Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-24 / 119. szám
Ill 2002. Május 24., Péntek TOLNA MEGYE 20 0 2 B O G Y 1 S Z L Ó 7. OLDAL Díj eső és virágeső Több fronton is őrzik a hagyományt A Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesületre fennállásának 26 éve alatt némi túlzással úgy hulltak a szakmai elismerések, mint a tavalyi negyedszázados jubileumi ünnepség alkalmából a tapsorkán által is támogatott virágeső. A Streer Tamásné (a népművészet mestere) művészeti vezető és Németh János, az egyesület elnöke által vezetett együttes (a korábbi vezetők: Olasz Antalné, Eke Ilona és Karászi Lídia) 1971 óta működik, formálisan viszont 1976-ban alakult meg. Az első hivatalos díjat (hagyományőrző ezüstöt) 1978- ban, Pécsen nyerték el a bogyiszlói táncosok. Azóta négyszer kaptak hagyományőrző arany minősítést, számos nívódíjat, különdíjat nyertek, legutóbb pedig a rangos Muharai Elemér-díj jelezte, hogy a nyolc Fülöp Ferenc-díjas táncossal is rendelkező társáság nem akármilyen szakmai színvonalon tevékenykedik. És nyilván jelent valamit az is, hogy a fentebb említett tavalyi jubileumi gálán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Művelődési Intézet képviselője is tiszteletét tette. Az együttes húsz alkalommal lépett fel külföldön. Bogyiszlón a hagyományőrzés mellett a hagyományteremtésben is fontos szerepet játszott: az egyesület németországi kapcsolataiból alakult ki Bogyiszló immár tradicionálisnak mondható testvér-települési kontaktusa Schlitz-cel. Az együttes azonban a jövővel is foglalkozik. A soron következő nyári hagyományőrző megmérettetés ráadásul kétfrontos lesz: míg a csapat idősebb tagjai Németországban vendégszerepeinek, addig a fiatalok idehaza, a Duna Menti Folklórfesztiválon öregbítik a bogyiszlói hagyományőrzők hírnevét. Az együttes egy hazai fellépésen Sok embernek adnak munkát Csak átmeneti a falun áthaladó kikötői forgalom1 A helyi mezőgazdasági szövetkezet és a belőle alakult Blóker Rt. a község legnagyobb foglalkoztatója és helyi adófizetője. A Blóker Rt. 2000-ben jött létre a helyi szövetkezet részleges átalakulásával. A szövetkezetnél maradt a mezőgazdasági termelő tevékenység, a Blóker Rt. pedig mezőgazdasági szolgáltatásokra, illetve elsősorban terménykereskedelemre szakosodott. Ehhez a társaság rendelkezésére áll három szemes termény szárító, 30 ezer tonna kapacitású raktár és a dunai közforgalmú kikötő, amelynek forgalma főként déli irányba zajlik, de a társaságnak vannak német és svájci üzleti partnerei is. A Blóker és a szövetkezet mintegy 120 helybélinek biztosít megélhetést, a két társaság tavaly közel 3,5 millió forint helyi Cicó mester Paksi István, alias „Cicó” autóvillamossági szerelő mesternek nemcsak Bogyiszlón, hanem Szek- szárdon is van műhelye. Ő a helyi vadásztársaság elnöke is. - Nagyon örülök annak, hogy ennyi év vállalkozás után még soha nem kellett kikapcsolnom a telefonomat, mert nem kell félnem bizonyos hívásoktól, mint némelyik üzletembernek. A munkámból meg lehet élni, de „nagy durranásra” nincs esély. Úgyhogy egyáltalán nem csak a pénzért csinálom. Veszekedő, ajtócsapkodó embert mégnem engedtem el a műhelyemből. Nekem fontos, hogy sokan ismerjenek, de barátsággal, jó ér- zéssel gondoljanak rám. ______■ adóva l gyarapította a község kasz- száját. A sikertörténet egyetlen szépséghibája, hogy a kikötőbe irányuló forgalmat csak a falun keresztül lehet lebonyolítani, ami zavarja a lakosságot, és károkat okoz az épületekben, az utakban. Baka József, az igazgatóság elnöke azonban reméli, hogy ez a probléma csak átmeneti. A gondot ugyanis lehetne orvosolni, elkerülő út megépítésével, illetve az új Duna- híd elkészülte után az M9-es ’út egy, a falut nem érintő csomópontjának létrehozásával. Ez természetesen csak állami segítséggel képzelhető el. Addig is a társaság - az önkormányzattal közösen - igyekszik olyan lépéseket tenni, amelyek enyhítik a gondokat, így például megszüntették az éjszakai rakodást és jelentős összegeket költenek a megrongálódott utak javítására is._________________■ Cél a megye I. Soós Ferenc, a helyi labdarúgó klub elnöke: - A mostani csapat és a vezetés 1999- ben állt össze, elvünk az ösz- szefogás, a helyi játékosokra történő építés. Tavaly feljutottunk a megyei II. osztályú bajnokságba, ahol az első évben a középmezőnyhöz tartozás az elvárás, ennek a csapat megfelel. Egy-két éven belül szeretnénk feljutni a megye I- be. Az eredményesség érdekében megfelelő utánpótlás bázist is létrehozunk. Számíthatunk a község és helyi vállalkozások, magánszemélyek támogatására, így a sportpálya korszerűsítésére is van esély. A csapat jó szereplése révén a nézőszám megsokszorozódott. ■ Bogyiszló, ahol egyre jobb lesz élni- Az a célunk, azért dolgozunk, hogy Bogyiszlón élni éppen olyan jó legyen, mint például Siófokon - mondja Tóth István, Bogyiszló polgármestere. A faluvezető 1990-től alpolgármestere volt a községnek, nem sokkal később megbízták az infrastrukturális fejlesztések közvetlen irányításával. Az 1993 őszén lezajlott időközi polgármester-választást megnyerte, azóta - kilencedik éve - irányítja a települést.- Az volt a cél, hogy a bogyiszlói polgárok életminősége is megközelítse, illetve elérje az ország bármely más polgárának életminőségét. Most is ezen dolgozunk - hangsúlyozza Tóth István. - Az utóbbi évek legnagyobb feladata volt a gázvezeték létrehozása, a telefonhálózat bővítése, illetve a szennyvízcsatornahálózat-épíNévjegy Bogyiszló polgármestere 36 éves. Végzettsége: vízépítő mérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök, államigazgatási főiskola. Nős, felesége Tóth Tünde. Gyermekeik: István (11 éves), Szilveszter (7 éves). Kedvenc időtöltése: szőlészet, borászat. Étele: vaddisznó sült. Itala: vörösbor. Költője: Babits Mihály. Zenéje: Beethoven, Beatrice, HBB tés, amelyet 2001-re pénzügyileg is sikerült lezárni, igaz, az önkormányzatnak erre a célra jelentős fejlesztési hitelt kellett felvennie. Az alapinfrastruktúrát tekintve elértük a célt, immár a bogyiszlói polNEPESSEGIADATOK É463Í .2432 * 2435s 1994 1998 2002 gárok is igénybe vehetik mindazon komfortot, amelyet az ország más részében élvezhet a lakosság. Most a község szépítészeti munkái vannak hátra, amelyek szintén igen sok feladatot rónak településünkre. Rendbe kell tenni útjainkat, járdáinkat, köztereinket. Nagy kincsünk a holtág, ahol körben egy sétányt tervezünk létrehozni, padokkal, és a horgászathoz, csónakázáshoz is rendezett körülményeket kívánunk biztosítani. A település fejlődésének nagy lökést ad a hamarosan elkészülő Duna-híd és a hozzá vezető M9-es út, amelynek révén megszűnik Bogyiszló elzártsága, zsáktelepülés jellege, a település bekerül a térség és az ország „vérkeringésébe”, a megyeszékhely, vagy a Duna túlsó oldalán fekvő régió is néhány perc alatt elérhetővé válik innen. Mindemellett pedig a szép bogyiszlói természeti környezet megőrizhető marad. Ha minden célunk megvalósul, akkor szerintem Bogyiszlón nagyon jó lesz élni. Ezt egyre többen érzik, egyre többen látnak jövőt a községben, nem csak az itt lakók, hanem az utóbbi időben Bogyiszlóra költöző környékbeliek is - ad hangot meggyőződésének a polgármester. ■ Paradicsom a paprikának A község egyik jelképe a fűszernövény Bár az úgynevezett „bogyiszlói paprika” nem piros, hanem fehér, vastag húsú, elsősorban savanyításra való, a köztudatban Bogyiszló neve mégis leginkább a fűszerpaprikához kötődik. Az ezen a vidéken előállított paprika számára „paradicsomiak” az éghajlati és talajadottságok, a kiváló minőség ellenére azonban szakemberek szerint ezt a hungar- icumot jelenleg értékén alul kezeli a piac. Bogyiszló egyik jelképének számít a pirospaprika. A településen sokan foglalkoznak e növény termesztésével, a legnagyobb dunántúli fűszerpaprika magántermelők között bogyiszlói is van. Idén az eddigi időjárási feltételek ideálisak voltak a paprika növény számára, a dolgok jelenlegi állása szerint jó termés ígérkezik. A piaci helyzet azonban nem ilyen Cuni, a vendéglátós Puxler Gyulá- né, „Cuni” vérbeli vendéglátós, az általa létrehozott Kisvarsa nevű „hely” tulajdonosa.- 1977 óta dolgozom a vendéglátásban, több kitérő után 1993-ban tértem vissza ide, a szülőfalumba. Elég nehéz szakma a miénk, de a legfontosabb, hogy mindenkit emberként kell tisztelni. Az a szeretet, amit az ember adni tud, így a pulton keresztül, mindig visszajön. Sok helyen dolgoztam már, de itt érzem igazán jól magam. Itt ismerek minden embert, és ők viszont. Tudok velük beszélgetni, látom, milyen hangulatban vannak, olykor még tanácsot is adok, mert van vendég, aki ezt igényli. ______■ ke dvező, alacsony az őrlemény és a nyerspaprika ára. Ám sokan úgy látják, hogy az ágazatnak hosszú távon stabil a jövője. Hiába jelentek meg ugyanis más országok termékei is a nemzetközi paprikapiacon, Münchentől délre Németországnak, Ausztriának és Gazdasági partnerség Bogyiszló a német Schlitz mellett az erdélyi Cserná- tonnal és Csíkcsicsóval is ápol testvér- települési kapcsolatokat. A partnerség gazdasági téren is hozott már gyümölcsöt, az első Szántó Benjámin nevéhez fűződik. - Egy csíkcsicsói kiránduláson egy csíkcsicsói fűrészáru kereskedő bemutatta a telepét. Ez adta az ötletet, hogy érdemes lenne onnan behozni faanyagot. Kezdetben ezt csak több cég közreműködésével tudtuk megvalósítani, később a feleségemmel megalakítottuk a Szántó-Fa Kft-t, cégünk Erdélyből importál fűrészárut, amit itthon értékesítünk, közvetlenül a lakosságnak is. _____________■ Svájcna k magyar paprika kell (így a bogyiszlói is), mert ez az egyedi éghajlati és talajadottságoknak köszönhetően ízében, zamatéban is különleges, eltér a más országokban termett „paradicsom ízű” termékektől: ■ Agrármérnök, őrnagy Csábrák Csaba eredetileg agrármérnök, most a szekszárdi rendőr- kapitányság bűnügyi helyszínelője, őrnagyi rangban. - Majd húsz éve kerültem Bogyiszlóra. A tsz-ben dolgoztam ágazatvezetőként, ám miután megszűnt az állásom, 1994- ben a rendőrséghez mentem. Nem estem ki a mezőgazdaságból sem, állattartással, fűszerpaprika termesztéssel, szőlőműveléssel foglalkozom. Bogyiszlói máig zárt községnek látom. Szorgalmas nép lakja, még ünnepnapokon is dolgoznak az emberek. Jól érzem itt magam a családommal, két lányunkkal, úgy ér- zem, befogadott ez a közösség. ■ ^OgyisxvÓ Legek A legidősebb bogyiszlói polgár Valdraf Józsefné Szüágyi Katalin, aki a 99. évét tapossa. A legfiatalabb Vámosi Péter, ő ez év május 7-én született. A legnépesebb család Szabó Sándoréké, ők hat gyermeket nevelnek. A legnépszerűbb rendezvény a településen a Bogyiszlói Falunapok, amelyeket immár hatodik alkalommal rendeznek meg a holtág partján. Az idei, mindenki számára ingyenes program megnyitójára ma délután 6 órakor kerül sor, a zárás vasárnap éjjel lesz, fáklyás csónakfelvonulással, tűzijátékkal. A legnagyobb lakodalmakat a térségben Bogyiszlón tartják. Ezeken a családi rendezvényeken nem egyszer öt-hétszáz fő is részt vesz. A legjellemzőbb étel a községben a birkapörkölt, amelynek alapját - a bográcsban rétegelve elhelyezett - kifaggyúzott birkahús, só, paprika és hagyma adja. A leghíresebb művész, aki Bogyiszlón él, Mözsi Szabó István festőművész. A neves alkotó idén ünnepli 75. születésnapját. Ez alkalomból több kiállítás is nyílik képeiből. Mözsi Szabó István A falu zenésze Kiss Lajos sokoldalú ember. Szakmája festő, de a korongecsetet olykor jóval vékonyabbra cseréli, és képeket alkot a saját gyönyörűségére. Kutyákat is tenyészt. De Kiss Lajost leginkább a bálozók, a lakodalmasok, a zenés mulatságokban résztvevők ismerik és szeretik: ő ugyanis a falu muzsikusa.- Kilenc éves korom óta foglalkozom a zenével, akkor még Pakson laktam és az ottani zeneiskolába jártam. Nyolc éve lakom Bogyiszlón. Azóta - mondhatni - a falu zenés rendezvényeinek háromnegyed részében én szolgáltatom a zenét, kívánság szerint egyedül, vagy a zenésztársaimmal. Úgy gondolom, a vendégek megelégedésére játszunk, mert jó hangulat szokott lenni, és ha nem lennének elégedettek velünk, akkor nem hívnának minden hétvégén, a környékből is. A zene mindig is kitöltötte az életemet, szeretem csinálni. A vendéget szeretni és ismerni kell ahhoz, hogy lehessen a kedvére valót játszani. Ez többnyire sikerül.- Amellett, hogy a polgár- mesteri hivatalban dolgozom festőként, festek tájképeket, természetképeket is. A falunapokon rendszeresen kiállítunk, négyen, amatőr festők, a Nemes Bandi, a Csisztu Márta, a Füleki Cuni és én.- Szeretek itt lakni, kimondottan jól érzem magam Bogyiszlón. A falusi élet mindig is jobban tetszett, mint a városi. Itt mindenki ismer mindenkit, jó baráti társaság van, és el is fogadtak a bo- gyiszlói emberek. ___________■
