Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-29 / 150. szám

12002. Június 29., szombat ERDÉSZETI V ÁNDORGYŰLÉS * 11. OLDAL Találkozások az erdővel, a növényekkel, ^°RG^ az állatokkal és az emberekkel * Az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése Baján, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. rendezésében ^ Indulásra készen a Veránka-szigetre A gemenci kisvasút épült, 1955 és 1982 között. Fővonala 30 km hosszú, melynek egyik végpontja Pörböly állomás, a másik a Szekszárdtól 6 km-re található Bá­rányfok végállomás. A járatok 8 - 24 km mélységig hatolnak be a Duna árterületén elterülő erdőség­be, szebbnél szebb tájakon végig­haladva. A Bajától hét km-re északi Erdészeti vezetők - ezúttal nam az erőben, hanem a Duna „hátán” irányban található Veránka-sziget őshonos fafajok birodalma. A ko­csányos tölgy mellett igazi látvá­nyosság a feketenyár sarjcsokor, a megannyi idős hagyás fa, a platán és a fehér nyár. A sziget komoly vadgazdálkodási jelentőséggel is FOTÓK: GOTTVALD KÁROLY bír, hiszen árvizek esetén mene­déket kínál a vadállománynak. Hasonló szerepe van a területen a számos vadmentő dombnak is. A Duna ezen szakaszán zajlik az utolsó magyar erdészeti vízi szállí­tás is. A lenesi erdészkerület Dusnok község mellett található. A Ge­menc Rt. itt alakította ki első vad- disznós kertjét, illetve hozta létre több évtizeddel ezelőtt fácánte­nyésztő telepét. A kert, ideális hely­zetet feltételezve, nagyjából 400- 500 vaddisznó tartására al­kalmas: közülük éven­te 350-400 lelövése tervezhető: ez a megoldás lelövési dí­jat és értékesített vadhús árbevételt hoz az üzemeltető­nek. A fácánokra ugyancsak komoly az igény, legyen szó a j minőségű fá cántojásról, illetve az elő­nevelt fácán­ról. A törzs­vadász kör szívesen láto­gat erre a te­rületre, bizton számolva a sportos, jól repü­lő mada­rakkal. Böröczky Kornél szobra Találkozások városa. Ez az elne­vezés is kiválóan illik Bajára, mely település magáénak mondhatja még a Vizek és ízek városa, valamint a Halászlé fővárosa neveket is. A város az Alföld és a Dunántúl találkozásá­nál található, ezen a helyen a közsé­gek több nemzetiségűek, így magya­rok, horvátok és németek élnek egy­mással békés szomszédságban. A 40 ezres Baja hétköznapjai és ünne­pei egyaránt a Dunához, a hozzá kapcsolódó vizekhez és természeti környezethez köthetők. A legtöbb helybeli családban találunk horgá­szokat, halászokat, s szűrte ki­vétel nélkül mindenki rend­szeresen fogyaszt halat, el­sősorban az országszerte is­mert, kiváló helyi halászlé formájában. A Bajára érkezőt az utak kereszteződésénél a helyi születésű, világjáró Jelky András szobra fogadja, s ugyancsak van em­lékműve Türr István hadmér­nöknek is. A szobrok száma tegnap egy újabbal gyarapodott, hiszen a Szent Imre téren fel­avatták néhai Böröcz­ky Koméi, a jeles vadá­szati vezető mellszob­rát, Farkas Pál szekszárdi mű­vész alkotását. Az erdésztársadalom egyik legrangosabb eseményének ad ott­hont Baja városa. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. terüle­tén és szervezésében tegnap nyílott meg az Országos Erdésze­ti Egyesület 2002. évi vándorgyűlése. Az első napon szakmai programok és baráti találkozók adták meg az .alaphangját a rendezvénynek, ma pedig az egyesület tisztújító közgyűlés­ének megtartása szerepel a napirenden. Erdei vasúttal az ártéren, hajóval a Veránka-szigetre, busszal a lenesi erdészkerületbe, gyalogszerrel pedig Baja városában. Távirati stí­lusban így lehetne összefoglalni a pénteki nap történéseit, melyeken már részt vettek a vendégek, azaz az erdésztársadalom illusztris képviselői. A meghívottak - akik az ország különböző városaiból, településeiről érkeztek - mostani kirándulásaik idején arról a Ge- mencről kaphattak érzékletes ké­pet, mely a Duna két partján, Bács-Kiskun és Tolna megyéket összekötve képez zöld hidat a tér­ségben. A gemenci, béda-karapancsai erdőtömbökben jelentős kiterje­désű védett élőhelyek találhatók, melyek a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi kezelésű területei. A magas árvíz által elön­tött helyszínek jellemző fafajai a fekete nyár, a fekete galagonya, a magyarkőris, a szil, a juhar és a kocsányos tölgy. Az állatok közül pedig a réti sas, a fekete gólya, a néhány évvel ezelőtt visszatelepí­tett európai hód és természetesen az őz, a szarvas reprezentálja az élővilág gazdagságát. Ezt a va­gyont kívánja a Gemenc Rt. fenn­tartani és megőrizni a következő generáció számára úgy, hogy mindez az eredményes gazdálko­dás mellett a nemzet javát szolgál­ja. Az 1. számú programban is­mertetett erdei vasút a Szekszárdi Erdészet területén halad keresz­tül. A vonal több szakaszban A lenesi vaddisznópark süldő lakói Pétervári Gábor vadászati osztályvezető tájékoztatja a kollégákat \ 4 « 1 )

Next

/
Thumbnails
Contents