Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-23 / 118. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 002 - SÁRPILIS 2002. Május 23., Csütörtök A település címere a Sárköz jel­legzetes vonásait tartalmazza. A térség mezőgazdasági tulajdon­ságait, a lecsapolás előtti és utá­ni állapotot, melyet a középen húzódó csatorna választ el egy­mástól. Alsó részében a föld megmunkálásához szükséges szerszámok kaptak helyet. A dombon álló juh a reformáció jelképe. Sárpilis őslakossága ugyanis döntően református val- lású volt. Ez az arány mára a ka­tolikus vallás felé hajlott el, de mivel a község nem rendelkezik katolikus templommal, rajta maradt a településen a reformá­tus jelző. A jobb oldalon elhe­lyezkedő gyümölcs a valamikori aszalóüzemet szimbolizálja. ■ Pillés, Pilis, Sárpilis A sárpilisi népviseletet ünnepi alka­lmakkor ma is viselik Sárpilis a Sárköz legkisebb tele­pülése. Vályi András szerint: „Pilis Magyar Mezőváros Tolna vármegyében, földes Ura a Báthai Apáturaság, lakosai kato­likusok és reformátusok, fek­szik a Földvári járásban, határjá­nak földgyei termékenyek, sző­lője jó borokat terem, hajón el­adásra van módgyok, mivel a Duna és a Sárvize között fek­szik, s mivel az áradások is gyakran károkat tesznek föl­gyein, második osztálybéli.” A község képviselőtestülete 1902. november 23-ai ülésén döntött: .. arra való tekintettel, hogy Pilis község a Sárközben fek­szik,... legyen 1903-tól Sárpilis.” Sárpilis mai faluképe a múlt szá­zad második felében egy hatal­mas tűzvész után alakult ki. Az­óta minden utcája szilárd burko­latú. Iskolája modern, ahol az óvoda is helyet kapott. Van or­vosi rendelője és két élelmiszer- bolt látja el a csupán 670 fős la­kosságot. Sárpilis és Sárköz ha­gyományát, kulturális értékeit Bogár István gyűjtő munkája és az általa vezetett Sárpilisi Népi Együttes tette országos hírűvé. ■ Egy nyugodt falu a Sárközben Hegedűs Jánost, Sárpilis polgármesterét sokan sokféle olda­láról ismerhetik. Találkozhatnak vele sporteseményeken, vagy a sportpályán edzés közben, ugyanis 20 éve aktív dobó­atléta, egy országos erőemelő bajnokság aranyérme is szobá­ját díszíti. Nagyobb kulturális rendezvényeken, bálokon is összefuthatnak vele, mivel képzett jazz-zenészként „Az év táncegyüttese” díjat nyert Ritmus zenekar zongoristája. Négy éve a község első embere. Csupán huszonnyolc éves volt, amikor Sárpilis la­kossága bizalmat szavazott neki az önkormányza­ti választásokon. Nem volt könnyű dolga munkája kezdetén, 1998 őszén gazdaságilag a csőd szélén állt a község. Választási beszédében nem a nagy szavakkal győzte meg az embereket, csupán egyet ígért, amit a mai napig be is tart: ugyanolyan jó­kedvvel és jóindulattal próbálja a sárpilisi lakosság mindennapjait szebbé tenni, mint tette azt a pol­gármesteri kinevezése előtti időszakban. Hivatalba lépése óta látványos változásokon ment át a tele­pülés. Megjavult a közvilágítás, az idősebb embe­rek egybehangzó véleménye szerint nőtt a közbiz­tonság, ami látszik az itt élők magabiztosságán, nyugodtságán. Egy ilyen apró település, mint Sár­pilis a nagyobb beruházásokat önerőből fi­nanszírozni nem tudja. A területen található két nagy homokgödör, melyeknek átalakításá­val kis tavacskákat és parkokat kívánt létre­hozni a község első embere. A pályázati ré­szét a tervezés­re mindkét esetben meg­nyerték, de a kivitelezés' a Környezetvé­delmi Minisz­térium késle­kedése miatt, még várat ma­gára. 1998 óta egy kilométer járda újult fel és épült Sárpilisen. Megtörtént a csatornahálózat fejlesztése is. Új or­vosi rendelő kapott helyet az iskola épületében, az így felszabadult ingatlant pedig a közeljövőben rendőrlakásként szeretnék felhasz­nálni. Dr. Soczó László, Szekszárd város rendőrkapitánya ígéretet tett arra, hogy még a nyáron egy körzeti megbízottat küld a községbe. Hegedűs János az emberektől mindig kap egy-két jó szót, de ar­ra is büszke, hogy polgármester­ségének négy éve alatt olyan kom­munikációs kapcsolatot létesített a lakókkal, hogy bárki, bármilyen személyes vagy közproblémával szívesen keresi fel őt. Hisz előze­tes ígérgetések nélkül, csak a sár­pilisiek életének jobbá tétele a cél­ja, most is és a jövőben is. A sárpilisi képviselőtestület: Hegedűs János polgár- mester Marsi Gábor alpolgár­mester Kolbert Margit képvise­lő, a kulturális bizottság elnöke Rafael Gyula képviselő, a roma kisebbségi ön- kormányzat elnöke Medveczki József kép­viselő, a szociális bizott­ság elnöke Kovács Barna képviselő Vajda Ernő képviselő Móricz János képviselő Hegedűs János Hegedűs János 1970. június 30.-án született Szekszárdon A decsi általános iskola diákja volt, majd a Szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában érett­ségizett, elektroműszerészként. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán szerzett diplomát, művelődés- szervező szakon. Jelenleg a Budapesti Államigazgatási Főis­kola hallgatója. Nős, kislánya Nina, három és fél éves. Hobbi­ja a zene és a sport. 1998-óta Sárpilis polgármestere. Sárpilis híressége, Bogár István Bogár István Sárpilis kiemel­kedő egyénisége volt. Népmű­velői, tanítói munkájával az egész országnak bebizonyítot­ta, hogy akár egy kis település is lehet meghatározó és példa­mutató, szellemiségével, mű­veltségével. Bogár István 1923-ban született Őcsényben. A Nagykőrösi Refor­mátus Líceumban kezdte tanulmá­nyait, melyet egy kántortanítói ké­pesítés követett. 1943-ban került Sárpilisre tanítónak, ekkortól kezd­ve végzett kutatásokat a község és a Sárköz lakóinak népszokásairól, gondolatairól. Hatalmas mennyisé­gű anyagot gyűjtött a sárközi embe­rek mindennapjairól, tánckultúrájá­ról. 1946-ban létrehozta a sárpiÚsi férfi dalárdát, hat évvel később a Magyar Népköztársaság Érdemér­mével tüntetik ki a Sárpilisi Népi Együttesért végzett tevékenysége és tanítói munkája elismeréseként. 1948-tól a Sárpilisi általános iskola igaz­gatója 1971-ig. 1967-ben létrehozza a „Bogár tanya” néven ismertté vált nép­rajzi gyűjteményt. Kezdeményezésé­re indult el a híres Sárközi Lakoda­lom. 1971-től a Tolna Megyei Ta­nács Művelődési Osztályának nép­rajzi felügyelője, 1975-től 1983-ig a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ főmunkatársa Szekszár­don. 1990 október 5-én halt meg. A sárpilisen élő idős emberek úgy tartják, Bogár István szigorú tanító volt, csodálatos humorér­zékkel megáldva, melyen keresz­tül mindenkihez közel tudott ke­rülni. A helyi általános iskola har­madik éve viseli híres tanítója, Bo- gár István nevét. ____________■ Eu rópai színvonalú a sárpilisi iskola Bernád Enikő 1993-ban Er­délyből települt át családjá­val Sárpilisre. Büszke arra, hogy az általános iskola fel­újításában a kezdetektől részt vett, a falu polgáraival közösen szépítették, rendez­ték a környezetet a megnyitó­ra. 1998 és 2000 között a tan­intézet igazgatója, azóta tago­zatvezetőként dolgozik. A képviselőtestület kulturális bizottságának tagja. A sárpilisi általános is­kola 1993-óta működik a jelenlegi épületben. A gyermekek alacsony létszáma nem teszi le­hetővé, hogy önálló in­tézményként működ­hessenek, a kétezredik évtől a decsi tanintézethez tartoz­nak. Jelenleg óvoda van és alsó tagozatos oktatás folyik az intéz­ményben. 27 óvodás és 23 kisis­kolás tanulóval működnek. A fel­újítás óta külön tornateremmel, hatalmas zsibongóval, gyönyörű­en felújított tantermekkel és fej­lett oktatási programmal rendel­keznek. A Comenius program ke­retében minőségbiztosítással is foglalkoznak, melynek keretében néphagyományok ápolásával és viselkedéskultúrával foglalkozó munkatársak növelik diákjaik tu­dását. Az iskola tantestülete nagy gondot fordít a sárközi hagyomá­nyok ápolására, ezért a tanterv keretébe illesztették a táncokta­tást. A gyermekek alacsony szá­ma lehetővé teszi, hogy egyénre szabott foglalkozásokkal tudják fejleszteni diákjaikat. Az intéz­mény minden évben ünnepi mű­sorral emlékezik iskolá­juk névadójára, Bogár Istvánra, a Bogár napok keretében, melyen a hí­res népművelő, tanító válogatott dalait és tán­cait elevenítik fel a tanu­lók. Mivel sok hátrányos _____ helyzetű gyermek tanul náluk, folyamatosan pá­lyáznak a diákjaik kirándulásai­nak, táborozásainak finanszíro­zásáért. Az ünnepek megrendezésében, farsangi bálok szervezésében a helyi kisebbségi önkormányzat­tól kapnak segítséget. Bernát Eni­kő bízik abban, hogy iskolájuk és oktatásuk színvonala lehetővé te­szi a jövőben is, hogy a sárpilisi gyerekeknek ne kelljen másik te­lepülésre átjárniuk tanulni. A sárpilisi általános iskola A község díszpolgára Mayer Ágota, Sárpilis egyet­len élő díszpolgára. A kilenc­ven éves Ági néni 36 éven ke­resztül tanította a településen élőket, generációk nőttek fel a keze alatt. | Mayer Ágota 1912. V május 1-én született Kistelken. Már serdü­lő korában eldöntöt­te, a tanításnak szen­teli egész életét. A ta­nítói diplomával ren­delkező pedagógus 1953-ban költözött Sárpilisre édesanyjával. Azóta oktatta, ne­velte, óvta a sárpilisi gyermekeket, a tanórákon kívül is, együtt tán­colt és dalolt velük. A nagyobba­kat német nyelvre oktatta, szá­mos tanítványa eljutott az orszá­gos tanulmányi versenyekig. Ági tanító nénit ma is mindenki isme­ri és szereti a községben, nem él olyan középkorú, vagy annál idő­sebb ember Sárpilisen, akit ne ta­nított volna. Tavaly augusz­tusban a helyi önkormány­zat a község díszpolgárává választotta. Mindig a hát­térben dolgozott, megbíz­ható kolléganője volt Bogár Istvánnak. Nyugdíjas évei­ben sem tétlenkedett soha, idős korára a helyi könyv­tár vezetője lett. Ágota néni jelenleg a sárpilisi szociális otthon egyik kedvenc lakója. Ma is azt vallja, hogy bármilyen mostohák is néha az ember körülményei, ha megadatik számára, hogy azt te­hesse, amit szeret, azért érdemes élni és harcolni. ■ Szabó Mónika Sárpilis legfia­talabb képző­in ű v é s z e . Születése óta a településen él, 1997 óta fest. Fiatal­ként nagyon jól átérzi a ha­sonló kis tele­püléseken élő kortársai problé­máit. Célja, hogy a Sárköz kultú­rája megjelenjen alkotásaiban, többször merített témát Sárpilis­ből. Több önálló kiállítása volt már. Zömében tájképeket és csendéleteket fest, olajjal farost­ra dolgozik. 2000 tavaszától tag­ja a Bárka Művészeti szalonnak, ahol lehetősége nyílik az alkotá­sai bemutatására Tolna megyé­ben. Célja, hogy az emberek ro­hanó világába ismét beköltöz­zön a művészet és a szeretet. Kolbert Margit Önkormány­zati képviselő, a kulturális bi­zottság elnö­ke. 1997-ben költözött a községbe. Hi­vatásos neve­lőszülőként öt kisgyermek édesanyja, a családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat munkatársa. Gyermekvédelemmel és felnőtt- oktatással is foglalkozik. Az őcsényi Bogár István Hagyo­mányőrző Egyesületben művé­szeti oktatóként tevékenykedik, valamint a sárpilisi Gerlicemadár Hagyományőrző Egyesület elnö­ke. Minden erejével azon dolgo­zik, hogy a helyi könyvtár kerete­in belül kézműves foglalkozások indulhassanak, a sárpilisi hagyo­mányokat megőrizzék az ifjúság és az itt élők számára. ■ Tóth Ferencné Sárpilisen szü­letett, azóta a községben él. A Sárpilisi Nyugdíjas Ér­dekszövetség elnöke. A civil szer­vezet 1994- ben jött létre 100 taggal, jelenleg 35 fővel mű­ködnek. Szerény anyagi helyze­tük ellenére színes programok­kal, kirándulásokkal próbálja fenntartani a közösség életét. Minden jelentősebb helyi meg­mozdulásban részt vesznek, va­csorafőzéssel, süteménykészí­téssel segítik a rendezvények le­bonyolítását. Sokat fáradozik azon, hogy a szervezetbe az idő­seken kívül új, fiatalabb tagok is bekapcsolódjanak, akik tovább éltetik majd a nyugdíjas érdek­szövetséget ________________■ Ra fael Gyula Rafael Gyula, 1957 óta a község lakója. A településre érkezésétől fogva állandó szervezője a helyi esemé­nyeknek, ne­véhez fűződik az új sárpilisi tűzoltó egység megalapítása. Folyamatos társa­dalmi tevékenységeinek kö­szönhetően, 1995-ben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnö­kévé választották, mely beosztá­sában a település polgárai négy éve megerősítették. Évek óta se­gíti a sárpilisi cigány embereket az elhelyezkedésben. Legfonto­sabb feladatának a Sárpilisen élő cigány és a magyar lakosság békés egymás mellett élésének megteremtését tartja. Szathmáriné Kaszai Ilona A Tolna Me­gyei Önkor­mányzat Sár­pilisi Idősek Otthonának igazgatója. Az intézmény 1977-ben in­dult, ötven fé- rőhellyel. 1986-ban bővítették, jelenleg 70 ággyal üzemel. A kezdetek óta itt dolgozik, eleinte, mint főnővér, 1989-óta igazgatói munkakörben. Az intézetben harminchat nővér és munkás segíti munkáját Az itt élő beteg és idős emberek főleg a környék ől kerülnek az otthonba, egyre gyakrabban kérik felvételü­ket nagyon rossz szociális hely­zetben lévő rászorultak. Az igaz­gatónő munkájában fontosnak tartja a megkülönböztetés nélkü­li, feltétlen segítségnyújtást. ■ Marsi Gábor Sárpilis alpol­gármestere. 1963-ban köl­tözött a tele­pülésre. Az élet több terü­letén kipróbál­ta magát, har- minckilenc évig autóbusz- vezetőként dolgozott a Gemenc Volánnál. Tizenhárom éve részt vesz a helyi önkormányzat mun­kájában képviselőként. 1998- ban vonult nyugdíjba, akkor vál­lalta el az alpolgármesteri tiszt­séget. A horgászat néni csak hobbi számára, szabadidejében a Sárpilisi Horgászegyesület el­nökeként tevékenykedik. A civil szervezet minden helyi rendez­vényt támogat. Az idén február­ban a nyugdíjas klubbal közö­sen szerveztek egy jótékonysági bált az iskola támogatására. ■

Next

/
Thumbnails
Contents