Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-29 / 150. szám
m 2002. Június 29., Szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 P Á L F A 9. OLDAL Elszármazottak találkozója Június 29-én, ma kerül sor Pálfa egyik legnagyobb rendezvényére, a Pálfáról elszármazottak találkozójára. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő egész napos programra 350, a községből elkerült polgárra számítanak. A rendezvény motivációja, hogy egy-egy választási ciklus vége felé közeledve keresnek egy közösségi napot, amikor hazahívják azokat az embereket, akik még mindig ezer szállal kötődnek a településhez. A Pálfáról elszármazottak találkozója mindig kapcsolódik a falunapi rendezvénysorozathoz. A találkozón az ünnepélyes köszöntés után egész napos kulturális és szabadidős programok segítik az elszármazottakat visszatalálni régi közösségükbe. Az idei találkozó főbb programjai között szerepel majd a felsőrácegresi Illyés Gyula emlékpark meglátogatása, a helyi alkotótábor munkáiból készült kiállítás és árverés megtekintése, valamint Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepség és szoborportréjának avatása. ■ A gyermekközpontú intézet A pálfai önkormányzat, valamint a tantestület, kulcsfontosságúnak érzi a község általános iskolájának állandó fejlesztését. Úgy vélik, az oktatási intézmény meghatározza a gyermekek fejlődését, boldogulását, rajtuk keresztül pedig a település jövőjét. Ahol nincs óvoda, is- fSß kola, elnéptelenedik ’ '9 a falu. Bokáne Nemeth Jolán Bókáné Németh Jolán igazgatónő büszkén mesél az iskoláról- Gyermekközpontúak vagyunk, de az iskolát nem játszóháznak, hanem a rend, a fegyelem, a helyes viselkedési formák elsajátításának, az ismeretszerzés és a korszerű tudás forrásának tekintjük. Alapelvünk, hogy eljuttassuk diákjainkat önmagukhoz, a személyes lehetőségeik felső határáig. Az általános iskola épületében működik a napközi otthonos óvoda, melybe jelenleg 66 kisgyermek jár. Három csoportban 4 óvónő és 3 dajka gondoskodik róluk. A légkör családias, a tevékenységközpontú nevelési program keretében féltő gonddal, szeretettel segítik fejlődésüket a nevelők. A nyolc osztályos általános iskolába 150 gyermek jár. Tizennyolc tanító és egy iskolatitkár gondoskodik a zavartalan munkáról. A pedagógusok pályázatok útján szerzett pénzből fejlesztik számítógépparkjukat, melynek segítségével beindulhatott az informatikaoktatás. Az iskola büszke a tornatermükre és a sportudvarukra. 1996-ban felújították az alsó tagozatos épületet, elkészült az új ebédlő, a technikai terem és a könyvtár. 2000-ben az óvodai vizesblokk és teljes rekonstrukciója készült el, a múlt évben pedig a felsősök osztályterme kapott új külsőt. Az iskola és környezetének folyamatos szépítgetésében a szülők is óriási részt vállalnak. ■ Pálfa információs központja A Pálfa Jövőjéért Egyesületből tizenhét alapítótaggal nőtt ki a Teleház Egyesület. Feladata a község lakóinak folyamatos informálása. Vezetője, Tóth Terézia, Erdélyből települt át 1989-ben Pálfára. Képviselő a helyi önkormányzatnál, művelődésszervezőként az irányítása alatt jött létre az idősek klubja, a Pálfai Romaszervezet, a kismamaklub. Internet hozzáféréssel segítik a lakók tájékozódását. Az önkormányzattal együttműködve, minden olyan rendezvényben részt vállal, amelyek a lakosáág érdekeit szolgálják. Átvállalták a szociális és kulturális feladatok egy részét a helyi vezetéstől. A családgondozás, idősgondozás és a rászoruló gyerekek felzárkóztatása, valamint a hagyományápolás és rendezvényszervezés mindennapi munkájukhoz tartozik. ■ Illyés Gyula szellemiségében „Nemzet ver ott honában gyökeret” (Részlet Illyés Gyula A Pálfai toronyból c. verséből.) Pálfa település a világháború előtti időkben gróf Apponyi Károly birtokaihoz tartozott. Az akkor itt élő emberek többsége cselédként dolgozott. A vendéglátás, valamint a kézművesipari és kereskedelmi tevékenység nem volt jellemző a községben. A 60-as és 70-es években, a helyi téesz megalakulását követően, azok a pálfai polgárok, akik nem kívántak a kollektív termelésben részt vállalni, kitelepültek a községből. A rendszerváltást megelőző időkben súlyos gondokat okozott az akkori vezetésnek, az addig cselédsorban és téeszben letöltött hosszú évek után, az emberek gondolkodását új irányokba terelni. A kilencvenes években a környező településekkel szemben meglévő infrastrukturális hátrányokat kellett leküzdeniük. Ez sokáig kényszerpályára helyezte Pálfát. Ennek köszönhető, hogy napjainkban óriási hangsúlyt fektetnek az önkormányzati vagyon állagának megóvására és gyarapítására. A víz-, gáz- és telefonhálózat kiépítése mellett az ingatlanok (általános iskola, polgármesteri hivatal) felújítására is jutott mindig pénz. A község hatalmas Névjegy: Felsőrácegres, Illyés Gyula szülőhelye, Pálfa közigazgatási területéhez tartozik, 130 fővel és 50 lakással. Képviselőtestület: Monhalt István alpolgármester. Képviselők: Léhmann Istvánné, Tóth Terézia, Tóth Géza, Keserű Ferenc, Horváth Gábor, Kóbor József, Lakatos Béla, Bertalan Sándor kultúra házával rendelkezik, melynek több- funkciós léte garantálja az itt élők művelődési igényeinek kielégítését. Balogh László polgármester egészen sajátos és példamutató tevékenységekkel vezeti, több mint egy évtizede Pálfa életét. A viszonylag egysíkú múlttal rendelkező településből mára hagyományteremtő közösséget hozott létre. Kifejlesztett egy olyan civilközösség építési módszert, amellyel a térségben eddig egyedülállóan megvalósulhatott a civil önkormányzati kormányzás. A helyi önkormányzat öt civil szervezettel kötött együttműködési megállapodást, melyben meghatározták a döntésre átadható ügyeket. Ezáltal nem csak a képviselőtestületnek, hanem az egész pálfai civil életnek is beleszólási joga van, a községet érintő nagyobb problémákba. Mi- v vei ezek a megállapodások önkormányzati határozatba lettek foglalva, a község zavarmentes vezetése nem függ az esetleges politikai változásoktól, a vezető személyétől. NÉHÁNY ADAT A TELEPÜLÉSRŐL Balogh László 1952-ben született Kalocsán. 1977-ben költözött családjával Pálfára. Felesége gyógyszerész. Két gyermeke van. Mezőgazdasági gépésztechnikusként végzett a kalocsai gimnáziumban. A Pécsi Tudományegyetemen szerzett művelődésszervezői főiskolai diplomát. 1989 január elsejétől a pálfai önkormányzat munkatársa. Harmadik ciklusát tölti polgármesterként a községben. Lakosok száma: 1800 fő Lakások száma: 550 Belterület nagysága: 230 ha Külterület nagysága: 3280 ha Vezetékes ivóvízellátás: 100% Vezetékes gázellátás: 55% Telefonhálózat kiépítés: 73% Szilárd burkolatú út: 16 km Éves költségvetés: 120 millió Ft Pálfai felekezetek. Az elnök Pálfa jövőjéért Az otthonvezető A köz érdekében A jegyző Balogh László tősgyökeres Pálfai családból származik, két gyermek édesapja. 1997-ben alapították a helyi roma szervezetet, melynek azóta az első számú embere. Az önkormányzat segítségével, pályázatokon nyert összegekkel próbálják enyhíteni a roma lakosság megélhetési gondjait. Tanévkezdéskor százezer forintot osztanak szét a rászoruló családok között, tankönyvtámogatásra. Büszke arra, hogy a Pálfai romák békés együttélésben töltik mindennapjaikat a nem roma lakossággal. Szebek Jó- zsefné, a pálfai csúcs civil- szervezet elnöke, gyermekkora óta él Pálfán. A munkahelye is mindig a községhez kötötte, húsz éve dolgozik a szociális otthonban, pénztárosként. 1-994-ben alapító tagja volt a Pálfa Jövőjéért Egyesületnek, azóta vezeti az egyesületet. Legfontosabb feladatuk a helyi civil szervezetek összefogása, az aktuális feladatok közvetítése. Pályázatok írásával és a többi egyesülettel való kapcsolattartással valósítják meg a civil ön- kormányzást a községben. Pál Mária két éve vezeti Tolna megye egyik legnagyobb szociális létesítményét, a Tolna megyei önkormányzat Fogyatékosok Otthonát és Rehabilitációs Intézményét. Az otthon lakóival folyamatosan részt vesznek a község rendezvényein. Az intézmény jelenleg súlyos, középsúlyos és enyhe fokban értelmi fogyatékos felnőtt emberekkel foglalkozik. Kétszáztíz fogyatékos felnőttet kezelnek és negyvenen élnek a rehabilitációs részlegen. Az otthonban 135-en dolgoznak, ezzel ők a község legnagyobb foglalkoztatói. ________■ Né meth Mik- lósné negyven esztendeje él Pálfán. Harminchat éven keresztül tanított a helyi általános iskolában, ebből, tizenhét évig iskolaigazgatói munkakörben. Erős pálfai kötődésének köszönhetően, nyugállományba vonulása után sem hagyta abba a közéleti munkát. Személyesen ismerte Illyés Gyulát, akinek személyisége, munkássága annyira elragadta, hogy létrehozta a Pálfai Illyés Gyula Emlékbizottságot. A bizottság, a többi helyi civilszervezethez kapcsolódva, fontos szerepet játszik a falunapok megszervezésében. Meggyesi János 2000. január elseje óta Pálfa jegyzője. Református lelkészként dolgozott, mielőtt az államigazgatáshoz került. Tudatosan választotta ezt a községet munkahelyéül, bekerülése óta érzi a település pozitív kisugárzását, az emberek jóindulatát. Amikor megpillantotta Pálfát, annyira megtetszett neki a község, hogy rögtön visszamondta az akkor folyamatban lévő pályázatait, más települések jegyzői munkakörének betöltésére. Mint református ember és végzett lelkész, aktívan részt vesz a gyülekezet mindennapi munkáiban, az egyházi életben. ■ Címer Pálfa címere négy fő részre tagolódik. A két folyó, a Sió és a Sárvíz találkozását szimbolizálja. Abban az időben, amikor még nem történt meg a két folyó szabályozása, több száz méter széles vízen kellett áthaladni ladikkal, ha Cece irányába akarták elhagyni a települést. A Sió közelében, egy tanyán állt egy fa, amely tájékozódási pontként szolgált a visszafelé utazóknak. Ha valaki megkérdezte: „Merre tartasz komám?” a helyiek azt felelték, „A Pál fájánál tartom a ladikomat”. A Pálnak a fája látható a címer jobb oldalán. Pálfán, bár nem híres a bortermelés, a borászat régóta meghatározza az itt élők életét. Az öreghegyi szőlőültetvényeket jelképezi a fürt. A címer alsó része, a településen található három felekezetet: a református, az evangélikus és a római katolikus egyházat hirdeti. A címer kék-fehér vonulata a civil közösséget jelképezi, a pálfai futtball klub színeivel. A címer arculatának tervezésében tevékenyen részt vettek a község tanulói is. ■ Az Illyés Gyula Emlékbizottság r Ut* *««•* tSMkff sure; emu *«*«/*■«* 2*M*£*8* tí/XnUTCtí Az Illyés Gyula Emlékbizottság, civil szervezetként 1988-ban alakult. A Pálfa közigazgatási területén lévő Felsőrácegres szülötte, híres írónk, költőnk munkásságának éltetését tűzte ki céljául. A rácegresi emlékhely kialakításában jelentős szerephez jutottak az emlékbizottság tagjai. Illyés Gyula szülőházának helyét kopjafa jelzi, általános iskoláját pedig múzeummá alakították át. A költő szellemiségének átültetését, a jelen és a jövő számára azonban, nem csak tárgyakkal valósítják meg. Illyés Gyula születésnapján, november másodikán, minden évben megrendezi a bizottság a megyei szintű szavalóversenyt az író műveiből. Idén, a költő születésének századik évfordulóján egy harmadik emlékhelyet avatnak a pálfaiak. A polgármesteri hivatal előtti parkban felállítják Illyés Gyula szoborportréját. ■ Alkotótábor A községben minden évben megrendezik a pálfa művészek alkotótáborát. Célja az esztétikai nevelés. Abszolút kezdőktől a profi művészekig, mindenki részt vehet a benüakásos, nyolc napos rendezvényen. Idén festőművészek és grafikusok foglalták el a kultúrház felső szintjét. Az elkészült alkotások a községben maradnak, a helyi galérián kiállítják őket, és lehetőség van a festmé- nyek megvásárlására is._______■ Három felekezet működik Pálfán, a református, az evangélikus és a római katolikus. Sajnos a községben csak egyedül a református gyülekezetnek van helyben lakó és szolgáló lelkésze, Görgei Géza és felesége. A római katolikus gyülekezet Simontornyához tartozik, onnan jár át a plébános úr szentmiséket tartani. Az evangélikus gyülekezet lelkipásztor asszonya Györkönyből látja el egyházi tevékenységét. Az evangélikus vallású lakosság száma a legkisebb Pálfán, a másik két felekezet hitélete vi- szont fellendülőben van. __ ■
