Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-15 / 138. szám

f J 2002. Június 15., Szombat TOLNA MEGYE 2002 MÓRÁGY 7. OLDAL Partnerközpontú nevelés Mórágy azok közé a kistelepü­lések közé tartozik, ahol napi küzdelmek árán, de sikerült megőrizni a nyolc osztályos ál­talános iskolát. Megőrizni és olyan szakmai színvonalon működtetni, amely példaként állhat a hasonló nagyságú ok­tatási intézmények előtt. Az általános iskola virágaival, ámulatba ejtő gyermekrajzaival, otthonos előtéri zugaival, rendjé­vel és patika tisztaságával igazi ne­velő környezetet ad diákjai számá­ra. A tetőtérben nemrégiben kiala­kított szaktantermek és könyvtár a 21. század követelményeinek megfelelően szolgálják az okta­tást, nevelést. Az intézmény veze­tői - Garay Jánosné igazgató, Lovák Ibolya gazdasági vezető, Lieszkovszky Károlyné igazgató- helyettes és Lieszkovszky Lászlóné óvodavezető - és peda­gógusai munkájuk egyik alappil­lérének tekintik a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítását. Évek hosz- szú során bizonyították, hogy a gyermekeiket óvó, védő környe­zet, a differenciált, egyénre szóló foglalkoztatás szép eredményeket hozhat. A közös fenntartású óvoda, napközi otthonos konyha és isko­la 3-tól 14 éves korig olyan peda­gógiai programmal gondoskodik százhúsz gyermek neveléséről, amelynek központi gondolata a partnerközpontúság. A Comenius minőségfejlesztési program támo­gatás nélküli bevezetésével külön­böző csoportok körében - tanu­lók, szülők, fenntartó - elégedett­ségi és igényvizsgálatokat végez­nek, s ezek tükrében pontosítják feladataikat. Mint azt Garay Jánosné, az intézmény igazgatója mondja, a jó színvonalú munká­ban a tervszerűségnek, a prioritá­sok felállításának nagy jelentősége van.- Ennek és a sok helyi fejlesz­tésnek köszönhetően az iskola a hasonló nagyságrendű intézmé­nyek szakmai találkozó helyévé vált, modellt jelent. Ehhez jól fel­készült pedagógusokra van szük­ség. A személyi feltételek megte­remtése napi küzdelem ugyan - most, például német-magyar sza­kos kolléga jelentkezését várjuk - de jó munkahelyi légkör kialakítá­sával arra törekszünk hogy az itt dolgozóknak ne álljon szándéká­ban máshol munkát keresni. Ered­ményes pályázataink milliós nagyságrendekben járulnak hozzá elképzeléseink valóraváltásához. Az iskola iránti bizalmat jelzi, hogy minden Mórágyon, Kismórágyon született gyermeket ide iratnak be szüleik. Az iskolában a német nyelvet nemzetiségi nyelvoktatás kereté­ben tanítják, amely óvodás korban kezdődik. A nyelvgyakorlásra jó lehetőséget ad egy bajorországi népiskolával kialakított partner- kapcsolat. Az oktatás-nevelés eredményességét segíti a sokféle szabadidős program, a tánc- és karateoktatás, a történelem fil­mekben elnevezésű klub, a két csoportban működtetett informa­tika szakkör, az óvodások és alsó tagozatosok körében bevezetett Bozsik program, az iskolai és osz­tálykirándulások. A felnőttek számítógépkezelői oktatásával is foglalkoznak, ami minden irány- ban való nyitottságukat jelzi. ■ Hagyományőrzők és teremtők A Glöckner házas­pár, Erzsiké néni és János bácsi, a falu kulturális életének meghatározó szemé­lyiségei. Generációk tanulhatták és tanul­hatják tőlük a múlt tiszteletét, az egymás iránti szeretetet, az értékek megbecsülé­sét. Munkájuk ered­ményeként váltak or­szág-világ előtt híres­sé a mórágyi német nemzetiségi hagyo­mányok. Glöckner János és Jánosné értékmentő munkája egymástól szinte elválaszthatat­lan. Ők alapították a Mórágyi Né­met Nemzetiségi Egyesületet hu­szonhat esztendővel ezelőtt. Er­zsiké néni, felelevenítve az évti­zedek történéseit, most is lelke­sen beszél arról a munkáról, amely betölti életüket.- A dalkörünk és tánccsopor­tunk létrejötte egy gyűjtőmunká­nak köszönhető. Az akkori NDK- ból Kurt Petermann kíváncsi volt a mórágyi dalokra, tán­cokra. így indultunk el azon az úton, amelyen ma is haladunk. Nagy öröm számunkra, hogy mi, a kicsi Mórágy ezüst, arany minősítés­sel, Nívódíjjal rendelke­zünk, országos és nem­zetközi fesztiválokra hívnak minket. Leg­szebb, hogy fiataljaink is fogékonyak kultú­ránkra. Képzett vezető­ink vannak: Garay Irin­gó és Hollenbach Anett, akik nagyon értik a dol­gukat. Glöckner János, a Német Kisebbségi Önkormány­zat elnöke az önkormányzati tes­tületnek is tagja. Mint mondja, a kisebbségi önkormányzat min­den lehető eszközzel igyekszik támogatni a hagyományápolást. Segíti az egyesület fenntartását, a tanfolyamokon, továbbképzése­ken résztvevőket. Feleségével együtt szíwel-lélekkel azon van­nak, hogy az értékeket megőriz­zék, továbbörökítsék. Tisztelik a múltat és építik a jövőt Mórágy a fejlődő, szépülő kistelepülések közé tartozik. Épü­lését a realitásokra alapozott terveknek, azok lépésről lépés­re történő megvalósításának köszönheti. Ebben a napi küz­delmet kívánó munkában a település önkormányzata és a fa­lu lakói jó társaknak bizonyultak.- Tizenkét év történéseit tudjuk áttekinteni, ugyanis 1990 óta tiszteletdíjas polgármesterként lehetek ott minden, a falu életében jelentős dön­tésnél - mondja Garay János. Akkor nehéz örökséget, üres kasszát, leépülőfél­ben lévő települést kaptunk. Első lépésként állapot- felmérést végeztünk, számba vettük feladatainkat. Középületeink leromlott állapotban voltak. Ezek helyreállítását a lakosság felé irányuló példaadás szándékával is fontosnak tartottuk. Szilárdburkola­tú útjaink alig akadtak, s láttuk, hogy ezen is sürgő­sen változtatni kell. Kezdetben gyors megoldás­ként, olcsó technológiával segítettünk ezen a gon­don. Később az anyagi lehetőségek függvényében korszerűsítettük útjaink burkolatát. Ez a munka je­lenleg is folyik. Mórágyon is és Kismórágyon is ki­épült a telefonhálózat és a kábeltelevíziós rendszer, korszerűsítettük a közvilágítást. Kismórágyon nem volt egészséges ivóvíz. A hálózat kiépítésére 20 mil­lió forintot költöttünk. Egy tíz évvel ezelőtti felhőszakadás hatalmas kárt tett a faluban. Ekkor döbbentünk rá, hogy el­hanyagolt, megoldatlan a csapadék­víz-elvezetésünk. A Mórágyi patak szabályozásával, amelyhez kor­mánysegítséget kaptunk, a község veszélyeztetett része megmenekült. A természeti csapás nyomán a faluba vezető egyetlen bekötő út is megrok­kant. Ezt egy különleges, ún. gabion- falas technológiával sikerült meg­menteni. A több mint 100 millió fo­rintos beruházáshoz eredményes pá­lyázatunk segített bennünket. Szin­tén pályázati segítséggel korszerűsítettük nyolc osztályos iskolánkat. Az intézmény fenntartásá­hoz a képviselőtestület ragaszkodik, mindent elkö­vetünk, hogy az oktatás-nevelés körülményei jók legyenek. Művelődési házunk nagytermét felújítot­tuk, Kismórágyon közösségi házat építettünk. A kulturális életben meghatározó szerepe van a né­met nemzetiségi együttesnek és tánccsoportnak. Évente megrendezésre kerülő programjaink közül kiemelkedik a majális, a sváb bál. Aktívan működő nyugdíjas klubunknak külön helyiséget biztosí­tunk. Minden karácsonykor műsorral, ajándékok­kal lepjük meg tagjait. Ebben az évben kirándulá­sukat az önkormányzat finanszírozza. Egészség- ügyi ellátásunk fehér foltjának tekintettük, hogy nem volt helyben orvos. Erőfeszítéseink eredmé­nyeként, 1996 óta újra önálló státusú doktorunk van, akinek szolgálati lakást biztosítottunk. Telepü­lésünk múltja iránti tiszteletünket szándékoztunk kifejezni a II. világháború áldozatainak emlékére állított obeliszkkel. Az egyházi tu­lajdonban lévő, nagyon rossz álla­potú ravatalozó helyett újat építet­tünk. Igyekszünk sokat tenni azért, hogy a fiatalokat itthon tart­suk. Az első lakáshoz jutókat 50 ezer forinttal támogattuk, de terveink között szere­pel ennek az összegnek az emelése. A Széchenyi Program keretében szociális bérlakásokat vásárol­tunk, hogy ezzel is segítsük a rászoruló családokat. Ha ez a lehetőség megmarad, folytatni szeretnénk ezt a fajta támogatást. Lakossági igényt elégítettünk ki, amikor sportpályánkat újra „üzembe helyez­tük”, korszerű öltözővel bővítettük. Sportkör léte­sült, amelyet anyagilag is támogatunk. Köztudott, hogy a térségben tervezik a kis és közepes radioak­tivitású hulladéktároló megépítését. Ennek köszön­hető, hogy a fenti fejlesztésekhez jelentős támoga­tást kaptunk a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht-tól. E nélkül sokkal csekélyebb lett volna az előre lépés lehetősége. A beruházás megvalósulása esetén munkahelyek létesülésére is számítunk. Ma a község legna­gyobb munkaadója az önkor­mányzat. Intézményeinkben és a hivatalban 40 főt foglalkoztatunk. A munkaképes korúak nagy része Bátaszéken, Szekszárdon, Bony­Névjegy: Garay János, tiszteletdíjas polgármester. 1950-ben szüle­tett Bátaszéken, 30 éve él Mórágyon, ma már ízig-vérig mórágyinak vallja magát. Diplomáját agrártudományi egye­temen szerezte, mezőgazdasági szakmérnöki vizsgát is tett. Felesége Garay Jánosné Braxmair Mária, pedagó­gus. Gyermekei Iringó, aki pedagógus és külkereskedő, valamint Csanád, aki a Szegedi Közgazdaságtudományi Egyetem negyedéves hallgatója. Hobbija a vadászat. hádon dolgozik. Néhányan gazdálkodásból élnek. Egyre több a szőlő és gyümölcsös ültetvény, a terü­let adottságai ennek a növénykultúrának kedvez­nek. Abban, hogy elképzeléseink nagy részét sike­rült megvalósítani, vagy elindítani, jó partner volt Mórágy lakossága, amiért köszönet illeti valamen- nyiüket. További terveknek sem vagyunk szűké­ben. Még ebben az esztendőben szeretnénk felépí­teni az új községházánkat. Jövőre befejeződik a 12 év legnagyobb volumenű beruházása, a szennyvíz csatorna hálózat kiépítése. Szeretnénk megkezdeni egy 8-10 férőhelyes nyugdíjas ház létrehozását. Va­lamennyi utunkat korszerű burkolattal látjuk el, járdáink felújítását napi feladatként kezeljük. Kismórágyon a forgalmas út miatt nem maradhat el a járdaépítés. Hogy mindezek megvalósulását se­gíthessem, az őszi önkormányzati választásokon újra indulni fogok. Azt gondolom, megkezdett dol­gainkat nem hagyhatom félbe. A sportköri elnök Glöckner Hen­riket két éve választották az 1996-ban újjá alakult sport­kör vezetőjé­vé. Mint mondja elég időigényes az elnöki poszt, de örömmel tesz eleget ennek a feladatnak. - Sportkörünknek labdarúgó szak­osztálya van, amely a megyebaj­nokság III. osztályában játszik szép eredménnyel. Minden év­ben érmet szereztek focistáink, s most már biztos, hogy az idén is dobogóra állhatnak. Sikereinket labdarúgóink mellet, akik munka után vállalják a fárasztó edzése­ket és mérkőzéseket, lelkes szur­kolótáborunknak is köszönhet­jük. Az önkormányzattól és a bátaszéki Aliscabau Kft-től szin- tén sok segítséget kapunk. ■ Borika néni Fazekas Ist­vánná 1899- ben Csíkma­darason szüle­tett. Mórágyon 1946 óta él. Rövid ideig Dombóváron, Budapesten próbált szerencsét, de mindig visszatért a mórágyi röghöz. Fér­jét 1952-ben veszítette el. Az ak­kor 11 éves kislányát egyedül ne­velte fel, aki most féltő szeretettel gondoskodik édesanyjáról. Uno­kái, dédunokái gyakran látogat­ják. A 103 éves Borika néni élete kemény munkával telt. Erdészet­ben, napszámosként földeken dolgozott, élte a hétköznapi em­berek életét. Mint mondja, soha nem ismerte a betegséget. Nap­jai ma újságolvasással, tévéné­zéssel telnek. Legjobban Lagzi Lajcsi műsorait szereti. _______■ Az orvos Tanzániában született Mre- mi Dávid, Mó­rágy, Kismó- rágy és Bátaa- páti orvosa. A Pécsi Orvostu- d o m á n y i Egyetemen szerzett diplomát, urológus-se­bész és háziorvosi szakvizsgával rendelkezik. Mórágyon szolgálati lakásban lakik, 1977 óta gyógyítja a három falu apraját-nagyját. - Szeretek Mórágyon lakni, ebben a körzetben dolgozni. Csendes, szép vidék és jó emberek laknak itt, akik úgy érzem bíznak ben­nem. Itt minden olyan feltételt megteremtettek számomra, amely segítségemre van abban, hogy gyógyító munkámat végez­hessem. Ezért köszönettel tarto­zom mind a falu lakosságának, mind a polgármester úrnak. ■ A klubvezető A nyugdíjas klub vezetője dr. Kovács Pál- né. - Megala­kulása óta ve­zetem a nyug­díjas klubot, amelynek pár- tolókkal együtt közel 60 tagja van. Tavasz­tól karácsonyig kéthetenként ta­lálkozunk, megbeszéljük a vüág dolgát, jókat kirándulunk, nyá­ron gyógyfürdőkbe járunk. Sok környékbeli és távolabbi hasonló csoporttal baráti kapcsolatunk van. Az önkormányzattól min­den lehetséges támogatást meg­kapunk. Nemrég vehettük birtok­ba helyiségünket, aminek fenn­tartásáról gondoskodnak, kirán­dulásainkat, programjainkat tá­mogatják. Öröm számunkra, hogy minden tekintetben gon­doskodnak az idősekről. ■ A vállalkozó Bojás János Mórágyon született és azóta is ott él családjával. Húszon-’ négy éve vál­lalkozó, mű­kőkészítéssel és kőfaragással foglalkozik. ízlé­ses, szép munkái a világ minden részéről érkező import alap­anyagból készülnek. Fő profilja a lakossági szolgál­tatás, de cégek megrendeléseit is teljesíti. Vállalkozásában hét főt foglalkoztat, közülük hatan mórágyiak. Szereti a különleges sporto­kat. Pártoló tagja a helyi sport­körnek. Társadalmi munkával támogatja a labdarúgó szakosz­tályt és a német nemzetiségi egyesületet. A helytörténeti gyűjtemény Az értékes gyűjtemény az „Első Mórágyi Hengermalom épületé­ben kapott helyet, ahol három szinten mutatja be Mórágy múlt­ját a tűzkődombi, csiszoltkökori embertől a helyi sváb viseletekig. A gyűjtemény földművelő eszkö­zöket is felsorakoztat, elsősorban a kukorica, a lucerna, a kender megmunkálásának tárgyait. A lá­togató megismerkedhet a 19. szá­zadi német középpolgári iparos­család életmódjával és egy lakás­belsővel is. Bognár, cipész, klum­pakészítő szerszámok mutatják a letűnt korok technikáját. A gyűj­teményben rekonstruált iskolai tanterem és a helyi fazekasok gyönyörű kerámiái is láthatók. A kiállítás rendezője Glöckner Já­nos. ■ Mórágyi kalauz A Völgység egyik legfestőibb szögletében fekszik Mórágy, me­lyet egy 1267. évi híradás királyi erdőnek mond. A mórágy-alsónánai vasúti megállótól a faluba vezető utat kanyargó patak kíséri. A faluban a német módra épült, tomácos házak még többségben vannak az új módinak hódoló lakóépüle­tekkel szemben. A település központjába, a buszfordulóhoz érkezve, festői háttérrel elénk tárul az általános iskola képe. Mellette két ízléses homlokzatú lakóház áll, egyikük már jó ideje a közművelődés ott­hona. Szomszédságukban a kato­likus kápolna, valamivel távolabb az óvoda. Mórágy legmagasabb épülete, az Első Mórágyi Hengermalom, 1981 óta a helytörténeti gyűjte­ménynek ad otthont. Tőle jobbra a Tiefbach nevű kanyargós utcá­ba jutunk. Évszázadok óta innen indulnak a vadászatok. Baloldalt az egykor rácok lakta Tócsán egy­re emelkedő házsora felé vehet­jük utunkat. A helytörténeti gyűjteménytől néhány percnyi járótávolságra el­érjük a régi kőbánya magas part­jai között elhelyezkedő szabad­idő központot. Hazánk talán leg­keményebb kőzetét, az ún. „mór­ágyi rög” gránitját bányászták itt. Emlékét a Gránit Fogadó idézi. Visszajőve a faluközpontba egy-egy vegyesboltba és egy pri­vát kisvendéglőbe térhetünk. A .községben van patika, orvosi, fogorvosi rendelés. Mórágy leg­nagyobb összefüggő lakóterület­éhez kaptató út vezet a buszfor­dulótól. Itt elsőként a II. világhá­ború áldozatai emlékére állított emlékművel találkozunk. Tőle jobbra, a lakóházak felett, a régi nagy szőlőterméseket idéző, han­gulatos pincesorra vethetjük te­kintetünket. Az emlékműtől bal­ra vezet az út a régi elemi iskola, a polgármesteri hivatal felé. Egy 1760 körül készült községi pecsét rajza és a községháza homlokza­tának díszítő eleme megőrizte a szőlőtermelés fontosságát. Ugyanebben az utcában van a fa­lu vallási központja is: a reformá­tus templom és egykori papiak, a templomkertben az I. világhábo­rús emlékmű, mögötte a temető. Mórágy kültelke a félszáz há­zat számláló Kismórágy (Einschicht), a Lajvér-patak völ­gyében, a bátaszék-dombóvári vasútvonal és országút mentén. A régész ásója hatezer éves tele­pülés tárgyi emlékeit tárta fel a Tűzködombon. A középkorban, s a török hódoltság idején Sziács és Kürtös falu állt Kismórágy he­lyén. A hajdan magyar, majd 1724- től 1946-ig német lakta község la­kosai kisebb részt németek, több­ségükben erdélyiek és Szlovákiá­ból kitelepített magyarok. Az utóbbi évtizedekben egybeková- csolódott családok magyaros vendégszeretettel fogadják az idelátogatókat. .(Szemelvények a Mórágy című kiadványban dr. Szilágyi Mihály által írt bevezető­ből) ________________________■ 7-» r \

Next

/
Thumbnails
Contents