Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 J Á G Ó N A K 2002. Június 13., csütörtök Jágónak története Jágónak vélhetően a X. században jött létre. A falu és annak környéke 1542-ben Werbőczy Imre ország­bíró és Nekcsey István birtokába került. Egy évvel később a község határában álló Daruvárban vendé­geskedett Tinódi Lantos Sebes­tyén, aki ott írta „Werbőczy Imré­nek Kászon hadával kozári mezőn viadalja” és .Jászon és Médeia” cí­mű műveit. A település neve írás­ban először 1475-ből maradt ránk Rysiágolnoch alakban. Akkor Jágónak Toljia vármegyéhez, a tö­rök uralom után viszont Baranyá­hoz tartozott. Az időközben szinte teljesen elnéptelenedett falu az Es­terházyak birtokába került. Ők 1750 és 1800 között ismét benépe­sítették a községet, melynek lakói a következő másfél évszázadban felvirágoztatták Jágónakot. AII. vi­lágháborút követően az itt élő né­met nemzetiségűek többségét kite­lepítették, helyükre felvidékiek és a környékbeli szőlőhegyről ma­gyarok költöztek. A magángazda­ságok helyén 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, mely öt esztendő múlva egyesült a kapos- szekcsőivel és a csikóstőttősivel. A kevés munkalehetőség és a szilárd burkolatú út hiánya ebben az idő­ben majdnem véglegesen megpe­csételte a község sorsát, ugyanis a szerep nélkülivé minősített telepü­lésről egyre többen költöztek más­hova. A falut 1970-ben Baranyából visszacsatolták Tolna megyéhez, majd a közigazgatás körzetesítése­kor Jágónakról elkerült a tanács és az iskola is. Az elvándorlás a Me­ződdel és Kaposszekcsővel egy­aránt kapcsolatot teremtő aszfaltos út elkészülte, illetve az autóbusz­közlekedés megindulása óta lelas­sult. Jágónak önállóságát tizenegy esztendővel ezelőtt nyerte vissza, azóta van saját önkormányzata. ■ A vadászok elnöke László János, a Hármashatár Va­dásztársaság elnöke:- Huszonhat éve vadászok, előbb Mágocson voltam tag, majd Dombóváron. Jágónaki, kapos- szekcsői és csikóstőttősi társaimmal kö­zösen 1996- ban alakítottuk meg harminc fővel a Hár­mashatár Va­dásztársasá­got. A Baranya, Somogy és Tolna megyék találko­zásánál lévő ötezer hektáros terü­leten szarvasok, őzek és vaddisz­nók mellett fácánok, nyulak, vala­mint rókák élnek. Az általunk használt földek tulajdonosaival annak ellenére is barátí kapcsola­tokat ápolunk, hogy az állatok né­ha károkat okoznak. Költséges hobbit űzünk, mert nem olcsó fenntartani egy olyan terepjáró au­tót, amivel a földes, utakon lehet közlekedni, a puskák állandó kar­bantartása és a jó minőségű lőszer is drága. Társaságunk a lelőtt álla­tok húsáért kapott pénzből, tagdí­jakból és bérvadásztatásból fedezi kiadásait. Bevételeink jelentős ré­szét az állatoknak szánt takar­mány megvásárlására, az etetők és a magaslesek javítására, a va­dászmester alkalmazására, a föld- tulajdonosok kárának megtéríté­sére, valamint az apróvad-állo- mány pótlására fordítjuk. Tavaly ősszel lőttem egy szép szarvasbi­kát, mely egy nyolc kilós - párat­lan tizennégyes - agancsot hordo- zott a fején. _________________■ Já gónak, a megyeszéli község A megye délnyugati szélén - a dombóvári kistérségben - található község polgár- mesterével, Máté Jánossal örömeikről, problémáikról és terveikről beszélgettünk.- Mivel keresik a kenyerüket helybeliek?- Az itt élők 60 %-a nyugdíjas, a keresőké­pes felnőttek száma mindössze hatvan. Ők önkormányzatunknál, a Kaposszekcsői Me­zőgazdasági Rt-nél, különféle dombóvári, va­lamint sásdi intézményeknél és cégeknél dol­goznak. Az állás nélküliek aránya évek óta 15 % körül mozog. A jágónakiak többsége szor­galmas, sokaknak van kisebb-nagyobb háztá­ji gazdasága és az Aranyparton szőlőültetvé­nye. Községünkben két földműveléssel, egy autószereléssel, valamint egy tűzifa-kereske­déssel foglalkozó vállalkozás, egy-egy ve­gyesbolt és vendéglő működik.- Hány intézményt működtet a képviselő­testület?- Óvodánkban tizenhat gyermeket gon­doznak, 1-3. évfolyamos iskolánkban nyolc diák tanul, a nagyobbak pedig Kaposszekcsőre járnak. Közel húsz nyugdíjas nappali ellátását biztosítja az idősek klubja. Minden kedden a pol­gármester, a körjegyző, az állás nélkül lévőket se­gítő menedzser, a falugazdász és a gyermekjóléti szolgálat képviselője egyszerre tart fogadóórát a községházán, ahol az emberek elintézhetik ügyes-bajos dolgaikat.- Az utóbbi időben milyen beruházások való­sultak meg?- Nemrégiben játszóteret és sportpályát avattunk, renovál­tatok az óvoda, az iskola és az idősek klubjának épületét, ki- tisztíttattuk a lehullott csapa­III Máté János Y JP t.Ai Komlón született 1962-ben, majd a család hét évvel ké­sőbb Jágónakra költözött, ahol a nagyszü­lők is laktak. Végzettsége: gépszerelő-laka­tos. A szakmunkásképző iskola elvégzése után Dombóváron a csavargyárban, majd egy építőipari vállalatnál dolgozott lakatos­ként. Tizenhárom éve a várost és a környék­beli falvakat ivóvízzel ellátó cég a munkahe­lye, ahol szerelőként alkalmazzák. Hobbija a filmnézés és a labdarúgás. Felesége Bella Zsuzsanna, az idősek klubjának a vezetője. Két gyermekük, Mónika és Róbert. dék elvezetését biztosító Sarádi-árkot, rendbe te­tettük az árvizek idején megrongált járda- és út­szakaszokat, valamint új ivóvíz-kutat is fúrattat- tunk. Ezek a munkák az önkormányzattól nagy erőfeszítést igényeltek és nem is valósulhattak volna meg, ha nem sikerül különféle pályázato­kon jelentős támogatást szerezni.- Az idén mennyi pénzből gazdálkodnak?- 2002-ben 23 millió forint áll a rendelkezé­sünkre.- Az infrastruktúrával hogy állnak?- A115 háztartás mindegyike rá van kötve a vil­lamos­A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA energta­hálózat­1000 750 500 250 o co co 1049 1978 1990 A tanítónő Nagyné Tóth Erzsébet pe­dagógus:- Mielőtt ta­valy idekerül­tem, Dombóvá­ron és Csikós- tőttősön dol­goztam. Jágó- nakon jelenleg nyolc diákot taní­tok. Örömömre szolgál, hogy a gye­rekek és azok szülei is gyorsan be­fogadtak. Az önkormányzat gyer­mekbarát, mert lehetőségeihez mérten maximálisan támogatja az oktatásügyet. Az osztálytermünk tágas és szép. Új szemléltetőeszkö­zöket és tornaszereket is sikerült nemrégiben beszereznünk, azon­ban egy videomagnót még kellene vásárolni. Jó volna, ha az Oktatási Minisztérium olyan normatívát ad­na a miénkhez hasonló kis általá­nos iskolák működtetéséhez, ami valóban fedezné a költségeket. ■ Ebben az épületben található az iskola és a római katolikus kápolna ra és közüzemi vízellátással is rendelkezik, 70 ve­zetékes telefon működik a községben és 45 sze­mélygépkocsit tartanak üzemben gazdáik.- Minek köszönhető, hogy a közterületek és a porták egyaránt rendezettek?- Közhasznú munkásaink tavasztól őszig ka­szálják a füvet és parkosítanak. A házakat és azok környékét a tulajdonosok - kevés kivételtől elte­kintve - folyamatosan csinosítják. Heti egy alka­lommal a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. össze­gyűjti és elszállítja a szemetet.- Elégedettek-e a helybeliek a közbiztonsággal?- A Kaposszekcsővel közös körzeti megbízot­tunk gyakran látogat el hozzánk és az állandó rendőri jelenlétnek köszönhetően csökkent a lo­pások száma.- Milyen terveket szőnek mostanában?- Tavaly egy dombóvári vállalkozó megkezdte a Kossuth utcai árkok és átereszek tisztítását. Ezt a munkát az idén folytatja és a Petőfi utcára is ki­terjeszti. A temetőbe díszkivilágítást akarunk sze­reltetni, a halottasházakat pedig fel kívánjuk újít- tatni. Ismét elő fogjuk venni a fiókból a falut a szomszédos Somogy megyei településsel, Kercseligettel összekötő - 2,3 kilométer hosszú - aszfaltozott út megépítésének a tervét. A több mint százmillió forintos beruházás elkészültével valószínűleg az álláskeresők száma is csökkenne, ugyanis autóbusszal akár Kaposvárra is be tudná­nak járni a ma még munka nélkül lévők. A közvi­lágítást korszerűsíteni akarjuk, néhány éven belül a földgáz- és a szennyvíz-hálózatot is szeretnénk kiépíttetni. Az elmúlt években nagy sikert aratott rendezvényeinket - többek között a falunapot, az elszármazottak találkozóját, a búcsút, a nyugdíja­sok ünnepét és néhány bált - továbbra is megren­dezzük. Egy alapítvány létrehozásán is törjük a fejünket, mely elsősorban a civil szervezetek szá­mára elérhető forrásokból tudna támogatást sze­rezni közösségi programjainkhoz. A német nem­zetiségű jágónakiakat arra ösztönözzük, hogy alakítsák meg a kisebbségi önkormányzatukat. Egyre több külföldi vásárol nálunk ingatlant, amit a többség nyaralóházzá alakít át. Örömömre szol­gál, hogy közülük sokan bekapcsolódnak a köz­életbe is. A falusi turizmushoz minden feltétel adott, hosszabb szünet után ismét működik a Vi­rágvár Fogadó. Az ideláto­gató vendégek a csodála­tos természeti környezet­ben található községben és annak környékén pi­henhetnek, túrázhatnak, sétakocsikázhatnak, meg­kóstolhatják a finom boro­kat, valamint a helyi étel­specialitásokat ________■ Ön kormányzati képviselők: Sebők Attila alpolgár­mester, Adonics Zoltán, Borosné Anka Margit, Kovács Zsolt, Krum Csaba A zászlóanya Cser Józsefné, a képviselőtes­tület által vá­lasztott zászló­anya:-A kormány által adomá­nyozott millen­niumi lobogó átvételekor kért fel a képviselőtes­tület a zászlóanyai feladatok ellátá­sára, amit nagy örömmel vállaltam. 1978 óta vagyok gondnoka a római katolikus templomnak, melyben kéthetente vasárnaponként tart mi­sét a dombóvári plébános mintegy 30-50 hívőnek. Az új kápolnánk 1996-ban készült el. Az építkezést a Pécsi Püspökség finanszírozta, az önkormányzat pedig közhasznú munkásokkal segítette a kivitele­zést. A helybeli családok, valamint a Németországba kitelepített jágó­nakiak adományaiból vásároltuk a berendezést és a miseruhákat. ■ A fiatalok viszik a stafétát A képviselőtestület két évvel ezelőtt díszpolgári címek adományozásával ismerte el azt a település életben mara­dása és fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkát, mely Márhoffer Jánosnak és Máté Józsefnek köszönhető. Az előbbi kitüntetettel be­szélgettünk a község múltjá­ról és jelenéről.- AII. világháború előtt közel ezren lakták Jágónakot. Az 1950-es évek elején azonban a köves út és a munka­helyek hiányában na­gyon sokan költöztek el innen. Ebben az idő­ben „szerep'nélkülivé” minősítet­ték a falut, mely saját tanáccsal sem rendelkezett. Némi előrelé­pést jelentett a Baranya megyei Meződ felől harmincegy eszten­dővel ezelőtt megépített aszfaltos út, melyen hamarosan megindult a buszközlekedés. Engem 1973- ban választottak tanácstaggá, ké­sőbb pedig a község elöljárójává. Sikerült kiharcolnom azt, hogy el­készült a település ivóvízvezeték­hálózata és ravatalozója. A boltos Debreczeni Zoltánné, a ve­gyesbolt tulaj­donosa és üze­meltetője:- Hat éve működtetem a nyolcvan négy­zetméter alap- területű üzletet, előbb béreltem az épületet, majd nemrégiben megvásároltam és belül már telje­sen fel is újítottam. A községben élők igényeit és pénztárcáik tar­talmát felmérve alakítottam ki az áruskálát, valamint a nyitva tartá­si időt. Az alapvető élelmiszere­ken kívül rengeteg háztartásban használatos terméket tartok a ve­gyesboltban, de kérésre bármit rövid időn belül beszerzek a vá­sárlóim számára. Annyira megtet­szett ez a pici falu és annak lakói, hogy a közelmúltban házat vásá­roltam és ideköltöztem. ■ A rendszerváltás után nyolc éven keresztül polgármesterként tevékenykedtem. Munkámban sokat segített Máté József, aki előbb képviselőként, majd alpol­gármesterként dolgozott. Az önállósodás jót tett Jágónaknak, ugyanis az elvándorlás lelassult és a falu lassan ugyan, de folya­matosan fejlődik. Hősi emlék­művet állíttattunk, új községházát, orvosi ren­delőt, kultúrházat és templomot építettünk, valamint járda is készült a Kossuth és a Petőfi ut­cában. Másfél évtizednyi szünet után visszahoz­tuk az iskolát, hogy leg­alább az első, második és harmadik osztályos gyerekek­nek ne kelljen máshova járniuk tanulni. A legutóbbi helyhatósági vá­lasztások előtt az azóta ugyan­csak díszpolgárrá választott tár­sammal együtt háttérbe vonul­tunk, mert olyan fiataloknak akartunk lehetőséget adni, akik hozzánk hasonlóan felelősséget éreznek a településért és annak lakóiért. Ma már látjuk, hogy ak- kor jól döntöttünk. ___________■ A n yugdíjasok klubja A településen 1978 óta műkö­dik a nyugdíjasok napközbeni ellátását végző Idősek Klubja, melyet az önkormányzat tart fenn. Máté Jánosnét arra kér­tük, hogy mutassa be az általa irányí­tott intézményt.- Korábban közel har­minc idős ember járt hozzánk, jelenleg ti­zenhét nyugdíjasunk van. Azon kívül, hogy nálunk ebédelnek, Horváth Sándorné kol­léganőmmel felváltva elkísérjük őket orvoshoz és szakrendelőbe, kiváltjuk a receptjeiket, gondot fordítunk gyógyszereik megfele­lő adagolására, valamint segítünk nekik a bevásárlásban és hivatali ügyeik elintézésében is. Télen a hétköznapokon szinte reggeltől estig telt ház van, mert az álta­lunk gondozott öregek jórésze spórol a fűtőanyaggal, tavasztól őszig viszont jóval kevesebben jönnek, ugyanis sokan találnak maguknak elfoglaltságot a kert­ben, vagy a szőlőhegyi telken. A község képviselőtestülete már hosszú ideje tervez­te az Idősek Klubjának teljes felújítását, amit ta­valy nyáron az önkor­mányzat által alkalma­zott közhasznú munká­sokkal el is végeztetett. Az épületben korszerűsí­tették az elektromos há­lózatot, kijavították a fa­lak vakolatát, festettek, mázoltak, parkettáztak, valamint átrakták a cserépkályhákat. A he­lyiségek három hét alatt megszé­pültek és az ellopott televízió he­lyett is sikerült újat vásárolnunk. Most egy balatoni kirándulást szervezünk a faluban élő nyugdí­jasoknak, akik közül már több mint harmincán jelezték részvéte­li szándékukat a június 21-i útra. SZÉPÉN RENDEZETT PORTÁK A tűzifa-kereskedő Horváth Nán­dor tűzifa-ke­reskedő:- Korábban víz- és gázveze- ték-szerelő- ként, majd so­főrként dolgoz­tam. 1989 óta vagyok vállalkozó. A rönkfát a kör­nyékbeli és a mecseki erdőkből szerzem be, majd azt kuglira vá­gom és felaprítom. Kisteherautóm­mal szállítom a helybeli és térség falvaiban lakó megrendelőimnek a tűzifát. Vevőim többsége sajnos egyre kisebb tételeket kér, mert nincs annyi pénze, hogy egyszerre megrendelje a téli fűtéshez szüksé­ges mennyiségű tüzelőt. Szezonjel­legű a munkám, ami gondot okoz számomra, ugyanis nem biztosít folyamatos megélhetést. A vállal­kozás mellett otthon is sokat dolgo- zom, állattartással foglalkozom. ■ Az alpolgármester Sebők Attila, a község alpol­gármestere:- Képviselő- testületi tag 1998 óta va­gyok, Kulcsár János halála után én töltöm be tavaly májustól az alpolgár­mesteri tisztséget. A falut vezető társaság többsége olyan fiatal, aki tenni akar a község fejlesztéséért és az itt lakók életminőségének javításáért. Velük remek az össz­hang, ám ennek ellenére akadnak problémáink. A legnagyobb gon­dot az jelenti, hogy a kötelezően végzendő feladatokhoz nem biz­tosít elég pénzt az állam. Szűk a mozgásterünk, nehéz előteremte­ni a hiányzó összeget, mert a helyből származó bevételeink a költségvetésünk csak nagyon ki­csi részét teszik ki. ■ < 4 t I

Next

/
Thumbnails
Contents