV1II.-XIX. század for­dulóján alakult, amikor eladásra került a Setét-Hyros család birto­ka. Akkor a környező, elsősorban a német lakta falvakból kerültek oda családok. Hidegkút, Gyönk, Varsád, Kistormás, Udvari, Szá­razd, Kalaznó, Felsőnána, Murga, és Tolnanémedi községekből va­lamint Sárszentlőrincről magya­rok telepedtek le. Valamennyien evangélikusok voltak. Politikailag Görbőhöz (Pincehely egy része), egyházilag Hidegkúthoz tartoz­tak. A kitelepítés megváltoztatta Belecska etnikai viszonyait, a né­met ajkúak ma már a falu lakos­ságának egy kis részét teszik ki. A jelenről A településen ma 386-an élnek, a házak száma 147. Már öt házat megvettek a kitelepített németek leszármazottai. A képviselőtes­tület a Széchenyi program kere­tében úgynevezett Fecskeház építésén gondolkodik. _______■ Há zi ápolás Heilné Bene­dek Hajnalka a polgármesteri hivatal házi ápolási szolgá­latát látja el. Felnőtt és kör­zeti szakápoló. A Népjóléti Mi­nisztérium pályázatán 1 millió fo­rintot nyertek a szolgálat létreho­zására. Két háziorvos hetente egy­szeregyszer tart rendelést. A házi ápolási szolgálat 1997 óta műkö­dik, az emberek rendszeresen igénybe veszik. Örülnek, ha egy kötés-cseréért, vérnyomás mérés, vagy injekció miatt nem kell Pince­helyre utazni. - Mivel itt szület­tem, itt élek, szinte éjjel-nappal el­érhető vagyok. Már nemcsak egészségügyi problémákkal keres­nek fel, hanem szociális és lelki ügyekkel is, ezért a továbbtanulást tervezem. ■ A falugondnok Szeledeli György, miu­tán leszerelt, hivatásos gép­kocsivezető­ként dolgo­zott, 1996-ban hátgerinc­sérvvel meg­műtötték, megfelelő állást nem talált. Pályázati úton nyerte el a falugondnoki állást, amit 1999 június óta tölt be, 2000 óta a Fa- Tugondnokok Tolna Megyei Egyesületének az elnöke, ké­sőbb a megalakuló helyi hor­gászegyesület elnökének is megválasztották. Az idén februárban alakult meg a Belecskai Községüzemel­tető Kht. amelynek a feladata az utcák, terek, a temető gondozá­sa, a falu szépítése és a szociális földprogram. A közhasznú tár- saság ügyvezetője. ________■ ■ Is mét itthon Szombat Sán­dor, 1947-ben került a faluba a Felvidékről, Felsőszeliből. A Benes dekré­tumok alapján telepítették ki őket Csehszlo­vákiából. Negyven évet dolgozott cipészként a pincehelyi ktsz-ben. Kezében egy könyv, amelyet kint írtak az eseményekről. Deákiból, Peredről, Megyercsről és Zsit- vabesenyőről is telepítettek ki csa­ládokat. Széliből 11 család került ebbe a kis faluba. - Jó érzés volt, hogy itt sikerült betagozódni az evangélikus istentiszteletek láto­gatásába, a falu életébe. Szeretet­tel fogadtak bennünket, segítették a nép beilleszkedését a társada­lomba. Már minden gyerek, min­den bokor, minden utca, minden ház ismerős. ■ A méhész Herdics Tibor méhész őster­melő. Eredeti foglalkozása szerkezetla­katos. Közel 30 évet dolgozott a szakmában. Nős, két fiuk és két unokájuk van, a felesége ápoló a szociális otthonban. Az uniós csatlakozás miatt igen megnőttek a minőségi követelmények, de ehhez nincs tőkeerő. Mint elmondta, a méhészetben egyre nő az a családszám, amiből meg lehet élni. Védetté kellene tenni a magyar mézet, mert csak akkor lehet megélni belőle, ha végter­méket vagy közel végterméket állítanak elő. Éppen az idén érte el a terméktanács, hogy vámmente­sen ki lehetne vinni a mézet, de tavasszal katasztrófaként érte a méhészeket a fagykár.________■ Az óvodáról Závotiné Mát- hé Andrea há­rom kisgyerek édesanyja, Szekszárdon végzett óvoda- pedagógus sza­kon 1988-ban. Napközis neve­lőként kezdte pedagógusi pályájátl. Az óvodai helyek száma 18, most 9 nagycsoportos, 4 középsős és 3 kis­csoportos gyerek jár óvodába. Né­gyen készülnek iskolába. Ke- szőhidegkútról három kisgyerek és egy óvónő jár át. Jövőre is várnak három gyereket, hárman jönnek helyből is. A nagyobb létszám mi­att az öltözőt kell tágasabbá tenni, a világítást korszerűsíteni. A gyer­mek- és a tevékenyközpontú neve lést szeretnék összehangolni egy munkaközösség-vezető segítségé­vel. Az ebédet az iskola és az óve da is Regölyből kapja. ________■ Vi sszaszöktek Schäfer Kon­rád, aki a kép­viselőtestület­ben a német származásúa- kat képviseli, családostól rajta volt a ki- telepítendők listáján. Mivel nem akarták el­hagyni szülőföldjüket, meg­szöktek a faluból. Pincehelyen fogadták be őket, s amint lehe­tett, 1949-ben jöttek vissza Belecskára, s azóta is ott élnek. Két lányuk és három lány uno­kájuk van. Az egyik pedagógus, a másik még tanul, de már dolgozik, a harmadik még tanul. A három dédunoka közül kettő a fiú, egy a kislány, mindhárman éppen őt boldogítják jelenlétükkel. Az egyházközségben is vezető sze- repet tölt be._______________■ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents