Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-20 / 142. szám

MEGYE TÜKÖR 5. OLDAL 2002. Június 20., csütörtök Mondom a magamét F.KOVATSEVA Nyaralás? Az iskolákban beköszöntött a nyári szünet, a munkahelyeken el­kezdődtek a szabadságolások. A gyerekek által oly nagyon várt hosszú szünidőnek a néhány hét szabadsággal rendelkező szülők nem igazán tudnak felhőtlenül örülni, mert nincs hol elhelyezni a gyereket, a nagyikra ugyanis nem lehet számítani. Nem azért, mint­ha nem vigyáznának szíves örömest az unokákra, csakhogy többsé­gük még munkaképes, ha tetszik, ha nem, dolgozniuk kell. Ezért aztán egyre ritkább az olyan szerencsés gyerek, aki vidéken, jó leve­gőn, természetközeiben, felügyelet alatt töltheti, az egész nyaral. Pedig a szülők ezt szeretnék, ez lenne jó a gyerekeknek is, csakhogy a régebben fillérekbe kerülő nyári gyerektáborok ma már üzleti ala­pon működnek, ami az alacsony jövedelmű, többgyerekes családok számára megfizethetetlen. A művelődési házakban indított progra­mok is többnyire fizetősek, a külföldi csereüdülésekről nem is szólva. Ezek után a gyerekek otthon maradnak, ami a falun élők eseté­ben még nem is olyan rossz, mert a tágas udvarokban játszhat­nak, focizhatnak, ha van patak fürödhetnek, pecázhatnak és így lassan eltelik a nyár. Gond inkább a városban van, ahol a szűk, fülledt lakásokban nincs más szórakozás, mint a tévé, videó amit előbb-utóbb megun a gyerek. Strandra nem megy, mert ott belépőt kell fizetni, a moziba szintén, arra pedig nincs pénze. Még jó, hogy játszóterek vannak, akkor is, ha az esetek többségében nem igazán jó a felszerelésük, de ez legalább mindenkinek ingyenes. Megkérdeztük olvasóinkat Tart-e a fertőzésektől? A nyári kánikula idején a higiéniás szabályok nem megfelelő betartása esetén a nem megfelelően tárolt, kezelt élelmisze­rek miatt nagyobb a fertőzésveszély. Tart-e a fertőzésektől, mit tesz az elkerülésük érdekében, kérdeztük olvasóinkat. Orsós Imréné, Szedres: - Tartok a nyári fertőzésektől, ezért a nagy melegben fokozottabban vigyázok, többször hipózok, fertőtle­nítek, a gyümölcsöt, zöldséget alaposan megmosom, az ételt ha le­hűlt, rögtön a hűtőszekrénybe teszem. Eddig nem volt semmi gon­dunk. Kovács Attila, Szekszárd: - Strandon vagy a Balatonon nyáron soha nem veszek kolbászt, pedig nagyon szeretem. Inkább valame­lyik szupermarketben vásárolok be, mert az a biztos. Jelencsikné Végső Anikó, Szekszárd: - Mivel műtősnő vagyok, így nem csak nyáron, hanem az év minden napján fokozottan figye­lek arra, hogy fertőzést se én, se a családom, se a betegek ne kapja­nak. László Antalné, Szekszárd: - Folyóvízben mosogatok, a tojást pedig hipós vízben mosom meg, mielőtt a hűtőszekrénybe teszem. Egyébként ilyen kánikulában nem igen vásárolok húst, inkább gom- bát, zöldséget főzök. __________________________________________■ VJ LLÁMVOKS Előző kérdésünk: Hisz-e a képviselők vagyonnyilatkoza­tának? Olvasóink 90 százaléka nem hisz a képviselők által leadott adóbevallások igazsá­gában. MAI KÉRDÉSÜNK! Lemondjon-e Medgyessy Péter? Szavazhat az interneten: www.tolnainepnJsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Gennykeltő baktériumot izoláltak Nincs „húsevő” baktérium a szekszárdi kórházban Nincs a köznyelv szerint „húsevő baktérium” által okozott járvány a szekszárdi kórházban, állítja dr. Brázay László, a Tolna Megyei ÁNTSZ igazgatója. Az egészségügyi intézmény­ben több betegnél kimutatott fertőzést egy - sokszor az egészséges emberek orrából, torkából is átmenetileg kimu­tatható -, gennykeltő baktérium okozta. SZEKSZÁRD Az ÁNTSZ fokozott ellenőrzésre készül, mert úgy­nevezett húsevő baktériumot találtak néhány betegnél Szekszárdon, a megyei kórházban nyilatkozta kedden lapunk munkatársának a megyei tisztiszolgálat igazgatója. Mint tegnap kiderült, a vizsgált kórokozó, melyet a kórház nyolc betegénél kimutattak, a Methicillin Rezisztens Staphylococcus Aureus-t (MRSA), amely nem azonos a Streptococcus Pyogenes nevű baktérium köznyelv által „húsevőnek” nevezett törzsével. Az MRSA azoknál az eseteknél ahol kimu­tatható, általában nem okoz betegséget, hanem csak tünet­mentesen megtelepszik a test­felületen. A szekszárdi nyolc esetből is csak háromnál merült fel a lehetősége, hogy eset­leg az MRSA is hozzájárult a betegséghez, de ez sem volt bizonyítható és mindössze egy betegnél kellett emiatt a antibiotikumot alkalmazni, több­ségük jelenleg már otthonában tartózkodik és panaszmentes, tájékoztatta lapunkat a kórház főigazgató-helyettese, dr. Almási István. Mint megtudtuk, pillanatnyilag csak egy ember áll elkülönítés alatt a fertőző osztályon, akinek az állapota kielégítő. Egy érintett beteg meghalt, de a halála nincs összefüggésben ezzel a fertőzéssel, a baktérium kimutatásakor már gyógyíthatatlan beteg volt. Az elmúlt két hétben a kórházban új MRSA esetet nem mutattak Id. A kórház és a Tolna Megyei ÁNTSZ járványü­gyi szolgálatai szigorú higiénés intézkedéseket vezettek be, és ezek betartását folyamatosan ellenőrzik, mondta a főigazgató­helyettes, hozzáfűzve, hogy az MRSA már több mint két évtizede kipusztíthatatlanul jelen van a nyugat-európai és észak-amerikai kórházakban és a nagy magyar kórházakban is. Mi is az a MRSA? A Staphylococcus Aureus egy szokványos gennykeltő bak­térium, mely sok egészséges ember bőrén és orr-garat üregében kimutatható. Viszonylag gyakran okoz gennye- déssel járó betegségeket, melyeket antibiotikumokkal kön­nyen lehet kezelni. Az MRSA által okozott betegség megje­lenésében nem különbözik a közönséges Staphylococcus fertőzéstől, csak nehezebb kezelni, mivel a szokványos antbiotikumokkal nem kezelhető. Szerencsés módon az utóbbi időben ezen a téren is jelentősen javultak a kezelé­si lehetőségek az újabb, MRSA ellen is hatékony antibio­tikumok megjelenése miatt. A tizennégy éves fogathajtó Élete első felnőtt versenyén szépen szerepelt Élete első komoly versenyén remekül helyt állt, a tizennégy esztendős gerjeni kislány, Domsa Dalma, a középmezőnyben végzett. A fogathajtás alapjait nagyapjától, Puskás Istvántól és édesapjától, a regionális versenyekről jól ismert Domsa Fe- renctől tanulta. Gerjen A versenyt Solton rendez­ték, negyvenhat indulóval a közelmúltban. Ketten is indultak a családból, nagy­apja a negyedik helyen végzett, Dalma a középme­zőnyben. - Kis területen, sűrű akadályok között kellett hajtani az egy napos, kétfordulós aka­dályhajtó versenyen a kettes fo­gattal - emlékezik Dalma. Na­gyon izgultam, hiszen életemben először indultam felnőttek kö­zött. Az első fordulóban ennek meg is lett az „eredménye”, igaz, csak három verőhibám volt, de az időt túlléptem. A második fordu­ló már sokkal jobban sikerült, itt időn belül mentem végig, ugyan­csak három hibával. Nagyapám jobban örült az eredményemnek, mint a saját helyezésének. A következő versengés Kecelen volt, itt a virágfesztívál keretében borverseny, szakácsverseny mel­lett fogat-szépségversenyt is ren­deztek, amelyen Dalma is indult és harmadik lett. Mérlegelték, bírál­ták a lovakat, a hintókat, a szerszá­mozást, a hajtó öltözékét, vala­mennyi ápoltságát és az egésznek az össz­hangját, állva a zsűri előtt és menet köz­ben is - mondja el na­gyon szakszerűen Dalma. A tolnai Sztárai Mihály Gimnázium nyolcadik évfolya­mos diákja több ver­senyen indul majd a jövőben is. A három napos versenyek, a díjhajtás és főleg a maratonhajtás azonban még távo­labb van - mondja. Sokat kell még ezek­hez tanulnom, gya­korolnom, például az ostorhasználatot. Fizikailag is erősöd­nöm kell, hiszen a maratonhajtás nagy igénybevételt jelent. Édesapja büszke a lányára, legfeljebb azt sajnálja, hogy az idén nem rendez­hették meg a gerjeni lovasnapokat, így Dalma a bakon Dalmát sem láthatták a falubeliek verseny közben. Öt éven keresztül a falu egyik legjelentősebb rendez­vénye volt, sokak szerint magas színvonalon rendeztük meg - mondja Domsa Ferenc. - Tavaly már sokat kellett kopogtatnom ér­te, az idén az önkormányzatnál (Domsa Ferenc is tagja a képviselő- testületnek) már szóba sem került. A szívem fáj érte - vallja - és nem vagyok ezzel egyedül, sokan kér­dezték, miért maradt el. Rákosi Hírek DUNAFÖLDVÁR. A Budapes­ti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem Építészmérnö­ki Karának harmadéves hall­gatói szeptembertől Dunaföldváron töltik a terve­zési gyakorlatukat. Földváron mert ideális helyszínt találtak, hiszen a falusias és a kisvárosi jellegű részek éppúgy megta­lálhatók itt, mint a nagyon hangulatos folyóparti helyek. PAKS. Szakmai látogatásra utaznak a Paksi Kertbarátok Egyesület tagjai június 20-án, csütörtökön Paks testvérváro­sába, Reichertshofenbe. A har­mincnégy fős csoport a helyi Kertbarát kör meghívásának tesz eleget. A paksi kertbarátok meglátogatják a Freisengi kerté­szeti üzemet és Reichertshofen környékén kirándulnak. BÁTASZÉK. Június 20-án 80 fős küldöttség utazik Bátaszékről a német testvérvá­rosba, Besigheimbe. A két te­lepülés polgárai 10 éve test­vérvárosi kapcsolatban van­nak egymással, így ezt a kerek évfordulót ünnepük meg. A küldöttség tagja a Szent Cecí­lia Kórus, táncosok, borászok, önkormányzati tagok, meghí­vott vendégek. NAGYMÁNYOK. Ülést tart a település képviselő-testülete június 20-án, 17 órától. A tes­tület tagjai egyebek mellett megtárgyalják a nagymányotó Idősek Otthonának további működtetési lehetőségeit, va­lamint elbírálják a II. Rákóczi Ferenc Általános- és Zeneisko­la igazgatói állására érkezett pályázatokat. DOMBÓVÁR. A Magyar Va­kok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Tolna Megyei Szer­vezete és a Dombóvári Baráti Kör 3-5 fős csapatok részvéte­lével vetélkedőt szervez június 21-én, pénteken délelőtt 10 órától a dombóvári művelődé­si házban (Hunyadi tér 25). PAKS. Képzőművészeti tá­bort szerveznek a paksi Kép­tárban június 24-e és júüus 5- e között. Öt-tizenkét éves gye­rekeknek délelőttönként, ti­zenkét év fölött délelőtt és délután tartanak foglalkozást, ahol különböző technikákkal és a kortárs képzőművészettel ismerkedhetnek. PÉCS. Megkezdte a Pécs Ex­po építtetését a rendező Pécsi Ipari Vásár Kft. A jövő héten nyíló 23. pécsi nemzetközi vá­sárra megközelítőleg 300 kiál­lító jelezte részvételét. Pécs legnagyobb gazdasági rendez­vényének díszvendégei ezút­tal a visegrádi országok gaz­daságát és kultúráját képvise­lő kiállítók lesznek. ■ Mintaprogram a fejlesztésért Megkérdezik, hogy ki, mit szeretne A régió fejlődése szempontjából legjelentősebb szervezetek segítségére is számít a regionális fejlesztési ügynökség a csat­lakozást követő közös regionális program elkészítéséhez. Több mint 800 szervezettől kérték a project-gyűjtőlap kitölté­sét. Júliustól: Széchenyi kártya Már most jelentkeznek a vállalkozók Dél-Dunántúl A csatlakozás közeledtével elkez­dődött egy Nemzeti Fejlesztési Terv kialakítása, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a csatlakozás utáni időszakban a Strukturális Alapok felhasználását megalapo­zó tervezési, szabályozási és in­tézményi háttér megteremtésé­hez. A terv készítésében - mely­nek fontos része egy közös regio­nális operatív program elkészítése is - a régióban a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség Kht látja el a koordinációs felada­tokat. Lényeges, hogy a regionális programban megfogalmazott cé­lok harmonizáljanak az egyes ré­giók szereplőinek valós fejlesztési igényeivel, ezért a regionális fej­lesztési ügynökség széleskörű project-gyűjtési munkába kezdett. Mintegy 800 szervezethez fordul- tatóazzal a kéréssel, hogy az adat­lap kitöltésével határozzák meg azokat a fejlesztési programjavas­lataikat, amelyek megvalósítását fontosnak tartják a 2004-től hoz­záférhető támogatási forrásokból. A létrejött összesített project-adat- bázis iránymutatást ad arra, hogy müyen fejlesztési területekre össz­pontosítson a regionális program. Hogy még pontosabban meg lehessen ezt határozni, talán már jövőre elindulhat egy regionális kísérleti operatív program, amely modellezné a Strukturális Alapok felhasználásának későbbi rend­szerét. Kiemelt célterület lesz a tervek szerint az integrált helyi te­lepülésfejlesztési akciók ösztön­zése, a régión belüli elérhetőséget javító közúti közlekedési infrast­ruktúra fejlesztése, a foglalkozta­tottság és a foglalkoztathatóság ja­vítása. Akik a régióból ebben a programban részt vesznek - ez a pályázati kiválasztás alapján dől el - előreláthatóan összesen mint­egy 3 milliárd forint összegű tá­mogatást kaphatnak. Támogatásokról, pályázati le­hetőségekről és a Széchenyi kártyáról tartottak tegnap szemináriumot Szekszárdon, a megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében. Szekszárd Dr. Beréti Zsoltot, a megyei keres­kedelmi és iparkamara titkárát a hamarosan megjelenő Széchenyi kártyáról kérdeztük.- A múlt évi felmérések alap­ján a hazai mikro- és középvállal­kozók körében fogalmazódott meg az igény egy úgynevezett gyors támogatási lehetőségre, mely kisebb és azonnali fizetési gondok enyhítését jelentené. A felmérést országos szinten is a megyei kereskedelmi kamarák végezték. A Széchenyi kártya elő­készítése a múlt év novemberétől indult el, az előkészületeket a KA- VOSZ Rt. (kamarák, és a vállalko­zók szövetsé­ge) koordinál­ja.- Mikorra várható, hogy az első kár­tyákhoz hoz­zájutnak a vál­lalkozók?- A műkö­déshez szükséges országos infor­matikai rendszer telepítése most van folyamatban. Számításaink szerint júliusban már az első kár­tyák kiadására sor kerülhet. Na­gyon nagy az érdeklődés, eddig több mint százan előre regisztrál­tatták magukat. Mint ismeretes, fél- vagy egymillió forintot lehet majd a kártyával felvenni, mely­nek éves kamata 9,4 százalék kö­rüli lesz. Negyedévenként kell majd a hitelt és a kamatokat tör­leszteni, a felvett összegnek a 20 illetve 50 százalékát kell kifizetni, de ha ez az adott határidőig meg­történik, akkor másnap már is­mét fel lehet venni a következő fél, illetve egymillió forintot.- Milyen feltételek szükségesek a Széchenyi kártya kiváltásához?- Három feltétele van: vállalko­zó legyen az igénylő, legalább egy éve működjön a vállalkozása és a VOSZ-nak vagy a kereskedel­mi kamarának a tagja legyen. MAUTHNER 4 i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents