Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-23 / 118. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 002 - SÁRPILIS 2002. Május 23., Csütörtök A település címere a Sárköz jellegzetes vonásait tartalmazza. A térség mezőgazdasági tulajdonságait, a lecsapolás előtti és utáni állapotot, melyet a középen húzódó csatorna választ el egymástól. Alsó részében a föld megmunkálásához szükséges szerszámok kaptak helyet. A dombon álló juh a reformáció jelképe. Sárpilis őslakossága ugyanis döntően református val- lású volt. Ez az arány mára a katolikus vallás felé hajlott el, de mivel a község nem rendelkezik katolikus templommal, rajta maradt a településen a református jelző. A jobb oldalon elhelyezkedő gyümölcs a valamikori aszalóüzemet szimbolizálja. ■ Pillés, Pilis, Sárpilis A sárpilisi népviseletet ünnepi alkalmakkor ma is viselik Sárpilis a Sárköz legkisebb települése. Vályi András szerint: „Pilis Magyar Mezőváros Tolna vármegyében, földes Ura a Báthai Apáturaság, lakosai katolikusok és reformátusok, fekszik a Földvári járásban, határjának földgyei termékenyek, szőlője jó borokat terem, hajón eladásra van módgyok, mivel a Duna és a Sárvize között fekszik, s mivel az áradások is gyakran károkat tesznek fölgyein, második osztálybéli.” A község képviselőtestülete 1902. november 23-ai ülésén döntött: .. arra való tekintettel, hogy Pilis község a Sárközben fekszik,... legyen 1903-tól Sárpilis.” Sárpilis mai faluképe a múlt század második felében egy hatalmas tűzvész után alakult ki. Azóta minden utcája szilárd burkolatú. Iskolája modern, ahol az óvoda is helyet kapott. Van orvosi rendelője és két élelmiszer- bolt látja el a csupán 670 fős lakosságot. Sárpilis és Sárköz hagyományát, kulturális értékeit Bogár István gyűjtő munkája és az általa vezetett Sárpilisi Népi Együttes tette országos hírűvé. ■ Egy nyugodt falu a Sárközben Hegedűs Jánost, Sárpilis polgármesterét sokan sokféle oldaláról ismerhetik. Találkozhatnak vele sporteseményeken, vagy a sportpályán edzés közben, ugyanis 20 éve aktív dobóatléta, egy országos erőemelő bajnokság aranyérme is szobáját díszíti. Nagyobb kulturális rendezvényeken, bálokon is összefuthatnak vele, mivel képzett jazz-zenészként „Az év táncegyüttese” díjat nyert Ritmus zenekar zongoristája. Négy éve a község első embere. Csupán huszonnyolc éves volt, amikor Sárpilis lakossága bizalmat szavazott neki az önkormányzati választásokon. Nem volt könnyű dolga munkája kezdetén, 1998 őszén gazdaságilag a csőd szélén állt a község. Választási beszédében nem a nagy szavakkal győzte meg az embereket, csupán egyet ígért, amit a mai napig be is tart: ugyanolyan jókedvvel és jóindulattal próbálja a sárpilisi lakosság mindennapjait szebbé tenni, mint tette azt a polgármesteri kinevezése előtti időszakban. Hivatalba lépése óta látványos változásokon ment át a település. Megjavult a közvilágítás, az idősebb emberek egybehangzó véleménye szerint nőtt a közbiztonság, ami látszik az itt élők magabiztosságán, nyugodtságán. Egy ilyen apró település, mint Sárpilis a nagyobb beruházásokat önerőből finanszírozni nem tudja. A területen található két nagy homokgödör, melyeknek átalakításával kis tavacskákat és parkokat kívánt létrehozni a község első embere. A pályázati részét a tervezésre mindkét esetben megnyerték, de a kivitelezés' a Környezetvédelmi Minisztérium késlekedése miatt, még várat magára. 1998 óta egy kilométer járda újult fel és épült Sárpilisen. Megtörtént a csatornahálózat fejlesztése is. Új orvosi rendelő kapott helyet az iskola épületében, az így felszabadult ingatlant pedig a közeljövőben rendőrlakásként szeretnék felhasználni. Dr. Soczó László, Szekszárd város rendőrkapitánya ígéretet tett arra, hogy még a nyáron egy körzeti megbízottat küld a községbe. Hegedűs János az emberektől mindig kap egy-két jó szót, de arra is büszke, hogy polgármesterségének négy éve alatt olyan kommunikációs kapcsolatot létesített a lakókkal, hogy bárki, bármilyen személyes vagy közproblémával szívesen keresi fel őt. Hisz előzetes ígérgetések nélkül, csak a sárpilisiek életének jobbá tétele a célja, most is és a jövőben is. A sárpilisi képviselőtestület: Hegedűs János polgár- mester Marsi Gábor alpolgármester Kolbert Margit képviselő, a kulturális bizottság elnöke Rafael Gyula képviselő, a roma kisebbségi ön- kormányzat elnöke Medveczki József képviselő, a szociális bizottság elnöke Kovács Barna képviselő Vajda Ernő képviselő Móricz János képviselő Hegedűs János Hegedűs János 1970. június 30.-án született Szekszárdon A decsi általános iskola diákja volt, majd a Szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában érettségizett, elektroműszerészként. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán szerzett diplomát, művelődés- szervező szakon. Jelenleg a Budapesti Államigazgatási Főiskola hallgatója. Nős, kislánya Nina, három és fél éves. Hobbija a zene és a sport. 1998-óta Sárpilis polgármestere. Sárpilis híressége, Bogár István Bogár István Sárpilis kiemelkedő egyénisége volt. Népművelői, tanítói munkájával az egész országnak bebizonyította, hogy akár egy kis település is lehet meghatározó és példamutató, szellemiségével, műveltségével. Bogár István 1923-ban született Őcsényben. A Nagykőrösi Református Líceumban kezdte tanulmányait, melyet egy kántortanítói képesítés követett. 1943-ban került Sárpilisre tanítónak, ekkortól kezdve végzett kutatásokat a község és a Sárköz lakóinak népszokásairól, gondolatairól. Hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött a sárközi emberek mindennapjairól, tánckultúrájáról. 1946-ban létrehozta a sárpiÚsi férfi dalárdát, hat évvel később a Magyar Népköztársaság Érdemérmével tüntetik ki a Sárpilisi Népi Együttesért végzett tevékenysége és tanítói munkája elismeréseként. 1948-tól a Sárpilisi általános iskola igazgatója 1971-ig. 1967-ben létrehozza a „Bogár tanya” néven ismertté vált néprajzi gyűjteményt. Kezdeményezésére indult el a híres Sárközi Lakodalom. 1971-től a Tolna Megyei Tanács Művelődési Osztályának néprajzi felügyelője, 1975-től 1983-ig a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ főmunkatársa Szekszárdon. 1990 október 5-én halt meg. A sárpilisen élő idős emberek úgy tartják, Bogár István szigorú tanító volt, csodálatos humorérzékkel megáldva, melyen keresztül mindenkihez közel tudott kerülni. A helyi általános iskola harmadik éve viseli híres tanítója, Bo- gár István nevét. ____________■ Eu rópai színvonalú a sárpilisi iskola Bernád Enikő 1993-ban Erdélyből települt át családjával Sárpilisre. Büszke arra, hogy az általános iskola felújításában a kezdetektől részt vett, a falu polgáraival közösen szépítették, rendezték a környezetet a megnyitóra. 1998 és 2000 között a tanintézet igazgatója, azóta tagozatvezetőként dolgozik. A képviselőtestület kulturális bizottságának tagja. A sárpilisi általános iskola 1993-óta működik a jelenlegi épületben. A gyermekek alacsony létszáma nem teszi lehetővé, hogy önálló intézményként működhessenek, a kétezredik évtől a decsi tanintézethez tartoznak. Jelenleg óvoda van és alsó tagozatos oktatás folyik az intézményben. 27 óvodás és 23 kisiskolás tanulóval működnek. A felújítás óta külön tornateremmel, hatalmas zsibongóval, gyönyörűen felújított tantermekkel és fejlett oktatási programmal rendelkeznek. A Comenius program keretében minőségbiztosítással is foglalkoznak, melynek keretében néphagyományok ápolásával és viselkedéskultúrával foglalkozó munkatársak növelik diákjaik tudását. Az iskola tantestülete nagy gondot fordít a sárközi hagyományok ápolására, ezért a tanterv keretébe illesztették a táncoktatást. A gyermekek alacsony száma lehetővé teszi, hogy egyénre szabott foglalkozásokkal tudják fejleszteni diákjaikat. Az intézmény minden évben ünnepi műsorral emlékezik iskolájuk névadójára, Bogár Istvánra, a Bogár napok keretében, melyen a híres népművelő, tanító válogatott dalait és táncait elevenítik fel a tanulók. Mivel sok hátrányos _____ helyzetű gyermek tanul náluk, folyamatosan pályáznak a diákjaik kirándulásainak, táborozásainak finanszírozásáért. Az ünnepek megrendezésében, farsangi bálok szervezésében a helyi kisebbségi önkormányzattól kapnak segítséget. Bernát Enikő bízik abban, hogy iskolájuk és oktatásuk színvonala lehetővé teszi a jövőben is, hogy a sárpilisi gyerekeknek ne kelljen másik településre átjárniuk tanulni. A sárpilisi általános iskola A község díszpolgára Mayer Ágota, Sárpilis egyetlen élő díszpolgára. A kilencven éves Ági néni 36 éven keresztül tanította a településen élőket, generációk nőttek fel a keze alatt. | Mayer Ágota 1912. V május 1-én született Kistelken. Már serdülő korában eldöntötte, a tanításnak szenteli egész életét. A tanítói diplomával rendelkező pedagógus 1953-ban költözött Sárpilisre édesanyjával. Azóta oktatta, nevelte, óvta a sárpilisi gyermekeket, a tanórákon kívül is, együtt táncolt és dalolt velük. A nagyobbakat német nyelvre oktatta, számos tanítványa eljutott az országos tanulmányi versenyekig. Ági tanító nénit ma is mindenki ismeri és szereti a községben, nem él olyan középkorú, vagy annál idősebb ember Sárpilisen, akit ne tanított volna. Tavaly augusztusban a helyi önkormányzat a község díszpolgárává választotta. Mindig a háttérben dolgozott, megbízható kolléganője volt Bogár Istvánnak. Nyugdíjas éveiben sem tétlenkedett soha, idős korára a helyi könyvtár vezetője lett. Ágota néni jelenleg a sárpilisi szociális otthon egyik kedvenc lakója. Ma is azt vallja, hogy bármilyen mostohák is néha az ember körülményei, ha megadatik számára, hogy azt tehesse, amit szeret, azért érdemes élni és harcolni. ■ Szabó Mónika Sárpilis legfiatalabb képzőin ű v é s z e . Születése óta a településen él, 1997 óta fest. Fiatalként nagyon jól átérzi a hasonló kis településeken élő kortársai problémáit. Célja, hogy a Sárköz kultúrája megjelenjen alkotásaiban, többször merített témát Sárpilisből. Több önálló kiállítása volt már. Zömében tájképeket és csendéleteket fest, olajjal farostra dolgozik. 2000 tavaszától tagja a Bárka Művészeti szalonnak, ahol lehetősége nyílik az alkotásai bemutatására Tolna megyében. Célja, hogy az emberek rohanó világába ismét beköltözzön a művészet és a szeretet. Kolbert Margit Önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke. 1997-ben költözött a községbe. Hivatásos nevelőszülőként öt kisgyermek édesanyja, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa. Gyermekvédelemmel és felnőtt- oktatással is foglalkozik. Az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Egyesületben művészeti oktatóként tevékenykedik, valamint a sárpilisi Gerlicemadár Hagyományőrző Egyesület elnöke. Minden erejével azon dolgozik, hogy a helyi könyvtár keretein belül kézműves foglalkozások indulhassanak, a sárpilisi hagyományokat megőrizzék az ifjúság és az itt élők számára. ■ Tóth Ferencné Sárpilisen született, azóta a községben él. A Sárpilisi Nyugdíjas Érdekszövetség elnöke. A civil szervezet 1994- ben jött létre 100 taggal, jelenleg 35 fővel működnek. Szerény anyagi helyzetük ellenére színes programokkal, kirándulásokkal próbálja fenntartani a közösség életét. Minden jelentősebb helyi megmozdulásban részt vesznek, vacsorafőzéssel, süteménykészítéssel segítik a rendezvények lebonyolítását. Sokat fáradozik azon, hogy a szervezetbe az időseken kívül új, fiatalabb tagok is bekapcsolódjanak, akik tovább éltetik majd a nyugdíjas érdekszövetséget ________________■ Ra fael Gyula Rafael Gyula, 1957 óta a község lakója. A településre érkezésétől fogva állandó szervezője a helyi eseményeknek, nevéhez fűződik az új sárpilisi tűzoltó egység megalapítása. Folyamatos társadalmi tevékenységeinek köszönhetően, 1995-ben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökévé választották, mely beosztásában a település polgárai négy éve megerősítették. Évek óta segíti a sárpilisi cigány embereket az elhelyezkedésben. Legfontosabb feladatának a Sárpilisen élő cigány és a magyar lakosság békés egymás mellett élésének megteremtését tartja. Szathmáriné Kaszai Ilona A Tolna Megyei Önkormányzat Sárpilisi Idősek Otthonának igazgatója. Az intézmény 1977-ben indult, ötven fé- rőhellyel. 1986-ban bővítették, jelenleg 70 ággyal üzemel. A kezdetek óta itt dolgozik, eleinte, mint főnővér, 1989-óta igazgatói munkakörben. Az intézetben harminchat nővér és munkás segíti munkáját Az itt élő beteg és idős emberek főleg a környék ől kerülnek az otthonba, egyre gyakrabban kérik felvételüket nagyon rossz szociális helyzetben lévő rászorultak. Az igazgatónő munkájában fontosnak tartja a megkülönböztetés nélküli, feltétlen segítségnyújtást. ■ Marsi Gábor Sárpilis alpolgármestere. 1963-ban költözött a településre. Az élet több területén kipróbálta magát, har- minckilenc évig autóbusz- vezetőként dolgozott a Gemenc Volánnál. Tizenhárom éve részt vesz a helyi önkormányzat munkájában képviselőként. 1998- ban vonult nyugdíjba, akkor vállalta el az alpolgármesteri tisztséget. A horgászat néni csak hobbi számára, szabadidejében a Sárpilisi Horgászegyesület elnökeként tevékenykedik. A civil szervezet minden helyi rendezvényt támogat. Az idén februárban a nyugdíjas klubbal közösen szerveztek egy jótékonysági bált az iskola támogatására. ■
