Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-25 / 120. szám

2002. Május 25., Szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 K E T Y 11. OLDAL Kétyen szeretik a focit A csapat megmozgatja a falut Sokak egybehangzó vélemé­nye szerint a faluban a .foci az, ami a legnagyobb tömege­ket képes megmozgatni. A kétyi csapat a megyei első osz­tályban játszik, bár a szakember szerint most éppen egy kis hul­lámvölgybe került. A csapat játékosai nem kap­nak pénzt, sőt, még a felszerelést is maguk vásárolják maguknak. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért, nem csak felnőtt, hanem, ifi- és serdülő, sőt, után­pótlás csapatuk is van. Csatla­koztak a Bozsik-programhoz, így még a legkisebbek is rendszere­sen szerepelnek, eredményeket, érmeket hoznak a falunak. Van öregfiúk csapat is, akik teljesen ‘ önerőből működnek. Mindezek fényében jó látható és nem vitat­ható, hogy Kétyen a játék öröme és szeretete a fő mozgatórugó, nem az anyagiak. A futballpálya pedig nem csak a meccsek, ha­nem a más sportrendezvények, községi ünnepek, események, és mint képünk is mutatja, az isko­lai testnevelés óráknak is állandó helyszíne. Ápolják a hagyományt Nem csak népdalokat, szokásokat is gyűjtenek Az 1970-es években szervező­dött először népdalkor a falu­ban. Szép sikereket értek el, többek között országos verse­nyeken. Két tagjuk, Csibi Se­bestyénné és Antal Andrásné szólóénekesként is sikeres volt, ők képviselték az élő, eredeti székely forrást. Hosszabb szünet után az 1990-es évek elején újjászerveződött a kórus Márton Lázárné vezetésé­vel. Jelenlegi formájában a Kétyi Székely Népdalkor ezelőtt 5 év­vel, 1997-ben alakult meg, 15 fő­vel, Takácsné Köteles Anikó ve­zetésével. Kezdetben minden se­gítség nélkül működött a kórus, ma már több támogatóra is szá­míthatnak. A kórus részt vesz a falu kulturális és egyéb műsoros rendezvényein, fellép különböző dalos találkozókon. Ezekre a ta­lálkozókra a helyi Kossuth Mgtsz, ingyenesen szállítja őket. Emellett egy helyi vállalkozótól is kaptak támogatást, 30 ezer forin­tot. Fennállása óta a kórus há­romszor nevezett a Cinege Ma­dár Népdaléneklési Versenyre, a verseny „fődíjának” számító gá­laműsorra két ízben sikerült be­jutniuk. A népdalkor célja az, hogy a bukovinai székely népda­lokat felkutassa, eredeti módon előadja és a fiatalabb generáció­val megismertesse. Jövőbeni cél­juk az, hogy hagyományőrző egyesületként működjenek, cég­bírósági bejegyzéssel és a lakos­ság köréből is igyekeznek minél több pároló tagot bevonni a még jobb működés érdekében. Ahol iskola van, ott jövő is van Kétyről, mint településről az 1730-as években történik elő­ször írásos említés. Mint a térség legtöbb faluja, a török időkben Kéty is elnéptelenedik, majd a betelepített németaj­kú lakosság és a régi falusiak közül a túlélők alapítják a fa­lut a mai helyén, amely mintegy 2 kilométerre van az erede­ti településtől.- Hogyan alakult Kéty élete, milyen ma a lakosság összetétele? - kérdeztük Bogos Ferenctől, a falu polgármesterétől.- A második világháború után Kétyen is az tör­tént, mint sok környékbeli településen. Az itt élő németajkú lakosok zömét kitelepítették, helyük­re székelyek érkeztek. Mára elmondható, hogy teljes egyetértésben él a két népcsoport, s mellé alaposan össze is fonódott.- Hol találnak munkát az emberek, mivel foglalkoznak?- A legnagyobb munkaadó a termelő- szövetkezet. A képzettebbek közül so­kan járnak Hőgyészre, Bonyhádra és Szekszárdra dolgozni. A faluban a követ­kező munkalehetőségek vannak: a keres­kedelemben hatan dolgoznak, számítás- technikával 2 fő foglalkozik, fémmeg­munkálással és tetőszigeteléssel 1-1 fő. A posta két embernek ad munkát. Fodrász, villany­szerelő, szikvízkészítő, fuvarozó, haltenyésző, bádogos és földmunkával foglalkozó 1-1 fő van a faluban.- Milyen a település infrastruktúrája?- Az egészséges ivóvíz ellátását még a nyolcva­nas évek végén sikerült megoldani Felsőnánával közösen. A földgázvezeték 1994-ben épült ki, ön­erőből. Nagyon szeretnénk, ha megvalósulna a szennyvízhálózat kiépítése is, ezzel már hat esz­tendeje próbálkozunk, pályázatunk jelenleg is be van adva az illetékes minisztériumhoz, Zombával és Felsőnánával közösen adtuk be. Aktuális fel­adatunk a faluban a járdák, utak felújítása és a közvilágítás korszerűsítése. Ez utóbbi során nem csak korszerűbb, energiatakarékos égőkre cseré­lik a régieket, de bővül is a lámpatestek száma a faluban a tervek szerint. Azt mondhatom tehát, hogy az infrastruktúra szempontjából Kétynek nincs lemaradása, az már más kérdés, hogy a fej­lett infrastruktúra néha drágának bizonyul.- Kisebb települések esetében gyakran előfor­dul, hogy nem sikerül fenntartaniuk az isko­lát.Önök hogyan állnak ebből a szempontból?- A kétyi gyerekek évekig Zombára jártak isko­lába és azt kellett tapasztalnunk, hogy emiatt so­kan elköltöztek Kétyről. így aztán 1990 óta ismét település gazdái: Bogos Ferenc pol­gármester, Gödrei Zoltán alpolgármester, dr. Szulimán Zsuzsanna kör­jegyző. Képviselő-testületi tagok: Gödrei Zoltánná, Fazekas Boldizsár, dr. Fülöp József, Miklós Vilmos, Salamon Imre és Regős Zoltán. van nyolcév­folyamos iskola a faluban, bár alacsony a gyermeklét­szám, s az isko­la fenntartása az önkormányzat költségeinek nagy részét kite­szi. Az iskolának azonban maradnia kell hely­ben, mert ez valóban a jövő zálogát je­lenti a falunak. Jelenleg tárgyalásban ál­lunk a szakályi iskolával, ha minden jól megy, szeptembertől társulásban műkö­dik a két intézmény, így sikerülhet en­nek a két kistelepülésnek fenntartania az iskoláját, ugyanakkor pedig csökkente­nie a költségeit.- Véleménye szerint hogyan alakul a falu jövője?- Kétynek nagy előnye, hogy nem zsákfalu, fő­út szeli át, így nincs elvágva a világtól. A másik nagy előny, hogy a Kossuth tsz máig működik, mint a térség legnagyobb munkaadója. Úgy gon­dolom, van jövője a falunak, s ezt az is igazolja, hogy a lakosság száma, ellentétben az országos tendenciával nem fogy, hanem évek óta stagnál, ez mindenképpen bíztató jelenség. Kéty szép fek­vésű település, a falusi turizmusnak jövője lehet itt, bár a helyi lakosság ___________________ eg yelőre kivár ebből a szempontból. Szelíd, dimbes-dombos vidék a miénk, erdőcskékkel, lankákkal. Több halastó is akad, a horgászegye­sületünknek száz tagja van, s a hírek szerint újabb halastó készül. A völgyekben kisparcellás szőlőtermelés folyik és körülbelül 80 tanya épült. Ha itt is beindul a falu­si turizmus, lesz mire alapozni. Úgy vélem, e té­ren Kétynek még vannak tartalékai, s ahogy az it­tenieket ismerem, ha eljön az ideje, élnek is ezzel a lehetőséggel. A LAKOSSÁG 790 fő Ebből 0-2 éves 15 3-5 éves 22 6-14 éves 80 15-18 éves 48 19-60 éves 465 61-75 éves 120 76 év feletti 40 Az óvónő Turbuk Jó- zsefné vezető óvónő: Az óvoda három alkalmazottal működik, eb­ből ketten im­már 25 éve lát­juk el ezt a szép munkát. Jelenleg egy cso­port van az óvodában, a gyerme­kek létszáma 28 fő; A felszaba­dult csoportszobát tornaszobává alakítottuk, amelynek igen jó a felszereltsége, folyamatosan bő­vítjük, pályázati pénzből és az óvodai-iskolai közös alapítvány bevételeiből. Az óvodában na­gyon családias a légkör, hiszen a legtöbb szülőt még mint óvodást ismertük meg. Sok a közös prog­ram a szülőkkel, kirándulások, majális, bálok, stb. Az idén hatan mennek tőlünk iskolába, és Járom új ovisunk lesz, ■ A futballedző Gödrei Zoltán alpolgármes­ter egyben a községi sport­egyesület el­nöke: A fut­ballcsapat hí­va t a 1 o s a n 1949-ben ala­kult meg, a Kossuth Mgtsz, csa­pataként, a mai egyesületi formá­ban 1997 óta működik. Mintegy 50 tagja van a csapatnak, legfőbb támogatónk az önkormányzat és a termelőszövetkezet, ez utóbbi azzal támogat minket, hogy in­gyenesen szállítja a csapatot. Vannak szponzoraink is, vállal­kozók, gazdálkodók és magán- személyek egyaránt. Minden se­gítség jól jön, még az is, ha csak abban segítenek, hogy a pályán lekaszálják a füvet, vagy ha je­gyet vesznek a meccsünkre és szurkolnak nekünk. ■ A háziorvos Dr. Fülöp Jó­zsef háziorvos Kéty' mellett Murga és Fel- sőnána lakosa­it is ellátja.- Tizenkét éve vagyok a három község háziorvosa, a hozzám tartozó páciensek száma nagyjából 1.200 fő. Hétközben magam biz­tosítom készenlét formájában a betegellátást, a hétvégén pedig a hőgyészi központi ügyelet. A la­kosság egészségi állapota, ületve jellemző betegségei megfelelnek a országos átlagnak az érintett településeken. A legtöbb a szív­ás érrendszeri, illetve anyagcse­re eredetű betegség. A megfelelő életmóddal, pontosabban az életmód-váltással sokat javíthat­nának a lakosok saját egészségü­kön. ■ Az iskolaigazgató C s e h n é Schauber Hedvig iskola- igazgató: Ké­tyen nyolc év­folyamos álta­lános iskola működik, aho- » vá jelenleg 73 diák jár. Az iskola véleményem szerint egy település életében meghatározó fontosságú. Intéz­ményünkben 8 főállású és egy óraadó pedagógus tanít, idegen nyelvként német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. A kis létszá­mú osztályoknak is megvannak a maguk előnyei, a tehetséggondo­zásra, illetve a lemaradók felzár­kóztatására több a lehetőség. A mi iskolánkban is van szakkör, színházlátogatás, kirándulás és táborozás. Végzőseink többsége Szekszárdon és Bonyhádon tanul tovább. ■ A postavezető Pál Eszter a falu legfiata­labb vállalko­zója, 21 esz­tendős: - Dom­bóváron vé­geztem az Apáczai Csere János Szakkö­zépiskolában. Érettségi után rendszeres helyettesként dolgoz­tam a „Szekszárd 1” postán. Ta­valy ősszel pályázatot hirdettek a kétyi posta vezetésére, elhatároz­tam, hogy indulok a pályázaton, amit sikerrel megnyertem, így idén február 1-től vállalkozóként működtetem a postahivatalt. Kétyi vagyok magam is, minden­ki ismer és én is ismerek minden­kit, így nagyon családias, baráti légkörben végezhetem a munká­mat. Szeretem ezt a munkát, nem bántam meg, hogy elvállaltam ezt a feladatot. ■ Aktív nyugdíjasok Kétyen tavaly alakult meg a nyugdíjasok helyi érdekszövet­sége, amelynek jelenleg 50 tagja van. Hasonlóan más települések nyugdíjas szervezeteihez, cél­juk az, hogy összejöveteleket, programokat szervezzenek a fa­lu idősebb polgárainak. Rend­szeresen járnak kirándulni, or- szágot látni is.______________■ Önkéntesen segítenek Kétyen önkéntes tűzoltó egye­sület működik Fazekas Boldi­zsár elnökletével. A testületnek 22 fő a tagja, a csapatnak egy 800 literes motoros fecskendője és minden tagja részére egyéni védőfelszerelése van. Szeren­csére legtöbbször nem tűzeset­hez kell vonulniuk, hanem mű­szaki mentési, vagy vízszivaty- tyúzási feladatuk akad. ■ Templomok, vallások Kétyen a lakosság többsége ró­mai katolikus, emellett evangéli­kus és református vallású lako­sok élnek még itt. A katolikus templomának nincs saját papja, Diósberényből jár ki Hopp Fe­renc plébános ellátni a szolgála­tot. A templom rendben tartásá­val és a hívekkel kapcsolatos egyéb feladatokat a fáradhatat- lan Csibi Imréné látja el. ■ Közös gyökerek Dr. Fülöp József Erdélyből, Ma­rosvásárhelyről települt át Ma­gyarországra, s úgy érzi, mára sikerült beilleszkednie a falu életébe. Ezt nagyban megköny- nyítette az is, hogy az ittélők kö­zül sokakkal közösek a gyöke­rei. ■ Szólista a Cinegén A Kétyi Székely Népdalkor tag­ja, Hajdú Józsefné, szólistaként is indult a Cinege Madár Nép­daléneklési versenyen. Kiváló eredményt ért el, azaz szintén résztvevője volt a versenysoro­zatot záró gálaműsornak. A zsű­ri Hajdú Józsefné produkciójá­nak értékelésekor külön kiemel­te a mezőnyből a szereplését és dicséretben részesítette az elő­adását. Úgy ítélték meg, hogy a régi bukovinai székely népdalokat tőle hallották a legeredetibb elő­adásmódban és a legnagyobb hűséggel. A népdalkor a reper­toárjában szereplő dalokat és azok előadásmódját szintén Hajdú Józsefnétől tanulja. r

Next

/
Thumbnails
Contents