Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-14 / 137. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2002. Június 14., péntek Piros lámpás házak Budapest Nem dőlne össze a világ, ha Magyarország felmondaná a prostituáltak kihasználását tiltó 1953-as New Yorki Egyezményt - állítja az álta­lunk megkérdezett jogi szak­értő. Ehhez pusztán politikai elhatározás és néhány év türelmi idő kellene. Bordélyházak csak azután nyíl­hatnának, ha Magyarország fel­mondaná a New York-i Egyez­ményt, és a kilépést közlő elhatá­rozását megküldené az ENSZ il­letékes testületének. A kilépés az egyezmény értelmében egy év múlva válna hatályossá - nyilat­kozta lapunknak Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. A belügyi tárca az iránt érdek­lődik más minisztériumoknál és hatóságoknál, miként véleked­nek a nemzetközi egyezmény fel­mondásáról. A türelmi zónákról pár évvel ezelőtt hozott belügy­minisztériumi rendelet nem vál­totta be a hozzá fűzött reménye­ket, az önkormányzatok két év óta vonakodnak kijelölni türelmi zónákat területükön. Ennek hiá­nyában az örömlányok nem űz­hetik a törvény által egyébként nem tiltott ősi mesterségüket: a lakosság felháborodására vagy más szempontokra hivatkozva mindenhonnan kitiltották őket. Az örömlányok érdekvédelmi szervezetének vezetője megfele­lő megoldásnak tartaná a nem­zetközi egyezmény felmondását és bordélyok létesítését, de sze­rinte a megvalósulás túl hosszú időt vesz igénybe, a prostituál­taknak addig is biztosítani kell a munkafeltételeket. A nyilvánosházak támogatói­nak egyik fontos érve az, hogy a bordélyok és az ott dolgozó lányok is ellenőrizhetők lenné­nek egészségügyi szempontból, ezen túl pedig mesterségüket vál­lalkozóként, hivatalosan űzhet­nék, adóznának is utána, és fizet­nék a közterheket. HORVÁTH MAGDOLNA Hetente két ülésnap Budapest Június 18-tól július 16-ig tart az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszaka - jelentette be Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Minden héten kedden és szerdán ülésezik a T. Ház az utolsó hét ki­vételével, amikor egynapos ple­náris ülés lesz. A jövő heti plená­ris ülés napirendjére a házelnök tesz javaslatot. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága eluta­sította annak a fideszes indít­ványnak a tárgysorozatba véte­lét, amelyben azt kezdeménye­zik: a 2002. évi országgyűlési vá­lasztások szavazólapjait a jelen­leg kötelező 90 nap helyett jövő áprilisig őrizzék meg. Rogán Antal (Fidesz), az indítvány egyik előterjesztője szerint a népi kezdeményezés sikerét gátolhat­ja, ha időközben a szavazólapo­kat megsemmisítik. Fodor Gábor (SZDSZ) szerint nem indokolt és nem szükséges a jelenlegi jog­szabály megváltoztatása. Szerin­te a javaslat mögött az a politikai szándék húzódik meg, hogy a Fidesz „politikai izgalmi állapo­tot” kíván fenntartani a társada­lomban. Áder János (Fidesz) sze­rint nem izgalmi állapot fenn­tartásáról, hanem a választók megnyugtatásáról van szó, mti KIÁLLÍTÁS A LÓVERSENYRŐL. Ünnepi tárlat nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a magyar lóversenyzés 175. évfordulójának alkalmából. A modern, angol mintára szervezett lóversenyek hazai tör­ténete az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. Pesten gróf Széchenyi István 1822-ben honosította meg a ló­versenyeket, 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Két évvel később indult az első futam. A tárlat augusztus 30-ig látható. _______________. fotó: europress/kallus györgy A miniszter egyeztet Az oktatási miniszter szándékának megfelelően az Ország- gyűlés illetékes bizottságai is támogatják, hogy az alapvető oktatáspolitikai döntésekben kapja vissza - 1998-ban meg­szüntetett - vétójogát az Országos Köznevelési Tanács (OKT). Magyar Bálint miniszter tegnap az OKT ülésén és a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszervezeténél járt. Budapest Az oktatási tárca vezetője a köz­oktatási törvényt módosítva visz- szaadná az OKT véleményezési, azaz .vétójogát. A testület dönt­hetne az oktatási jogok biztosá­nak kinevezéséről és felmentésé­ről. Nem szerencsés ugyanis - vé­li Magyar Bálint -, ha az a sze­mély, aki bírálhatja az oktatási tárcát, egyben függ a miniszter­től. A tárca vezetője minden fon­tos döntése előtt meg kívánja is­merni a szakmai testületek állás­pontját. A miniszter eltörölné a kerettan- tervek kötelező jellegét, a jelenle­ginél nagyobb szabadságot adva az oktatási intézményeknek. Ezt az OKT támogatja éppúgy, mint a tanév rendjét meghatározó ren­delet módosítását. A szakmai szervezetek egyetértenek azzal az elképzeléssel, hogy a közokta­tásban a tanév mindig ugyanazon a napon kezdődjön - szeptember első munkanapján -, és június második hetének végéig tartson. A miniszter partneri viszonyt és béremelést ígért tegnap a Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszerve­zeténél járva. Magyar Bálint ter­veiről szólva kijelentette: vissza kívánja állítani a Felsőoktatási Tudományos Tanács korábbi jog­körét. Szeptembertől 70 ezer fo­rintról 91 ezer forintra emeli a tár­ca az egyetemi és főiskolai hallga­tói normatívát, és a felsőoktatás­ban is számíthatnak a pedagógu­sok a már megígért béremelésre. HORVÁTH SFOR-KONTINGENS. A Magyar Honvédség állományából újabb száz katona indul Szarajevóba, az olasz parancsnokság alatt műkö­dő SFOR Többnemzetiségű Különleges Egység kötelékébe. A szajoli vasútállomásról Bosznia-Hercegovinába indultak a katonák. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Bombák a Balatonban Balaton Állítólag többórás, titkosított dokumentumfilm készült a Ba­latonban lévő, föl nem robbant aknák, gránátok elhelyezkedé­séről. A tó partközeli részeinek átkutatása állami segítség nél­kül nem képzelhető el. Két évvel ezelőtt a balatonföld- vári strandterületeket vizsgálták át a katasztrófavédelmi szakem­berek: öt második világháborús lőszer került elő az iszapból. A földvári önkormányzat 1,3 millió forinttal támogatta az aknamen­tesítést. Pénz hiányában azon­ban nem folytatódott a kutatás, így időről időre ellentmondó in­formációk látnak napvilágot ar­ról, hány robbanószer hever a tó­mederben. A szakemberek sze­rint indokolt volna a sürgős köz­ponti támogatás, mert egyre csökken a Balaton vlzszintje, a növekvő strandterület miatt vi­szont nagyobb a veszélye annak, BEJELENTÉS FEL NEM ROBBANT LŐSZEREKRŐL 2001. március: Balaton- világos június: Balatonakarattya, Balatonfüzfő július: Balatonboglár, Siófok augusztus: Balatonakarattya, Fűzfő, Zamárdi, Balatonvilágos 2002. május: Balatonalmádi hogy az aknák - bármennyi legyen is belőlük - veszélyeztetik a fürdőzést. Többen ugyanakkor üzletet szimatolnak; a balatoni fémkere­sésre komoly pénztámogatást le­het szerezni. A tó vize nemcsak lőszereket, hanem repülőgépeket is rejt. Az elmúlt években több roncsot derítettek föl és hoztak felszínre a búvárok. A siófoki bú­váregyesület amerikai bombázót határolt be legutóbb, ám hogy hol, azt a fölhozatalig titkolják, nehogy a „hiénák” lecsapjanak... FÓNAI IMRE Az ingatlanok védelmében Az önkormányzati törvény módosítását kezdeményezi a Bala­toni Szövetség. A 80 települést tömörítő érdekvédelmi szerve­zet azt szeretné elérni, hogy a külföldiek ingatlanvásárlását ne a közigazgatási hivatalok, hanem az önkormányzatok szabályozhassák. Balaton Többek között a spanyol, az oszt­rák és a németországi gyakorlatot tanulmányoztuk, amikor megfo­galmaztuk a külföldiek ingatlan- vásárlásáról szóló állásfoglalást - mondta Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára. Az uniós gya­korlat szerint, a helyi érdekeket figyelembe véve, a települési ön- kormányzatok koordinálják a külföldiek ingatlanszerzését. A hazai gyakorlat szerint a köz- igazgatási hivatalok engedélyezik a vásárlást. Elvben lehetőség van arra, hogy az adott település pol­gármestere nemet mondjon a kül­földi állampolgárok vásárlási ké­relmére, de a közigazgatási hiva­talok ezt a döntéskor figyelmen kívül is hagyhatják. A törvénymódosítás ötletét Vértes Árpád, Hévíz polgármeste­re vetette fel. A gyógyvízéről híres üdülővárosban ugyanis már kül­földiek kezében van az ingatla­nok negyedrésze. A település így jelentős állami támogatástól esik el, hiszen az csak az állandó lako­sok után jár, de azt is sérelmes­nek tartják, hogy a külföldi ingat­lantulajdonosok üdültetéssel is foglalkoznak, többségében ille­gálisan. Lázár Jánosék a belügy­miniszterhez és az igazságügy­miniszterhez fordulnak annak érdekében, hogy javaslatukból törvénymódosítás lehessen. Azt szeretnék elérni, hogy a köz- igazgatási hivatalok helyett az önkormányzatok dönthessenek, és azt is szorgalmazzák, hogy a település nagyságától és el­helyezkedésétől függően évente csak előre meghatározott számú ingatlant lehessen külföldiek­nek értékesíteni egy-egy tele­pülésen. FÁBOS ERIKA Csak az ellátási struktúra, a finanszírozás és az érdekeltségi rendszer megváltoztatásával lehet úrrá lenni az egészségügy súlyos gondjain. Egy tanulmány szerint a magánszféra egyre jobban előretör a betegellátásban. Budapest A tanulmány szerzője, Kincses Gyula szerint a páciensek az egészségszámlák bevezetése után vehetnék igénybe nagyobb arányban a magánellátások rend­szerét. Jelenleg ugyanis a többség számára megfizethetetlenek ezek a szolgáltatások. Az új egészség- ügyi vezetés programjában is fon­tos helyen szerepel az újfajta számlarendszer bevezetése. Kin­cses doktor hangsúlyozta: sajná­latos módon a betegek többségét ma elsősorban az érdekli, hogy mennyit kell fizetni a kórházban, az orvosnál. Amennyiben lehető­vé válik, hogy a személyes kere­tükből a magánellátást fedezhes­sék, azonnal megnő a kereslet ezen szolgáltatások iránt. A szaktárca tervei szerint nem­csak a kórházi kezelésekért, ha­nem a gyógyszerekért, a gyógyá­szati segédeszközökért, sőt az igényeknek megfelelően az idős­kori szociális ellátásokért is fizet­hetünk majd az egyéni számlánk­ról. Az új finanszírozási modell előnyét abban látják, hogy legá­lis, átlátható mederbe terelné a közellátást „megfertőző” hála­pénz rendszerét. A betegek, illet­ve a hozzátartozók pontosan tud­nák, hol, miért és mennyit kell fizetni, és az adott összegről rek­lamációra is lehetőséget biztosító számlát kapnának. A tanulmány szerzője arra is fi­gyelmeztet, hogy az egyéni egészségszámlák bevezetése nem az egyedül üdvözítő megol­dás az ágazat súlyos problémái­nak orvoslására. Ugyanakkor bi­zonyos, hogy javítaná a lakosság szociális biztonságát, és a jelenle­ginél igazságosabbá válna a be­tegellátás. Megszűnnének azok a bélyegek is, amelyek jelenleg az „ingyenest” automatikusan rosz- szabbnak minősítik a „drága” magánellátásnál. A jóléti rendszeréről híres Dá­niában a közfinanszírozás aránya az egészségügyi ellátás keretein belül csaknem 90 százalékosra tehető. A másik szélsőség az Amerikai Egyesült Államok, ahol a díjak alig 40 százalékát téríti a társadalombiztosítás, a többit ki­egészítő biztosításokkal, illetve zsebből fedezik a betegek. Ma­gyarország a középmezőnyben helyezkedik el a tb-finanszírozás 77 százalékos mértékével. A hely­zet csalóka, mert a hálapénzként kifizetett összegek figyelembe­vételével nálunk sokkal nagyobb arányt képeznek a rendszer működéséhez nyújtott „magán­hozzájárulások”, mint a hivatalo­san kimutatott 23 százalék. NÉMETH ZSUZSA _________Hírek_________ RE AGÁLÁS. A MSZP parla­menti frakciójának vezetése szerint a Fidesz és az MDF ál­felháborodást tanúsít annak kapcsán, hogy a keddi plenáris ülésen a kormánytöbbség két esetben nem fogadta el a leg­főbb ügyész interpellációjára adott válaszát. „A Fidesz és az MDF igyekszik leplezni, hogy ugyanezen az ülésen nem támogatták a pedagógusok, egészségügyiek és más köz- alkalmazottak, köztük egész­ségügyi szolgáltatásokat végző egyházi személyek 50 százalé­kos béremelését, az augusztusi dupla családi pótlékot és az egyetemisták-főiskolások 30 százalékos ösztöndíjemelé­sét célzó javaslat sürgős tárgya­lását” - áll az MSZP közle­ményében. MTI HIÁNY. 47 milliárd forint hiányzik a Belügyminisztérium kasszájából - mondta Lamperth Mónika. A belügyminiszter a legsürgetőbb feladatnak az ön- kormányzati választásokhoz szükséges pénz, valamint a ma­gyarigazolványok kiadásával kapcsolatos 1,5 milliárd forint előteremtését nevezte. A 47 milliárdos negatívumból 9 mil­liárd forintot a rendőrség hiá­nya tesz ki. mti JELÖLT. Önálló főpolgármes­ter-jelöltként indul az őszi önkormányzati választásokon Csurka István. A MIÉP elnöke azt mondta: átérzi azt a felelős­séget, amely megilleti őt a par­lamenti választásokon elért eredmények miatt. A MIÉP ugyanakkor népszavazást kez­deményez. Azt tudakolják a polgároktól: egyetértenek-e azzal, hogy jogi személy ne szerezhessen földet Magyar- országon; megváltoztatnák-e a korlátlan földbirtoklásra és használatra vonatkozó törvé­nyeket; megakadályoznák-e a nagybirtokrendszer újbóli ki­alakulását. EUROPRESS VISSZALÉPETT. Huszti Péter lemondott a Nemzeti Színház ügyvezető főigazgatói tisztéről. A szakminiszter nem nevez ki megbízott főigazgatót a teátrum élére, pályázatot ír ki, és annak győztesét nevezi ki főigazgató­vá. Addig Bosnyák Miklós, a je­lenlegi ügyvezető igazgató irá­nyítja a Nemzeti Színházat. Huszti Péter túl nagynak érezte az ügyvezető főigazgatósággal járó terhet, és művészi és egyéb kötelezettségeire hivatkozva le­vélben kérte felmentését, mti GYÓGYSZERÉSZET. A kor­mányzati ciklus végéig szóló megállapodást szeretne kötni a gyógyszergyártókkal és a for­galmazókkal az egészségügyi tárca. A patikaszerekre fordít­ható tb-kasszát 50 milliárd fo­rinttal 200 milliárdra egészítik ki. A tervek között szerepel a közgyógylista megszüntetése, és a gyógyszerek helyett a rá­szoruló betegek támogatása. EUROPRESS FELMÉRÉS. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisz­térium felmérést készít az álla­mi tulajdonban lévő egészség- ügyi intézmények adósságairól. Ennek eredménye alapján dön­tenek arról, hogy mely intéz­ményeknél szükséges az azon­nali konszolidációval egybe­kötött átszervezés, europress KULTÚRÁNK. Ötvennégy olasz településen háromszáz rendezvénnyel mutatkozik be a magyar kultúra Olaszország­ban. A június 19-én kezdődő magyar kulturális évadon a ha­zánk iránt érdeklődők a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott kiállítás mellett több színházi, opera- és egyéb zenei előadást láthatnak, és bemutat- • kozik a Herendi Porcelán- manufaktúra iS. EUROPRESS ■ * i I 1 Egészségszámla szolgáltatásokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents