Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-28 / 149. szám

2002. Június 28., péntek HAZAI 3. OLDAL TÜKÖR Körforgalmas korszerűsítés Battonya Átadták az országhatár-Bat- tonya-Mezőkovácsháza-Kaszap er-Orosháza közötti új útsza­kaszt. Az utat és a körforgalmi csomópontokat Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára avatta fel. A PHARE CBC-program kere­tében megépült közútra a beru­házó Békés Megyei Állami Köz­útkezelő Kht. 1998-ban nyújtott be pályázatot. Az építkezés kivi­telezését a Debmút-Hódút Kon­zorcium nyerte el. Domokos László, a megyei önkormányzat elnöke, azt mondta: aki utat épít, az reményt ad az itt élőknek. Baráth Etele államtitkár az újon­nan megalakult Nemzeti Fejlesz­tési Terv és Európai Támogatá­sok Hivatala nevében hangsú­lyozta, gyorsítják az elmaradott térségek felzárkóztatását. Ehhez pénzalapot teremtenek, amely az utak további építése is fontos része lesz. europress Az útépítés reményt ad az itt élőknek FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az ötven százalék is kevés • Budapest- Örülök annak, hogy szeptem­ber 1-jétől átlagosan 50 százalék­kal emelkednek az egészségügyi dolgozók bérei; ugyanakkor szé­gyenkezem, mert még mindig méltatlanul keveset fognak keres­ni - mondta Medgyessy Péter mi­niszterelnök csütörtökön a Víg­színházban tartott országos Sem- melweis-napi ünnepségen. Semmelweis Ignácra emlékez­ve Medgyessy Péter kitért arra is, hogy a mai gyógyítóknak eseten­ként éppúgy meg kell vívniuk a maguk harcát az értetlenséggel, a feletteseikkel, mint azt a nagy előd tette sok évvel ezelőtt. Csehák Judit egészségügyi, szoci­ális és családügyi miniszter kö­szönetét mondott az áldozatos munkát végző kórházi, rendelő­intézeti dolgozóknak és a mentő­Elismerés az egészségügynek szolgálat szakembereinek. Sem­melweis Ignác születésének 184. évfordulója alkalmából több mint FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY száz kitüntetést adott át a Víg­színházban. NÉMETH ZSUZSA Titok, és ami a kulisszái mögött van Szinte beláthatatlan következményekkel járna, ha teljes körű­en nyilvánosságra hoznák a III-as ügyosztálynál tevékenyke­dők listáját. Huszti Péter, a titkosszolgálatokat kutató, nyugál­lományban lévő történész szerint az elmúlt 12 év közszerep­lői, a parlamentben jelenleg ülő honatyák közül több tucat érintett lehet, nem beszélve azok családtagjairól, rokonairól.- Mit szól az ügynök-lavinához?- Várható volt. Amikor a nyolc­vanas évek végén az össztűz alá vont Végvári őrnagy kipakolt, és elmondta, hogy a rendszerváltás küszöbén is folytak megfigyelé­sek, borítékolni lehetett: kiszivá­roghatnak nevek, bármilyen céllal felhasználhatók a meg.nem sem­misített vagy másolatban magán­kézben lévő „titkos” papírok.- Hol semmisítették meg a IlI-as ügyosztály dokumentumait?- 1989 telén és 1990 tavaszán a Belügyminisztériumból és a „ke­reskedelmi raktárakból” (valójá­ban titkos irattárakból) teherautó­számra hordták el a dokumentu­mokat a csepeli papírgyárba. A dossziékat bedarálták.- Miért éppen a csepeli gyár?- Megbízható, tiszteletnek ör­vendő elvtársak dolgozott ott, bíz­ni lehetett a hallgatásukban.- Elképzelhető, hogy pár kiló- nyi „papírnak” lába kélt?