Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-10 / 133. szám

6. OLDAL T OLNA MEGYE 2 0 0 2 M Ő C S É N Y 2002. Június 10., Hétfő IMII Mőcsény A bonyhád-bátaszéki út mentén fekvő település. 1946-ig nagy­részt német ajkú lakói híres szar­vasmarha-tenyésztők voltak, szép bikaistállót építettek, melyet később tsz-irodának alakítottak át. A második világháborút köve­tően a kitelepített németek után felvidékiek és székelyek érkeztek a községbe. Római katolikus templomát, mely műemlék, 1767-ben építet­ték barokk stílusban. Bátaszék felé haladva, a Lajvér patakon átlépve Palatincára érke­zik az utazó, amely közigazgatá­silag Mőcsényhez tartozik, csak­úgy mint Zsibrik, a község vasút­állomásától két kilométerre lévő település. Zsibrik evangélikus né­met lakóit kitelepítették, a többi­ek elköltöztek. Hatalmas templo­mába egykor az egész falu népe belefért. Az elnéptelenedés után harangját Nagymányokra vitték. Zsibriken működik a KIMMTA, a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapítvány, melyet a református egyház létesített, s amely a drogfüggő betegek terá- piás központja. ________■ Sp ortszerű labdarú­gók és rajongók A Mőcsényi Sportegyesület lab­darúgó szakosztálya a megyebaj­nokság IV. osztályában játszik. Mind a futballcsapat játékosai, mind az őket kísérő szurkolótá­bor tagjai sportszerűségükről is­mertek. Az egyesület el­nöke, Illés Gé­za két éve él a faluban, előtte a szomszédos Cikó lakosa volt, ahol szin­tén elkötele­zettje volt a sportnak. Hogy Mőcsényben el­vállalta ezt a feladatot, élettársá­nak köszönheti, aki úgy gondol­ta, hogy a rossz passzban lévő helyi csapatot segíteni kell.- Ma már elmondhatjuk, hogy összetartó, lelkes csapatunk van. Focistáink nemcsak együtt rúgják a labdát, barátságban is vannak egymással. A mőcsényi fiatalok mellett Bátaapátiból és Cikóról járnak át focizni. Elismerés illeti valamennyiüket, hiszen munka után, hétvégeken vállalják az edzéseket és a játékot, mindenfé­le ellenszolgáltatás nélkül. Új edzőnk, Wildanger György min­dent megtesz azért, hogy ered­ményesek legyünk. Célként tűz­tük ki osztályunkban a 6. hely el­érését. Ehhez minden feltétel adott. Az önkormányzat maxi­málisan támogat bennünket. Fenntartja, gondozza pályánkat, mellette kulturált szociális helyi­ségeket biztosít. Egyesületünk vezetősége - Váncsa Dénes, György József, László Rudi bácsi és Váncsa János - mindenféle szervező munkából kiveszi a ré­szét. Sokat köszönhetünk támo­gatónknak, Czékmány Ottónak, pártoló- és szurkolótáborunknak, akik mindenhová elkísérnek minket. Érdekessége, hogy vezér­alakjai nők. Legodaadóbb druk­kereink Schaffer Józsefné és Csányi Béláné. Büszkék vagyunk játékosaink sportszerűségére. Az utóbbi időben egyetlen kiállítás sem történt csapatunkból a mécs­eseken. Ugyanez a viselkedés jel­lemzi szurkolóinkat is. ■ Vadmalac mőcsényiesen Alaposan kiverünk 8 szelet vad­malac húst, sózzuk, borsozzuk, egy napig állni hagyjuk. Másnap 5 dkg forró vajon megpirítjuk, ráöntünk 1 dl fehér bort és le­fedve puhára pároljuk. Zsírjára sütjük, meghintjük egy evőka­nál liszttel, ismét 1 dl fehér bort adunk hozzá, néhány percig for­raljuk. Végezetül 1 dl tejföllel nyakon öntjük. Leveles pogá- csával tálaljuk. ______ __■ Tá mogatják az építkezéseket Mőcsény kisközség a Völgységben. Jó közlekedési adottságai segítik a főként Bátaapátiban, Bonyhádon, Bátaszéken és Szekszárdon dolgozó lakosság elhelyezkedését, munkaválla­lását. A falun kanyarog végig a bonyhád-bátaszéki műút, va­lamint a dombóvár-bátaszéki vasútvonal. A képviselőtestület tagjai: Krachun Elemér 1998 óta szolgálja a települést tisz­teletdíjas polgármesterként. A vezetésével eltelt négy esztendő alatt lendületet vett a falu fejlődése.- Mőcsényben székelyek, felvidéki magyarok és németek élnek békességben egymás mellett. A falu lakóinak száma 398 fő. A lakosság közel egyharma- da kora vagy egészségi állapota miatt nyugdíjas. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a fiatalok a cse­kély munkalehetőségek miatt elköltöztek. Ez a ten­dencia azonban az utóbbi időben megállni látszik, ma már inkább építkeznek a faluban, mintsem odébb állnának. Ehhez önkormányzatunk kedvező feltételekkel közművesített telkeket biztosít. Eddig 50 ezer forintos támogatást kaptak az építkezők, az első lakáshoz jutóknak 100 ezer forintot adtunk, amely a jövőben akár 500 ezer forint is lehet. Településünk minden útja szilárd burkolatú, ivóvízhálózatunk teljesen kiépített, a lakások 90 százalékában csörög a telefon, korszerűsítettük közvüágításunkat. Terveink szerint az idén 1700 méter járdát építünk. A napokban indult meg a szennyvízberuházás, amelyet igazán kedvező fel­tételek mellett tudunk megvalósítani, mert a beke­rülési költségek 84 százalékát állami támogatásból tudjuk fedezni egy Bátaszékkel, Bátaapátival, Mó­rággyal, Alsónánával közösen beadott, sikeres pá­lyázat jóvoltából. Épületeinkre is igyekszünk gondot fordítani. Művelődési házunkat 2000-ben újítottuk fel közel 10 millió forintért. Várhatóan ez év augusztus 18- án, a Falunapon adjuk át nyugdíjas- és ifjúsági klu­bunkat, valamint hagyományőrző helyiségünket, amely 20 millió forintos fejlesztést jelent. Mőcsény tagja annak a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulásnak, amelyet a térségbe terve­zett kis és közepes aktivitású atomerőművi hulla­déktárolóval kapcsolatos kutatások kapcsán alakí­tottak meg az érintett települések vezetői. Ez az in­formáció közvetítéssel, a lakosság tájékoztatásával és a kutatások ellenőrzésével fog­lalkozó szervezet anyagi támoga­tást is hoz a községnek. A fent em­lített fejlesztések részben ennek köszönhetőek. Munkahelyek híján a munka­képes korú lakosság nagy része a bátaapáti Eurobor Kft-ben, a Krachun Elemér polgár- mester, Koroknál Miklósné, Lacza András, György József, Horváth Csaba, Török Béla. bátaszéki erdé­szetben, bony­hádi és szek­szárdi üzemek­ben dolgozik. Az itt élő emberek szorgalmasak, jö­vedelmüket gazdálkodással is igyekszenek előte­remteni, vagy kiegészíteni. Elsősorban földet mű­velnek, de általános a sertéstartás. Polgármesteri hivatalunkban a körjegyző, az igazgatási- és az adóügyi előadó, a gazdasági veze­tő és jómagam látjuk el a feladatokat, két közhasz­nú munkást és egy polgári szolgálatos katonát fog­lalkoztatunk. Óvodánkban, melyet mindenképpen szeretnénk megtartani, ketten dolgoznak. A beíratott gyere­keknek kedvezményesen biztosítjuk az ellátást. Társulási szerződés alapján az iskolás korú gyer­mekek a cikói általános iskolában tanulnak, na­ponta iskolabusszal utaznak a közeli községbe. Az egészségügyi ellátásról dr. György Mária doktornő gondoskodik, heti két alkalommal tart rendelést Mőcsényben. A két vegyesboltot és két italboltot vállalkozók üzemeltetik. Közterületeink gondozásában nagy segítségünk­re van az 1999-ben alakult nyugdíjas klubunk. A hétköznapok mellett fontosnak tartjuk ünne­peinket is. Anyák napján minden évben műsorral köszöntjük az édesanyákat. Nem múlhat el kará­csony kulturális program és a nyugdíjasok meg­ajándékozása nélkül. Ebben az esztendőben ne­gyedszer rendezzük meg a falunapot. Ilyenkor szórakoztató rendezvényekkel, jó hangulatot te­remtő környezettel, szerény meg- vendégeléssel várjuk a falu apra- ját-nagyját, s a napot mindig jó hangulatú bállal zárjuk. Arra tö­rekszünk, hogy igazi otthonuk­nak érezzék Mőcsényt az itt élő emberek. Névjegy: Krachun Elemér polgármester 1949-ben született Alsószentiványban. Mezőgazdasági technikumot végzett. Fe­lesége Krachun Elemémé, Pálfi Katalin. Két fia van, Elemér és Gábor. Hobbija a vadászat. Korosztályokat fog össze Bencze Ildikó hat éve él Mőcsényben. Vezető óvónő­ként dolgozik a település egyetlen önkormányzati fenntartású intézményében. Egyben ő a község időseit összefogó kö­zösségének, a nyug­díjas klubnak a veze­tője is.- Jól érzem magam eb­ben a faluban. Hivatás­szerűen foglalkozhatok a legapróbbakkal és az idősek is számítanak rám, hiszen ők kértek arra, hogy segítsem, ve­zessem a nyugdíjas klub munká­ját. Az óvodában az egyetlen cso­portban 13 gyermekünk van. Kö­zülük három nagycsoportos, há­rom középsős, a többiek a kiscso­portos korosztályhoz tartoznak. A vegyes csoport előnyeire - a kü­lönböző korcsoportok megtanul­ják egymás segítését, elfogadják a velük együtt élő korcsoport érték­rendjét - építettük pedagógiai programunkat is, melynek alapja a játék, a mese. Az alapvető kész­ségek, szokások kialakítását, ru­tinná válását, az életkori sajátossá­gokra épülő oktatás mellett játék­kal, mesével igyekszünk segíteni úgy, hogy óvodásaink szinte észre sem veszik. Úgy tapasztalom, jól érzik magukat intézményünkben. Nem azt lesik, hogy mikor jönnek értük, délutánonként nehezen kö­Óvodások játék közben szűnnek el, előfordul, hogy ott­honról visszaszöknek az óvodába. Iskolába kerülő gyermekeink meg­állják a helyüket, meg-meglátogat- nak, elmesélve élményeiket, vagy csak azért, hogy meg­osszák velem almáju­kat. Az önkormányzat tö­rekszik arra, hogy jó színvonalon fenntartsa az óvodát. Ebben a szü­lők is segítségünkre vannak, nagyon jó kap­csolatot sikerült kiépíte­ni velük. A szülői munkaközös­séggel közösen rendezett farsangi bálok bevételéből minden évben kiegészítjük játékvásárlási kere­tünket, kirándulást, helyben kul­turális programot szervezünk. A gyerekek ellátásában, nevelésében egy dajka van segítségemre. Kony­hát nem üzemeltetünk, az ebédet a bátaapáti óvodából hozzuk. A nyugdíjas klub 1999 tava­szán alakult, amely összetartó, jó közösséggé kovácsolódott néhány év alatt. Törzstagsága 20 fő körül mozog, valamennyien asszonyok. Kéthetenkénti összejöveteleinken jókat beszélgetünk, megvitatjuk a helyi és országos eseményeket. Rendeztünk már kézimunka-kiál­lítást, a nőnap környékén minden évben bált szervezünk, mások számára is nyitott kirándulásokat teszünk. Most éppen az augusz­tusban átadásra kerülő nyugdíjas klub helyiségének szépítését és a hagyományőrző szoba berendezését szolgáló tárgyak gyűjtésére ké­szülünk. A klub tagjai aktívan részt vesznek a falu szépítésében, ők gondozzák a parkokat, virágágyásokat. Az or­szágosan meghirdetett virágos település moz­galomban elért helyezés az ő munkájuknak is köszönhető. ■ Évtizedek a katedrán Gyakorló éves tanítónőként, 1954-ben érkezett a faluba László Istvánné, Marika néni. Akkor beleszeretett a tájba, a települést ölelő természeti szépségekbe. Azóta itt él. Évtizedekig állt a kated­rán. Nyugdíjasként uno­kájára, Dórikára vigyáz, most az ő nevelésében se­gédkezik türelemmel. Amikor Marika néni Mőcsénybe került, a település lakóival együtt dagasztotta a csúszós sarat. Gumicsizmát vett magának, mert másban nem iga­zán lehetett közlekedni. Az iskolá­ba mezítláb érkeztek a gyerekek, s mint mondja, amikor végignézett rajtuk, érezte itt van rá szükség. Az évek teltével először a felső, majd az alsó tagozatot szüntették meg a faluban. Akkor Bonyhádra ment tanítani, ahol kézimunka- és játékkészítő-szakkört is vezetett.- Az iskola megszűnése visz- szavetette a települést, lassan ha­ladt előre. Látványos fejlődést az utóbbi esztendők hoztak a fejleszté­sekben is és az emberek gondol­kodásában is. Egy hajnalban felébredtem, és lát­tam, hogy fényár­ban úszik Mő­csény. Csodálatos érzés volt. Úgy gondolom, ahogy a faluban kigyúlt a fény, az emberek fejében is megvilágosodott, hogy az egyedül járható úton megyünk. Meglátták, hogy a vezetők a lakos­ság javát szolgálják, hogy a polgár- mester rációval, határozottan tesz a faluért, szívén viseli minden egyes lakójának a sorsát. _______■ A képviselő Koroknai Mik­lósné három választási cik­luson keresz­tül valameny- nyi, a telepü­lést érintő je­lentős döntés­nél ott volt.- Nyolc hónapos korom óta Mőcsényben élek. Minden kis lépésnek örülök, ami a falu fej­lődését szolgálja. Ha visszate­kintek azt látom, az utóbbi négy év fejlesztései voltak a legszá­mottevőbbek, de tudom, hogy van még tennivaló. Az emberek falu felé irányuló érdeklődésé­ben is nagyot léptünk előre. Az utóbbi időben egy-egy rendez­vényen kevés az ülőhely a szé­pen felújított művelődési há­zunkban. Mondtam is a polgár- mesternek, ha így folytatódik, székeket kell vásárolnunk. ■ A nyugdíjas vasutas Gergely Meny­hért a Felvi­dékről, Ud­varáról érke­zett Mőcsény­be 1948-ban. Itt ismerte meg feleségét, akit a történe­lem vihara Tardoskeddről sodort a völgységi településre. Harminc­kilenc évi szolgálat után vonult nyugdíjba a Magyar Államvas- utaktól.- Itt szolgáltam a mőcsényi vasútállomáson. Rózsákat nevel­tem körülötte, huszonnyolc faj­tát. Amikor a vonatok megálltak, rengetegen kihajoltak megcso­dálni a virágaimat. Mióta itt élek, sok minden változott, különösen az utóbbi néhány évben. Úgy gondolom, valamennyien sokat köszönhetünk a polgármester- nek, rengeteget tett a faluért. ■ Az alpolgármester Lacza András házassága ré­vén került Mőcsénybe. 1998 óta alpol­gármesterként tesz a faluért. Ajtaja min­denki előtt nyitva áll, s ha valaki segítséget kér, igyekszik minden tőle telhe­tőt megtenni. - Úgy érzem, elfo­gadtak a mőcsényiek. Ehhez bi­zonyosan hozzájárult az a négy esztendő, amelyet a képviselő- testület többi tagjával együtt a hátunk mögött tudhatunk. Sok minden történt ezekben az évek­ben, de legnagyobb eredmény­nek azt tartom, hogy a művelő­dési ház felújításával sikerült egy olyan létesítményt kialakíta­nunk, ahol kulturált körülmé­nyek között fogadhatjuk a falu lakóit és vendégeinket. _______■ A körjegyző Andrásikné Pálfi Anna 10 éve dolgozik a mőcsényi pol­gármesteri hi­vatalban, 5 esztendeje Grábóc és Mőcsény kör­jegyzője. - Szociális előadóként kezdtem a faluban dolgozni, s jegyzőként is munkakörömhöz tartoznak a gyámügyi és szociá­lis feladatok, így nagyon közel kerültem a mőcsényi emberek­hez, hiszen legszemélyesebb ügyeikkel kerestek és keresnek meg. Amiben csak tudok, segít­ségükre vagyok, nagyon szere­tem őket. Az ő érdekükben pá­lyázatok sokaságát készítettük el kollégáimmal, amelyek szép eredményeket hoztak. Nagy lép­tékű fejlesztéseket sikerült meg- valósítani a településen. _______■ A s zületett mőcsényi A német szár­mazású Gutt- ján Károly a falu egyetlen olyan lakója, aki mőcsény­ben született. Itt keresztel­ték meg, itt járt iskolába, itt alapított csalá­dot, itt dolgozott, s 81 évesen most is dolgozik a vadásztársa­ságnál. - Gyerekszemmel más volt a falu. Mindenki németül beszélt, akkor is, ha tudott ma­gyarul. Mőcsény gazdag kis tele­pülés volt, naponta rengeteg tej összegyűlt a tejcsarnokban. Ma kényelmesebben élünk. Az em­berek nagy többsége törődik a környezetével, de sajnos rontja a faluképet, hogy néhányan nem gondozzák a portájukat, pedig milyen szép lenne, ha mindenki rendben tartaná. ■ i i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents