Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-21 / 116. szám
| 2002. Május 21., Kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL ______________Mondom A Magamét______________ IH ÁROSI IBOLYA Lakópark Lassan divatba jönnek a lakóparkok. Azt a területet hívják így, ahol a beköltözőknek minden rendelkezésükre áll. Van benne étterem, áruház, persze a megfelelő színvonalú áruval, uszoda, a megfelelő kiszolgáló létesítményekkel, szaunával, masszázzsal, iszapfürdővel, kozmetikával, meg mindennel, amit a lakók csak parancsolnak. Szerényen portaszolgálatnak mondják azt rendszert, amely megakadályozza, hogy hívatlan vendégek betegyék a lábukat. A lakóparkban béke van, nincsenek koldusok és hajléktalanok, tolvajok és betörők. Ellenben biztosan van megbízható baby sitter, meg kerti partit rendező szolgálat. Meg amit a lakók még szeretnének. Ami nincs meg bent a lakóparkban, azt a megfelelő hitelkártyákkal, a megfelelő áruházakban vásárolják meg. A gyerekek reggelente autóval mennek az előkelő óvodába, majd a megfelelő iskolába. Később beiratkoznak a város legjobb középiskolájába, a legjobb tanárok a legjobb egyetemekre készítik fel a diákokat. Ha a sorból hiányzik egy, nem gond, majd alapítanak egyet maguknak. Előbb, utána, vagy közben 1-2 évet persze külföldön töltenek a fiatalok, hogy elsajátítsák a szükséges idegen nyelveket. És nem ők lesznek a „multik" alkalmazottai, az EU hivatalnokai, az új magyar politikai elit. Nem, azok mindig a feltörekvő középosztály fiai és lányai lesznek, akik megdolgoznak a sikereikért. A gazdagok maradnak a saját birodalmukban. Nem tudjuk, hogy a havi százezer forint közös költséget fizetők hányán lesznek, hányán vannak. Csak az újgazdagok építenek nagyobb és csicsásább házat, mint amennyire valójában pénzük és szükségük van. Hogy megpukkadjon a szomszéd. Az igazán gazdagok már nem mutogatják magukat és nem foglalkoznak a szomszéd véleményével. Van akinek mindez tetszik, van akinek nem. Van aki úgy gondolja, tenni kellene ellene, s van aki úgy, rászánja az életét, hogy legalább a gyerekének, unokájának jusson kezdetnek legalább egy garzon a lakóparkban. Mindegy, mindenképpen eljön, sőt itt van már Amerika. Sörfesztivál a piactéren Több ezer nézőt vonzott a rendezvény dött be. A választás megosztotta a több ezer nézőt, voltak akik remek ötletnek tartották, mások némi joggal arról panaszkodtak, hogy a műsort csak hallották, a színpadot nem látták a zsúfoltság miatt. így vagy úgy, a többség jól érezte magát, ehhez adva volt a jó idő, a hideg sörök és a magas színvonalú műsorok, helyi együttesek, sztárvendégek jóvoltából. A hangulat már az első napon remek volt, ekkor rendezték a német nemzetiségi napot. Pünkösd vasárnapján a délelőtti gyermekműsorok után délután és este sztárok is színpadra léptek, az Irigy Hónaljmirigy, a Rajkózenekar és a Pa-Dö-Dö. Rákosi Paks A kofák asztalai mellett ezúttal a közönség foglalta el a helyet, sokan azonban csak állva nézhették végig a műsort, olyan nagy volt az érdeklődés a pünkösdi sörfesztiválon. A hagyományosan pünkösdkor sorra kerülő rendezvény helyszíne majd egy évtizede az Atomerőmű SE sportcsarnoka és annak környéke volt. A rendező, a Paksi Közművelődési Kht. ezúttal több ok miatt új helyszín, a piactér mellett döntött, amelynek felújítása a közelmúltban fejezőElőző kérdésünk: mit szeret, bort, vagy sört? Az SMS-ben és interneten szavazók túlnyomó többsége a bort szereti, pontosan 56 százaléka. MAI KÉRDÉSÜNK: Legyen-e luxusszálloda a szekszárdi laktanyából? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepiUsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Tolnára tekintett európai borvilág Emlékezetes szekszárdi és kölesdi látogatás Szombaton Tolna megyére tekintett az európai borvilág. Konkrétabban a megyében található két borvidékre, a szekszárdira és a tolnaira. A tizenkét országot és 52 bejegyzett, térképen regisztrált borvidéket tömörítő Európai Bortermelők Régiója (AREV) itt tartotta kongresszusának zárónapját. Szekszárd - Tolna A mintegy félszáz bordiplomatát - köztük a kontinens borászata meghatározó országainak, Franciaországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak a képviselőit - szombat reggel térségünk legnagyobb borászati üzeme, a bonyhádi Danubia előtt dr. Tollár Tibor, az esemény Tolna megyei főszervezője, a megyei közgyűlés alelnöke fogadta. Az üzemlátogatás után Szekszárdra érkezett a delegáció, hogy a Borkútnál tett rövid látogatás és a polgármesteri köszöntő után folytassa munkáját Táncra is perdültek Az AREV-küldöttség szombaton délután ellátogatott a Tolnai Borvidék központjába, Kölesére is, ahol a Borok Háza udvarán ekkor tartották a borvidék IV. borversenyének ünnepélyes eredményhirdetését. Az európai borászok érkezésekor már javában zajlott a borversenyen szereplő borok kóstolása, amelyből a vidám külföldi delegáció is kivette a részét. A rendezők a díjnyertes nedűk közül kínáltak - köztük magyar szőlőfajtából készültet is - a vendégeknek. A kellemes miliőben zajló program során a vendéglátók a borvidék borai mellett a régió sokszínű kultúrájából is ízelítőt adtak, az aparhanti székely, a gyön- ki német táncegyüttes, a simontomyai citerazenekar és a kölesdi népdalkor közreműködésével. A delegáció tagjai végül táncra is perdültek, és igen jó hangulatban búcsúztak a Tolnai Borvidéktől. az AREV kongresszusa. Még mielőtt a tolmácsok és a tolmácsgépek vették volna át a főszerepet a megyeháza dísztermében - ahol ilyen rangos nemzetközi esemény már régen zajlott - a szervezet rövid sajtótájékoztatót tartott. Mégpedig az előző napon elnöki funkciójában megerősített spanyol Pedro Sanz Alonso vezetésével. Mint megtudhattuk: az Európai Uniót és az Európa Tanácsot különböző szakanyagokkal és az általa hozott határozatokkal ellátó, eme nagytekintélyű szervezeteket orientálni kívánó AREV a magyarországi plenáris üléseken tizenegy pontból álló határozat tervezetet fogadott el a bor és a hagyományok védelme, valamint a fejlődés elősegítése érdekében. Pedro Sanz Alonzo kiemelte: „A jövedékiség és a boradó területén előbb-utóbb mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy nullaszázalékos legyen. Ennek fokozatos elérésére technikákat is leírtunk a plenáris üléseken megfogalmazott határozat egyikében.” Az eredetvédelem területén is reform értékű elképzelést fogalmazott meg a kongresszus. Nem csak azt szeretnék elérni, hogy csak azok címkézhessenek, ahonnét valójában származik a bor, hanem egy-két francia diplomata odáig is elment, hogy egy adott ország speciális borfajtáját ne lehessen előállítani külföldön. A kongresz- szus előző két napján Pécsett a hazai borvidékek AREV-tagjai A vendégeket Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere köszöntötte a Borkútnál közül felszólalt a húsz hegyközséget magába foglaló Tolnai borvidék titkára, Steitz János. Szűkebb pátriánk képviselője, az egyes nemzeteken belüli régiók az eddiginél szorosabb érdemi együttműködését hangsúlyozta. A szekszárdi ülésen már nem hozott újabb határozatot, állásfoglalást a kongresszus. A házigazda két borvidék mintegy egyenként húsz perces bemutatkozása után, az AREV-tagsá- gra pályázó országok, Csehország, Románia és Szlovénia képviselője mutatta be a bortermelés szempontjából országát és saját vidékét. A kongresszus csaknem valamennyi tagját feldobó kölesdi látogatás után a megyeháza dísztermében tartott gála vacsorával zámlt az Európai Bortermelő Régiók magyarországi kongresszusa. Az est fénypontja volt, hogy az Alisca Borrend tiszteletbeli tagjává celebrálta Hubert Musotte francia képviselőt. Az Európai Szakmai Bortanácsban igazgatói tisztet betöltő idősebb úr derekasan kiállta az avatá- si próbákat. ________________________vem Ju bileumok jegyében, Bonyhádon Felújították és ájraszentelték az evangélikus templomot A jubileumok jegyében zajlottak a bonyhádi Pünkösdi Napok a Völgység fővárosában. Vasárnap délelőtt a 200 éves evangélikus templom újraszentelésére került sor, annak felújítása alkalmából. Dr. Harmati Béla püspök igehirdetésében méltatta és elismerte a gyülekezet áldozatkész munkáját s mint mondta, „Két évszázad tekint le ránk ezekből a falakból, pünkösdkor az egyház születésnapján különösen öröm, hogy megújult ez a templom kívülről és belülről egyaránt.” A templom újraszentelése úrvacsoraosztással fejeződött be. Bonyhád __ A nap eseményeinek folytatásaként koradélután ünnepi megemlékezésre került sor a városi Német Ház alapításának 10. évfordulója alkalmából. Rittinger Antal, a helyi Német Kisebbségi Ön- kormányzat elnökének köszöntőjét követően utcai felvonulással vette kezdetét az immáron hagyományos városi Pünkösdölő című zenés, táncos vigadalom. A rendkívül jó időnek is köszönhetően nagy számú érdeklődő kísérte a különböző csoportok felvonulását és produkcióját. A felvonulás közben, az esemény részeként tiszteletadásra és koszorúzásra került sor a 10 éve felavatott II. világháborús emlékműnél. A Művelődési Ház szabadtéri színpadának közönségét elsőként dr. Józan Jilling Mihály, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának alelnöke köszöntötte és kívánt jó hangulatot a megjelenteknek. Köhlerné Koch Ilonka a 15 éves jubileumát ünneplő Kranzlein Néptánc Egyesület elnöke méltatta a város kulturális életében jelentős szerepet vállaló csoport tevékenységét. A színpadra lépő 12 csoport produkciója után hajnalig tartó bál zárta pünkösd első napját. Hétfőn az ünnepi szentmisét követően a felvidékieknek a Völgységi Múzeum falán elhelyezett emléktábláját koszorúzták meg. A délelőttöt a Művelődési Házban a Felvidékiek Egyesületének ünnepsége, illetve a Felvidéki Polgármesterek Találkozója zárta. Tegnap délután zajlott az a „Bonyhádi találkozások” című ünnepség, melynek apropóját a várossá nyilvánítás 25. évfordulója adta. A kulturális programok egyik kiemelkedő része a „25 éves-városok” című fotó- kiállítás, mely Bonyhád mellett Dunakeszit, Marcalit és Siklóst mutatja be. sat Az evangélikus templom fotó: bakó FACT-felmérés Felmérést készített a pécsi székhelyű FACT Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete a paksi Jövő drogok nélkül Alapítvány megbízásából a város négy középiskolájában a múlt héten. A vizsgálat során mintegy ezer fiatalt kérdeztek meg kérdőívek kitöltetésével véleményükről, szokásaikról az egészségi állapotukat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A vizsgálat feldolgozása után részletes jelentés készül a kérdéskörről. ■ Ballagó kézművesek Meghitt, családias együttlét keretében búcsúzott szombat délelőtt az iskolapadtól a bonyhádi Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Ház keretében működő Kézműves Szakiskola 9 végzős hallgatója. A ballagás, mely egyben a mesterjelöltek munkáiból készült kiállítás megnyitója is egyben, kettős ünnepe az intézménynek. A szőnyegszövő, kosárfonó, fazekas és bőrdíszműves diákok záróvizsgájára június 12-én kerül sor. sat Mentősök megyei találkozója Évente nyolcvanezer szállítást végeznek Többszáz érdeklődő volt kíváncsi a megyei mentősnapra, melyet a művelődési ház előtti téren rendezett meg az Országos Mentőszolgálat és a Tolna Megye 104 Mentőalapítvány. Dombóvár Az OMSZ Tolna megyei szervezetének főorvosa, dr. Kovács Éva elmondta, hogy hét településen működik állomásuk, ahol harmincegy Toyota és Mercedes típusú mentőautóval 224 kollégája áll szolgálatban. A járművek évente összesen 2,3 millió kilométer tesznek meg az ország útjai. Tizenkét hónap alatt mintegy nyolcvanezer szállítást végeznek, melyek 20%-át teszi ki a sürgősségi betegellátás. A megyében jelenleg három fő- és négy mellékállású mentőorvos dolgozik, ám jóval többre lenne szükség. Örvendetes, hogy az ápolók közül többen is jelentkeztek mentőtiszti képzésre. Dombóváron és Pakson új állomást kellene kialakítani, a többi épület állaga megfelelő. A gyógyszer-, a kötszer- és a műszerellátottság jó, ennek fejlesztésében sokat segít a Tolna Megye 104 Alapítvány, mely jónéhány korszerű eszköz beszerzéséhez járult hozzá a közelmúltban. A mostaninál még gyorsabb vonulás érdekében Dunaföldváron, Gyünkön, Nagydorogon és Bátaszéken volna szükség mentőállomás létesítésére. Az új egészségügyi kormányzattól azt remélik, hogy rövid időn belül olyan bérezést alakít ki a mentősök számára, mely vonzóvá teszi a pályát sok fiatal szakember számára és a nagy tapasztalatokkal rendelkező dolgozóknak sem kell a jövőben máshol is munkát vállalniuk azért, hogy el tudják tartani a családjukat. -grTisztelgés Bogár István előtt Posztumusz emlékplakett a falu nagy szülöttének Őcsény Község Képviselőtestülete úgy határozott, hogy Bogár Istvánt a településért végzett kiemelkedő munkája elismeréseként posztumusz „Őcsény Községért” emlékplakett kitüntetésben részesíti. Őcsény Bogár István 1923-ban született Őcsényben. A nagykőrösi Református Líceum és Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát, a második világháború után Sárpilisen kezdett tanítani. Már munkába állásának esztendejében, 1946-ban, létrehozza a faluban a dalárdát. A következő esztendőben igazgatóvá választják, ezt a pozíciót 1971- ig tölti be. A pedagógusi munka mellett a falu kulturális életének szervezője lett. A férfikórust vegyes kórussá alakítja és vezetője lesz az Őcsényi Népi Együttesnek. Elindítja a népdalgyűjtő munkát, néprajzi szakkört szervez és irányításával Sárpilisen is népi együttes alakul. Bogár Istvánnak köszönhetően, a sikerek hatására a Sárközben pompás műsorokat állítanak ösz- sze. Bogár István ötlete nyomán rendezik az első „Sárközi bált”, amely aztán „Sárközi lakodalmas” néven megmozgatta az egész térséget és máig élő hagyomány született belőle, s ebből nőtt ki később a Duna Menti Folklórfesztivál. Pista bácsi a Sárköz néprajzi anyagát, tárgyi emlékeit is fáradhatatlanul gyűjtötte, nyugdíjas évei sem teltek tétlenül. Tovább segítette a hagyományőrző csoportokat, különösen szülőfaluja, Őcsény, csoportjával szövődtek szorosra a kapcsolat szálai. Bogár István olyan ember volt, akiben bíztak, akire felnéztek, akinek elfogadták tanácsait. Szülőföldje, a Sárköz, s szülőfaluja, Őcsény, méltóképpen őrzi híres szülötte emlékét, szellemiségét, bizonyság erre a posztumusz adományozott emlékplakett is, amelyet Bogár István születésének napján, május 18-án, az őcsényi református temetőben rendezett ünnepség keretében adtak át jelképesen a falu nagy szülöttének. _________vem