Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-03 / 127. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 SZAK APÁT 2002. Június 3., Hétfő A templom A szakadáti templomot 1765- ben, az 1759 és 1769 között mű­ködő Winkler Mihály plébános idején .emelték. Névadója Szent Miklós lett. A XIX. században időszerűvé vált a felújítás, ennek során a tornyot meghagyták, s a hajót újjáépítették. 1898-ban, Pelcz Árpád idején (működése: 1897-1918) új tornyot építettek a regölyi plébániával közösen. A templomot búcsújáró helynek szánták. A magyarországi egy­házi épületek közt előkelő helyet foglal el méreteivel: tornya negy­venegy méter magas. A közel­múltban Hopp Ferenc plébános kezdeményezte ismételt renová­lását, a felújított templomot 1998-ban szentelték fel. A kivándorlók védője Szent Flóriánnak, a tűzoltók vé­dőszentjének 1907. március 30-án emeltek szobrot a Szakadátról Amerikába kivándorolt hívek. A szobor fenntartására alapítványt is tettek, amely később azonban a pengő elértéktelenedésével meg­szűnt. A szobrot a megyei múze­um restaurálta 1986-ban, és egy­ben a múzeum falai közé is ke­rült. 1998-ban visszaállították ere­deti helyére. Itt kell szólni a mára megszűnt szakadáü falumúzeum értékes gyűjteményéről is, amely régészeti és néprajzi darabokat egyaránt bemutatott. Egy része az 1995-ben alapított Ősök szobájá­ban (Ahnen stube) látható. Üdülőfalu lehet a kisközségből Szakadát a Hegyhát dombjai között fekvő, festői szépségű település. Katolikus, német nemzetiségi hagyományai ma is meghatározóak. Jelenleg kis lélekszámú, idős népességű kisfalu, ahol a lakosság közel harminc száza­léka hatvan éven felüli. A jövő egyik lehetséges útja az üdülőfaluvá válás, Szakadáton egyre több német állam­polgár vásárol házat.- Szakadáton a betelepítés és a kitelepítés ka­tasztrofális volt, szinte teljesen kicserélődött a la­kosság - mondja a falu múltjáról Laszk Gábor polgármester. - Hosszú idő kellett ahhoz, hogy talpra álljon a község. Szorgalmas, dolgos embe­rek lettek idetelepítve, és nagy erőfeszítések árán jutottak el oda, hogy Szakadát komoly szerepet vívott ki magának a térségben. Az elsődleges te­vékenység a mezőgazdaság volt, a nagy családok fiatal generációja különböző iparos szakmákban helyezkedett el. Ebből adódóan Szakadát lakos­sága elkezdett fogyni, hiszen a fiatalok helyben nem tudtak munkát találni.- 1998-tól új lendületet kapott községünk fejlő- t dése - folytatja A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2002 az önkormány­zat vezetője. - Kiépült a gázhá­lózat, az összes intézménybe bevezettük a földgázt. Sike­rült negyven év után a polgár- mesteri hivatalt felújítani, és a művelődés há­zat is rendbe tettük. A legbüszkéb­bek arra vagyunk, hogy 2002 tava­szán átadtuk az Idősek Klubját, azt hiszem, közmegelégedésre. A volt iskola udvarán játszóteret létesítet­tünk, és a szemben lévő gazos terü­letet pedig parkosítottunk. Ugyanak­kor sok még a megoldásra váró fel­adat is.- Nagyon szeretnénk, ha megvalósulna a szennyvízhálózat kiépítése, aktuális feladat a jár­dák, utak felújítása, a közvilágítás korszerűsítése, és egy falurendezési terv elkészítése, amely a jö­vő vágyait támasztaná alá esetleg egy üdülőfalu kialakításával.- Szakadátot hat fős képviselő- > testület irányítja, működik német kisebbségi önkormányzat, és egy J hagyományőrző egyesület A falu­ban három kereskedelmi egység működik, a Kop-Ka Áfész vegyes- ■ boltja és egy -A? Névjegy Laszk Gabor ——-—-----­1941. november 20-án szü­letett Varsádon, nős, felesége Laszk Gábomé Keller Erzsébet, két lánya van. 1972-től szakadáti lakos, a Kop-Ka Áfész helyi intéző- bizottságának elnöke. « 1994-től önkormányzati képviselő. 1998-tól polgármester. lakosság: 352 fő terület: 1092 ha belterület: 90 ha 2002-es költségvetés: 43 millió Ft lakások száma: 169 földgázzal ellátott lakások: 93 gépjármüvek száma: 65 telefonállomások száma: 120 könyvtári állomány: 5628 db Képviselőtestület: Pálinkás György alpolgármester, Pálkovács Ferencné képvi­selő, a szociális bizottság elnöke, Schüszler Jánosné, Ne­mes Ferencné, Kovács József. Körjegyző: Péter Andrásné. Német kisebbségi önkormányzat: Kanter József elnök, Ritterwald János elnökhelyettes, Schmidtné Feith Klára. mint ábécé látja el a lako­sokat. Fontos megemlíteni, hogy több­szöri egyezte­tés után sike­rült végleges helyet találni a postahiva­talnak, amiért köszönetét kell monda­nunk a Ma­gyar Posta ve­zetőinek, akik támogatták ezt. Településünk több­szörösen hátrányos helyzetben van, attól függetle­nül, hogy nem zsáktelepülés. Sajnos iskola, óvoda nincs, a helyi téesz az 1980-as években egyesült a diósberényivel, így a munkalehetőségek tovább csökkentek. Az önkormányzat helyzetéből adódó­an nem tud önállóan intézményeket működtetni, különböző társulásokban , iskola- és óvoda fenn­tartó, vízmű- és egészségügyi társulásban, körjegyzőségben látjuk el feladatainkat. Az egész­ségügyi ellátásnál feltétlenül meg kell említenem, hogy heti kétszer van helyi rendelés, ame­lyet dr. Tischler József végez, neki köszönetét mondunk a munkájáért. __________■ A falu múltjának kutatója A falu nyugalmazott iskolaigazgató­ja, Schultz Ádám 1940 december 16-án került Mecsek-nádasdról Szakadátra, amikor kántortanító­nak választották. Negyven évig egy szolgálati helye volt: az iskola.- Nekem nem „térkép e táj”, nem szülőfalum, de kedves, mert életemet itt él­tem le e községben - mondja Szakadáthoz való kötődéséről. - Az iskolában három generációt neveltem fel a negyven év alatt. Sok­sok emlékem fűződik e _____ kedv es faluhoz. Az iskola első és utolsó munkahelyem volt, a templomnak csak tíz évig lehettem kántora, a kultúrháznak évtizedekig vezetője voltam. Schultz Ádámot 1948-ban bíz­ták meg az iskola vezetésével, és 1975-ig igazgatta a tanintézményt, amikor Szakadátot is elérte a kör­zetesítés. Nyugalomba vonulásáig, 1981-ig tanított az alsó tagozatban. Nyugdíjasként Szakadát múltját kutatta, kitartó gyűjtőmunkával megírta a község még kiadatlan monográfiáját.- Szakadát zárt község volt - mondja a község történetéről. -Sváb evangélikus községek vették körül, ez volt az egyetlen katolikus vallású falu. Ide is Hessenből és Trier környékéről érkeztek a néme­i tek. Megvan a- francia hatás a nyelvükben, nyelvjárásuk teljesen kü­lönböző a szomszéd községek nyelvjárásától. Régen a vásárban emiatt csúfolták is a szakadáti- akat; a németek azt mondták, hogy nicht, az itteniek úgy mondták, naot. A népviselet megint más, mint a környező falvakban. A gyász színe Szakadáton például nem fe­kete volt, hanem fehér. Nagyon ren­des nép volt, mélységesen vallásos.- A második világháború utáni kitelepítésnél csúnya dolgok történ­tek. Csak azokba a házakba telepí­tették a Nógrádból, Hevesből jövő nincsteleneket, ahol valami volt. A svábok később visszavásárolták a házaikat. Azóta megbékéltek az emberek, ma már nincs probléma a múlttal. ■ Nívódíjas nemzetiségi költő Kanter József német nemzetiségű költő, író 1932-ben, Szakadáton született, azóta is itt él feleségével. Negyvenkét éven át az építőiparban dolgozott műszaki veze­tőként, tizenkét éve nyugdíjas. Szabadidejé­ben német irodalommal foglalkozik, s irodalmi írásai 1973 óta jelennek meg a Neue Zeitung­ban, antológiákban és német nyelvű kalendáriumokban. Ked­ves témái a régi hagyományok, ünnepek, évszakok. 2001 tava­szán látott napvilágot Szekszár- don második kötete A múlthoz láncolva (Gefesselt an die Vergangenheit) címmel. Kanter József sokat tesz a falu kulturális életében is. Az ő nevéhez fűződ­nek a volt szakadátiak találkozói több alkalommal, valamint a sza­kadáti falumúzeum és az Ősök szobájának ki­alakítása. Egyik szerve­zője a Német Hagyo­mányőrző Egyesület­nek és- énekcsoport­nak. 1994 óta a helyi német kisebbségi ön- kormányzat elnöke, 1994 és 1998 között tagja volt a Magyarországi Néme­tek Országos Önkormányzatának is. Munkásságának elismerése­ként 2001. szeptember 1-én a me­gyenap alkalmából a Tolna Me­gyei Német Kisebbségi Önkor­mányzatok Szövetsége Nívódíjat adományozott neki. Az anyanyel­vén író költő úgy fogalmaz: amit idáig tenni tudott, s a jövőben még tenni tud, azt a falu lakossá­gáért, a falu fennmaradásáért, jobb boldogulásáért tette, és sze­retné tenni a továbbiakban is. ■ AZ 1938-BAN ÉPÜLT KÖZSÉGHÁZÁT 2001-ben újította fel az önkormányzat. A polgármesteri hivatal mellett itt működik a kisebb­ségi önkormányzat, a teleház, és itt a székhelye a helyi nemzetiségi egyesületnek is. ____________________________________________■ A zászlóanya Pálinkás Jó- zsefné húsz­évesen került a szakadáti óvo­dába, ahol egészen 1991- ig, nyugdíjazá­sáig gyermek- ' gondozóként dolgozott. - Eleinte nehéz körül­mények között dolgoztunk, sok gyerek és kevés ágy volt - idézi fel a kezdeti éveket. - Mire minden meglett, nagyon kevés kisgyerek lett, 1993-ban meg is szűnt az óvoda, a gyerekeket elvitték Gyönkre. Soha sem gondoltam volna, hogy ez az idő eljön. A gyermekeket változatlanul nagyon szereti: - Mióta nyugdíj­ban vagyok, a rokongyerekek töltik nálam a nyári szünetüket. Nagyon megtisztelő volt szá­momra a felkérés, hogy én le- gyek zászlóanya. ____________■ A kereskedő Brautígam Ró- bertné 1976. január 17-től a szakadáti áfészüzlet ve­zetője. - Ami­óta itt vagyok, nagyon jól megismertem az embereket, gondolom, ők is engem. Úgy érzem, mindent megteszek a faluért, a vevők sze­retnek engem, ugyanúgy én is őket - mondja negyedszázados kereskedői munkájáról. - A falu­si boltban mindent meg kell adni a vevőknek, én „kiharcolom” azt is’, ha egy hűtőláda, tévé kell, ide­hozatom. Emellett biztosítom az alapvető dolgokat: ha azt mond­ják, hogy egy héten háromszor kell kenyér, az meg is van. Sze­retnék ilyen is maradni, mert én már innen szeretnék nyugdíjba menni. ■ Hagyományápolók A Szakadáti Német Nem­zetiségi Egye­sület 1987-ben alakult az első elszármazot­tak találkozója alkalmából. 1999-től köz­hasznú egyesület.- Tevékenységünk a hagyo­mányápolás, az énekkar mű­ködtetése, a község kulturális programjainak szervezése, vala­mint az idősekkel, fiatalokkal való foglalkozás - mondja Kéke­si Istvánné elnök. - Amióta köz- hasznúak lettünk, felvállaltunk más jellegű, például a teleházra, az egészségtervre, az idősgon­dozásra benyújtott pályázatot is. Az egyesületnek hatvan tagja van, és 15-20 gyereknek is van foglalkozás. Ez egy ilyen kis fa­luban örvendetes. ■ A teleház vezetője Bordás Helga hőgyésziként vezeti 2000- től a falu tele- házát . - A teleház első­sorban irodai szolgáltatáso­kat nyújt, pél­dául, ha valaki számítógéppel szeretne dolgozni, és az elektro­nikus levelezés lehetősége is adott - mondja a szolgáltatások­ról. - Segítséget nyújtunk más ügyek intézésében, hivatalos le­velek megírásában, és itt dolgo­zik a gazdajegyző is. A gyerekek emellett nagyon szeretik a szá­mítógépes játékokat. A teleház tervei közt szere­pel számítástechnikai alapkép­zés minden korosztálynak, az idősgondozásban való segítség- nyújtás és rendezvények szer­vezése. ■ A körjegyző Péter András­né, Szakadát és Diósberény körjegyzője 1973 óta dol­gozik a köz- igazgatásban.- Egy ekkora településen, mint Szakadát, minden igazgatá­si feladat a jegyzőnél van: az anyakönyvezéstől a birtokhábo­rításon, szabálysértési ügyeken át a pályázatírásig - mondja munkájáról. A körjegyző asz- szony emellett a Középhegyháti Fejlesztési Egyesület elnöke is. Az egyesület célja a környező tíz község fejlesztésének elősegíté­se, amelyhez több sikeres pályá­zattal járult hozzá. Jelenleg fo­lyamatban van a Leader-pro­gram, és jelentkeztek a szociális minisztérium, az OFA, a Világ­ba nkjaályázati kiírásaira. ■ A családi gazdálkodó Kékesi László a falu egyetlen családi gaz­dálkodója, és azon kevés fi­atal között van, akik Sza­kadáton ter­veznek jövő­jükkel. A huszonhárom éves fia­talember eredetileg vendéglátói­pari szakképesítést szerzett, majd a lengyeli Apponyi Sándor Szakképző Intézetben végzett el kétéves, mezőgazdasági mene­dzseri képesítést adó iskolát. Kétszázhetven hektáron gazdál­kodik, a munkában szülei is se­gítenek. László bízik abban, hogy a családi gazdaságok tá­mogatását továbbra is fenntart­ják. „Civilben” elnöke a sza­kadáti Ifjúsági és Sportegyesü­letnek, amelynek keretében he­lyi futballcsapat működik. ____■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents