Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-11 / 134. szám
6. OLDAL KESZŐHIPEGKÚT 2002. Június 11., kedd ;; J|| Ki A falu története A község területe a leletek tanúsága szerint már az őskorban lakott volt. Egy közel 3200 éves, a Nemzeti Múzeumban őrzött bronz kincslelet azt mutatja, hogy a jó fekvésű, vízben gazdag terület már évezredek óta kedvelt tartózkodási helye volt különféle népcsoportoknak. A magyarok 900 körül szállták meg a területet. A falut a Keszi törzshöz tartozók a Tolna megye területén megtelepedő megyer törzstől való megkülönböztetése miatt nevezték el Részinek. A község Simon-tornya várához tartozott, részben pedig a szakadátiak birtoka volt. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, neve az 1696. évi Tolna megyei adójegyzékben nem szerepel. A németség 1720-tól kezdett betelepülni, 1946-ig a lakosság többségét evangélikus németek alkották. 1946-ban a németajkúakat, a község 80-90 százalékát kitelepítették. A község evangélikus temploma 1794- 95-ben épült, amelynek említésre méltók freskóit 1991-ben restaurálták. A keszi törzs és a forrás A keszi törzshöz tartozó magyarok források szerint 900-ban telepedtek le Keszőhidegkúton. A keszi (keszü) szó idővel keszőre változott. A Hidegkút név a faluban fakadt hideg vizű forráskút- ból ered. A kútra németül vers is született, amely magyar fordításával alább olvasható. Vor alten Zeit man eine Quelle An einsam rehatt'gen Orte fand Und bald darauf an dieser Stelle Das Dorf: das heut noch stht enstand Vom Brunn des Orts Bwenennung rühret, Benn da sein Wasser halt u gut So gab man ivie es ihn noch führet Dem Dorf debn Namen Hidegkút Rég elmúlt időben itt ez árnyas helyen Forrásra leltek az itt járó emberek És azután nemsokára Flau lett itt karikára E kúttól vette a falu a nevét Élvezve annak jó és hús vizét Falunk közepén áll e kút S neve így lett Hidegkút Bírókra keltek Érdekes virtust jegyeztek fel a településről: négy község határán - Keszőhidegkút, Miszla, Belecska, Gyönk - volt egy domb, a Streitgund, ahol évenként a négy falu legerősebb emberei bírókra keltek. Amelyik falubeli a legerősebbnek bizonyult, arra az évre a domb terü- lete azé a községé lett. ______■ Ve ndégház a nagyvadas mellett Három éve nyitotta meg a Bodó- család a falun átvezető út melletti vadász-vendégházát. Az elsősorban külföldi vadászokat Bodó István erdész, felesége Bodóné Tündik Valéria, valamint lányuk, Bodó Katalin fogadja. A német, osztrák, francia vendégek mellett jártak már a Jäger Gasthaus-ban Luxemburgból és Peruból is. Bodóné szavai szerint Keszőhidegkút a megye legjobb része, vadászok számára bizonyosan, hiszen a környék nagyvadakban gazdag terület. Az idén érettségiző és a vendégeket kalauzoló Katalin elmondta, kijelöltek egy túraútvonalat a falu körül, és keszőhidegkúü gyerekekkel igyekeznek tisztábbá tenni a környéket. A falu kulturális életéhez nyáron egy komolyzenei koncerttel szeretnének hozzájárulni, és próbálkozna a tájház bővítésével is. Fiatalokat vár Keszőhidegkút Premix: az állatok aktiválja Az 1989-ben alakult Premix Kft. fő tevékenységéről vette a nevét: a premix, vagyis takarmány-előkev- erék gyártásáról. Pék Ferenc ügyvezető igazgató ezt hétköznapi nyelvre úgy fordítja le: a cég gyártja az állatoknak a centrum, vagy az aktivál tablettákat. Az előkeverék előállítása mellett jelentős tevékenységnek számít a gabonaszárítás, tárolás, forgalmazás. A szárító- és tárolókapacitás lehetőséget ad arra, hogy a környék mezőgazdasági gazdálkodói időben, jó minőségben betakaríthassák a terményeiket. A betárolt gabonát exportőrökön keresztül értékesítik, a jó minőségű étkezési búzát szlovén malmoknak adják el. A cégvezető a 2002-es év feladatai közt emlíü a földgázra történő átállást, hídmérleg építését, takarmányok és gabonák minőségvizsgálatához szükséges eszközök és a műszaki színvonal fejlesztését. - A Premix Kft. huszonkét dolgozójával 2002-ben várhatóan egymilli- árd forintos árbevételt ér el - mondja Pék Ferenc. - A kft. az itt dolgozóknak tisztes megélhetést, a tulajdonosoknak a kockázati tőkéjük után megfelelő hozadékot, a vonzáskörzetünkhöz tartozó településeken élőknek lehetőségeinkhez mérten munkát, a mezőgazdasági vállalkozóknak biztonságos termelést nyújt a forgalmazási körünkbe tartozó termékekkel. ■ 1996-ban alakult Keszőhidegkúton német nemzetiségi tánc- együttes. Ma két csoportban táncolnak gyerekek és fiatalok, Nichter Henrietta és Dunai Attila irányításával. Mindkét együttes tíz-tizenkét fővel működik, a fiatalok a német táncok mellett magyar népi táncokat, társas táncokat is tanulnak és mutatnak be. A hidegkúti táncosok rendszerint a környező községekben és a partnertelepüléseken lépnek színpadra. Képünkön: sváb lakodalmas 2000 nyarán, a falu millenni- umi napján. __________________■ A tájházalapító esperes Lackner Aladár, a község egykori evangélikus lelkésze 1932-ben született Belecskán, az elemi iskolát itt végezte. Családja a nemzeti szocialista eszmék erősödésekor Zala megyébe menekült. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen kezdte, majd a gyönki református gimnáziumban folytatta. 1952- től orvosi egyetemen, majd 1953- tól a budapesti Teológiai Főiskolán tanult. 1958-ban szentelték lelkésszé. 1959-től Gyönkön káplán, majd még ebben az évben Belecskán és Keszőhidegkúton választják lelkésznek. 1962-ben kötött házasságából négy gyermeke született. 1988-ban Tolna-Baranya megyei esperessé választják. 2000. február 16- án hunyt el, Belecskán nyugszik. Nevéhez fűződik a gyönki német tájház (Deutsches Heimatsmuseum), amelybe elsősorban a Tolna megyei protestáns sváb- ság európai viszonylatban is jelentős néprajzi anyagát gyűjtötte össze és gondozta.- Vasárnaponként öt-hat faluban tartott istentiszteletet az egyre fogyatkozó gyülekezeteknek - idézi fel alakját özvegye, Lackner Aladárné. - Nagyon szerette a fiatalokat, a fiatal lelkészeket. Ő indította a nyolcvanas években a régi papiakban azt az evangélikus ifjúsági tábort, ahová máig járnak a gyerekek, fiatalok az ország távoli tájairól, és külföldről is, felekezetre való tekintet nélkül. A kereskedő Nichter Jakab- né Gyönkön él, de régóta Keszőhidegkút vegyeskereskedésében dolgozik. Eredetileg áfész-dolgozó volt, később vállalkozóként maradt kereskedő a faluban. - Ha őszinte akarok lenni, Keszőhidegkút és a hozzá hasonló kis falvak nagyon szegények, és ez a vásárlóerőben is megmutatkozik - mondja munkájává kapcsolatban. A háromszáz lelket sem számláló településen a boltos azt is tudja, ki, mit akar vásárolni, és hol, mikor érkezik a nyugdíj, fizetés. Nichter Jakabné nemcsak a vásárlók előtt ismert: gyönkiként, tánctanár leányával együtt annak idején részt vett a hidegkúti tánccso- port szervezésében is. ■ Partnerkapcsolatok Keszőhidegkút két németországi településsel áll partner- kapcsolatban: a bajor Waakirchen és a baden-württem- bergi Oberstätten faluval. Waakirchennel 1997. árpilis 17- én kötötték meg a partneri szerződést, azóta kölcsönösen évente tesznek látogatást a másik településen. A kapcsolat előzménye, hogy az 1946-os kitelepítéskor Waakirchen környékére került néhány keszőhidegkúti család. A kilencvenes években egy waakircheni önkormányzati képviselő, Michael Mair Tamásiban járva hallott erről, s kérésére Waakirchen hamarosan felvette a kapcsolatot Keszőhidegkúttal. A szerződést Perényi Henrik és Peter Finger polgármesterek szentesítették. A másik település a Baden-Würtenberg tartományban fekvő Niederstättenhez tartozó, ötszáz fős Oberstätten. A tartománnyal Tolna megye is partneri kapcsolatot ápol. Baden- Würtenberg ötvenéves fennállását Keszőhidegkúton is megün- neplik, az olrerstätteni ifjúsági klubot várják az alkalomra, j A könyvtáros 1957-től öt évig a keszőhidegkúti, majd évtizedekig a be- lecskai iskolában tanította a hidegkúti gyerekeket Hidas Ferencné tanítónő, akit sokan ma is tanár néninek szólítanak a faluban. Eredetileg budapesti származású, a Kapos mellé úgy került, hogy akkoriban a fiatal pedagógusoknak vidéken kellett kezdeni munkájukat. 1992-től a klubkönyvtár és a nyugdíjas klub vezetője is. Az idősek hetente járnak össze, megünneplik egymás név- és születésnapját, a nagyobb ünnepeket. A könyvtárban Hidas Ferencné fontosnak tartja, hogy a kötelező irodalom mindig ren- delkezésre álljon. ■ Népi és társas táncok A körjegyző Három települési és két német kisebbségi önkormányzat munkájának felügyelete tartozik Péter Andráshoz. - Szakadáti születésű vagyok, és átérzem ezeknek a kis falvaknak a gondjait - mondja a körjegyző. - Úgy gondolom, hogy a rendszerváltásnak a kis községek itták meg a levét, hiszen az itt élők az elsők voltak, akiket elbocsátottak munkahelyeikről. Önerőből a kis községek nem tudják feladataikat megoldani, ha a munkanélküliségre, a csökkenő lakosságra gondolunk. Ezt jól mutatja: az utóbbi tizenkét évben több, mint száz fővel csökkent a falu lakossága. ___________________■ A r endszerváltozás a keszőhidegkútiak életét is megváltoztatta. Korábban a munkaképes korúak termelőszövetkezetekben dolgoztak, amelyek megszűnésével új munkalehetőségek után kellett nézni. A község polgármestere a fiatalokat bíztatná arra: telepedjenek le a festői kis faluban- Van egy jó hír: tavaly csökkent a munkanélküliség a faluban - mondja Nagy Aranka polgármester. - Sokan helyezkedtek el a székesfehérvári Philips-nél, sokan dolgoznak a MÁV-nál és a Premix Kft.-nél is. Úgy látom, jobb a hangulat a faluban, kezdik a házakat felújítani, virágosíta- nak, fákat ültetnek. A földeket sajnos a legtöbben eladták már, a mezőgazdaság leáldozóban van. Én abban látom a jövőt, hogy a multinacionális cégek nyújtanak megélhetést a község lakóinak.- Minden évben több program rendez az ön- kormányzat a civil szervezetekkel - mondj i a polgármesternő a falu életéről -, majálist, gyereknapot, szüreti felvonulást. Ezekre az egész lakosság megmozdul. Élénk testvérkapcsolatunk van Waakirchennel, minden évben van találkozónk, lakosság: 2002-es költségvetés: vállalkozók száma: lakások száma: szilárd utak aránya: telefonállomások száma: Névjegy 287 fő 20 millió forint 3 100 80% 75 A képviselőtestület: Bertus István, Bodóné Tündik Valéria, Dobai László, Jakab László, Varga István. Körjegyző: Péter András A német kisebbségi önkormányzat: Bodó István elnök, Bertus Istvánná, Apt József Nagy Aranka 1974. március 27-én született Szekszárdon vállalkozó, 1998 óta társadalmi megbízatású polgármester családi állapota: hajadon ezeken nem csak az önkormányzati képviselők, hanem a lakosság minden része képviseli magát, és járnak Németországban a hagyományőrző tánccsoport tagjai is.- Keszőhidegkúton a települési és kisebbségi önkormányzat között jó az együttműködés. A programokat közösen szervezünk. Idén nagy lépés következik: a földgáz bevezetése, korszerűsíteni szeretnénk a közvilágítást, és utak rekonstrukciójára is adtunk be pályázatokat. A faluban nagyon sok lakatlan ház van. Ha települnének ide, főleg fiatalok, úgy vélem, az jót tenne Keszőhidegkút- nak. A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 400 300 200 100 2002 í I
