Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-28 / 122. szám
12. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 C S I B R A K 2002. Május 28., Kedd || ggjj A község gazdái Polgármester: Kardos János Alpolgármester: Borbáth Já- nosné Önkormányzati képviselők: Kasza Árpádné, Szűcs János, Szancsik Béláné, Szmetana De- zsőné. ■ Csibrák története A község neve írásban 1280-ból maradt fenn Chebrach alakban, azonban a név eredetét eddig még nem sikerült kideríteni. Abban az időben a tolnai főespe- rességhez tartozott. 1333-ban Simon csibráki pap 8 báni dénárt fizetett a pápai tizedsze- dőknek. A falu és annak környéke a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett. A török uralom első felében Csibrák még lakott hely volt és a simon- tornyai szandzsákhoz tartozott. Az itt élők azonban néhány évtized alatt máshova költöztek, később rácok telepedtek le. A XVIII. század első felében a terület a báró Jeszenszky család birtokába kerül. Nem sokkal később 40-50 katolikus német család érkezett a faluba, mely fejlődésnek indult. 1789-ben az iskoláskorú (6-12 év közötti) gyerekek száma már megközelítette a százat. A község lakóinak többsége földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott. Fényes Elek 1851- ben megjelent Magyarország Geographiai Szótárában a következőket írta Csibrákról: „Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei jók, szép szőlőhegye jeles bort terem”. A bárói birtokból mintegy 600-800 kataszteri holdat 1925-ben a helybeli családok egy része között felosztottak. A földhöz jutók saját területükön gazdálkodtak, a többiek helyben, vagy a környező nagybirtokokon - Csurgón, Sütvényben, Tüskepusztán és Vörösegyházán - cselédként, illetve részesmunkásként dolgoztak. A második világháború után 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre a környékről hat, Békés megyéből hetven, a Felvidékről pedig tizennégy família érkezett. Az első termelőszövetkezeti csoportot 1949-ben szervezték. Ebben az időben sokan más településen kaptak állást, így naponta ingáztak lakó- és munkahelyük között. A vülanyt 1951- ben vezették be Csibrákra és ugyanebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor előbb a tanácsot, majd a termelőszövetkezetet is a kurdihoz csatolták. Az 1970-es évek elejétől kezdve sok helybeli dolgozott az erdőgazdaság fafeldolgozó- és parkettaüzemében, de a rendszerváltás után visszaesett a termelés és bezárták azt. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van a községnek. A képviselő- testület tizenkét esztendeje a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét, melyet Kovács Károlyné vezet. Ő hetente egy alkalommal - szerdán - fogadónapot tart Csibrákon, amikor nagyon sokan keresik fel, problémáik elintézését remélve. A polgármesteri hivatalban internet-hozzáférést is biztosító számítógép, valamint fénymásoló berendezés üzemel. ■ Új munkahelyekre lenne szükség Csibrák a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán fekvő község. A Dombóvári Hőgyésszel összekötő út menti falu polgármesterét, Kardos Jánost arra kértük, hogy beszéljen örömeikről és gondjaikról.- Milyen a település lakóinak kor szerinti összetétele?- Az itt élők 40%-a nyugdíjas, 30%-a tizennyolc évesnél fiatalabb, a többiek keresőképes felnőttek, ám közülük csupán ötven ember dolgozik. A helyi fafeldolgozó- és parkettaüzem bezárása, valamint a kurdival közös termelőszövetkezet leépítése miatt nagyon sokan lettek állásnélküliek az elmúlt tíz évben, akik a környékbeli településeken próbáltak meg ismét elhelyezkedni, ám kevés sikerrel jártak. A nők egy részét hőgyészi és dombóvári varrodák, a különféle vasas szakmával rendelkező férfiakat pedig lakatos, ületve esztergályos cégek foglalkoztatják. A többiek alkalmi munkákat vállalnak, hogy az azért kapott pénzzel egészítsék ki rendszeres szociális segélyüket. Néhányan földművelésbe és állattartásba fogtak, ám gazdaságaik csak akkorák, hogy egy-egy családot tartanak el, ám leggyakrabban azt is csak szűkösen. A polgármesteri hivatal hogy A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA- A képviselőtestület tesz-e valamit azért csökkentse az állásnélküliek számát?- Lehetőségeinket figyelembe véve évente átlagosan öt-hat közhasznú és közcélú munkást alkalmazunk, akik elsősorban a falu közterületeinek és temetőjének karbantartását végzik. Számukra fűnyíró gépeket és kéziszerszámokat szereztünk be. Ezenkívül abban reménykedünk, hogy egy olyan vállalkozó vásárolja meg hamarosan a fafeldolgozó- és parkettaüzemet, aki ott be is indítja a termelést és néhány tucat helybelit foglalkoztat majd. Új munkahelyekre volna szükség, de azok megteremtéséhez az önkormányzatnak semmilyen *~ eszköz nincs a kezében.- Milyen a közbiztonság és az egészségügyi ellátás?- Kisebb lopások ugyan előfordulnak, de a Névjegy: Kardos János 1000 750 500 250 1870 1900 1949 Pincehelyen született 1960. április 23-án. Általános iskolába Csibrákon és Kurdon járt, majd tanulmányait a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola vasútforgalmi tagozatán folytatta. Az érettségi és a szakmai vizsga sikeres teljesítése után 1979-ben a MÁV-nál helyezkedett el, majd hat évvel később elvégezte a vasúti tisztképzőt. Jelenleg a dombóvári nagyállomáson forgalmi szolgálattevőként dolgozik. Felesége Székely Erzsébet. Három gyermekük János, Csilla és Ibolya, akik mindannyian diákok. Kardos János hobbija a horgászat, ám az utóbbi időben kevés ideje jut kedvenc időtöltésére. A község tiszteletdíjas polgármesterévé először az 1990-es helyhatósági voksoláson választották, azóta még kétszer kapott bizalmat a falu lakóitól. nálunk is gyakran megforduló kurdi körzeti megbízottnak köszönhetően csökkent a bűncselekmények száma. Háziorvosunk a kurdi dr. Szunyogh Erzsébet hetente egyszer rendel Csibrákon, gyógyszertár nem működüt a faluban, ezért a recepteket más településekre elutazva kell kiváltanunk.- A falu arculata az utóbbi időben megszépült. Az önkormányzat ezen törekvésében partnerre talált-e a csibrákiakban?- A többség rendben tartja a portáját, de akadnak sajnos olyanok is, akik kevés gondot fordítanak házuk és udvaruk csinosítására.- Milyen a község infrastruktúrája?- A 135 háztartás mindegyike rá van kötve a villamos energiahálózatra, 119 ingatlan rendelkezik közüzemi vízellátással, 85 vezetékes távbeszélő működik a faluban és 48 személygépkocsit tartanak üzemben gazdáik. A szemétszállítást 2000 óta - kéthetente egy alkalommal - a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. végzi. A rossz állapotban lévő utakat és a járdákat a rendszerváltás óta sikerült saját forrásból felújítani. A csapadékvízelvezető árkokat tavaly tettük rendbe mintegy 7 - millió forintos költséggel. A busz- és a vonatközlekedés jónak mondható.- A kereskedelmi ellátással és a lakossági szolgáltatásokkal elégedettek a helybeliek?- Az előbbire nem panaszkodhatunk, ugyanis három vegyesbolt és egy vendéglő működik a faluban. Azonban a lakossági szolgáltatások igény- bevétele érdekében el kell utaznunk más településekre és különféle mesterembereket is a környékből kell hívnunk.- A rendszerváltás óta melyek voltak azok a beruházások, amelyekre büszkék?- Kevés pénzből gazdálkodunk minden évben. Fejlesztésre általában 2-4 millió forint jut. Ha sikerül terveink megvalósításához a minisztérium,' vagy a megyei területfejlesztési tanács pályázatain pénzt szerezni, akkor gyorsabban végzünk egy- egy feladattal. Támogatás hiányában azonban lassabban megy minden. Örömünkre szolgál, hogy a már említett járda-, út- és árokrekonstrukciót befejeztük. Az óvoda és az iskola épülete kívül-belül „ megszépült. A kultúrházban korszerűsítettük a vizesblokkot, ennek köszönhetően a nagyteremben bálokat és ünnepséget tudunk rendezni.- Milyen terveket szőnek mostanában?- A biztonságos ivóvízellátás érdekében még egy kutat kell fúratnunk. A polgármesteri hivatalban tartályos gázzal üzemelő központi fűtőrendszert 1 szeretnénk létrehozni. A közvilágításra szintén ráférne a korszerűsítés. A Kastélysoron egy háromszáz méteres útszakaszt akarunk aszfaltozni. Egy új buszvárót még az idén ki fogunk alakítani a faluban. Hiszünk abban, hogy néhány éven belül a szolgáltatóval közösen elkezdődhet a vezetékes földgázhálózat kiépítése. A dombóvári kisrégió önkormányzati vezetői által megálmodott szennyvízcsatorna-programot a térség többi településének képviselőtestületéhez hasonlóan természetesen mi is támogatjuk. Titkon abban reménykedem, hogy egy alapítvány létrehozásával a csi- brákiak többségét sikerül megmozdítani a község jövője érdekében. 2002 Az óvoda és az iskola A csibráki diákok lent gondot, ugyanis közös udvart használnak a diákokkal, így a tanítónőket is jól ismerik. Az iskolában egy csoportba járnak az első, a második és a harmadik osztályos gyerekek. A tizenhárom kisdiákot a hőgyészi Tóthné Finta Gabriella oktatja délelőttönként, az ebéd utáni napköziben pedig a Kurdról érkező Niederné Oberritter Gyöngyi foglalkozik velük. A többségében szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó nebulók felzárkóztatására és tehetséggondozására egyaránt nagy figyelmet fordítanak a tapasztalt pedagógusok. A képviselőtestület gyermek- barát, amit az jelez, hogy az elmúlt évek során kívül-belül teljesen felújíttatta az óvodát és az iskolát egyaránt magába foglaló épületét. Étkezőt és tornaszobát alakíttatott ki, új szemléltetőeszközöket szerzett be, valamint tartályos gázzal üzemelő központi fűtést építtetett ki. ___________■ A helyi, valamint a kurdi ön- kormányzat közösen üzemelteti az óvodát és az általános iskolát. A két gyermekintézménynek egy-egy csoportja működik Csibrákon. Az óvodában az utóbbi években folyamatosan nőtt a fiúk és a lányok létszáma, jelenleg huszonegy kisgyermekkel foglalkozik a Kurdról több mint tíz éve nap, mint nap átjáró két óvónő - Sass Tamásné és Kollárné Farkas Ágnes -, valamint egy helybeli dajka, Mátis Imréné. A csoportfoglalkozásra szolgáló terem tágas, barátságos és jól felszerelt, rengeteg játék található a polcokon. A pedagógusok a szülőkkel mindig megtalálják a megfelelő hangot a nevelési problémák megbeszélésekor. Az ünnepekre - mikulásra, farsangra, anyák napjára és az évzáró ballagásra - énekes-verses műsorral készülnek a csemeték, akiknek az óvodából az iskolába való átmenet egyáltalán nem jeA KÚRIA. Az önkormányzat tulajdonában van a Jeszenszky-család egykori kúriája, melyre igencsak ráférne a felújítás. Az épületben ma kultúrház működik és néhány szolgálati lakás is található. A csodaszép környezetben fekvő ingatlant kedvező ajánlat esetén szívesen eladná a képviselőtestület. ______________________.___________■ Az alpolgármester Borbáth János- né, a falu alpolgármestere:- A képviselőtestület évente átlagosan 32 millió forintból gazdálkodik. A bevételeink mindössze 3%- a származik helyi adókból és bérleti díjakból, a másik 97 %-os részt különféle állami normatívák teszik ki. A legtöbb pénzt szociális segélyezésre, valamint a kurdival közös óvoda, iskola és körjegyzőség működtetésére fordítjuk, a szemétszállítás, illetve a közvilágítás pedig összesen 1,5 millió forintba kerül. Az idén 4,5 millió forint jut beruházásokra. Nagyon figyelünk arra, hogy csak annyit költsünk el, amennyink van és ne szorul- junk hitelfelvételre. _________■ A bizottsági elnök Kasza Árpádné, a képviselőtestület szociális bizottságának elnöke:- Bizottságunk havonta egyszer üléseik, amikor elbíráljuk az eseti szociális segélykérelmeket. A munkanélküliek, a többgyermekes családok és a nyugdíjasok közül néhányan segítséget szoktak kérni megélhetési problémáik „orvoslásához”. Egy-egy alkalommal 24 ezer forint összegű támogatást tudunk nyújtani számukra, hogy krízishelyzetüket rendezzék. Karácsony előtt a faluban élő valamennyi idős embernek 1000-1500 forintot adunk ajándékba, a tizennégy év alatti gyerekek pedig egy- egy kilogramm szaloncukrot kapnak ajándékba. ____________■ Eg y sikeres vállalkozó Lakatosként kezdte 1972-ben a vállalkozását Hinek Károly, aki ma Csibrákon egy jól felszerelt üzemcsarnokban egyedi gépek gyártásával foglalkozik. és kezdetben mindenfajta lakatos- munkát elvállalva kerestem a kenyerem - mondta Hinek Károly. - Az 1990-es évek elején a csibráki fafeldolgozó- és parkettaüzem több tevékenységét is vállalkozásba adták, ekkortól a cég fémipari munkáit én végeztem. Számos érdekes feladattal bíztak meg, melyek mindegyikét sikeresen teljesítettem. Később az üzem bezárt, de én előbb bérbe vettem annak egyik épületét, majd megvásároltam azt. Végre megvalósíthattam régi álmomat azzal, hogy egyedi gépek gyártásába fogtam. Nagyon érdekes a feladat, mert mindig új megoldásokon törjük a fejünket és különféle célszerszámokat is gyártunk a berendezések alkatrészeinek elkészítéséhez. Termékeink 90%-át külföldi megrendelők számára készítjük. Küenc jól képzett szakembert alkalmazok, akik mindegyike minőségi munkát végez. Az üzemcsarnokot és a gépeimet folyamatosan fejlesztettem abból a nyereségből, amit a cégem termelt. Most közel 50 millió forintért két számítógép által vezérelt berendezést fogok vásárolni, melyhez a Széchenyi Terv pályázatán nyertem jelentős támogatást. ■ * i t l- Harminc évvel ezelőtt Hő- gyészen a családi ház mellett kialakított műhelyben lettem két alkalmazottat foglalkoztató maszek Hinek Károly egyik korszerű gépével
