Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-28 / 149. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 200 2 SIMONTORNYA 2002. JÚNIUS 28., PÉNTEK Simon fia Salamon A Simontornya helyén állt római település neve Fortiana volt. A honfoglalás után, mint Tolna megye többi részét, Árpád törzse vette birtokba, s besenyők telepedtek le. Nevét a XIII. század második felében kapta a Fejér megyei főispán Salamon fia Simon alországbíróról, aki IV. Béla engedélyével építette fel a vártornyot. A XIV. században Lackfi István erdélyi vajda, a Kanizsaiak, majd Ozorai Pipo szerezte meg. Az épület Gergelylaki Buzlay Mózes országbíró idejében nyerte el reneszánsz várkastély formáját. A település történetében jelentős szerepet játszott a németalföldi eredetű Styrum-Lymburg család, amely Lipót császártól vásárolta meg Simontornya birtokát, s 1695- ben elsőként német iparosokat telepített le. A bőripar fejlődését Fried Salamon morva tímármester indította el 1780-ban, amikor gróf Styrum Károly segítségével műhelyt alapított. Utódai ebből építették ki a világhírűvé vált bőrgyárat. Simontornya 1727 és 1783 között az első megyeszékhelynek tekinthető, mezővárosi rangját 1871-ig megőrizte. Vöröskeresztes kapcsolat A százhatvan taggal működő simontornyai Vöröskereszt fő tevékenysége az adományok kezelése. Mint Schweigert Györgyné védőnő, a szervezet helyi vezetője elmondta, elsősorban az iskolának, az idősek napközi ottho-s nának, és környező településeknek osztják el az Urexweilerből érkező adományokat, de jut a rászoruló lakosságnak is. A Vörös- kereszt segíti a pincehelyi kórházat, került a segélyekből Nagyszékelybe, Belecskára és Sásdra is. Simontornya és Urexweiler között a Vöröskereszt révén alakult ki partnerkapcsolat, amely tizenöt éves múltra tekint visz- sza. Az urexweileriek évente két- három alkalommal szállítják Simontornyára az ottani vöröskeresztesek által gyűjtött adományokat. Híres simontornyaiak Beszédes Ferenc (1789 - 1866] vízépítő mérnök, a Sió-csatorna szabályozásának egyik kivitelezője. Simontornyai Schamschula Rezső (1858 - 1931) katonatiszt, 1918-ban a monarchia hadseregének főparancsnoka. IV. Károly- tól kapott nemességet, Simon- tomyán nyugszik. Ifj. Pillich Ferenc (1876 - 1948) gyógyszerész, négyezer rovar- és 800 növényfajt gyűjtött össze. Tiszteletére 7 rovart és 3 növényt neveztek el. Kékesi László (1919 - 1993) grafikusművész, bélyegtervező, nemzetközileg elismert ex libris tervező. Ő restaurálta a simontornyai katolikus templom freskóit. Vályl Péter (1919 - 1973) vegyész, politikus, 1942-től a Fried Bern. Rt. vegyésze. 1967-től pénzügyminiszter, 1971-től a Minisztertanács elnökhelyettese. A simontornyai városháza és a vár A város fejlődésének hét éve Simontornya immár hét éve, hogy elnyerte a városi rangot. A megye legfiatalabb és egyben leg- iff kisebb városa közel ötezer lelket számlál. A gazdag múltú települést az 1200-as évek végén emelt vára, és 220 éves bőrgyára tette híressé. Mára azonban a bőrgyár hagyatéka jelenti a legnagyobb problémát. Simontornya fejlődéséről az alábbiakban Cserháti Péter polgármester beszél.- Simontornya 1995-ben nyerte el a városi rangot, ami komoly kihívást jelentett minden lakónak, hiszen ahhoz, hogy a település igazi kisvárossá tudjon fejlődni, nagyon sok teendő akadt. Az előrelépés még ebben az évben szép lassan elindult. Nem volt könnyű dolgunk, hiszen 16 milliós hitellel néztünk képviselőtársaimmal az elkövetkező négy év elé. A városi cím elnyerését követően sikerült ezeket az adósságokat kifizetnünk, így nem volt más hátra, mint megvalósítani a kitűzött célokat. Szüárd burkolatú utak Cserháti Péter 1956. szeptember 9-én született Simontornyán. Végzettsége: színesfémipari technikus. 1987-től tanácselnök. 1994-től polgármester. A Simontornyai Torna Club társadalmi elnöke. Család: nős, két fiúgyermek édesapja. Hobbi: szőlészet-borászat, sport. ADATOK SIMONTORNYAROL lakosság: 4830 fő terület: 3290 ha belterület: 306 ha személygépkocsik száma: . 767 lakások száma: 1869 gázzal fütött lakások száma: 355 csatornázott lakások száma: 367 telefonállomások száma: 1410 épültek. Az egészségügy területén is komoly eredményeket értünk el: egy gyermekorvosi és három háziorvosi rendelővel rendelkezünk, így a hétvégi ügyelet sem jelent nehézségeket és mentő- állomásunk is van. Teljes körű a földgáz- hálózatunk, és ez évben három utca kivéfőn utat szilárd burkolattal ellátni. Sajnos a fej5000 OJ CD CO LT> A képviselő-testület: 4000 te CO CO Sudár Mátyás alpolgármester, Árendás Sára, Csősz László, Csőszné 3000 Katz Edit, Dolovainé Gyarmathy Erzsébet, Gácsi Vendel, Horváth Kál2000 mán, Könyv István János, Körtés István, Németh János, Várni István. Jegyző: Bárdos László. 1000 1949 1980 2002 lődés megtorpant. Négy szűk esztendőt tudhatunk magunk mögött. Sem a szennyvízcsatorna kiépítésére, sem a lakásépítésre benyújtott pályázaton nem nyertünk.- Sajnos a munkanélküliség a bőrgyár megszűnésével megnőtt. Bár a felszámoló az üzemet értékesítette, 1200 fő helyett most közel 200 embert tudnak csak foglalkoztatni az új vállalkozások. Megpróbálunk befektetőket a településre csalogatni területet és adómentességet kínálva. A másik komoly probléma a bőrgyár okozta környezetszennyezés: körülbelül nyolcszázmillió forintba kerülne, hogy az itt összegyűlt bőrfaragásokat, szennyvíz- iszapot és vegyszereket megfelelően kármentesítsék. Ez csak állami segítséggel oldható meg, azt pedig egyelőre nem kaptunk.- Simontornya földrajzi adottságai kiváló lehetőségeket nyújthatnak a turizmusra. Területe alkalmas halászatra, vadászatra, lovaglásra is. Itt van a Dél- Dunántúl egyik nevezetessége, a simontornyai vár, kemping és melegvizes fürdő is várja a turistákat. A jövőben folytatnunk kell a városközpont kialakítását. A volt ferences kolostor felújítása kiemeli a város- központot. Ez évben három díszburkolatú parkolót építünk a központban, és parkosítással, díszkivilágítással próbáljuk a városképet szépíteni. Ha sikerül megoldani a munkanélküliség és a környezetszennyezés kérdését, akkor bízom benne, hogy tíz év múlva hangulatos kisváros lesz Simontornya. SIMONTORNYA LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Nyolcvanéves az STC 2002. május 25-én ünnepelte a Simontornyai Torna Club '22 nyolcvanéves fennállását. A klub elődjét - mint neve is utal rá -, 1922-ben alapították. Az STC nem csak éveinek számában nagy múltú klub. Fennállása során labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz, ökölvívás, természetjárás, vízi sportok egyaránt népszerű és sikeres sportágként működött keretei között. A jubileumot szép számú érdeklődő előtt sör- fesztivállal ünnepelték. Cserháti Péter, az STC társadalmi elnöke a nyolc évtized történéseinek felidézésénél többségében sikerekről emlékezhetett meg, köszönhetően azoknak a lelkes sportolóknak, akik öregbítették Simontornya jó hírnevét. Az ünnepségen emlékoklevelet vehettek át az elmúlt időszak kiemelkedő simontornyai sportolói: Róth Istvánné és Macher Tibor (kézilabda), Ferenczi István (labdarúgás), Kiss Margit (természetjárás), Nagy István (lovassport), Búzás .János (boksz), Kovács László (asztalitenisz), Ádám Gyula (vívás) és Bregovics Mihály (röplabda). Az alkalomból Horváth Ferenc, a Tolna Megyei Kézilabdaszövetség elnöke adta át az aranyérmet az NB-II-es bajnokságot már másodízben megnyert ifjúsági és felnőtt kézilabdacsapatnak, Teimel Lajos edzőt pedig a szövetség kupával jutalmazta. Perger Imre ügyvezető elnök, aki 1965 óta dolgozik a sportegyesület vezetőségében, a hatvanas évekből a település kézilabdasportját emeli ki, amelyet szinte a semmiből hoztak léte. Az NB-II-ig jutottak és közvetlen kapcsolatot sikerült kialakítani a Vass Károly neve fémjelezte magyar kézilabda-válogatottal is. Szintén a hatvanas években alakult női kézilabdacsapat ugyancsak eljutott a magyar második vonalig. Simontornyán NB-III-as labdarúgócsapat is játszott. A csapatban egyedülálló volt, hogy nyolcvan százalékát a Baum- és a Sebestyén- családból származó testvérek adták. Ma a sikersportág a férfikézilabda a fentebb is említett kiváló bajnoki szereplésével. Az STC- ben jelenleg három sportág működik, a kézilabda és labdarúgó szakosztálynál több, mint száz igazolt játékos sportol. Két állomás a Borúton Simontornyán valószínűsíthető, hogy a római időkre nyúlik viszsza a borkultúra eredete, ám írott források szerint is mintegy hétszázéves hagyománnyal büszkélkedhet a szőlőművelés. Az utóbbi években azonban a nagy múltú szőlőhegy önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy hivatalosan is elismert legyen az itt érlelődő jó minőségű bor. A borvidékek megalakulásánál ugyanis Simontornya kimaradt a szekszárdi borvidékből. A simontornyai gazdák más termőhelyekkel és hegyközségekkel összefogva elérték, hogy megalakuljon a tolnai borvidék, ahová jelenleg Simontornya is tartozik. Ezt követően villányi segítséggel jött létre a borturizmus fejlődését szolgáló Tolnai Borútegyesület, amelynek három térsége közül a város a tamási régió része. A szőlőhegyen két minősített borútállomás működik, Beck Tibor, és a Gálaker Kft. pincéje. Az egyesület régiós alelnöke simontornyai: Németh János, aki egyben az önkormányzat turisztikai bizottságának elnöke. Ő úgy látja: sok termelő kedvét elvette a borászattól az, hogy a bort jövedéki terméknek minősítették, ugyanakkor a borturizmus, ha egyelőre önmagában nem is, más idegenforgalmi szolgáltatással, például a lovasturizmussal összekapcsolva működőképes. Simontornyán mintegy négyszáz gazda művel szőlőt. A termőtáj jellegzetes kékszőlőfajtái a kékfrankos, a cabernetfajták, és újabban ismét teret nyer az ősi kadarka. A fehérek között hagyományosan jó minőségű a simontornyai olaszrizling, újdonság a pinot blanc, a chardonnay, de olyan régi és különleges fajták is teremnek, mint a juhfark és a szil- fander néven emlegetett cirfandli. A jegyző Bárdos László 1973 óta dolgozik a köz- igazgatásban, 1990 óta pedig Simontornya jegyzője. Vezetésével a polgármesteri hivatal ma már - erősítve a város térségi szerepkörét - valódi körzetközpontként dolgozik. Ezért a legfontosabb ügyekben a simontornya- iaknak nem kell vidékre utazniuk. Bárdos László 1994 óta a Jegyzők Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke. Munkáját országosan is elismerik, igényt tartanak tapasztalatára. Nevéhez fűződik a jegyzők javaslatainak kidolgozása az új országgyűlés törvényalkotó programjához, valamint a városi polgármesteri hivatalok modelljére. Az alpolgármester Sudár Mátyás húszévesen került Simontornyára. A közéletben 1985 óta vesz részt, mint tanácstag, majd immár harmadik cikluson keresztül önkormányzati képviselő, jelenleg pedig mint alpolgármester. - Az elmúlt harminc év alatt megszerettem ezt a kisvárost - mondja kötődéséről. - Szeretem az itt élő embereket, és úgy érzem, ők ezt viszonozzák nekem. Mindig igyekeztem az itt lakók érdekeit képviselni, a gazdasági, kulturális, sporttevékenységet továbbfejleszteni. Ez évben is meghirdettük a virágos Simontornyáért akciót, így egyre több virágos ház, udvar, utca látható a városban. Az iskolaigazgató Várni István 1967-ben kezdte pedagógusi pályáját Be- lecskán. Az ott töltött öt év meghatározó volt későbbi pályafutásában is. Simontornyán tanári munkája mellett bekapcsolódott a helyi sportéletbe, a női kézilabdacsapat edzője volt 25 éven át. Igazgatói kinevezését legutóbb 1999-ben tíz évvel hosszabbították meg. Sok más szerepköre mellett országos vezetőségi tagja és Tolna megyei elnökhelyettese a Pedagógus Szak- szervezetnek. Több szakmai és társadalmi elismerést kapott munkájáért, legnagyobb szakmai sikerének a gimnáziumi oktatás ismételt megszervezését tartja Simontornyán. A díszpolgár Bajcsi Géza, a Simotrade Kft. ügyvezetője, korábban a Si- movill Szövetkezet elnöke negyven éve simontornyai lakos. 2001-ben az önkormányzat Simontornya Város Díszpolgára kitüntető címmel jutalmazta. A kitüntetés nagyon rangos és megtisztelő, de különösen az akkor, ha az eddigi három díszpolgár közül ketten posztumusz kapták a címet, személyesen Bajcsi Géza vehette át elsőnek. A képviselő- testület közel negyvenéves közéleti - 1990 és 1998 között önkormányzati képviselő is volt - és gazdaságvezetői munkáját jutalmazta, kiemelve azt, hogy munkája eredményeképp több száz munkahely jött létre. A múzeumigazgató Endreffyné Takács Mária 1974-től igazgatója a Simontornyai Vármúzeumnak, hét éve egyben kuratóriumi elnöke a Simontornyai Színházi Napok Kiemelkedően Közhasznú Közalapítványnak. A Színházi Nyár első alkalommal egy napos rendezvény volt, idén már tíz napra bővült a program, amely több korosztálynak szól és sokrétű érdeklődést igyekszik kielégíteni. A vármúzeum igazgatója hozzáteszi: a Színházi Nyár sikere az iskola, a művelődési ház, a vármúzeum, az önkormányzat és a helyi vállalkozók összefogásának köszönhető. Endreffyné Takács Mária 1999-ben Simontornyáért Díjat kapott a város kulturális életében végzett munkájáért. ■ f /> Egyesület az idősekért Simontornyán három nyugdíjas klub működik, a Simontornyai Bőrgyár, a Bőr- és Szőrmeválla- lat, valamint a Sió Menti Áfész nyugdíjas dolgozói külön is szerveznek maguknak programokat. A négyszáz tagot számláló Simontornyai Nyugdíjas Egyesület elsősorban érdekvédelmi feladatokat lát el: utazási, üdülési lehetőségekkel, a nyugdíjakkal kapcsolatos ügyekben segít az időseknek. Az egyesület a házigazdája emellett a minden év őszén esedékes nyugdíjas találkozóknak, amelyeken szokás szerint kétszáz idős ember vesz részt. _____________________________m -
