Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Május 22., szerda Vihar a dekrétumok körül Nürnberg - Prága A szudétanémetek hagyomá­nyos pünkösdi találkozóján kemény vitát folytatott egy­mással a konzervatív kancel­lárjelölt és a szociáldemokra­ta belügyminiszter a Benes- dekrétumokról. Edmund Stoiber arról biztosította a szudétanémetek 53. összejöve­telét, hogy felkarolja az „elűzöt- tek ügyét”, és reményének adott hangot, hogy „sikerül megoldást találni” a Benes-dekrétumok ké­nyes kérdésében. A keresztény­szocialisták elnöke azt mondta: „az európai érték- és jogrend nem tűri el, hogy ne foglalkozzunk a problémával”. Schily szövetségi belügymi­niszter választási fogásnak minő­sítette a kancellárjelölt kijelenté­seit, és azt mondta: a kitelepítése­ket okozó dekrétumok hatálytala­nítása nem indokolhat kártérítési igényeket, az egykori tulajdon visszaszerzésére irányuló követé­seket. A szociáldemokrata politi­kus egyszersmind elítélte Stoiber „keménykedő, nacionalista hang­vételét, mert ennek semmi köze a felelős európai politizáláshoz”. Prága jó ideje aggodalommal szemléli a dekrétumok körül Felvonuló szudétanémetek - népviseletben kirobbant vitát, és félti a cseh- német megbékélési folyamatot. Zeman kormányfő legutóbb Putyin elnök előtt is szóba hoz­ta a szudétanémeteket. „Haza FOTÓ: ARCHÍV akartak menni, a birodalomba, ami meg is történt, ám anyagi követelésük nem lehet” - mondta a cseh miniszterelnök. A benesi törvények körül fel­lángolt vita újabban a német-len­gyel viszont is érinti - mutat rá a Die Welt című napilap. A varsói parlament egyik frakciója határo­zattervezetet készített elő, amely szolidaritásáról biztosítja Csehor­szágot. Eszerint ha a dekrétumo­kat az EU jogrendjével ellentétes­ként bélyegzik meg, ez Csehor­szág, Szlovákia, Lengyelország és Oroszország tulajdoni viszonyait is érintheti. Varsó ezért is szorgal­mazza, hogy a második világhá­ború győztes hatalmai erősítsék meg az 1945. évi potsdami szer­ződés érvényét, ami a mai euró­pai állapotoldioz vezetett. Kwasniewski államfő szerint „tudathasadásos állapotot ered­ményezne, ha Hitler, Benes, Roosevelt, Churchill és Sztálin egykori döntései befolyásolnák az Európai Unió bővítését”. Köz­ben a Lengyelországhoz tartozó Sziléziában, Pomerániában és Mazuriában növekvő félelem ta­pasztalható amiatt, hogy „a né­metek visszatérhetnek” - jelentet­te ki a wroclawi egyetem történe­lemtanára. Marek Czaplinski sze­rint a lengyelek élénk figyelem­mel kísérik a dekrétumok körüli vitákat, és „Lengyelország EU- • csatlakozása küszöbén érzékel­hetően nőtt a németellenesség”. TORONYI ATTILA Hírek A WASHINGTONI kormányzat feloldotta a Jugoszláviának szánt amerikai gazdasági segé­lyek befagyasztásáról szóló ko­rábbi döntését. A lépést Colin Powell amerikai külügyminisz­ter a feltételezett háborús bűnö­sökkel kapcsolatban hozott új jugoszláv törvényekkel indo­kolta, valamint azzal, hogy több, ilyen bűncselekmények­kel vádolt személy önként fel­adta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéken, mti POKOLGÉP robbant egy izrae­li konvoj útja mentén a Gáza- övezetben kedd délelőtt anél­kül, hogy bárki is sérüléseket szenvedett volna, de izraeli bevonulást vonva maga után. A robbanás az izraeli hadsereg közleménye szerint az övezet­beli Necarim telep és Kami között húzódó úton történt. Egy óra múltán nyolc izraeli harcko­csi és két talajgyalu hatolt be a támadás helyszínéhez közel eső palesztin autonóm területre. Palesztín közlés szerint egy pa­lesztin biztonsági ellenőrzőpon­tot és egy lakóházat lerombol­tak. A katonák automata fegyve­reikkel lövéseket adtak le, sérü­lés azonban nem történt, mti CSAKNEM öt hónappal a kö­zös európai fizetőeszköz hiva- ■ talos bevezetése után a néme­tek körében kiábrándultság lett úrrá, és egyre többen sírják vissza a német márkát - derül ki egy kedden közzétett közvé­lemény-kutatás eredményeiből. Egy reprezentatív fölmérés ta­núsága szerint a megkérdezet­teknek 54 százaléka szeretné, ha ismét a márka volna a hiva­talos fizetőeszköz. Nem táplál ilyen vágyat magában a néme­tek 37 százaléka, míg 9 száza­lék nem tudott egyértelműen állást foglalni, mti AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG üdvözölte az EU soros elnöksé­gét betöltő Spanyolországnak azt a szándékát, hogy a jövő hónapban tartandó sevillai EU- csúcson napirendre tűzi az ille­gális bevándorlás elleni erélye­sebb fellépés kérdését. Jósé Maria Aznar spanyol kormány­fő hétfőn Londonban jelentette be, hogy országa javaslatokat kíván tenni az embercsempész maffiák elleni harc intenzíveb­bé tételére és az unió külső határainak fokozottabb ellenőr­zésére. MTI ■ Hűvös német-amerikai viszony Példátlan biztonsági intézkedések Bush elnök látogatása előtt Két éven belül másodszor tesz látogatást a német fővárosban az Egyesült Államok elnöke. Bili Clinton után szerdán és csü­törtökön George Bush teszi tiszteletét Berlinben, ám a bizton­sági előkészületek még a 2000. májusi óvintézkedéseknél is szigorúbbak. Berlin A szigorúság elsődleges oka, hogy baloldali pártok és mozgal­mak demonstrációkat szervez­nek, így kívánva tiltakozni az Egyesült Államok nemzetközi politikája (köztük a kiotói jegyző­könyv aláírásának hiánya, a nem­zetközi büntetőjogi bíróság, a „vi- lágcsendőri szerep, a büntetővá­mok, a protekcionista lépések) ellen. Jóllehet Németország más vá­rosaiban is lesznek tüntetések Bush látogatása alkalmából, a súlypontot mindenképpen Berlin képezi. A helybéli résztvevőkön kívül a „béketengely” szóvivői az ország minden részéből várnak rokonszenvezőket. Az éles Ame- rika-ellenességéről híres autonóm körök Yorckstrasse-i központjá­ban már a hét végén szervezték a „durmolóhelyeket” a vidékről ér­kező elvbarátok számára. Arra is fölkészültek, ha a rend­őrség - amely példátlan létszám­ban ügyel majd az amerikai el­nök és 500 fős kíséretének biz­tonságára - esetleg őrizetbe ven­George W. Bush fotó: europress/epa né tagjaikat. Erre az esetre tünte­tést helyeztek kilátásba a fővárosi fogházak (Moabit, Hakenfelde, Rummelsburg) előtt, és előre be­szerveztek néhány ügyvédet. Őket kérnék föl a „lebukottak” jogi képviseletére az esetleges perekben. A berlini tartományi ellenzék egy része (CDU, FDP) élesen bí­rálta az SPD-PDS összetételű sze­nátust. A kisebbik koalíciós part­ner, a reformkommunista PDS ugyanis egyik szervezője a Bush- ellenes demonstrációknak. Ezt Petra Pau, a PDS berlini alelnöke azzal próbálta magyarázni, hogy családi összejövetelek előtt is le­het vita egy-egy vendég szemé­lyéről, meghívásának értelméről; ha azonban megérkezik, akkor a neki kijáró tisztelettel kell fogad­ni. A bírálatból kijutott Klaus Wowereit kormányzó polgármes­ternek is. A szociáldemokrata po­litikus ugyanis úgy tervezte, hogy május 20. és 27. között a Bahama- szigeteken pihen. Csak az ellen­zék és a sajtó erőteljes bírálatá­nak hatására módosította tervét, és maradt Berlinben, hogy „házi­gazdaként” fogadja az amerikai elnököt. Az Amerika-ellenes érzelmek ' elevenek Németországban, jólle­het a békemozgalom a Zöldek kormányra kerülésével és „házia­sításával” elveszítette egyik fő tá­maszát. Kilenc esztendeje, 1993- ban még a németeknek 46 száza­léka tartotta hazáját az Egyesült Államok egyenrangú partneré­nek, ma ez az arány mindössze 26 százalék. Ifjabb George Busht negatív jelenségnek tartja a néme­tek 50 százaléka, és csak 19 szá­zalék vélekedik róla kedvezően. Szerb-montenegrói ellentétek Politikai elemzők szerint ismét az EU-nak kell közbelépnie A montenegrói függetlenségi tömb élesen bírálta a jugoszlá­viai kormánykoalíciós partnerek hétfő esti megállapodását a szerb-montenegrói kapcsolatokat átalakító belgrádi egyez­mény végrehajtásáról. Belgrad - Podgorica A szerbiai kormányzó párttömö­rülés, a DOS és a montenegrói Együtt Jugoszláviáért pártszövet­ség hétfő esti tanácskozásán egyetértésre jutott abban, hogy a majdani közös állam alaptör­vényét - alkotmányos alapokmá­nyát - el kell fogadnia a szövetsé­gi parlamentnek is, és a jövőbeni törvényhozás tagjait közvetlenül kell megválasztani. A belgrádi megállapodás e két kérdésben nem fogalmaz ponto­san. Az egyezmény szerint az al­kotmányos alapokmányt elfogad­ja a két tagköztársaság parla­mentje, majd „továbbítja a szö­vetségi törvényhozásnak”. A kö­zös állam egykamarás parlament­je megválasztásának módjáról a belgrádi megállapodás úgy ren­delkezik, hogy „mindkét tagköz­társaságnak külön választási tör­vényt kell hoznia, összhangban az új állam alkotmányos alap­törvényével”. Igor Luksics, a montenegrói el­nök vezette Szocialisták Demok­ratikus Pártjának (DPS) szóvivője szerint a hétfői megállapodás­kísérlet a március 14-én aláírt belgrádi egyezmény felülvizsgá­latára, s ezért az Európai Unió várhatóan elutasítja a szövetségi koalíciós partnerek megállapodá­sát. A szóvivő szerint a belgrá­di megállapodás „világosan ki­mondja, hogy az alkotmányos alapokmányt ki kell hirdetnie a szövetségi parlamentnek”. Montenegróban érezhetően át­hidalhatatlan ellentétek feszül­nek a köztársaság függetlenségé­re törekvők és a Belgrád-párti el­lenzék között. Politikai elemzők szerint ismét csak az EU közbe­lépésével lehet rendezni ezt a helyzetet. Javier Solana EU-fő- képviselő két tanácsadója, Stefan Lené és Thomas Eckhard vasár­nap kezdte meg többnapos jugo­szláviai látogatását, elősegítendő a belgrádi megállapodás végre- hajtását,____________________■ ÁLLÁSPONT MÚROCZKÁROLY Itt a Szilárd, -hol a Farkas? Columbo felügyelő a kedvencem. Neki mindig minden sike­rül. Nincs olyan rafinált rabló, gyilkos, sőt rablógyilkos, aki kíméletlen kérdései nyomán ne omlana össze. Persze, tudom én, hogy a tévé messze van a valóságtól, mint például a ma­gyarországi Mór az amerikai New Yorktól. Ott könnyebb megtalálni a rosszfiúkat, különösen akkor, ha csak elképze­lik az emberölést. Elképzelhetetlennek tetsző, ám igaz: tör­tént egyszer, hogy Móron járt legalább két kegyetlen rabló- gyilkos. Nem túlzás azt állítani: több ezer ember vett részt eddig a keresésükben. Horváth Szilárdot, akinek a képe szinte minden újságban megjelent a brutális rablógyilkosság másnapján, már meg­találták. Pontosabban ő jelentkezett a börtön kapujában. Es nincs gyanúsítva - „csak” régi bűneit bogozgatják, ráadásul a DNS-vizsgálata negatívnak bizonyult. Nem jutnak ötről a hatra, sőt még egyről a kettőre sem. Far­kas Róbert ugyanis még nem jelentkezett. Talán ott volt Mó­ron, talán nem. Most bujdosik; szlovákiai halálhírét cáfolják. Az is lehet, hogy fütyörészik, míg üldözői káromkodnak. Bár fordítva lenne! A szemtanúk mindenesetre más arcokat lát­tak, mint amilyen Horváthé és Farkasé. Új fantomképek ké­szültek. Lehet, hogy a rendőrök az igazi bűnözők figyelmét próbálják meg elterelni? Columbo mester! Mivel ez már nekem is sok, kérem, segítsen...! Nyolc halottat követelt május 9-én, csütörtökön a mészárlás a Fejér megyei kisvárosban. A nemzeti gyásznapon és utána is minden jó érzésű ember azt kívánta-kívánja, hogy ezúttal ne mondjanak csütörtököt a bűnüldözők. A szójáték halálosan komoly. Magyarországon olyan kegyet­len bűncselekmény történt, amelynek elkövetőit meg kell ta­lálni és példásan büntetni. Tanúk és rendőrök, polgárok és polgárőrök! Higgyünk együtt abban: elkapjuk őket! EGYETÉRTEK: 06-90-33(K303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 VARGA OTTÓ Csigatempó Támadnak a spanyolcsigák! Minden évben ilyen idő tájt - a sa- látáskertek mellett - a sajtót is elárasztják ezek a szemre csú­nya csúszómászók, amelyek a híradások szerint félelmetes pusztítást visznek végbe a zöld növényekben. Egyes hírek a Csurgó környéki csigadúlást majdhogynem a század eleji kongói sáskajáráshoz hasonlítják. Vigyázzon, leharapja a kezét! - óvta az ápoló a rókaman- gusztától az új állatkerti igazgatót, aki szerint csak a véreng­ző vadállatokra kíváncsiak a látogatók, a többi állatot el kell távolítani, vagy egyszerűen le kell puffantam. Ám míg a'Fész- kes fenevadak című filmalkotásban jókat derültem John Cleese alakításán, addig a spanyolcsigán nem tudok nevetni. Illetve csak kényszeredetten. Mert két eset lehetséges. Vagy a csiga is csak egy jól hang­zó, feltupírozott hírlapi kacsa így az unalmas nyárelőn, vagy valóban támadnak, ám akkor a növényvédelmi és zoológus szakembereknek kell sürgősen más munka után nézniük, hogy ezt a problémát évek óta nem tudják megoldani. A csi­ga nem baktérium, ami csak kitenyésztés után, mikroszkóp alatt látható, hanem szép - vagyis csúnya - nagy állat, ami lassan halad, ráadásul feltűnő nyomot hagy maga után. Szó­val utol lehet(ne) érni. Élőlény, és mint ilyen halandó, a mai kemikáliái arzenált ismerve kizárt, hogy ne legyen olyan mé­reg, amelyre érzékeny. Bár ki tudja? Lehet, hogy a spanyol­csiga a nagy túlélő, akkor pedig fel kell lőni a Marsra, hátha megindulhat vele ott is az élet. Igazán nem akarok cinikus lenni, de nem tudtam komolyan venni, amikor legutóbb már azt hallottam, hogy ha nem tesznek semmit az illetékesek, akkor a csigák elárasztják az országot. Márpedig akkor a kár­tétel már nem csak Rozi néni salátáskertjében lesz lesújtó, hanem az egész magyar mezőgazdaság megérzi. Ez utóbbit egyébként lehetségesnek tartom: a mezőgazdaság elmúlt négy évi fejlődési tempójánál talán még a spanyol­csiga is gyorsabb... EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az Itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefon szám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Lázadás a konventben Brüsszel Johannes Voggenhuber oszt­rák zöld képviselő „lázadást” szervez az Európai Unió re­formjainak kidolgozására hi­vatott konvent elnöksége ellen. Voggenhuber a Kurier című bécsi lap keddi számában megjelent in­terjújában kifejtette: az elnökség munkacsoportok kialakításáról döntött, ám e csoportok témakö­rei megkerülik a reform legfonto­sabb kérdéseit. „Ennek fő célja, hogy a következő hét hónapra nyugalmi állapotba hozzák a résztvevőket, afféle foglalkoz­tatásterápia, hogy aztán 2003 ja­nuárjában, néhány hónappal a konvent munkájának vége előtt időzavart keltsen az elnökség, s ezt arra használja fel, hogy ke­resztülvigye saját javaslatait.” Voggenhuber kijelentette: „Úgy látszik, beigazolódik az a híresztelés, amely Valéry Giscard d’Estaing-t, a konvent elnökét kí­sérte, nevezetesen hogy csupán foglalkoztatni akarja a testületet, hogy azután végül saját elképze­léseit tegye le az asztalra”. Az elnökség eljárása mögött a kép­viselő szerint a nemzeti kormá­nyok állnak, amelyek Giscard d’Estaing segítségével minden­áron meg akarjáJk akadályozni hatalmuk csökkenését. Az osztrák képviselő, akit az Európai Parlament delegált a tes­tületbe, ultimátumot állított: „Vagy nyárig leteszik az asztalra az első dokumentumokat, ame­lyekkel lehet dolgozni, és meg­szervezik a központi kérdések­kel foglalkozó munkacsoporto­kat, vagy a konvent tagjai hozzá­látnak, hogy maguk terjesszenek elő tervezeteket és alakítsanak munkacsoportokat.” _________■ I l ) i

Next

/
Thumbnails
Contents