Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-22 / 144. szám

6. OLDAL T OLNA MEGYE 200 2 DIÓSBERÉNY 2002. Június 22., Szombat H ffl Diófás berek A Berény név feltehetően az ótö­rök 'herendi' népnévből ered, amelynek jelentése: 'megadta magát’. Az országban számos Berény elnevezésű helység talál­ható, a diófás értelmű Diós- elő­tag ezek között megkülönbözte­tő szerepű. A helyi hagyomány szerint a név etimológiája a kö­vetkező: a falu közepén húzódó völgyet hajdan sűrű berek, a környező dombokat pedig majdnem tiszta diófás erdőség borította. A hely neve így erede­tileg Diós Berek lehetett. A kö­zépkori források szerint a Berin változat volt használatos, ma­gyarul Börénynek, németül Perinnek is ejtették. A falu lakóit a szomszédos községekben tokosoknak, kap- cásoknak, klumpásoknak is csú­folták. Diósberény először a XI. században jutott történelmi sze­rephez: a falu határában gyüle­kezett Koppány vezér a király el­len szervezett serege. A XIII. században egyházi birtok, temploma 1298-ban már állt. A török és a kuruc háborúk után előbb magyarok népesítik be, majd 1728-tól Hessenből, a Saar- vidékről, Westrichtből és Fulda környékéről érkeznek katolikus vallású németek. 1934-ben az 1200 fős lakosság 88 százaléka németajkú. Ebben az időben működött a községben tej szö­vetkezet, munkás- és gazdakör, faluszövetkezet, olvasókör, nép­könyvtár. 1946-ban a németek kitelepítése után környékbeli, felvidéki magyarokat, bukovinai székelyeket telepítettek be. 1997-ben a lakosság húsz száza­lékára volt tehető a német nem- zetiségflek aránya. __________■ A fa lu ünnepei Diósberényben évente két ren­dezvény vált szokássá. A no­vember 5-éhez közeli vasárnap rendezik hagyományosan a Szent Imre nevéhez kapcsolódó búcsút. Előestéjén búcsúi bált, napjának délelőttjén ünnepi szent misét tartanak a római ka­tolikus templomban. A másik ünnep a majális, amelynek húszéves múltja van. A helyszín a Szandtal-völgy, egy régi ho­mokbánya és annak környéke, ahol játékos versenyeket ren­deznek. Mindkét alkalom haza vonzza az elköltözötteket is. ■ A FALU ló feszületet 1998-ban, a meg­váltás 2000-edik évfordulójához közeledve újította fel Diósbe- rény hívő közössége.___ ■ Ott honuk Diósberény Diósberény Tolna megye közepén, a Donát-patak mentén a Tolnai Hegyhát déli harmadában helyez­kedik el. A szép fekvésű települést kétezer hektáros erdő övezi, nagyvad- és apróvadállománya is jelen­tős. A kis faluban az utóbbi években az infrastruk­túra és a civil szféra is jelentősen fejlődött. Képviselő-testület: Bécsiné Hajnos Erika alpolgármes­ter, Dankó Imre, Lajtos Ferenc, Manhalt Zoltán, Wilhelm János kör­jegyző: Péter Andrásné- Visszatekintve az elmúlt nyolc évre, a következő változások történtek a község életében: megvaló­sult a szervezett hulladékszállítás és a korábbi ille­gális szemétlerakó helyeket is megszüntettük - mondja Zei Péter polgármester. - Szinte minden házba eljutott a telefon, és részben a vezetékes földgáz is kiépült. Belterületi útjainkat szilárd bur­kolattal láttuk el egy körülbelül ötszáz méternyi szakasz kivételével, amelyet legkésőbb jövőre sze­retnénk kiépítem. A rendszerváltás előtt a körzete­sítéssel megszűnt az iskolai oktatás a faluban, sze­rencsére óvoda még működik tizenhét kisgyer­mekkel. Időközben megalakult a gyönki iskolai tár­sulás, melynek Diósberény is alapítója. Testületünk úgy határozott, hogy szep­tembertől német nemzetiségű óvodát indít. A közvilágítás javul. A lámpates­teket energiatakarékos és nagyobb fényt adó lámpákra cseréltettük, a la­kosság nagy megelégedésére. Ennek Névjegy Zei Péter. 1952-ben született Szakadáton. Szak­mája mezőgazdasági kovács. 1970-től a diós- berényi Rákóczi TSZ-nél dolgozik. Család: nős, két leánya van, Éva magyar szakos tanár, Ramóna német nemzetiségi óvodapedagógus. 1980-tól 1990-ig tanácstag. 1994-től önkormányzati képvi­selő. 1994-től polgármester. költségeit a megtakarításból finanszírozzuk hat éven keresztül. A polgármester a civil szervezete­ket sorolja, amelyekből több is alakult a faluban: az Otthonunk Diósberény Közalapítvány, a Teleház Egyesület, a Diákönkormányzat, a Vállalkozók Egyesülete. Idén indult el az Idősek Klubja és a fa­lugondnoki szolgálat. Szintén 2002-ben felújítják a művelődési házat is. A község közigazgatása kör­jegyzőségben működik. A háziorvos dr. Trischler József, a gyermekek egészségéről dr. Bene László gyermekorvos és a Wilhelm Jánosné védőnő, egy­ben a gyermekjóléti szolgálat vezetője gondosko­dik. A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ' 1934 1990 2002 NÉHÁNY ADAT lakosság: terület: belterület: szilárd utak hossza: telefonállomások száma: 435 fő 1775 ha 107 ha 1800 méter 120 Gázzal ellátott lakások száma: 72 A polgármester jobb keze 2002. február 1-én indult Diósberényben a falugondnoki szol­gálat. A falugondnok Bécsiné Hajnos Erika, aki korábban év­tizedekig az egészségügyben dolgozott.- Az alapszolgáltatások térítés- mentesek - mondja munkájáról.- Az óvodásokat bábszínházba, az iskolásokat, gyermekönkor­mányzati képviselőket konferen­ciákra szállítom. Térítésmentes a betegszállítás, a gyógyszerek ki­váltása is, és a bevásárlást is meg­oldom, ha olyan árura van szük­ség, ami a faluban hiánycikk. Más szolgáltatásokért fizetni kell. A bérfuvarozást általában civil szervezetek veszik igénybe, a szociális alapon végzett szállítást sok esetben kórházi betegek ké­rik. A falugondnok feladata az ebédhordás, bár sokan az Idősek Napközi Otthonában étkeznek. Visszautasított kérések nincse­nek, legfeljebb időben kell rang­sorolni őket. Bécsiné Hajnos Eri­ka szerint a klasszikus elképzelés az, hogy a falugondnok a polgár- mester „kinyújtott jobb keze”. Ez ott számít so­kat, ahol a pol­gármester tár­sadalmi megbí­zatású, hiszen a falugondnok főállásban dol­gozik. A falu- gondnoki gon­dolkodásmódban a falufejlesztés új irány. A társadalmi munkák, a faluszépítés szervezése, közmun­kák irányítása mellett szerepet kell vállalnia a közösségfejlesz­tésben is. Zászlóanyák ünnepei A falu millenniumi ünnepén két zászlóanya is fontos sze­repet kapott: Binder Simonné az országzászlóra, Balaskó Ferencné a falu zászlajára kö­tötte fel a nemzeti színű sza­lagot. Az alábbiakban ők idé­zik fel röviden a falu régi ün­nepeit. Binder Simonné, Kati néni így emlékszik: - Szép volt ez a falu, nagyon összetartó, víg kedélyű. Sajnos az idők múltán egyre ke­vesebben leszünk, a fia­talok elmennek. Ami­kor „beközösítették” az iskolát, nagyon sokan elmentek, és kevesen vándorolnak vissza. Az ünnepek akkor is na­gyon szépek voltak. Volt a falunak fúvósze­nekara. Emlékezetesek voltak a katolikus úrnapí ünne­pek. A mostani is szép volt, kár, hogy ilyet ritkán tartanak, na­gyon sokan Összejöttek, falubeli­ek és elvándoroltak. Nekem in­kább sírni kellett volna, mint örülni, nagy megtiszteltetés volt, hogy én lehettem a zászlóanya. Balaskó Ferencné, Maris néni diósberényi őslakos magyar. - Itt huszonkét család volt magyar an­nak idején, a többi sváb. A kitele­pítés nagyon szörnyű dolog volt, sajnáltuk a németeket, mert nagyon összeszoktunk. A mi szomszé­daink mind né­metek voltak, jól megértettük egymást.- A németség a templom bú­csúját Szent Imre napján, novem­ber 5-én tartotta. Olyan jó szoká- 'suk volt, hogy búcsúlegények , és búcsúleányok járták a falut. Akkoriban még ' ff [ nem házasodtak össze magyarok és németek. Október 20-án, a beta­karítás után, Vendel napján körmenetet tar­tottak a Szent Vendel- szoborhoz. A pap meg­áldotta az állatokat, a termést. Csicsóba Flórián napján mentünk, a szakadátiak és herényiek együtt. A magyarok együtt tartottak a németekkel ezeken az ünnepeken. A mostani hasonlított a régiekhez: szép, meghitt volt, felidézte a múltat. A két zászlóanya hozzáteszi: azt érzik, hogy „Diósberény a ke­rítésen túl is a mi falunk, ahol ott­hon vagyunk”. Klub huszonöt idősnek 2002-ben adták át Diósberény­ben az idősek napközi ellátását végző Idősek Klubját. A harminc férőhelyes intézménybe hüszon- öt nyugdíjas látogat el naponta, és tizenöten ebédelnek ott. A napközi otthonban két szakkép­zett gondozónő foglalkozik ve­lük. Később más klubokkal is szeretnék felvenni a kapcsolatot, a gondozónők több programot terveznek az időseknek: a remé­nyek szerint varrással, receptek­kel, hagyományápolással töltik majd idejüket. Civil szervezetek Az Otthonunk Diósberény Köz- alapítvány a Sapard vidékfejlesz­tési program készítését végzi a falu mikrotérségében, szociális földprogrammal segíti a családo­kat. A Soros Alapítvány révén ját­szóteret hoztak létre a faluban. A Diósberényi Vállalkozók Egyesü­lete a fiatal, kezdő vállalkozókat karolja fel, érdekeit védi, aktívan részt vesz a vidékfejlesztési prog­ram megvalósításában. A Gyer­mek- és Ifjúsági Önkormányzat a fiatalokat fogja össze, szakkörök mellett például helyben szervez­nek alkoholmentes diszkót. A Diósberényért Egyesület a tele- házban nyújt számítógépes szol­gáltatásokat, segít a pályázatírás­ban, gyerekeknek szervez sza­badidős programokat. Maradt a faluban Egyesület a faluért A vállalkozó A könyvtáros A falu plébánosa Tillmann András Tősgyökeres herényi va­gyok - kezdi a bemutatko­zást Tillmann András, aki 1994 óta vál­lalkozó a helyi kiskereskede­lemben, és az építőiparban is dolgozik. Jelenleg tíz fővel mű­ködik a vállalkozása, amely egyik alvállalkozója több mű­emléket - az ozorai, simon- tornyai, szigetvári várat, a simontornyai ferences kolostort - helyreállító cégnek. András Pécsen szerezte szakmáját 1986- ban. Azóta a katonaság kivételé­vel nem volt távol a falutól két hétnél tovább. Korosztályából csak hárman élnek ma is Diósberényben. Mint mondja, soha nem gondolt arra, hogy el­menjen ősei falujából. __■ A Diósberé­nyért Egyesü­let Diósberé­nyi Teleház Egyesületként alakult 2000- ben. A civil szervezet fő profilja ma is a teleház működtetése - mondja Csapó István elnök. Emellett a gyermekönkormányzattal fog­lalkoznak, a teleházat pályáza­tok és az önkormányzati támo­gatás révén tartják fenn. Nem­csak a gyerekekért van a tele­ház, szeretnék bevonni az egész települést. Indítottak szövő-var­ró, foltvarró klubot, és egy kul­csosházat, ahol gyerekek nya­ralhatnak. Csapó István reméli, hogy egyre többen látják úgy: Diósberény akkor szépül és ja­vul, ha mindenki önzetlenül tesz hozzá egy kicsit.________■ A falu egyik legnagyobb munkaadója a harminchá­rom éves Genszler Lász­ló. 1995 óta egyéni vállal­kozó, 1998- ban alakított betéti társaságot. Cé­ge elsősorban technológiai cső­szereléssel foglalkozik nagyobb üzemek, olajfinomítók, erőmű­vek számára dolgoznak. 2000-től a tamási Massive Hungária Kiti­nek is gyártanak lámpatalpakat, hegesztenek lámpatesteket. A bt. huszonkét dolgozója az ország különböző pontjain végez mun­kát, helyben fűtés-, víz-, gázsze­relést Idegészítésképpen vállal­nak. Genszler László diósberényi műhelyében tizenketten dolgoz­nak, az ő munkával történő ellá­tásuk nehezebb feladat. ■ 1973-ban kezdte könyv­tárosi munká­ját Wilhelm János a gyön­ki könyvtár­ban, 1982-ben átvette a diós­berényi klub­könyvtár irányítását is. - A diós­berényi könyvtár 5254 kötettel áll az olvasók rendelkezésére, tágas, esztétikus helyiségben - mutatja be lakóhelyének intéz­ményét. - Emiatt más célra is tudjuk használni. Itt tartja pél­dául foglalkozásait a Diós- berényiek Klubja. Az önkor­mányzat jó gazda szerepének köszönhetően a község elnyerte a Könyvtárpártoló Önkormány­zat címet. Nagyon jól felszerelt kézikönyvtár várja a diákokat, és itt látható Diósberény hely- történeti fotókiállítása is ■ Hopp Ferencet 1949-ben szentelték pappá, Diós­berényben - Máriagyűd és Kovácshida után - 1990- ben kezdte szolgálatát. Jelenleg Diósberény mellett Kéty, Szakadát és Felsőnána katolikus lelkésze. A négy közül a legkisebb éppen a diósberényi gyülekezet, amely kétszáz lelket számlál. Tevé­kenységéhez köthető több temp­lomfelújítás. A szakadáti után 1993-ban a diósberényi templo­mot sikerült felújítani. Sajnos azonban a torony jelenleg is megerősítésre szorul. A Millenni­umhoz közeledve a hívek hozzá­járulásával a falu közepén ledőlt keresztet újra felállították, és a többi feszület is meeúiult. ■

Next

/
Thumbnails
Contents