Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-20 / 142. szám

2002. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK 9. O'­DÉL-DUNÁNTÚL; A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSITANÁCS HÍREI Készül a Regionális Operatív Program Adatlapok kitöltése után lehet összegezni a fejlesztési javaslatokat Mint arról már több híradás is megjelent, jelenleg is zajlik a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kialakításának folyamata. A NFT stratégiai jelentőségű programozási dokumentum, mely­nek célja, hogy hozzájáruljon az európai uniós csatlakozást követő időszakra (2004-2006) vonatkozóan a strukturális alapok felhasználását megalapozó tervezési, szabályozási és intézményi háttér megteremtéséhez. Hajszálnyira a működésképtelenségtől A terv elkészítését rendkívül komp­lex tervalkotási folyamat előzi meg, melyben aktívan részt vesznek az egyes tárcák képviselői, valamint a régiók tervezési szakértői. A dél­dunántúli régiót tekintve a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügy­nökség Kht. látja el az NFT készítés koordinációs teendőit. A tervalkotási folyamatnak két fő iránya van: egyrészt folyamat­ban van Magyarország 2004-2006- os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervének kialakítása, amely hatókörét tekintve átfogja az összes, a strukturális és kohéziós alapokból a jelzett időszakban fi­nanszírozni szándékozott fejleszté­si területet; másrészről kidolgozás alatt állnak az egyes szektoriális operatív programok (gazdasági ver­senyképesség, humán erőforrás, infrastruktúra és mezőgazdasági és vidékfejlesztési területeken), s ugyanez érvényes egy közös regio­nális operatív programra is. A jelenlegi felállás szerint a regi­onális fejlesztésben érdekelt intéz­mények elsősorban a Regionális Operatív Program (ROP) kialakítá­sára és későbbi gyakorlati megvaló­sítására lehetnek közvetlen befo­lyással, ez a program dokumentum a decentralizált fejlesztési program megvalósítás jövőbeni terepe. Regionális szinten a tervezési folyamat sikerének kulcsfontossá­gú eleme, hogy a régiók által a programozási folyamatban meg­fogalmazott, elérendő célkitűzé­sek a lehető legnagyobb mérték­ben harmonizáljanak az egyes ré­giók szereplőinek valós fejlesztési igényeivel. Annak érdekében, hogy a Dél- Dunántúl fejlesztési elképzeléseit a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség Kht. hatéko­nyan tudja képviselni a ROP terve­zése folyamán, a ROP kialakításá­ért központi szinten felelős Ma­gyar Regionális Fejlesztési és Ur­banisztikai Kht. Területfejlesztési Igazgatóságával (VÁTI TFI) egyet­értésben az Ügynökség egy széles körű projektgyűjtési munkába kezd. E folyamat keretén belül a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség Kht. egy kifejezet­ten a strukturális alapok feltétel- rendszeréhez illeszkedő projekt­gyűjtő adatlapot állított össze. En­nek kitöltésével és Ügynökséghez történő visszaküldéssel a megkér­dezettek - régiós szakértők - meg­fogalmazhatják a strukturális ala­pok célkitűzéseihez, valamint a tervezett ROP intézkedési terüle­teihez illeszkedő fejlesztési javas­lataikat. A beérkezett projektja­vaslatokat a Dél-Dunántúli Regi­onális Fejlesztési Ügynökség Kht. a ROP tervezett intézkedési területeinek megfelelő bontás­ban egy közös adatbázisba viszi fel. Az így kialakuló összesített projekt adatbázis iránymutatást ad arra, hogy a dél-dunántúli ré­gió milyen fejlesztési területekre fókuszáljon a ROP kialakítása so­rán, valamint alapot szolgáltat a régiók számára a jövőben elkülö­nítendő támogatási források fej­lesztési területek közötti felosz­tását illetően. Az elmúlt hetek, napok ese­ményei alapján Koltai Tamás elnök valószínűsíti, hogy nem lesz zökkenőmentes idén nyá­ron a Dél-Dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Tanács műkö­dése. Mint fogalmaz, a politi­kai alapon szervezett tiszto­gatás utolérte a DDRFT-t is. A tanács húsz, sza­vazati joggal ren­delkező tagjából a tegnapi napig nyolc miniszteri képviselőt váltot­tak le különböző módon, tekintet nélkül arra, hogy regionális szakem­berekről van szó. Ami a különlegessége a történ­teknek - folytatja az elnök - , az az, hogy a visszahívott kollégák helyére mindez ideig egyetlen­egy jelölés sem történt.- A tanács éppen ezért hajszál­nyira van a teljes működésképte­lenségtől - hangzik az értékelés. - Pedig fontos döntések előtt ál­lunk a közvetlenül következő időszakban is. Alig maradt né­hány napunk arra, hogy az FVM száz millió forintos programozási keretét elfogadó szerződést meg­tárgyaljuk, jóváhagyó tanácsi ha­tározattal. Ha ez nem történik meg, akkor hónapokat csúszha­tunk, avagy el is maradhat a régió számára nem kis összeget jelentő támogatás. Koltai Tamás a cseréket egyér­telműen politikai indíttatásúak- nak nevezi: a váltásokkal kapcso­latban semmiféle indoklás nem érkezett, sőt, már nem is egyszerűen váltásról, hanem a ta­nács munkájának le- fagyasztásáról lehet szó:- Hogy mindeddig miért nem érkeztek új személyek a leváltott régiek helyébe, arról az illetékes minisztériu­mokat kellene megkér­dezni. Ezt meg is teszem a közeljö­vőben, hivatalos levél, illetve parla­menti interpelláció által. A DDRFT elnöke ugyanakkor kedvező jelnek nevezi, hogy a korábbi, önkormányzati és politi­kai vezetőktől elhangzott, regio­nális intézményi átrendeződést szorgalmazó nyilatkozatok elhal­kultak. Ennek okaként Koltai Ta­más a nyilvánosságot, a tájékoz­tatást nevezte meg, valamint azt, hogy szerencsére a józan ész, a megfontoltság, a mértéktartás és a szakmaiság kerekedett felül. ■ Dél-Dunántúli Récfió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült Az élelmiszeripar, mint kulcságazat Tanácskozás Limerickben, Food Centre látogatással Miként tehető az EU élelmiszeripara ver­senyképesebbé az innováción keresztül? Er­re a kérdésre kereste, illetve adta meg a vá­laszt az a konferencia, mely a közelmúltban Írországban, Shannon régió Limerick váro­sában várta az európai régiók szakembereit. A tanácskozáson Horváth Csaba, a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. projekt menedzsere képviselte - kollé­gájával együtt - térségünket. kell hangsú­lyozni, tekin­tettel a kerge­marha kórra vagy a dioxi- nos csirke- húsra. Ugyancsak megemlíten­dő a piaci le- hetőségek növelésének keresése az egyre na­gyobb nyo­mást, árprést alkalmazó kiskereske­delmi hálóza­tok működé­A település középkori vára Regionális Innovációs Stratégia a Dél-Dunántúlon A ’90-es évek közepén az Európai Unió elindította Regionális Innovációs Stratégia (RIS) projektjeit, lehetőséget teremtve arra, hogy a régiók maguk dolgozzák ki stratégiájukat, ame­lyet következetesen alkalmazva gazdaságukat az innováció vezérelte fejlődési pályára állíthatják. A tavalyi év nyarán a társult országoknak is megnyílt ez a támogatási forma és a dél-dunántúli régió sikerrel pályázott a RIS megvalósítására.- A rendezvény témaköre szá­munkra is komoly jelentőséggel bírt, hiszen a Dél-Dunántúl egyik erős gazdasági szektora éppen az élelmiszer ipar - húzta alá Hor­váth Csaba. - A konferenciának egyébként volt mire építenie, hi­szen egy angol managemant szervezet már korábban részletes kérdőív által mérte fel az érintett európai régiók élelmiszer iparral kapcsolatos jellemzőit: így a ku­tatás-fejlesztési bázist, az export kapacitást, egyáltalán az együtt­működési potenciált. Ezt az ösz- szegzést ügynökségünk készítet­te el, s továbbította az angol cég­nek. A szakértők bevonásával végrehajtott elemzés azután olyan, Európa-szerte jellemző kérdésköröket hozott felszínre, melyeket munkacsoportok fog­nak tanulmányozni.- Hallhatnánk néhány példát?- Ide tartozik egyebek mellett az élelmiszer biztonság, melynek kiemelt fontosságát talán nem is se közepette. S nem utolsósorban kell szólni a környezetvédelem kérdéséről: tudvalevő, hog^ az élelmiszer ipar adott esetben milyen káros hatást gyakorol a környezetre. Ennek elkerülésével ugyancsak egy munkacso­port foglalkozik a közeljövőben. Régiónk szempontjából milyen érdemi következteté­sek levonására adott lehetősé­get a tanácsko­zás?- A mi szem­pontunkból ta­lán a piac szer­zés, a marke­ting tevékeny­ség lenne iga­zán fontos. Hi­szen számos olyan termé­künk van, mely megállja a he­lyét az európai piacon. Ezek minél sikere­sebb marketing­je lendítheü to­vább ezt az ága­zatot. Figyelemre méltó, hogy Eu­rópában nagyon sok régió foglal­kozik táj specifikus, azaz a tájegy­ségre jellemző élelmiszerek, fű­szerek forgalmazásával. Ugyanak­kor a másik oldalon azt láthattuk, hogy a tradicionális étkek mellett egyre nagyobb keletje van az úgy­nevezett kényelmes ételeknek. Tehát azon termékeknek, melye­ket csak be kell tenni a mikro sütő­be, s pár perc múlva már lehet is tálalni a kész, komplett ennivalót. Régiónkban az ilyen jellegű ter­mékek gyártása enyhén szólva még nem általános, de azért a nö­vekvő kereslet jelzi azt az irányt, ami felé el lehetne mozdulni.- A rendezvény szüneteiben volt-e lehetőség megismerkedni a helyi, jellegzetes élelmiszeripari termékekkel?- Igen, hiszen meglátogattuk a limericki Food Centre-t, azaz élel­miszeripari központot. Ennek az intézménynek éppen az a felada­ta, amiről már korábban szó volt: azaz a kutatás-fejlesztés, marke­ting a r^gió élelmiszer iparának javára. Egyébként számos euró­pai régió rendelkezik hasonló centrummal, bizonyítva azt, hogy kulcságazatról van szó. Ezelőtt nyolc esztendővel az Eu­rópai Unió megvizsgálta, hogy miért marad el a gazdasága az Egyesült Államok mögött. Az elemzés során három fő okot tárt föl: 1. A K+F befektetések ala­csony szintje, 2. A koordináció hiánya a K+F szféra és a gazdaság között, 3. Korlátozott képesség arra, hogy a kutatási eredmények hasznosuljanak a gazdaságban. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen problémák or­voslásának leghatékonyabb esz­köze az innováció, vagyis a meg­újulásra való képesség lesz, ezért elindította a RIS/R1TTS (Regional Innovation Strategy/Regional Innovation and Technology- Transfer Strategy) pályázati felhí­vásokat. A 2000. június 15-én kiírt Regi­onális Innovációs Stratégia felhí­vásra az újonnan társult országok először nyújthattak be pályáza­tot. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség koordiná­lásában beadott RIS pályázat si­keres volt, tehát az Európai Bi­zottság azt elfogadta, és támoga­tásra érdemesnek minősítette. A Regionális Innovációs Straté­gia (RIS) egyfajta társadalomfej­lesztési gyakorlatnak is tekinthe­tő, amelynek fő célja a megfelelő környezeti, intézményi feltételek megteremtése az eredményes technológiatranszfer, illetve a re­gionális gazdaságok innovatív ka­pacitásainak növelése érdekében, amely végső soron regionális ver­senyelőnyt, fenntartható gazda­sági fejlődést, stabil munkahelye­ket és magasabb életszínvonalat teremt. Közhelyszámba megy, de két­ségtelen tény, hogy a világ fel­gyorsult és radikális változások történhetnek korábban elképzel­hetetlenül rövid idő alatt. Az ál­landó változás tehát olyan alap ál­lapottá vált, amellyel meg kell ta­nulni együtt élni, fel kell készülni arra, hogy ne fenyegetésként, ha­nem akár hasznot hozó lehető­ségként legyen megélhető. Az in­nováció, vagyis a változás sikeres kezelésére való képesség olyan eszköz lehet, amely segít a cél el­érésében. Ez az a kiindulópont, amelyről a Dél-Dunántúli Regio­nális Innovációs Stratégia indul. A RIS célkitűzése az, hogy szé­les konszenzuson nyugvó straté­gia készüljön: amely képes lehet arra, hogy az innovációt eszközül használva javítsa a régió verseny- képességét. Ennek keretében egy asztalhoz kívánja ültetni a régió meghatározó személyiségeit, és fórumot kíván teremteni ahhoz, hogy minél szélesebb körben in­duljon meg az innovációval kap­csolatos közös gondolkodás. A RIS szemléletet, gondolkodást kí­ván formálni, hogy a gazdaság szereplői megtalálják az együtt­működés formáit. A régióban számos stratégia, fejlesztési terv készült, illetve ké­szül. Szakmai szempontból ezek többsége vitathatatlanul magas színvonalú, azonban nem épül­tek be a döntéshozatali rendszer­be és kevéssé töltötték be azt a célt, hogy koordinálják és straté­giai fontosságú irányokba tereljék a magán-, illetve a közszféra fej­lesztési elképzeléseit. Ehhez a partnerek közötti magas szintű kommunikáció elindítására van szükség, amelyet a RIS-program kiemelt célként kezel. Minden stratégia kidolgozásá­hoz társadalmi szintű párbeszéd­re van szükség. Ennek első állo­másaként idén május 23-án ren­dezték meg Pécsett az I. Regioná­lis Innovációs Fórumot, amely kettős célt szolgált: egyrészről tá­jékoztatást adott az európai, és magyarországi innovációs tren­dekről, illetve nemzetközi esetta­nulmányokon keresztül mutatta be, hogy a sikeres innovációs stratégiák milyen hatást gyako­rolhatnak a régiók fejlődésére. A Fórum másik célja az volt, hogy elindítsa a régió szereplői között az együttműködést, és választ ke­ressen a térség problémáira. A plenáris ülést szekcióülések követték, amelyen a résztvevők három témában folytattak meg­beszélést. Az első munkacsoport az egyetem és gazdaság közötti kapcsolat javításának lehetőségé­vel foglalkozott. A téma kiemelt fontosságú, hiszen a dél-dunán­túli régió legnagyobb potenciális értékteremtője az egyetemi szféra lehet, így szükség van arra, hogy kapcsolatait a gazdasági szférával elmélyítse. Olyan kapcsolódási felületet kell kialakítani, amely le­hetővé teszi, hogy az egyeteme­ken felhalmozódott tudás - akár képzés, akár kutatási eredmé­nyek formájában - akadály nélkül áramoljon a gazdaság felé. A második szekcióülés a vál­lalkozások közötti együttműkö­dés, illetve a klaszterek kialakí­tásának kérdéseivel foglalko­zott. Több fejlesztési dokumen­tum megfogalmazta már, hogy szükséges az eddig szigetszerű­en működő, egymással nem kommunikáló gazdasági szerep­lők közötti párbeszéd beindítá­sára és ki kell alakítani azokat a csatornákat, illetve fórumokat, amelyek biztosítják az informá­ció áramlását és elősegítik az együttműködéshez szükséges bizalom kialakulását. A harmadik munkacsoport résztvevői szintén izgalmas témát boncolgattak: az innováció finan­szírozás lehetséges modelljeit. Jól ismert tény, hogy a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásai­nak fejlődését hátráltató egyik leg­fontosabb probléma a tőkehiány. Ez különösen hátráltatja az inno­vatív fejlesztések megvalósítását, amelyek többnyire jelentősebb tő­kebevonást igényelnek, és a vállal­kozások alapfunkcióihoz képest jóval bizonytalanabb a megtérülé­sük. Szükség van tehát arra, hogy az innovatív fejlesztések finanszí­rozási szükségleteinek megfelelő, „testre szabott” finanszírozási le­hetőségek álljanak a régió vállal­kozásainak rendelkezésére. A szekció ülésekről készült anyagok elemzése a napokban is tart, és várhatóan a nyár folya­mán további megbeszélések tör­ténnek, hogy a régió szereplői minél többet feltárjanak a térség versenyképességét akadályozó tényezők közül, és közösen meg­oldást keressenek ezekre. ____________•________________________(56195| Li merick az Atlanti óceán közelében található I <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents