Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-18 / 140. szám

HUH 2002. Június 18., Kedd TOLNA MEGYE 2 0 0 2 K I S M Á N Y 0 K 7. OLDAL A székely templom Kismányokon a székelyek, bete­lepülésüket követően több mint harminc éven át csak egy kis ká­polnában tarthattak istentisztele­tet. A római katolikus székely templom 1988-1989-ben épült, német és svájci testvérek anyagi segítségével, és Kismányok la­kosságának áldozatos munkájá­val. Épült azzal a gondolattal, hogy legyen a Bukovinából haza­települt székelyek számára egy közös zarándokhely, ahol össze­gyűlhetnek. A templom ereklyéje a bukovinai Hadikfalváról hozott hársfából készült Mária szobor. E szobor köré faragták székely lel­kűk minden gazdagságával a be­rendezést. A templomban található, dió­fából faragott szentképek Gáspár István bukovinai székely fafara­gómester munkáját dicsérik. Ti­zenegy éven át egymás után fa­ragta a képeket, melyeket eleinte a templom helyén álló kápolná­ban gyűjtögettek a nagy napra, amikor kitehetik az új római ka­tolikus székely templom falára. A templomot a Magyarok Nagyasz- szonya (Béke Királynője) tiszte­letére szentelte fel 1989. október 8.-án dr. Cserháti József megyés­püspök. Kismányokot választotta a nagyvilág helyett Szászváron született, élt Nyugat-Európa több városá­ban, mégis Kismányokot választotta végleges letele­pedése színhe­lyéül. Loósz Henrik a község leg­idősebb polgárai közé tartozik, órákig tudna mesélni az itt élő emberekről. Loósz Henrik nem tősgyöke­res kismányoki. Szászváron szü­letett, 1936-ban költözött család­jával a kisközségbe. A mozgal­mas időknek köszönhetően többször is elhagyta a települést, de a szíve újra és újra visszahúz­ta. Elmondása szerint, a negyve­nes években Kismányok színtisz­ta sváb településnek számított. Polgárai a politikával nem igazán foglalkoztak. Mindenki el volt foglalva a munkával, télen-nyá- ron dolog volt. A lakók többsége a nagymányoki bányában dolgo­zott, a többi ember napszámba járt. Loósz Henrik 1938-ban laka­tosinasnak szegődött, majd mivel szülei külföldre költöztek, meg­kezdte világjárását, kiment Né­metországba. Onnan az út Belgi­umba, majd Franciaországba ve­zetett. Ekkor még csak a tízes évei végét taposta. Édesapja a bá­nyában dolgozott, ő pedig rájött, hogy csak a tudással érhet el va­lamit, ezért elkezdte falni a köny­veket. Ekkor már három nyelven beszélt. Elvégezte a négyéves bá­nyagépészeti iskolát és minden lehetséges tanfolyamra beiratko­zott. Tanult emberként tért visz- sza Magyarországra és nem volt számára kérdéses, hol telepedjen le. Kismányokot választotta, ezt a csendes, nyugodt települést, ahol az emberek továbbra is a kétkezi munkából élnek, legtöbbjük az­óta rokkantsági nyugdíjban van. Henrik bácsi elmondta: „a meg­közelítőleg kétezer sváb nemzeti­ségűből mára már csak negyve­nen maradtak, ő mégis úgy érzi, ez az otthona, itt kell élnie élete végéig.” _____________________■ Ti zenkét éve a kisközség élén Biró Andrásné több mint egy évtizede élvezi a kismányoki- ak bizalmát. A polgármester asszonyt megismerve, ez nem is meglepő. Személyisége nyugodtságot és kedvességet áraszt. Időközben nyugdíjba ment, ennek ellenére kérték a Kismányokiak, hogy vigye tovább a kisközség vezetését. A képviselőtestület tagjai: Biró Andrásné, a település első embere egy éves kora óta él Kismányokon. 1969-ben ment férjhez, két fia született. Legkedvesebb hobbijának ma­napság az unokáival való foglalkozást tartja. Sza­bad idejében szívesen törődik az évek óta gyűjtö­getett cserepes növényeivel. Polgármesterségé­nek első ciklusában tiszteletdíjasként, a második­ban főállásúként végezte munkáját. Mivel 1999- ben nyugdíjba vonult, azóta újra tiszteletdíjas­ként látja el mindennapi teen­dőit. Nem volt könnyű dolga hivatalba lépésének kezdetén. A kilencvenes évek elején el­maradottabb volt Kismányok infrastrukturális és gazdasági helyzete a környező települé­sekétől. Egy éven belül bitu­menes útburkolat került a kis­községbe befutó egyetlen be- kötőútra, valamint a nagyobb forgdmú utcák­ra. Pár évvel később telefonhálózat kiépítésére került sor, ezt követte a gázvezetékek lefektetése.. Pillanatnyilag egyetlen fontos feladat, a szennyvíz beruházás vár megvalósí­tásra. Négy éve folyamato­san küldi a pályázatokat a Környezetvédelmi Alap Főtámogatáshoz, eddig si­kertelenül. Biró Andrásné nagyon örül, hogy pár éve sikerült megállítani a la­kosság elöregedését, hi­szen folyamatosan költöz­nek ki a közeli Bonyhád- ról és környékéről a fiatal családok. Az itt élő, zömé­ben sváb és székely embe­rek, az idők során tökéle­tesen elfogadták egymás kultúráját, számos vegyes házasság született, mely­nek eredményeként mára méltán nevezik a helybeli­Alpolgármester: Kaufmann Jakab Képviselők: Gergely Gellért, lllésné Kvéder Margit, Szabó Béláné, Szikinger Istvánná ek Kismá­nyokot a bé­ke szigeté­nek. A pol- gármestér asszony idén ősszel már nem indul a helyi önkor­mányzati választásokon, úgy érzi itt az ideje, hogy átadja helyét a fiatalabb generációnak. NÉHÁNY ADAT A TELEPÜLÉSRŐL A lakosság száma: 403 fö Belterület: 26 ha Külterület: 517 ha Lakások száma: 132 Vezetékes vízzel ellátott lakóház: 100% Telefonnal ellátott lakás: 70% Gázvezetékes ellátás: 80% Éves költségvetés: 22 millió 30 ezer Ft Nyugdíjas éveit ezután teljes egészében családjá­nak kívánja szentelni. A boltvezető Balogh Erika nyolc éve ve­zeti a kismá­nyoki vegyes­boltot. Ezalatt az idő alatt megszerették, szinte család­tagként keze­lik őt az itt élő emberek. Min­denkihez van egy jó szava, hoz­zá nem csak élelmiszerért, ha­nem egy-két jó szóért is szíve­sen térnek be a lakók. Bevallja, az ő üzlete tökélete­sen megfelel a mindennapi problémák megbeszélésére. Mindenkit meghallgat, érdeklő­dik^ emberek felől. Állandó kedvességével vonz­za az embereket boltjába. Na­gyon örül, hogy Kismányok mellett döntött, amikor hely­színt keresett üzlete megnyitá­sához. ■ Az egyesületi elnök Szabó Béláné születése óta Kismányokon él. Végzettsé­ge pedagógus, a Bonyhádi ál­talános iskola alsó tagozatá­ban tanít. A Kismányokért Egye­sületet két és fél éve hozta létre helyi lakosok segítségével. Jelenleg negyven fővel mű­ködnek, céljuk a kisközség kul­turális és közösségi életének ja­vítása. Nevük mellé írható a minden évben felállított kará­csonyfa és a nyaranként megtar­tott falunap megrendezése. Ilyenkor Kismányok apraja- nagyja bekapcsolódik a sport- versenyekbe, együtt főznek, ve­télkednek. A falunapokat utca­bál zárja. A gondnok Szigeti Mi- hályné, elő­nyugdíjba vo­nulása után tért haza szü­lőfalujába, az­óta látja el az Ifjúsági Szálló gondnoki te­endőit. A szállót az ország minden részéről, de leginkább a főváros környékéről, évente több száz iskoláscsoport keresi fel. Az in­tézmény 40 fő befogadására al­kalmas, külön konyhával és ét­kezővel van ellátva. A téli hóna­pokban gyülekezeti teremnek használja az evangélikus egy­ház. Szigetiné a látogatóknak szí­vesen mesél a kisközség törté­netéről, hiszen úgy érzi, Kismányok a világ közepe. A parancsnok Soós Antal, húsz éve köl­tözött a tele­pülésre. A helyi pol­gárőrség egy évtizede ala­kult Kismá­nyokon, 81 fő­vel. Leszázalékolását követően csatlakozott az alakulathoz, melynek jelenleg a parancsno­ka. A kismányoki önkormány­zattal, a postával és a megyei rendőrkapitánysággal együtt­működve felügyelik a kisközség közbiztonságát. Éjszakai és nappali járőrözés­sel garantálják az itt élők nyu­galmát. A parancsnok annak örül igazán, hogy munkájukat a polgárokkal kialakított jó vi­szony is segíti. Az óvónő Szépné László Borbála 1979 óta dolgozik óvónőként, tavaly augusz­tusban került a családias légkörű kis­mányoki óvo­dába. Kolléganőjével együtt a hatal­mas, jól felszerelt csoportszobá­ban, tizenöt apróság nevelésével foglalkozik. A gyerekek az itt eltöltött idő alatt, versek és mesék segítségé­vel ismerkedhetnek meg a né­met nemzetiség nyelvével, kul­túrájával. Az intézmény helyi nevelési programja tökéletesen ráépül az országosra. A kis létszám miatt viszont a kicsik egyéni képessé­geinek fejlesztésére is van lehe­tőség^ _______________________B A k ismányoki címer A kismányoki címeren helyet ka­pott a domborzati viszonyokra utaló hátmashalom. Azt jelképe­zi, hogy Ég és Föld találkozásából létrejött az Ember, és ezzel teljes­sé vált az isteni megnyilvánulás. A vörös szín a hazaszeretet jelké­pe, a zöld a szabadságot, az örök­kévalóságot jelenti. A vörös a Marsot, a zöld a Vénuszt szimbo­lizálja. A címerben jelképesen ott a lakosság, a német nemzetiség a hársfa, a székelység a Nap és a Hold formájában. Az arany szín az értelem és erkölcsösség, az ezüst a bölcsesség, őszinteség megtestesítője. A címerpajzsot övező szőlőkoszorú az egykor jellemző lakossági tevékenységet idézi. ■ Kismányok a béke szigete A község a Mecsek hegység kele­ti kiágazásának északi oldalán, Tolna megye déli részén fekszik. A legközelebbi város a 8 küomé- terre lévő Bonyhád, ahová rend­szeres buszjáratokkal biztosítják a bejárást. A község 1969-ig önál­ló tanácsú település volt, utána társult Nagymányok tanácsával. Az általános iskolát a székhelyte­lepülés tanintézményével foko­zatosan összevonták, először az alsó tagozatot, később a felsőt is a nagymányoki iskolához csatol­ták. A volt iskola épületében he­lyezték el az óvodát, amely átla­gosan 13-16 gyerekkel működik. Kismányok őslakossága evangéli­kus vallású, német nemzetiségű. 1945-ben telepítették be a köz­ségbe a katolikus vallású széke­lyeket. Napjainkban 30%-70%-os a lakossági arány a katolikus szé­kelyek javára. A munkaképes la­kosság többsége Bonyhádon dol­gozik, a településen élők jelentős része nyugdíjas, vagy szociális el­látásban részesül. Á munkanél­küliség ezzel szemben alacsony­nak mondható. A község területe hegyes-dombos, a település a dombok közötti völgyben fek- szik, úgynevezett „zsákfalu”. ■ Az evangélikus templom Az 1720-as években települtek Kismányokra evangélikus vallású sváb nemzetiségű német telepe- - sek. Először egy kisebb templo­mot emeltek maguknak, majd 1785-ben rakták le a máig itt lát­ható evangélikus templom alap­köveit. Három évre rá, 1788-ban megtörtént a templom felszente­lése. A környék evangélikus val­lású lakói ezután hosszú évekig Kismányokra jártak istentisztelet­re, az anyatemplomba. Itt találha­tó az ország egyik legrégebbi or­gonája, mely napjaink turisztikai látványossága. Az egyház pályá­zaton pénzt nyert a Kulturális Örökség Minisztériumától a fel­újítására. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents