Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-17 / 139. szám

14. OLDAL ERRŐL ■ ARRÓL 2002. Június 17., Hétfő Cseng a telefon. Csak a kutya van otthon, ő veszi fel a kagylót. - Vau! - jelentkezik barátságosan.- Tessék? - szól egy döbbent férfihang a vonal túlsó végén.- Vau! - ismétel készségesen a kutya.- Halló, nem értem! - kiáltja kétségbeesetten a férfihang. Mire a kutya mérgesen: - V, mint Viktor. A, mint Aladár, U, mint Ubul! Olvastam - Láttam - Hallottam SZERI ÁRPÁD Családi ügy Az egyik Corvin-láncos tudós a saját fiát tartotta legérdemesebb­nek az összesen tizennyolc millió forintot érő állami apanázsra. Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas ökológusról, neves pro­fesszorról van szó. Személyét időről-időre láthatjuk a televízióban, amint lényeges témakörökről - általában a környezetvédelem fon­tosságáról, az ember és természet viszonyáról - fejti ki véleményét. Műsorai rendre sajátos erkölcsi kiterjedést kapnak: a professzor úr­tól nem áll távol az egyfajta társadalomnevelő, atyai moralizálás, s becsületére legyen mondva, azért nem megy túl a közmegegyezés határain. Hogy ez a mostani cselekedete - saját fiának saját maga által va­ló gavalléros megjutalmaztatása a köz pénzéből - túlmegy-e, azt döntse el mindenki saját maga. Figyelemre méltó jelenség, hogy a máskor amúgy szívesen nyilatkozó tudós eleddig elhárította a saj­tó által felkínált lehetőséget: azaz nem kívánta részletezni, hogy miért éppen a fiát tartja szakmájában fényévnyire a legjobbnak, s mely világraszóló eredmények győzték meg - hosszas vizsgálódás és vívódás után - arról, hogy fiánál márpedig lámpással sem ké­pes megfelelőbb, kiválóbb személyt találni a juttatásra. Szűksza­vúan mindössze ennyit mondott: sok méltatlan támadás érte már az ügy miatt. Persze, az ember sok mindent elvisel, ám nem két­séges, a Balogh-család megbántottságára enyhítő balzsamként szolgál majd a szerintük jogosan járó tizennyolc millió... Harcsafogók vetélkedtek A győzelemhez ezúttal öt és fél kiló is elegendő volt Az alapításának fél­évszázados jubileu­mát idén ünneplő Vá­rosi Horgászegyesü­let a hét végén má­sodszor rendezett 24 órás harcsafogó ver­senyt a Tüskei-tavon, melyre tizennégyen neveztek. A budapesti, győri, móri, agárdi, tatabányai, ráck­eresztúri és pécsi pecá- sok mellett egy Szlováki­ából érkezett horgász avatta nemzetközivé az egynapos vetélkedőt. A kapitális méretű nagybajszúakat megfog­ni szándékozók szom­bat délelőtt kilenckor szálltak csónakba. A ma­ratoni megmérettetés résztvevőinek többsége piócákat, keszegeket és kárászokat használt úszós, vagy fenekezős szerelékeihez, de akadtak, akik pergetős módszerrel próbálkoz­tak. A napok óta tartó kánikula következtében felmelegedett víz­ben lévő harcsák többsége a „fész­kében” pihent és nem volt hajlan­dó megkóstolni a horgokra tűzött csalikat. A festői környezetben lé­vő tóból a legnagyobb - 5,5 kilós - halat vasárnap hajnali egy órakor mindössze öt perces fárasztási kö­Igliczi Attila ezzel az öt és fél kilós harcsával nyer­te a versenyt vetően a fővárosi Igliczi Attila emelte ki, a második helyen a szintén Budapestről érkezett Sásdi Béla végzett, a harmadik pedig a tatabányai Kurucsó Zoltán lett. A sikeres horgászoknak a Váro­si Horgászegyesület vezetői - Vár­nai Pál, Nagy Béla és Kontár Géza - nyújtottak át értékes ajándéko­kat. Huszonöt éve nem ebédelt és nem vacsoráit egyebet, mint pap­rikás csirkét egy nyugdíjas szlo­vákiai bányász. A Privigyén (Prievidza) élő, hetvenéves Ján Csővárynak har­minc évvel ezelőtt ajánlott diétás kosztot orvosa. A cukorbajban szenvedő férfi azóta ebédre és vacsorára mindennap paprikás csirkét eszik. Étrendjében annyi­ra következetes, hogy vendégség­ben sem fogad el egyéb eledelt. Az öregúr azzal teszi változa­tossá az étlapját, hogy reggelire egy pohár tejet és egy szelet vajaskenyeret fogyaszt. A kímélő étrend elrendelése után Ján Csőváry felesége min­denféle diétás „ínyencséggel” próbált igazodni férje betegségé­hez, miközben a férj rövid idő alatt megállapodott a paprikás csirkénél. Az asszony egy ideig tűrte, főzte, míg aztán egyszer beleunt, és lecsapta fakanalat. Ján Csőváry azóta maga főzi a paprikás csirkéjét. Rendszerint - három-négy- naponkét - két egész csirkét dol­goz fel. A baromfi húsát teljesen zsírtalanítja, az örök recept sze­rint megfőzi, porciózza, és a kész ételt a mélyhűtőbe teszi, ahonnét naponta két adag kerül tányérjára. Ján Csőváry körítésnek rend­szerint főtt burgonyát és kenye­ret eszik a csirkehúshoz. Azok azonban, akik erről beszámoltak, nem említették, vajon az öreg bányász evett-e már valaha pap­rikás csirkét galuskával, netán csőtésztával is. ■ Svájci denevérmentők Javában tart a denevérmentési szezon Svájcban: júniusban zu­han ki a legtöbb újszülött dene­vér szülei fészkéből. A Svájci De­nevérvédő Szövetség országos fel­hívással fordult a lakossághoz, ar­ra kérve mindenkit, hogy ha bébidenevérre bukkan, rakja vis­sza a csupán méh nagyságú állat­kába fészekbe, vagy tegye nyílt terepre, hogy a denevérszülők könnyen megtalálhassák. A szer­vezet emellett 24 órás denevér­mentési telefonügyeletet tart fenn. Júniusban gyakorta esős, szeles az idő Svájcban, és emiatt a dene­vérszülők nehezebben találnak betevő rovarra. Mivel többet van­nak távol a fészektől, az újszülött denevérek anyjuk keresésére pró­bálnak indulni, és gyakran kizu­hannak a fészekből - jelentette a Reuters. Dombóvár Megevett egy csirkefarmot A Hessen körzetben lévő Hessisch Lichlenau büszkél­kedhet a világ leglassúbb pos- tagalambjával: a madár öt év alatt tette meg a 220 kilométe­res utat Wiesbadenből vissza otthonába. Ez a teljesítmény napi 125 mé­teres átlagsebességnek felel meg, óránként pedig alig több mint öt méteres tempónak, így aztán ez a postagalamb még a csigák kö­zött sem tartozna a fürgék közé. A „lajhárgálamb” tenyésztője, Oswald Drescher szerint egy normális sebességgel repülő ga­lambnak másfél órára lett volna szüksége a 220 kilométeres táv megtételére. Drescher elmondta, hogy ga­lambját már régen elveszettnek hitte. Néhány nappal ezelőtt azonban váratlanul meglátta a madarat a galambdúcban. Felte­hetően a csaknem öt évet egy másik galambkedvelőnél töltötte - áll a dpa jelentésében. ■ Válás a feleség tudta nélkül Feleségének tudta nélkül vált el egy török férfi. A furfangos férj hat évvel ezelőtt Sivas városában a bontóperi tár­gyalásra egy másik asszonnyal érkezett, aki a valódi nej sze­mélyazonossági igazolványával hitelesítette magát a válóperes bíró előtt. A per rendben lefolyt, a bíró nem gyanakodott arra, hogy a feleség „hamis”. A valódi feleség csak évekkel később értesült arról, hogy csalá­di állapota elvált, azután, hogy megtudta, külön élő férje újból megnősült. Döbbenetéből fel­ocsúdva azonnal bírósághoz fordult, ahol elmondta a bírósá­gon, hogy annak idején, az álvá­lóper előtt elvesztette személy­azonossági igazolványát. A bíróság az álválőper minapi tárgyalásán három év és négy hó­nap börtönre ítélték az 55 éves férfit huszáros cseléért. A vádlott ügyvédjének elévülés .címén be­nyújtott felmentési kérelmét a bí­ró elutasította - áll a dpa jelenté­sében. ■ Patkó Bandira emlékeztek A betyárnapon remekül érezték magukat a falu lakói és vendégeik Várong A legenda szerint a megyeszéli község ha­tárában gyakran meg­fordult a XIX. századi betyártörténetek egyik ismert szereplője, Pat­kó Bandi. A gazdagokat gyak­ran megleckéztető'sze­génylegényre szomba­ton sokszáz helyi és környékbeli érdeklő­dőt vonzó programmal emlékezett az önkor­mányzat. A faluház előtti park­ban délelőtt Brunner Dezső polgármester köszöntötte a vendégeket és elmondta, hogy A világ legjobb lovasíjászának tartott Kassai Lajos látványos bemuta­tóval szórakoztatta közönségét immáron harmadszor rendezték tott Kassai meg a település lakóit, valamint a bemutatót. „béke és boldogság szigeteként” emle­getett községbe szí­vesen látogató turis­tákat egyaránt von­zó betyárnapot. A képviselőtestület ve­zetője után a váron- gi, a naki és a dal- mandi asszonykó­rus, a mágocsi tánc­csoport, valamint a dombóvári citeraze- nekar és a nosztal­giaklub lépett szín­padra. A réten eközben a világ legjobb lovasíjászának tar- Lajos tartott látványos A kaposmérői fiatalember vág­tató paripája nyergében ülve a sa­ját maga készítette fegyverekkel olyan kunsztokkal lepte meg né­zőit, melyeket a Kárpát-medencé­be több mint ezeregyszáz évvel ezelőtt érkezett magyar ősök al­kalmaztak a honfoglalásért foly­tatott harcban. A bográcsban főtt finom gu­lyásleves elfogyasztását követően a gyerekek és szüleik sétakoc- sikázhattak, vagy lovagolhattak, majd a hagyományőrző együtte­sek műsorának tapsolt a hatalmas hőség miatt a lombos fák árnyé­kába húzódott sokszáz főnyi kö­zönség. Este bállal és tábortűzzel zárult a remekül sikerült prog­ram. Montevideói liftadó Újra életre keltik a liftadót a gaz­dasági válsággal küszködő Uru­guay fővárosában. Montevideó- ban egy önkormányzati rendélet értelmében 1953 óta kell fene) adót fizetni a felvonók használa­ta után. Jelenleg azonban csu­pán a lakosság 60 százaléka ren­dezi az évente esedékes járulék­ról kiküldött számlákat. Alfredo Asti, a montevideói önkormányzat pénzügyi bizott­ságának elnöke szerint a lifteket gyorsaságuk alapján adóztatják: 150 pezót kell fizetni azért a fel­vonóért, amely egy perc alatt 50 méter magasságig ér fel, a 90 mé­ter magasba szállító liftek éves dí­ja 350 pezó. Eddig a házmeste­rek feladata volt begyűjteni a já­rulékot a lakóktól, majd befizet­ni az összeget a polgármesteri hi­vatalban, amely előtt mindig óri­ási sorok kígyóztak közvetlenül a befizetési határidő lejárta előtt. A hasonló kellemetlenségek elke­rülése végett a jövőben a ház­mesterek postai csekken keresz­tül is kiegyenlíthetik a számlát. Az AFP jelentése szerint a lift­adóból befolyt összeget a város- vezetés a liftek felülvizsgálatára fordítja majd. A leglassúbb postagalamb Fiatal tyúkokat árulnak a piacon. Valaki megkérdezi: - Eladja a ka­kast is?- Nem, nem, a kakas nem el­adó.- Akkor miért hozta ki a piac­ra?- Nélküle nem jöttek volna a tyúkok. k k k A krokodil úszkál a Nílusban és meglátja a majmot a part szélén amint horgászik. A krokodil elha­tározza hogy megeszi a majmot ebédre. Kiötli, hogy odaúszik és megkérdezi a majomtól hogy van-e kapás. Ha a majom azt mondja hogy nincs akkor ő azt fogja mondani, hogy dehogy nincs és bekapja. Ha pedig azt mondja hogy van kapás akkor ő úgy válaszol, hogy itt van még egy és bekapja a majmot. A kro­kodil így nyugodtan, kényelme­sen odaúszik a majomhoz, aki ci­givel a szájában fitymálva néze­geti. A krokodil sunyin megszó­lal: - Na mi van majom? Van ka­pás? A majom kiveszi a cigit a szájából, elfordul köp egy nagyot majd unottan ránéz a krokodilra:- Krokodil elmész te a bús fe­nébe. ■ KÓRUSMÜVEK A SZENT VÉR TEMPLOMBAN. A közönség áhítattal hallgatta azokat a klasszikus dallamokat, melyek tegnap csendültek fel Bátán, a Szent Vér Templomban. A Bátáért Egyesület és a he­lyi katolikus egyházközség rendezésében zajló délutánon a kiskunhalasi Lórántffy Zsuzsanna Kórus lé­pett fel, mások mellett Bach, Bruckner, Pitoni és Saint Saens műveket előadva. Orgonán Kákonyi Ferenc, trombitán pedig Gáspár Csaba játszott._________ _____________________________________• fotó: bakó jenó Sh akespeare és a színház becsülete Örvendetesen számottevő a meg­becsültsége William Shakes- peare-nek és a színháznak az if­jabb nemzedékek körében Nagy- Britanniában: tavaly több fiatal ment el színházba, mint popkon­certre. A 15-35 életév közöttiek 28 százaléka nézett meg 2001- ben legalább egy színdarabot, míg popkoncertre 25 százalékuk ment el. Az említett korosztály tagjainak több mint egyharmada úgy értékeli, hogy Shakespeare és a hagyományos dráma fontos része a brit kultúrának és, hogy a nagy „mesemondó” ma is idősze­rű. 27 százalék szerint Shakes­peare nagy hatással volt az angol nyelvre. Csupán 3 százalék kö­zölte a felmérés készítőivel, hogy nem bírna ki egy Shakespeare- darabot. Ami a kedvenc szórakozási időtöltést illeti, a brit 15-35 kö­zöttiek 79 százaléka a mozikat tette az első helyre, a másodikra az éjszakai szórakozóhelyek ke­rültek, míg a harmadik helyen a sportversenyek végeztek - jelen­tette az AP. ■ i I

Next

/
Thumbnails
Contents