Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-25 / 120. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYEI ONKORMANYZAT 2002. Május 25., Szombat Amikor a kistestvérből vetélytárs lesz Koltai Tamás, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke a megye régiós szerepéről Az önkormányzat pénzügyi helyzete Az egyensúly helyreállítása, a fizetőképesség fenntartása Az egykoron megfogalmazott kívánalom szerint Tolna megyét fel kell ébreszteni mély álmából. Koltai Tamás mindezt főként a regionális folyamatokkal kapcsolatban hangsúlyozta annak idején. Ám közelebbre tekintve is érvényes volt ez az óhaj: a regionalizációt illetően szőkébb pátriánk meganynyi szereplőjének - önkormányzatnak, intézménynek, vállalkozásnak - meg kellett tanulnia bizonyos források felkutatásának módját, azután a megszerzés technikáját, s végül, de nem utolsósorban be kellett tartania az elnyert külső források elköltési rendjének szabályait. Ebben az új világban csak tanulási folyamat révén lehet eredményt felmutatni.- Ezelőtt négy esztendővel, felmérve a helyzetet, azt állapíthattuk meg, hogy Tolna megye jórészt saját forrásaiból élt, saját eszközeire hagyatkozott, s így próbált meg előrébb jutni, avagy pontosabban a felszínen maradni - adott értékelést a megyei közgyűlés elnöke. - A szomszédos' megyékben ekkor már majdhogynem történelme volt a külső források megszerzésének, az ezekből elindított fejlesztéseknek.- S ekkor, az összképre tekintettel szorgalmazta azt a bizonyos felébredést...- Igen, s úgy érzem, nem hatástalanul. Hiszen alig telt el két esztendő -1999 végétől számítva -, s máris arról adhattam számot, hogy a hasonlat már a múlté. Sőt, Tolna megye sikeresen felnőtt partnereihez. Ugyanis a közben megalakuló déldunántúli régió három megyéjének egyikeként példaértékű szerepet vállalt az „együtt élésben”.- Azaz a partnerség, egyenrangúság meghatározta keretek között.- Nemcsak elvi, hanem gyakorlati módon is. Hiszen a feladatokat megosztottuk, a források egyenlő esélyekkel való elérésének érdekében intézményes garanciákat alakítottunk ki, majd tavaly, a források első szétosztásakor igazságosnak nevezhető arányokat értünk el. Baranya, Somogy és Tolna valóban méretének, súlyának, igényeinek megfelelően részesedett egy magasabb, tehát a regionális szint által előteremtett pénzeszközökből.- Ezen interjú megjelenésekor már túlvanaré- gió, benne Tolna megye is az újabb regionális forrás ebsztá- son.-Ennek ismeretében örömmel jelenthetem ki, hogy a régióban ismételten teljesült a partnerséghez szükséges, kiegyensúlyozott fejlesztés. A beérkezett, mintegy száz pályamunka közül öt- venet támogatott regionális fejlesztési tanács, teljesen kihasználva forrásait. Szép számmal jelentkeztek Tolna megyéből is pályázók. Sőt, a számukat tekintve a három megye közül Tolna megye a második helyre került.- Egy gyors statisztika által többek között mire hívná fel a figyelmet?- Közel 630 millió forint került Baranya megyébe, 540 millió Somogyba, s ami a lényeg: több mint 590 millió forint Tolna megyébe! Ezáltal folytatódhat az őcsényi reptér újjáépítése - benne a leégett hangár felújításával -, szélesedik a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának felsőfokú végzettséget biztosító kínálata megyénk tovább tanulni szándékozói számára, sok kis- és közepes vállalkozás erősödhet tovább. Az együttműködés, az elképzelt célok közös valóra váltása meghozta gyümölcsét: megyénk nemcsak felnőtt térségi társmegyéihez, hanem a 2002. évi régiós pályázatok eredményének ismeretében végképp szakított a kistestvér szerepével, s immár mint vetélytárs jelent meg az egészséges versenyben. Az alkalmat megragadva ezúton is hadd gratuláljak valamennyi Tolna megyei pályázónak. Azoknak is természetesen, akik ugyan nem nyertek, de komoly színvonalat produkáltak munkáikban, s ez újabb reményekre jogosíthat fel bennünket az elkövetkező évekre tekintve.- Különös tekintettel arra, hogy miként azt már említette, egyéb területeken is aktívabb Tolna megyei fellépés figyelhető meg.- Meggyőződésem, hogy ezt az örvendetes jelenséget-a vállalkozó szellem, a jövőbe vetett bizodalom, az egyéni bátorság mellett - a Bezerédj program is erősítette. A megye fejlesztési programja ugyanis egy olyan utat vázolt fel, mely önmagában alkalmas az érdekeltek összefogására. Ugyanakkor a Bezerédj program beépült a regionális fejlesztési programba, az pedig az ország nemzeti fejlesztési tervébe. Ezen lánc szemeit és végpontjait figyelembe véve van igazán értelme területfejlesztésről, ületve annak legelemibb céljáról beszélni: az adott területen élő állampolgárok életminőségének javításáról. Nos, a közbevetésben jelzett aktivitás valóban igaz a Széchenyi tervet tekintve is, hiszen évről-évre gyarapodik a benyújtott Tolna megyei pályamunkák száma. De említhetném a központi források egyéb lehetőségeit, a céltámogatásokat, avagy a címzett támogatásokat is. S gondoljunk például a Duna-hídra, a gombamód szaporodó termál beruházásokra. Hőgyésztől Simontomyán át Tenge- licig. Vagya csatornázásokra, az út építésekre. Ezzel együtt sem azt akarom sugallni, hogy itt van a Kánaán: még rengeteg feladatunk van, ám az tény, hogy megmozdultunk és jó irányba haladunk, észrevették bennünket. Sikeres, bár még nem befejezett időszakot tudhatunk magunk mögött: az irányt tartva, még nagyobb lendülettel tovább menetelve előbb-utóbb olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy az országban bárhol felemelik a tekintetüket az emberek, ha meghallják: Tolna me- gyei vagyok! _______________-szíKi mit tud? a suliban A szekszárdi Bezerédj Pál Általános Iskola a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pályázatán nyert támogatással „Roma Ki Mit Tud?-ot rendezett 2002. május 17-én. A rendezvény célja, hogy az általános iskolás korú fiatalok jobban megismerhessék a roma kultúrát, segítse a roma identitás megismerését, megőrzését. ban Kovács Gábor és József (Bezerédj Pál Általános Iskola), vers és próza kategóriában Horváth Éva (Szivárvány), míg tánc kategóriában megosztva a bátai Vadvirág Hagyományőrző Tánc- együttes és a gerjeni „Kále Ászvá” Hagyományőrző Gyermek Csoport vitte el a pálmát. A rendezők hagyományteremtő rendezvényét szép siker koronázta, és bíznak benne, hogy e kezdeményezés rendszeressé és még kiemelkedőbbé válik a jövőben. A legutóbbi megyei közgyűlésen az önkormányzat pénzügyi helyzetét is áttekintették a képviselők. A testület egyetértőleg fogadta el az előterjesztést, melyből az alábbiakban idézünk egy fontos részt. Az összefoglaló értékelésben adott tájékoztatásból egyértelműen kitűnik, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzetében az elmúlt évben kedvező irányú változás következett be. A feladatellátás 2000. évet jellemző racionalizálása, a feladatok átadása következtében is jelentős megtakarítást sikerült elérni: a hatása tavaly vált érzékelhetővé. Ennek számszerűen kimutatható összege kb. 50 millió forint, míg a változatlan szerkezet esetén felmerülő és az átszervezéssel megtakarított kiadási összérték még további 50 millió forintra tehető. Emellett az illetékbevétel elosztási szabályainak változása mintegy 290 millió forint forrás- többletet eredményezett. Az előzőekben jelzett, az önkormányzat költségvetési összértékhez mérten a mintegy 3 százalékos forrásbővülés kiegyensúlyozott gazdálkodási feltételeket teremtett, stabilizálta a pénzügyi helyzetet. Folytatódott a hitelállomány fokozatos csökkentése, a 2000. év végi 147,95 millió forintról 111,3 millió forintra mérséklődött a hitelek nagysága. Az ösz- szes költségvetési bevételhez viszonyítva a hitelállomány 1,58 százalékról 1,14 százalékra módosult. A hitelállomány csökkentésével mérséklődött a hitelek kamataira fordított kiadások összege is: míg 2000-ben 23,7 millió forint kamatkiadás merült fel, 2001-ben erre a célra 15,3 millió forintot kellett kifizetni. A folyószámlahitei legnagyobb napi összege 53 millió forint volt, átlagos értéke azonban ennél lényegesen alacsonyabb szinten, 1 millió forint és 30 millió forint között mozgott. Munkabérhitelt 2001-ben nem vett fel az önkormányzat. Az intézmények finanszírozása is folyamatosabbá vált, az utólagos finanszírozás rendszerének fenntartásával, de a kifizetések esedékességéhez igazodóan biztosítani lehetett a szükséges pénzt. Az intézmények költség- vetési előirányzatainak rendezése azonban csak az év végén, a forrásképződés ismeretében történhetett meg. A működési kiadási előirányzatok alultervezettsége az intézmények gazdálkodását nehezítette, ugyanakkor a takarékos, a tényleges szükségletekre korlátozódó kötelezettségvállalást kedvezően befolyásolta. Az intézmények aktív közreműködése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a feladatellátás a korlátozott lehetőségeik ellenére is biztosított volt. Az igények teljes körű teljesítésére továbbra sem volt lehetőség, hiszen a forrástöbblet döntő részét a korábbi években képződött költségvetési hiány ellentételezése emésztette fel. A pozitív változás inkább az eladósodás megállításában és mérséklésében, a pénzügyi egyensúly helyreállításában, a fizetőképesség folyamatos fenntartásához szükséges tartalék képződésében érzékelhető. Az idei év munkaterve Ünnepi közgyűlés szeptember elsején Tolna megye önkormányzata már korábban megalkotta az idei évre vonatkozó munkatervét, mely két fő részre tagolódik: az üléstervre,-valamint a szervezési feladatokra. Az időtartam az esztendő végéig szól. I. rész. Ülésterv 2002. május-június: Közmeghallgatás, a Tolna Megyei Önkormányzat 2001-2002. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítása, javaslat intézményvezetői megbízásra, tájékoztató Tolna megye mezőgazdasági helyzetéről, tájékoztató az Európai Információs Pont működéséről, a Tolna Megyei Önkormányzat európai integrációs koncepciója, tájékoztató a bogyiszlói Duna-híd és az oda vezető utak építési munkálatairól 2002. szeptember 1. Ünnepi közgyűlés Megyei kitüntető díjak átadása. 2002. szeptember-október: Tájékoztató a Tolna Megyei Ön- kormányzat 2002. évi gazdálkodásának I. félévi helyzetéről, javaslat a Me gyei Önkormányzat közoktatási intézményei órakereteinek jóváhagyására, beszámoló a közgyűlés tanácsnokai által végzett munkáról, beszámoló a Tolna Megyei Önkormányzat jelen választási ciklusban végzett te vékenységéről, tájékoztató a Tolna Megyei Önkormányzat új műtő és diagnosztikai blokk beruházásának helyzetérő, javaslat Tolna megye sportkoncepciójának elfogadására 2002. november: alakuló ülés 2002. november-december: A Tolna Megyei Önkormányzat 2001-2002. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítása, rendelet-terve zet a kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet módosításáról, tájékoztató a Tolna Megyei Önkormányzat 2002. évi gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről, javaslat a Tolna Me gyei Önkormányzat költségvetési koncepciójára, javaslat címzett állami támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtására, beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2002. évi tevékenységéről, beszámoló a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Kontrolling csoportjának tevékenységéről, tájékoztató Tolna megye népegészségügyi helyzetéről és az ANTSZ Tolna Megyei Intézetének 2001. évi tevékenységéről, javaslat az egyes szociális intézményekben elhelyezettek állapotának felülvizsgálatát végző szakértői bizottság tagjainak kijelölésére, a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. tájékoztatója a tél folyamán Tolna megyében elvégzendő úttisztítási munkákról. II. rész. Szervezési feladatok A testületi döntések előkészítése és végrehajtása során a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit különösen az előterjesztések előkészítésének és a határozatok végrehajtásának rendjéről szóló 3. sz. mellékletében rögzített előírásokat kell figyelembe venni. Mindezeken kívül a hivatal és a bizottságok ügyrendjében foglaltak szigorú betartásáról is gondoskodni kell. A Hivatal valamennyi alkalmazottjának kiemelt feladata, hogy a testületi döntések magas színvonalú szakmai előkészítésével, a döntések végrehajtásának szervezésével és ellenőrzésével biztosítsák a közgyűlés 2002. évi munkatervében foglaltak teljesítését. Az éves munkaterv végrehajtása során a Megyei Önkormányzati Hivatal illetékes osztályai gondoskodnak a közgyűlési előterjesztések határidőben való, színvonalas előkészítéséről. Az adott közgyűlési bizottság adminisztrációját ellátó osztály - a bizottság elnökével való egyeztetés alapján - szervezi a bizottság ülését, az előterjesztések kiküldését. A közgyűlés üléseinek előkészítése során a technikai és egyéb szervezési teendők koordinálása a Jogi Osztály feladata. Nyomda, építészeti átalakulás előtt A könyvtár és a levéltár kapna otthont az épületben A megyei önkormányzat az Illyés Gyula Megyei Könyvtár tarthatatlan elhelyezési körüíményeinek kiváltására, a Megyei Levéltár tárolási gondjainak enyhítésére évek óta keresi a megfelelő megoldást. Az is köztudott, hogy a tervezett fejlesztéseket - azok jelentős nagyságrendjére való tekintettel - csak címzett támogatási pályázat benyújtásával és központi beruházási forrás elnyerésével lehet megvalósítani. A tavaly benyújtott pályázatot a szakminisztérium nem támogatta - hangzott el a megyei közgyűlésen, a témakört taglaló előterjesztésben. Ezért a megoldás érdekében a megye más lehetőség számbevételére is tett intézkedéseket. A vonatkozó közgyűlési határozat alapján a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke felkérte az előző évi tervpályázat résztvevőit, hogy a Szekszárdi Nyomda épület- együttesének felhasználásával dolgozzanak ki tervjavaslatokat a két intézmény együttes elhelyezésére. Ez a feladat a jelenleg 4400 négyzetméter alapterületű, nyomdai célokat szcjgáló épület 2 x 420 négyzetméteres tervezett bővítésével kedvezően megoldható. Az ingatlan jelenleg a Szekszárdi Nyomda Kft. tulajdonában van, a fejlesztés az épület megvásárlásával jöhet létre. A tulajdonos gazdálkodó szerv előzetes szándék- nyilatkozata szerint az adás-vétel lebonyolítható. Az udvar lefedésre után létrejönne egy szabadpolcos, könyvkiválasztó és galériás olvasótér. A hátsó földszintes raktárra - födémcsere után - még egy szint ráépíthető és megfelelő teherbírású nagy tárolótér jöhet létre. A könyvtár és a levéltár közös üzemeltetéssel egy épületben elhelyezhető, de egyben elkülönítve is kell, hogy legyen a két intézmény. Ugyanakkor számtalan közös csatlakozási pont van, amelyet érdemes összevonni: ezek közé tartozik a közös előcsarnok, ruhatár, információ, a közös kiállító terület, valamint a közös gazdasági irányítás, állomány restauráció, sokszorosítás. Az épületegyüttes a városközpontban jól megközelíthető helyen fekszik. A tömbbelső gépkocsival feltárható az Arany János utca felől, az épület északi és keleti határa közterület, így ablakok nyithatók erre és itt parkolók is elhelyezhetők. A fejlesztéssel a megyeszékhely rangjához ülő, modem, komplex intézmény jön létre. Cél, hogy az épület megjelenése középület legyen, méltó megjelenéssel. Emellett arra keü törekedni, hogy a ház hasson a környezetére, a tömb belső udvarát és a szomszédos épületeket, a környezetét is tegye rendezettebbé, hangulatosabbá. A pályamunka alapján a könyvtár a nyomda épületében maradéktalanul elhelyezhető, továbbá megfelelő hely áll rendelkezésre a levéltár részére is a teljes kutató és rendszerező, feldolgozó munkára. A raktározás nagyrészt tömör tárolással megoldható, vagy megfelelő polcrendszeren tárolható. A megfelelő gazdasági bejárattal és liftkapcsolattal biztosítható, hogy a jelenlegi vármegyeházi elrendezéssel azonos értékű helyszín adódjon a levéltár Könyvtár, egyelőre még látványterven számára. Az átépítés gazdaságossága a továbbtervezés folyamán biztosítható úgy, hogy a meglévő épületből, annak szerkezeteiből minél több felhasználható legyen. A három évre tervezett beruházás összesen 2 milliárd 195 millió forintba kerülne, az önkormányzati saját erő összege 55 millió forint. _________________________________(»50446») I A Ki Mit Tud?-on Báta, Gerjen, Fadd, a szekszárdi Dienes Valéria és a Szivárvány Általános Iskola fiataljai vettek részt. Az érdeklődők 15 produkciót, 55 előadót láthattak három kategóriában: ének, vers és prózamondás, tánc. A szakavatott zsűri - a Tolna Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Kalányos István, a Tolna Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének alel- nöke László Imréné, és Farkas István, a gyulaji általános iskola igazgatója - a sok színvonalas előadás után nehezen tudott döntést hozni. Végül ének kategóriá-