- De még mennyire! Ember nincs, aki meg tudja mondani: mekkora mennyiség vándorolt magánautók csomagtartójába elő­vigyázatosságból vagy későbbi zsarolási céllal, ide-oda a magán­páncélszekrényekbe. Igaz, elvileg minden fontos dokumentumról feljegyzést kellett készítenie az er­re felhatalmazott BM-csoport- főnöknek, vagy az MSZMP KB il­letékes osztályvezetőjének, ám hogy ki, mit tekintett különösen fontos iratnak, az az egyéni meg­ítélésen múlott.- Mi volt a feljegyzésekben?- Lényegében a dosszié sűrített tartalma. A titkos tiszt (ügynök) fedő- és valóságos neve, anyja ne­ve - esetleg csak a név kezdőbetű­je, vagy a kezdőbetűkből kitalált álnév -, az SZT-beosztás, az álla­mi beosztás és hasonlók.- Igaz ez a Ill/IlI-asokra is?- A III/III-at kirakatnak hasz­nálták. Ez volt az a részleg, ame­lyen el lehetett verni a port. A vér­beli besúgók, a katonai és más hírszerzők, kémelhárítók amúgy összedolgoztak. Ha nem tudtak mit kezdeni egy információval, átadták azt a társszervnek. Hírszerző volt a főkapitány Salgó László tegnap bejelentette: pályája kezdetén a lll/1-es csoportfőnökségen hírszerzőként, majd később a lll/2-esen kémelháritóként dolgozott. Az országos rendőrfőkapitány érdeklődésünkre azt mondta: ezek a tények ismertek voltak, a szakmai életrajzokban, a pályázatokban szerepelt, de nem voltak nyilvánosak. Min­den illetékes tudott róla - beleértve mindhárom kormány belügyminisztereit. A ka­pitány azt mondja: magyarázkodásra semmi oka. Szerinte a nyilvánosság azt jelen­ti, hogy mindenkit megilletnek a magán- és személyes titokhoz illő jogosítványok. A mai bünbakkereső társadalmi szituációban, a titkosszolgálatokat érő méltatlan és méltánytalan politikai támadások miatt azt látta helyesnek, ha elmondja: a rendvé­delem olyan tisztességes szakma, ami miatt az abban résztvevőknek nem kell szé­gyenkeznie. Mint fogalmaz: 1972 óta hivatásos tiszt, mindössze 1974 és 1977 kö­zött volt a Belügyminisztérium lll/1-es csoportfőnökségén. Kémelhárítóként 1977- töl már a rendőrség állományában dolgozott a Csongrád Megyei Rendör-fökapi- tányságon. Pályát saját maga módosított 1983-ban. Elképzelhető, hogy sokan va­lóban a KGB ellenében munkál­kodtak?- Aligha. A „nagy testvér” tudta nélkül nemigen lehetett boldogul­ni. Egy szűk mag kibújhatott a kö­telezettség alól, nekik viszont nem volt fedőállásuk. Tudták, nem kezdhetnek velük semmit, likvidálásuk feltűnő volna.- A sajtóban közzétett doku­mentumokról el lehet-e dönteni, hogy igaziak vagy hamisítványok?- A szigorúan titkos iratokat gyakran speciális papírra nyom­ták, speciális tintával írtak rá, és a vízjel, illetve a szárazpecsét is árulkodó nyom. A szófordulatok­ból, stilisztikából is következtetni lehet a hitelességre.- Mekkora körnek kell tartania attól, hogy a parlament elfogadná az új átvilágítási törvényt?- Ötszámjegyű tömegről van szó. Ebben nincs benne a roko­nok, barátok. Az 1990 óta valami­kor is kiemelt pozícióban lévők közül is több tucat emberről de­rülhet ki: a III-as ügyosztálynál szolgált. Az Országgyűlés számos tagja fészkelődhet székében...- Akár párttag volt, akár nem?- Elvileg párttagot nem is lehe­tett bevonni ebbe a munkába, ke­rülvén a kompromittálódás lehe­tőségét. Mégis, vegyesen dolgoz­tak az ügyosztálynál. Akit ugyan­is megkörnyékeztek, az többnyire ráállt a dologra, egyébként eg­zisztenciális ellehetetlenüléssel, „piszkálódással” számolhatott.- Milyen következményekkel járna a múlt átlátszóvá tétele?- Morális bonyodalmat idézne elő a „névjegyzék” teljes körű nyilvánosságra hozatala - az ira­tok szétlopkodása, illetve a hami­sítványok miatt.' Emberfeletti munka volna szétválogatni a valós és az álinformációkat, és megálla­pítani: kinek kellene lemondania a közfeladatokat ellátók közül. TAKÁCS MARIANN Üvegmúltjavaslat pártszemmel AZ MSZP-SZDSZ INDÍTVÁNYA SZERINT: • Csak a lll/lll-as és a Hl/fV-es ügynö­kök listáját hoznák teljes egészében nyilvánosságra, a lll/l, II. és V-ös listából nemzetbiztonsági okokból csupán a közszereplők személye kerülne nap­világra. • Közszereplőnek az számítana, aki a köztársasági elnök, illetve az Ország- gyűlés előtt esküdött fel hivatalára. • Az iratokat külön levéltárban őriznék, a kutathatóság is itt volna biztosított. • A III-as ügyosztály valamikori tagjai számára az új törvény nem írná elő, hogy kötelezően mondjanak le jelenlegi posztjukról. A FIDESZ-MPP INDÍTVÁNYA SZERINT: • Az átvilágítandók köre a legmagasabb tisztségben lévőkön és a honatyákon kí­vül kiterjedne a polgármesterekre, a me­gyei közgyűlések elnökeire, az egyházi méltóságokra, az országos és a regioná­lis sajtó vezető munkatársaira is. • Akikről kiderül, hogy a III-as főcso­portfőnökség tagjai, nyilaskeresztesek, karhatalmisták, az MSZMP KB tagjai vagy függetlenített párttitkárok voltak, távozniuk kellene a hatalomból. • Azok esetében, akik nem töltenek be fontos közéleti tisztséget, vagy azt meg­• szüntetik, a nyilvánosságra hozatal mel­lőzendő, az ellenőrzés megszüntethető. Ha fellebben a fátyol a múltról Egy új törvény meghozatalakor a dön­téseiben szuverén Országgyűlés épp nem lehet tekintettel korábbi törvé­nyekre, mint az állam és polgárai kö­zött köttetett egyezségre. Nincs az el­len biztosítás, hogy egy titkos ügynök, kémelhárító, hírszerző korábbi tevé­kenysége - egy jogszabály rendelke­zése alapján - ne kerülhessen nap­világra - állítja Lövétei István alkot­mányjogász. A Budapesti Közgazda­ság-tudományi és Államigazgatási Egyetem tanára érdekes felvetésnek tartja, hogy vajon az állam jogszabály- alkotással okozhat-e állampolgárai számára olyan kárt, amiért azután anyagi felelősséggel is tartozik... Erre nincs - még nincs - prece­dens, még az ügynökmúlttal való le­számolást nálunk sokkal korábban és határozottabban elrendező egykori NSZK-ban sem. Elképzelhető ugyan­akkor, hogy miután a leleplezett sze­mély egzisztenciája kétségessé válik, elveszíti állását, ellehetetlenülnek életkörülményei, kártérítési pert fon­tolgasson. Az egyes fontos tisztséget betöltő személyek átvilágításáról ren­delkező, még 1994-ben született tör­vényt módosítani szándékozó kor­mánypárti és ellenzéki frakciók elkép­zelései sérthetik a múltjuk titokban tartásában reménykedő egykori besú­gók, hírszerzők, ügynökök személyi­ségi jogát. Aki azonban titkos ügynök­nek áll, számolnia kell azzal, hogy le-, lepleződhet, tevékenysége nyilvános­sá lesz - véli a szakember. Ugyanakkor nagy a veszélye an­nak, hogy ha egy titok nem marad ti­tok, a jövőben talál-e az állam olyan személyeket, akik vállalják az állam ér­dekében a kémelhárító, hírszerző te­vékenységet. Lövétei István nem hi­szi, hogy az ellenzéki pártok keresztül tudnák verekedni összeférhetetlensé­gi elképzelésüket, szerinte nem szü­letik olyan törvény, amely alapján Medgyessy Péternek le kellene mon­dania. A kormánypártok, ha mandátu­mukat ki akarják tölteni, nem szavaz­hatják meg ezt a módosítást, hiszen az a választási eredmény megkérdő­jelezését, új miniszterelnököt, végső soron új választásokat jelentene. _____________ HORVÁTH MAGDOLNA- Nem számí­tok politikai drámára, ugyanis a tör­vényjavasla­tunk a közéleti szereplők ko­rábbi tevékeny­ségük megis­merését céloz­za - mondja Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője szerint mivel a III/III-asokat már átvilá­gították, nincs ma olyan szerep­lő, aki erkölcsileg felelősségre vonható lenne. Kínos csak az le­het, ha azokról, akik most fenn­hangon szidják a korábbi III-as főcsoportfőnökséghez tartozó­kat, kiderül, hogy ők is kapcsol­hatók a korábbi állambiztonsági szervezethez. Ez azonban csu­pán magán- és nem politikai bot­rány - teszi hozzá a politikus. Répássy Róbert- Nem osztom azt a véle­ményt, misze­rint megráz­kódtatást okoz­na a III-as fő­csoportfőnök­ség tagjainak nyilvánosságra hozatala - je­lentette ki Répássy Róbert. A Fi­desz frakcióvezető-helyettese szerint ezzel véget lehetne vetni a találgatásoknak, tisztán lehet­ne látni a múltat. Ugyanakkor úgy vélte: az nem lenne szeren­csés, ha olyan volt tisztekről is információk látnának napvilá­got, akik jelenleg is a titkosszol­gálatoknál dolgoznak. A mosta­ni parlaihenti képviselők közül feltehetően egy-két baloldali po­litikust érintene az átvilágítás - vélte a fideszes honatya.- Életveszélyes lenne, ha a nyilvánosságra kerülne III-as főcsoportfő­nökség volt tagjainak név­sora, ugyanis lebuknának a hírszerzők véli Horváth Balázs. Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint más országokban felakasztanák vagy lelőnék ezeket a kémeket, Magyarországon ez azt eredmé­nyezné, hogy megbénulna a hír­szerzés. Hátrányos lenne az or­szág biztonságát tekintve a tel­jes nyilvánosságra hozatal - te­szi hozzá a korábbi belügymi­niszter, aki arról nem kívánt nyi­latkozni, hány embert érintene a jelenlegi parlamentben az át­világítási törvény.- Nincs értelme annak, hogy a teljes főcso­portfőnökség adatait nyilvá­nosságra hoz­zák, mert az több tízezer embert érinte­ne, olyanokat is, akiknél nem számítana, ha kiderülne a múltbéli szerepe - mondta Pető Iván. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a közszereplők esetében lénye­ges ez, ahol mielőtt az informá­ciókat megjelentetnék, meg kel­lene adni a lehetőséget arra, hogy az illetőn lemondjon. Ezt már 1990-ben is javasolta a párt. A politikus szerint így ki lehetne küszöbölni azt, hogy illegálisan megszerzett dokumentumokkal hátba támadjanak valakit.- A legrosszabb az lenne, ha nem lenne átvi­lágítás, ugyan­akkor a III-as j főcsoportfő- I nökség adatai- nak nyilvános- ságra hozatala is kétesélyes - mondta Török Gábor. A polito­lógus szerint minden attól függ, hogy kik az érintettek és azok hogyan reagálnak. Az ügy vége lehet egy lelknsmereti-politikai megtisztulás, de akár lavinaként maga alá temetheti a politikai elit jelentős részét is - véli Tö­rök. Az átvilágítás mindenkép­pen meglepetéseket okoz majd, vagy azért, mert sok nagy névre számítunk, vagy azért mert pon­tosan ezek az emberek nem fog­nak előtérbe kerülni az ügyben. __________Hírek__________ VIL ÁGÖRÖKSÉG. Ünnepnap Budapest életében, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsá­ga csütörtöktől a világörökség részévé nyilvánította az And- rássy utat, a Duna-part és a Vámegyed kiterjesztéseként- véli Demszky Gábor. A főpol­gármester szerint Budapest ve­zetése évek óta szisztematiku­san dolgozik a magyar Champs- Élysées és környéke újraélesz­tésén. MTI VIZSGÁLAT. Az Orbán-ügyet az Országgyűlés mentelmi bi­zottsága a Fidesz minden igye­kezete és zavarkeltése ellenére ki fogja vizsgálni - mondta Ara­tó Gergely szocialista ország- gyűlési képviselő. Képviselőtár­sa, Török Zsolt (MSZP) közölte: remélik, hogy Orbán Viktor tör­vényesen szerezte a vagyonát. A szocialista képviselők szerint az állampolgárok és Orbán Viktor érdeke is, hogy tisztáz­zák a helyzetet. Arató Gergely a Medgyessy Péter vagyonnyi­latkozatát érintő fideszes kez­deményezésekkel kapcsolatban kijelentette: a kormányfő vagyonnyilatkozata megfelel a tényeknek, mti RENDKÍVÜLI. A házbizottság döntése alapján a rendkívüli ülésszak július 2-3-ai ülésén a házszabálytól való eltéréssel kerül napirendre az SZDSZ, va­lamint az MDF által kezdemé­nyezett vizsgálóbizottságok fel­állítása - jelentette be Szili Ka­talin. Az Országgyűlés elnöke azt mondta: elnöki ajánlásként terjeszti elő - az ügyrendi bizottság állásfoglalása alapján- a választási eljárásról szóló törvény módosítását célzó fideszes javaslatot, amelynek napirendre vételét azonban a kormánypárti frakciók várható­an nem fogják támogatni. Az úgynevezett átvilágítási törvény módosítására irányuló kor­mánypárti és ellenzéki javasla­tok megtárgyalására a nyári rendkívüli ülésszak alatt nem kerül sor. mti POFOSZ. A Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) szerint egy demokratikus, sza­bad országban nem vállalhat­nak tisztséget olyanok, akik év­tizedeken át idegen érdekeltsé­get, embertelen diktatúrát szol­gáltak pénzért. Vasvári Vilmos, a szervezet elnöke azt mondta: a szervezet országos elnöksége szerint 2002-ben elvárható len­ne, hogy megtisztuljon a köz­élet, távozzanak az ügynökök, kémek, besúgók, mti ÁLLAMTITKÁR. A Miniszter elnöki Hivatal politikai államtit­kára lehet Keller László szocia­lista parlamenti képviselő. Ki­nevezését az államfőnél kezde­ményezi Medgyessy Péter mi­niszterelnök - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A mi­niszterelnök a közpénzek fel- használásával kapcsolatos el­lenőrzési rendszerek összehan­golását adta az új politikai ál­lamtitkárnak, az átláthatóság és ellenőrizhetőség , a tiszta köz­élet jegyében, mti EGYETEMEK. A felsőoktatási integráció elmélyítése és a kreditrendszer bevezetése az a bázis, amelyen a felsőoktatási reform továbbhaladhat - jelen­tette ki Magyar Bálint. Az okta­tási miniszter a Szegedi Tudo­mányegyetem dékánjaival és rektorával folytatott megbeszé­lés után azt mondta: az első feladat az integrációs folyamat továbbvitele és elmélyítése, mti ELISMERÉS. A Magyar Vörös- kereszt elnöke, Andics László csütörtökön elismerésben részesítette a szervezet huma­nitárius tevékenységét hosszú ideje legkiemelkedőbben támo­gató húsz magyarországi vállalatot, europress ■ í > 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents