Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-17 / 139. szám

6. OLDAL T OLNA MEGYE 2 0 0 2 M I S Z L A 2002. Június 17., hétfő AflSZlA A címerről Miszla község összetett címert birtokol. A csúcsaiban csapott reneszánsz öregpajzs kékkel és ezüsttel bal haránt osztott. A pajzsfő kék mezejében jobbról tizenhat (nyolc hosszabb között nyolc rövidebb) sugarú arany Nap, balról ezüst holdsarló lát­szik. Az ezüst mező zöld hár­mashalmán természetes színű (barna) gímszarvas szökell. A boglárpajzs hasonló alakú; me­zejét a pajzstalp magasságában homorú hullámos vágás bíbor­ral és kékkel osztja. A felső, bíbor mezőben ter­mészetes színű (rózsaszín), fe­kete hajú és szakállú vadember növekszik, fején zöld lombko­szorú, ágyékát is zöld levelek takarják, jobbját csípőjén nyug­tatja, baljával vörös-ezüst zász­lót emel. A (vizet jelképező) kék mező homorú ezüst fodrokkal tagolt, közepén két ágú fekete horgony lebeg. A címer alatt jobbról és balról kétszer meghajtott, fecskefarkú ezüst szalagon kékkel a MISZLA felirat olvasható. ■ Néhány szó a múltról A település múltbeli jelentősé­gére utal az is, hogy három temploma van. A református és katolikus templom műemlék. Az egyiket már felújították, a másiké folyamatban van, rész­ben a hívek adományaiból, rész­ben pedig műemlékvédelmi tá­mogatásból. Az evangélikus templom később épült. Miszlán 1890-ben még országgyűlést is tartottak. Akkor 2680 volt a köz­ség lélekszáma, ez 1940-re már 1690-re csökkent. A község leg­magasabb rangú lakója Ne- meskéry Kis Pál, Magyarország tengermelléki kormányzója volt, akinek a sírja a település határában egy fenyves erdő kö­zepén van, és akinek címere a településében is szerepel. ■ Hősliget A már régebben Hősligetnek ne­vezett park őrzi az I. és II. világ­háború áldozatainak emlékét. Az első világháborúban eleset­tek névsorát a régi községháza falán márványtábla örökítette meg. A millenniumi ünnepsé- | gek keretében helyezték el az új | emlékművön a régi táblát, mel- I lette pedig a második világhábo­rú helybeli áldozatainak nevei sorakoznak. Egy település a vadkár ellen A miszlaiak a megélhetés művészei A település jövőjét jelentené, ha az eredeti elképzelések sze­rint, Miszla érdekeit is figyelembe véve alakítanák ki a va­dásztársaságokat. A 12 év alatt összkomfortossá váló falu la­kóinak egyre nagyobb gondot okoz a kényelem árának a meg­fizetése. Baksa János 12 éve a település polgármestere, azt megelőzően már tagja volt a közös tanács mellett kialakított úgynevezett elöljáróságnak. Miszla Gyünkhöz „körzetesített” település volt. Az ön- kormányzat megalakulását követően a községhá­zán négy hónapig egyedül dolgozott. A felszere­lés egy rossz írógépből, egy borítékból és egy le­velezőlapból állt, emlékezett a kez­detekre. A polgármes­ter a beszélgetést a település legna­gyobb problémá­jával kezdte, mi­szerint a falu ki van szolgáltatva a vadaknak. Mint elmondta, 1996-ban megpróbáltak a törvény sze­rint eljárni és Belecskával, Keszőhidegkúttal tár­sulást hoztak létre vadgazdálkodási céllal 5200 hektárnyi területen. Azt tervezték, hogy a földtu­lajdonosokkal közösen alakítják ki a mindenki számára megfelelő, célszerű gazdálkodási formát.- Anélkül, hogy minket megkérdeztek volna, egyszerűen szétdarabolták a területeket. Egy részt elvitt Gyönk, a másikat Sár- szentlőrinc, a többit meg a gyulaji és a dalmandi rész­vénytársaság, mi meg itt maradtunk középen. A me­gyei bíróság már javunkra ítélt ebben az ügyben, ép­pen azért, mert nem egyeztettek velünk. Négy­ezer hektárnyi földet „vittek el”, holott a Gyulaji Állami Gazdaság 1100 hektárja kivételével nem volt itt területük. Mi csak a saját közigazgatási te­rületünkön belül akartunk vadásztatni. Ezeknek a földeknek a 80 százaléka ma is magántulajdon­ban van. A Legfelsőbb Bíróság, tárgyaláson kívül már meghozta a jogerős döntést, de még nem tudjuk miként határoztak, várjuk az írásos ítéle­tet. Véleményem szerint a falu jövőjéről van szó, hiszen a lakosság jelentős részének és az önkor­mányzatnak is van földje, amivel lehetne mit kez­deni, a vadállományt az ésszerű szintre leszorít­va. A vadállomány gyérítése már önmagában is hozna némi bevételt - mondta a polgármester. A község is bekapcsolódott az úgynevezett szociális földprogramba, de minden területet be kell keríte­ni, mert a kukoricából például semmi sem marad. „Itt a szarvasok a kövesúton közle­kednek”- fogalmaznak a hely­béliek. Nemcsak a szarvasok, hanem a vaddisz­nók is túlszaporodtak. Állattartásból lehetne meg­élni, de a takarmányt sem lehet megtermelni. A község földterületein az intézmények szá­mára termelnek élelmiszert, az értékesített ter­mények árából a segélyezési lehetőségeket növe­lik. Á településen a munkanélküliség hivatalosan 18 százalékos, de a polgármester úgy ítéli meg, hogy valójában ennek a duplája. Az itteni embe­rek művészei a megélhetésnek - fogalmazott Baksa János. Tizenkét-tizennyolcezer forintból is képesek megélni. Kétségtelenül a hátrányos helyzetű kistérség­hez tartoznak, 1990-ben még víz sem volt, azóta sikerült a falut összkomfortossá tenni. Megoldot­ták a csatornázást is, saját szennyvíz-rendszerük van. Azt tervezik, hogy a derítőből a komposztált szennyvíziszapot a helyi vállalkozók hasznosít­ják. Kiépült a telefonhálózat, gázzal fűtenek. Csak az a baj, hogy a telefon előfizetési díj, a víz- és csatornadíj, a gáz árának a kifizetése lassan már meghaladja az egyébként is elöregedő falu lakóinak az anyagi lehetőségeit. Nem oldódott meg az utak problémája, a kör­nyező településekre nem lehet átjárni. Jó lenne, ha össze lehetne kötni a 61- es és 63-as utat Nagyszéke­lyen keresztül, de forráshi­ány miatt erre a tervre még sosem jutott pénz. Rendbe kellene hozni az önkor­mányzat belső útjait is, de a polgármester nem érti, hogy az önkormányzatok­nak miért kell letenni a 20 százalék saját erőt és miért kell megfizetni a 25 százalékos áfát. A község költségvetése 47 mil­lió forint, az óvoda konyháján 11- 12 idős ember kap ebédet, töb­ben nem igénylik, mert inkább megoldják maguk az étkezésü­ket. Névjegy Baksa János 1940. szep­tember 17-én született Miszlán, gépipari technikumban érettségizett. Nős, egy fiuk van. Hobbija a szőlészet és a borászat. A legidősebb EgerSándomé a község leg­idősebb pol­gára, 89 éves, özvegy. A tele­ket a fiainál tölti, „egyik­nél is, másik­nál is” eltölt egy kis időt, de a jó idő hazahoz­za. „Aki nagyon szeretett dol­gozni, annak mindene megvolt, aki könnyelműen élt, annak nem volt és nem is lesz.” Két fia van, egy-egy lány unokával. .„Aranyos menyeim, drága uno­káim és a drágánál is drágább dédunokáim vannak. Az unokavőkkel is jó kapcsolatban vagyunk.” Úgy gondolja, nem érdemes panaszkodni, hiszen neki is mipdene megvan, amire egy idős asszonynak szüksége lehet, a gyógyszerekkel együtt. Szerető, jó családja, jó szomszé­Harminckét munkakör Molnár József Miszlán szüle­tett 1912-ben, nyugdíjas, méhész. Mie­lőtt nyugdíjba ment, 22 munkahelye és 32 munka­köre volt. Csak ízelítőül: volt asztalos- és kereskedőinas, villa­moskalauz, műszaki rajzoló, ka­tona, tanácstitkár, középfokú közigazgatási szakvizsgával, majd adóügyi írnok, téeszelnök, adminisztrátor, boltos és kocs- máros a feleségével együtt több­ször is. Később tanácsi kiren­deltség-vezető, takarékszövetke­zeti pénztáros, ügyintéző, majd ott is kirendeltség-vezető, rend­ész, tűz- és munkavédelmi veze­tő. Méhekkel 1956 óta foglalko­zik. Kárpótláson rétet, legelőt szereztek, szántójuk is van, bir- kákkal is foglalkozik a család. ■ A falugondnok Takács Zoltán falugondnok, akinek a mun­kaköre igen­csak szerte­ágazó. A leg­egyszerűbben úgy határoz­ható meg, hogy minden, ami nap, mint nap adódik. Az orvosi rendelőből ő szállítja be a laborba a levett vért, közben kiváltja az idős em­berek gyógyszereit, heti rend­szerességgel. A szociális föld­munka-programban a mezőgaz­dasági erőgépekkel dolgozik. Felügyeli a közmunkásokat, akik az önkormányzati földön dolgoznak, s megtermelik az óvoda és vendégétkeztetés szá­mára a nyersanyagot. Piacra is termelnek zöldségfélét; A víz­műnél kisebb hibák elhárítása is a feladatai közé tartozik. Saját földjén gazdálkodik is. _______■ A h elytörténeti gyűjtemény Ki kellett költöztetni az életve­szélyessé váló régi iskola épületé­ből a helyi néprajzi gyűjteményt. A község megvásárolt egy házat, ott kap majd helyet az önkor­Új egészségház épül Az I. Turul fesztivál Természetet Tudók Tanodája Július 12-14 között rendezi meg a Hét Forrás Unokái Alapítvány az I. Turul fesztivált Miszla-Bikád- pusztán. Sok más településhez hasonlóan az idegenforgalom is kitörési pontot jelenthet egy ilyen szép természeti környezetben lé­vő önkormányzat számára. Éppen ezért támogatja a polgármester a Turul fesztivál gondolatát, amely Miszla-Bikádpuszta tulajdonosá­nak az ötlete volt. A Hét Forrás Unokái Alapítvány hagyományte­remtő szándékkal rendezi meg a nemzetközinek tervezett feszti­vált, amelynek során szeretnék megmutatni az ősi magyar tudás még fellelhető kincseit. A meghívó szerint az I. Turul Fesztivál beve­zető rendezvénye annak a tervnek mely szerint Koppány vezér ősi földjén újjáélesztik az ősi magyar hagyományokat. A fő cél a Termé­szetet Tudók Tanodájának a létre­hozása. A tanodában szeretnék a gyerekeket az óvodától a főiskolá­ig a termesztés, gazdálkodás, a földművelés, állattartás, kézmű­vesség elméleti és gyakorlati ta­pasztalatainak a megismertetésé­vel az életre nevelni, a magyar ha- gyományok szerint. ___________■ Le venték zászlaja Majd hatvan év után, a millen­nium évében adta vissza a te­lepülésnek egy azóta már el­származott család a leventék hajdani zászlaját, amelyet a 40-es évek elején készítettek. Nyilván a háború miatt sosem fejezték be a hímzését. Képünkön a levente zászlót mutatja a polgármester. A családi gazdálkodó Bodor István családi gazdál­kodó eredeti foglalkozása szerkezetlaka­tos. 76 hektárt művelnek meg, e mellett sertéstartással is foglalkozik a család. Utóbbi mostanában éppen nem kínál nagy nyereséget, mert igen nyo­mott az ár. Lengyelben szerezte meg a mezőgazdasági manager szakmát, ami feltétele volt annak, hogy családi gazdálkodó lehes­sen. A földet egyedül műveli, il­letve amint fogalmazott, össze­dolgoznak a barátokkal. Az állat­tartásba a felesége és az édesany­ja segít be. Árpát és tritikálét ter­mesztenek, kukoricát csak na­gyon kis mennyiségben. A köz­ségben a gazdálkodás része az is, hogy a kár mértékén veszeked­nek a vaJ ' '.íi sasággal. ■ A Szokol Ki gondolná, hogy a vadkár elhárítására a legalkalma­sabb eszköz a Szokol rádió. Kovács József 33 évig vezette az italboltot a faluban, ma már nyugdíjas. Negyven éve foglalkozik méhé­szettel, jelenleg 120—130 méh­családja van. A helyi gazdálkodási tapaszta­latok közé tartozik, hogy vadkár ellen a legjobb eszköz a Szokol rádió. Nem bírják a hangját az állatok. Persze csak addig hatá­sos, míg el nem lopják. Igaz, en­nek a történetnek is jó vége lett, mert aki a hang nyomán „megta­lálta” a rádiót, a faluban szerette volna értékesíteni. A hír hamar terjedt, így aztán az egyik család­tag egyszerűen visszakérte a vad­riasztó rádiót. ■ i 4 manyzat irattára és a régi haszná­lati tárgyakból, valamint ruhák­ból álló gyűjtemény. Az épületet most tatarozzák, festik. _____________________________! A második világháború, pon­tosabban 1940 óta nem létesült középület a településen, most pályázati pénzek segítségével 12 millió 805 ezer forintos költséggel épül az új egészségház. Ott kap majd helyet az orvosi rendelő mellett a nyugdíjasok klubja is. ■ A képviselőtestület tagjai Baksa János pol­gármester. Képviselők: ifj. Baksa János, ifj. Balaskó Ferenc, Bodor István, ifj. Boza Ferenc, ifj. Győri István.

Next

/
Thumbnails
Contents