Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám

6. OLDAL T O LNA MEGYE 2002 - GYÖNK 2002. Május 22., szerda Ife Népek, felekezetek Az első német evangélikus vallá­sé telepesek 1722-ben Hessenből érkeztek Gyünkre, később Nagy­székelyből református németek települtek át. Gyönk északi ré­szén, az ún. magyar faluban lak­tak a magyar családok, a Doppel Gassén a református, a Lutrisch Gassén az evangélikus németek. A barokk református templom 1777-ben, a neogótikus evangéli­kus templom 1896-ban épült, utóbbi a Dél-Dunántúl legna­gyobb evangélikus temploma. 1812-ben Gyönkre települt át az 1806-ban Nagyszékelyben alapí­tott református algimnázium, ma a Tolnai Lajos Gimnázium. ■ Hétszín virág a gyerekekért Egy éve alakult Gyönkön peda­gógusok, orvosok, védőnők, lel­készek részvételével a Hét- színvirág Egyesület, amely a rossz szociális sorban élő gyere­kek megsegítését tűzte ki célul. - Elszomorított minket, hogy sok hátrányos helyzetű család­dal, gyermekkel találkoztunk, és saját munkámban is éreztem ennek súlyát - mondja az indít­tatásról dr. Bene László, Gyönk gyermekorvosa, az egyesület el­nöke. Az egyesület Gyönkön és a környező kilenc településen vál­lal részt a szociális gondok eny­hítésében több eszközzel is. Szü­lőknek egészségügyi felvilágosí­tást, gyermekeknek elsősegély- nyújtó tanfolyamot tartottak, az evangélikus egyházzal közösen pályázott az egyesület kézműves foglalkozásokra, amelyekkel a környékbeli gyerekek számára kívántak alternatívát adni a sza­badidő eltöltésére. Azt tapasztal­ták, hogy sok gyerek azért nem jut el osztálykirándulásra, mert a szülők nem tudják kifizetni a részvételi díjat. Az egyesület százhúszezer forinttal segítette az ebben a helyzetben lévő gye­rekeket, illetve további magyar és nemzetközi szervezetektől érke­zett adományokat juttattak a rá­szorulóknak. ■ Elismerés a gyönki kézilabdának Oklevéllel köszönte meg 2002. május 11-én a Tolnai Lajos Gim­náziumnak a magyar kézilabda­sportért végzett eredményes munkáját a sportág honi szövet­ségének elnöksége. - Ma már a nagy emberek is tudják, hogy hol van Gyönk - mondja az elisme­rés kapcsán Farkas Attila testne­velő, kézüabdaedző, aki komoly részt vállalt a sikerekben. - Évek óta látogatást tesz nálunk Kovács Péter, a kézilabda-szövetség szakmai igazgatója, volt világvá­logatott játékos és Sinka László, a szövetség főtitkára, s mindketten hangsúlyozták: próbálják meg­becsülni ezt a példaértékű mun­kát, amit egy ilyen kis helyen vé­geznek. Gyönkön évek óta nem­zetközi Tuba-kupán látják ven­dégül a magyar serdülőválogatot­tat. A gyönki csapat többször be­jutott a diákolimpia országos döntőjébe, ahol hatodik helyezés volt a legjobb eredményük, több­ször nyertek megyei döntőt. E te­kintetben az idei év a legsikere­sebb a fiúknál, négy korcsoport­ból háromban nyertek, és nem esélytelenek az országos elődön­tőben sem. ■ Gyönk, a Közép-Hegyhát központja A Közép-Hegyhát központi települése nem elsősorban lélekszá- mával hívja fel magára a figyelmet Tolna megye nagyközségei közül, sokkal inkább hagyományainak, magyar-német gyöke­reinek, az ebből is adódó sokszínű kulturális életének köszön­heti jellegzetességeit. Gyönk az ország legkisebb települése, ahol középiskola: a német-magyar tannyelvű Tolnai Lajos Gim­názium működik. A község polgármestere szerint jó esély van arra, hogy Gyönk az elkövetkező években városi rangra emel­kedjen.- Megközelítően kétezerkétszázan élünk itt, na­gyon szép természeti környezetben, amelyről azt is el kell mondani, hogy nem igazán gazdag vidék- mondja a faluról Fekete József polgármester. - Ez a földrajzi elhelyezkedés miatt is így alakult, hiszen viszonylag nehéz megközelíteni a települést. A lakosság jelentős része ma, a megváltozott viszonyok között is a mezőgazdaságból él egyéni, vagy tár­sas vállalkozások keretei között. Gyönk régóta kistérségi központ: a környékbe­li települések sok tekintetben kapcso­Névjegy 1951. január 14-én született Dunaföldváron. Növényvédő szakmérnök. 1981-től 1987-ig a varsádi TSZ , majd a gyönki termelőszövetkezet ágazatvezetője. 1987-től 1990-ig a nagy­községi tanács elnöke. 1990-től Gyönk polgármestere. Csa­lád: két lánya van, -Rita vendéglátóipari főiskolai hallgató, vál­lalkozó, Réka gimnáziumi tanulmányokat folytat. Hobbi: lovas sportok, vadászat. lódnak hozzá az oktatás, orvosi ellátás terén. A községben megközelítően nyolcvan vállalkozás működik, és örömmel mondhatjuk, hogy szépen rajzolódnak ki azoknak a vállalkozásoknak a kör­vonalai, amelyek életképesek, és a foglalkoztatás­ban is szerepük van. A település kiterjedt intéz­ményhálózattal rendelkezik: nagy általános isko­lája, két tannyelvű gimnáziuma van, és itt műkö­A képviselőtestület: Farkas Dezső alpolgár­mester, Raczkó Árpád jegyző, Fehér József, Garai László, Jakab Ede, dr. Kozári Ferenc, Lönhárd Ferenc, Né­meth Kázmér, Szaka Gyuláné, Waffenschmidt Ibolya A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA: ;2419 2? 88 12205 I 1 1 ..1 j : 1980 1990 2002 dik a megye leg­nagyobb szociá­lis otthona.- Mi azt tartjuk fontosnak, hogy a községünk olyan legyen, ahol az emberek jól érzik magukat, ahol megvan a komfortérzetük. A képvi­selő-testület elsősorban infrastrukturá­lis feladatok megoldására koncentrál. Ezen a téren értünk el sikereket, ame­lyek közül az 1999-es évet említhetem, amikor megvalósult a gázhálózat kiépí­tése. Ez volt a legeredményesebb év, ek­kor mintegy 133 millió forintot fordítottunk fejlesztésre. 2000- ben körülbelül 75 millió forint került, 2002-ben pedig negyven- ötmillió forintos nagyságrendű összeg jut fejlesztési feladatokra. Ezek nagy szániok egy ilyen kis településen. Űtburkolatot, vízel­vezetőket építettünk, korszerűsí­tettük egy utca villamoshálóza­tát, ezt a község más részén is folytatnunk kell. Épületeket vá­sároltunk, amelyek egyikében az idősek napközi otthonának kialakítása folyamatban van. A jövő feladatai közé tartozik többek közt a település rendezési tervének elkészítése.- Az eddigi fejlesztések azt a célt szolgálták, hogy Gyönk elérhesse a városi szintet. Ehhez na­gyon sok dolog megvan, de sokat kell tennünk ér­te, városiasnak kell lenni az infrastruktúrának. _______________,______ Gyönk lehet a legki­sebb város az ország­ban, mint ahogy je­lenleg a legkisebb te­lepülés, ahol gimná­zium működik. Azt gondolom, jó eséllyel pályázhatunk a váro­si címre. NÉ HÁNY ADAT A FALURÓL: Terület: 3627 ha Belterület: 316 ha 2002-es költségvetés: 350 millió forint Fejlesztési kiadások: 40 millió forint Gépkocsik száma: 470 Vállalkozások száma: 80 Polka, keringő, lakodalmas Húsz esztendeje, hogy a gyönki művelődési ház német nemzeti­ségi tánccsoportjának vezetője, Streicher Györgyné két kollégájá­val, Lückl Jánossal, Strigens Ala­jossal és általános iskolás diákok­kal előhívták a régiek emlékezetéből a helyi német táncokat. 1982- ben országos vetélke­dőt hirdetett a Magyar Televízió, ajnelyben fal­vak arculatát múltjukon keresztül kellett bemu­tatni. Gyönkön erre ké­szülve - Lackner Aladár evangélikus lelkész - gyűjtemé­nye mellett nemzetiségi táncokat is bemutattak. A népitánc az évek során kinőtte az iskola szak­köri kereteit. 1988-ban, a Gyönkről elszármazottak találko­zóján ismét felléptek az akkor már középiskolás diákok, így ala­kult ki az ifjúsági táncegyüttes, amelyben ma tíz fiatal pár táncol. Szívesen adják elő a gyönki lako­dalmast, amelyet Streicher Györgyné édesapja, Steitz János segítségével állítottak össze, mű­sorukat ezen kívül neves koreog­ráfusok keringő- és polkadarabjai alkotják, amelyeket zenével a Va­gabund együttes kísér. A helyi kulturális rendezvények mellett rendszeres szereplői több hazai és külföldi fesztiválnak, bemutat­koztak Erdélyben, Észt­országban és Görögor­szágban is.- A fiatalokból olyan közösség alakult ki, amely'tiszteli a múltat, és nem csak a próbá­kon, fellépéseken, ha­nem a magánéletben is számon tartják egy­mást, annak ellenére, hogy távol vannak egymástól - mondja a táncegyüttes vezetője - Én ma­gam is német nemzetiségi család­ban születtem. A család, a falu közössége és az ősök tisztelete, a gyökerek köteleznek arra, hogy a még meglévő kulturális értékeket ápoljam, és tovább adjam első­sorban a fiataloknak, akik ebben a munkában partnerek. Én ezt te­kintem igazi örökségemnek, fel­adatomnak: az értékek megőrzé­sét, átadását és teremtését. Pünkösdi Napok Két hagyományőrző programot rendeznek meg évről évre Gyönkön: a szüreti felvonulás mellett a Pünkösdi Napok kínál jó alkalmat a helyi kulturális együttesek bemutatkozására és a tradicionális népi kultúra bemu­tatására. Pünkösdkor magyar és német tánc- és énekcsoportok lépnek színpadra - ez évben a Baranya Táncegyüttes délszláv népitáncműsora egészítette ki a programot - valamint rendre kós­tolóval várják a közönséget a gyönki borosgazdák. A pünkösd­hétfőn szokásos fogathajtó­versenyen közel ötven gyönki és környékbeli népi-, póni- és kettesfogat állt rajthoz. Idén ven­dége volt a rendezvénynek Ham­burgból a meiendorfi fúvós* együttes, amely a Tolnai Lajos Gimnázium meghívására adott koncertet. Félszáz fogat állt rajthoz Gyönkért egyesültek Tizenöten alapították meg a kö­zelmúltban a Gyönkért Egyesüle­tet. - Gyönki, főiskolát, egyete­met végzett fiatalok kezdemé­nyezték az egyesület megalakítá­sát, akik hajlandók szaktudásu­kat, kapcsolataikat a község szol­gálatába állítani - mondja Zakari­ás Imréné, az egyesület elnöke. Fontos törekvésük az önkor­mányzat és a falu közötti infor­mációáramlás megszervezése. - Gyönkön nagyon sok jó kezde­ményezés, kulturális rendezvény van, sok egyesület működik, mi azt szeretnénk, ha ezt csokorba kötve fel tudnánk mutatni, mint értéket, és nagyobb érdeklődést tudnánk kelteni irántuk - folytat­ja az egyesületi vezető. Szeret­nénk a községben lévő összes egyesület, csoport vezetőit egy asztalhoz leültetni, és terveink között van egy olyan iroda mű­ködtetése is, ahol egy munkatár­sunk pályázati lehetőségekben segítené a gyönkieket. A zászlóanya Dúsa Gáspár- né, Ági néni gy önkiek nemzedékei­nek tanítója volt. 1948-ban szerzett diplo­mát, gyönki pályakezdete, 1952 és nyugdíjba vonulása, 1991 között a falu lakóinak több, mint fele megfordult előtte az iskolapadban. Neve összefo­nódott a vöröskeresztes munká­val is: számos segélyakciót, vér­adást, gyűjtést szervezett. 2000 őszén ő töltötte be a község mil­lenniumi ünnepségén a zászló­anya szerepét. A 2002 tavaszán súlyos betegségéből gyógyuló­félben lévő nyugdíjas tanítónő pedagógiáját így foglalja össze: a gyerekek között kell lenni, és szeretni őket. Német programok Gyönkön 1994-ben ala­kult meg a né­met kisebbsé­gi önkormány­zat, amelynek elnöki tisztét a kezdetektől Petz Péterné tölti be. - A német nyelv megis­merésére, tanulására Gyönkön már az óvodától kezdve lehető­ség van - mondja a testület elnö­ke. - Önkormányzatunk segíti a nyelv tanulását év végi jutalma­zásokkal, nemzetközi táborban résztvevő gyerekek, helyi nem­zetiségi tábor támogatásával. A lehetőségekhez mérten segítjük az itt működő tánccsoportokat, énekkart, amelyek rendszeresen színesítik fellépéseikkel rendez­vényeinket. 2001 óta Gyönkön is a Találkozások Háza ad otthont összejöveteleinknek._________■ A helytörténeti kutató 1974-től tanít matematikát és fizikát a gyönki általá­nos iskolában a ma már nyugdíjas Hor­váth György, a 2001-ben meg­jelent Községünk, Gyönk című helytörténeti munka szerzője. - Mindig is vonzódtam a humán tárgyakhoz, talán jobban is mint a reáltudományokhoz - mondja a tanár úr, akinek helytörténeti ér­deklődése nem új keletű, s köny­ve mögött évtizedes kutatómun­ka áll. - Az elmúlt ötven évben sokat változott Gyönk. A kitelepí­tés után inkább széthúzó falu volt, mára egységesebbé vált. A kérdésre, milyennek ismerte meg a gyönkieket, így válaszol: - Olyan emberek, mint másutt. Le­het szeretni őket. a A szövőnők Szegletes Já- nosné, a húsz éves fennállá­sát ünneplő gyönki szövő­szakkör veze­tője 1980-ban Mözsről hozta magával Gyönkre a kézimunka szeretetét. Korábban hímzéssel foglalko­zott, a Babits Mihály Művelődési Házzal kapcsolatba kerülve a megyére jellemző értékes hímzé­seket gyűjtötte. Gyönkön a hím­zésnek, a sváb sublikának voltak hagyományai, de a szövőszakkör iránt is bőven akadt érdeklődő. A húsz év alatt nyolcvanan szőttek főként gyapjúszőnyegeket, fali­szőnyegeket, hátizsákokat. Mun­káikkal eljutottak megyei, orszá­gos kiállításokra.' Néhány éve nyári táborban iskolásokat is ta­nítanak szőni. ■ Aktív nyugdíjasok Idén huszon­öt éve, 1977- ben alakult a gyönki nyug­díjas klub, amelyet hat éve Scháf Ádámné ve­zet. -Nagyon szeretjük a kirándulásokat, a közös programokat, a zenés­táncos rendezvényeket és test­vérkapcsolataink is szép szám­mal vannak - mondja a klubve­zető. A gyönki nyugdíjasok kü­lönösen .a kötcsei, bátaszéki klubbal ápolnak szoros barátsá­got, de kapcsolatot tartanak a ta­mási, tolnai, bonyhádi, ireg- szemcsei idősekkel is. A faluban az is szokás, hogy évente há­romszor: majálison, a pünkösdi fogathajtóversenyen és a szüreti felvonuláson a nyugdíjas klub tagjai főznek a falura. _______■

Next

/
Thumbnails
Contents