Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 114. szám

2002. Május 17., Péntek TOLNA MEGYE 2 0 0 2 T E V E L 9. OLDAL Az általános művelődési központ Az átjárhatóság előnyei Saját erejéből fejlődő település Az Általános Művelődési Köz­pont igazgatója, Propszt Já­nos Tevelen született. Mate­matika-kémia szakos tanár, német tanító, szaktanácsadó. 1984-ben kezdett szülőfalujá­ban tanítani, 1992 óta látja el az igazgatói feladatokat.- Intézmé­nyünk általá­nos művelő­dési központ­ként műkö­dik. Hozzánk tartozik az ál­talános iskola és óvoda, a műve­lődési ház, a könyvtár, a sport- csarnok. Ezért pedagógiai prog­ramunk sajátos. Felöleli az okta­tás, nevelés, a közművelődés minden területét. Hangsúlyosan szerepel benne a hagyomány- ápolás, az egészséges életmódra nevelés, a nemzetiségi nyelvok­tatás. Nem túl magas tanulói létszámunk lehetővé teszi az egyénre szabott foglalkoztatást. Lehetőségünk van a gyengéb­ben teljesítő diákok felzárkózta­tására, valamint a tehetséggon­dozásra. Rendszeresen részt ve­szünk azokon a tanulmányi ver­senyeken, melyeket a hozzánk hasonló adottságú iskoláknak írnak ki, s úgy tapasztaljuk, ta­nulóink jó felkészültségűek. Ez iskolánk pedagógusainak lelki- ismeretes munkáját igazolja, akik az ismeretek mellett igye­keznek rengeteg élménnyel gaz­dagítani a gyerekeket. Ezt isko­lán kívül is teszik, hiszen szá­mosán egyesületek, klubok, más közösségek vezetői, tagjai. Intézményünkben a Bonyhá­di Városi Zeneiskolának kihe­lyezett tagozata működik, fa- és rézfúvós hangszeres oktatásban részesülhetnek diákjaink. Többféle szakkörben haszno­san tölthetik tanulóink szabad idejüket. Van informatikai, vizu­ális, komplex természetismere­ti, háztartási és vöröskeresztes szakkörünk, diákíró csoportunk szerkesztésében iskolai újsá­gunk jelenik meg. Kulturális be­mutatóink iránt mindig nagy ér­deklődés mutatkozik. A sport területén is számos lehetőséget kínálunk tanulóinknak. Könyvtárunkról elmondha­tom, hogy jó technikai felsz- ereltségű és könyvállorftányú. Takács Lászlóné könyvtárosnak köszönhetően ragyogóan műkö­dik. Takács László igazgató lel­kiismeretes munkája folytán a szintén hozzánk kapcsolt mű­velődési ház otthona a falu min­den közösségének, rendezvé­nyének. Viszonylag jól felszerelt óvo­dánkban közel hatvan gyerek­kel hat óvónő foglalkozik, akik minden újra fogékonyak, közü­lük hárman német nemzetiségi végzettséggel rendelkeznek. Az egy kézben lévő szakmai irányításból adódóan az okta­tás, nevelés, a kultúra minden területére van rálátásunk, lehe­tőségünk az átjárhatóságra, s ez úgy gondolom eredményessé te­szi munkánkat. Idősektől indult kezdeményezés Az Idősek Klubja számos le­hetőséget kínál tagjainak, hogy szabad idejüket társa­ságban, fiatalosan töltsék el. Vezetőjük dr. Fogarasi Már­ton, aki 1995-ben költözött haza, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem nyugalmazott tanszéki mérnö­ke.- Tipikus alulról jö­vő kezdeményezés­ként alakult meg az Idősek Klub­ja. A faluban élő nyugdíjasok el­sősorban társaságot kerestek. Néhány éves működés után úgy látszik ennek a kérésnek sikerült eleget tennünk. Meghatározó szerepe volt és van ebben dr. An­tal Tamásnak, Denkinger Istvánnénak és László Zoltánnénak. Közel száznegyven tagja van csoportunknak, Szín­házlátogatásokat szervezünk, ki­rándulunk. Voltunk már Ópusz­Az elnök A Kossuth Me- zőgazdasági Szövetkezet el­nöke Guth Ist­ván. Mezőgaz­dasági mér­nök, növény­védő szakmér­nök. Elei az 1700-as évek közepén települtek Tevelre, ő is itt született.- Ez az első munkahelyem. Különböző munkaterületeken dolgoztam, 5 évvel ezelőtt vá­lasztottak a szövetkezet elnöké­vé. Pillanatnyilag 130 tagunk és 90 tulajdonosunk van. Az átala­kulásoknak ebben az időszaká­ban izgalmas feladat a mezőgaz­daságban dolgozni. Az ágazat jövőjét illetően bizakodó va­gyok. Felkészült agrárszakembe­reink, jó természeti adottságaink vannak, technikai színvonalun- kon van még javítani való. ■ taszeren, Budapesten. Legutóbb megnéztük a nagyvázsonyi várat, az Ajkai Üveggyárat, Pannonhal­mát, Zircet. Ez alkalommal Nagytevelre is ellátogattunk, fel­vettük a kapcsolatot az ot­tani nyugdíjas klubbal. Tevékeny részesei va­gyunk a faluban hagyomá­nyos majális és nyárbú­csúztató szervezésének, rendeztünk már bátyus bált. Meg szoktuk ünnepel­ni a névnapokat, születés­napokat, évfordulókat. Elő­adásokat hallgatunk, vannak versmondó, énekes időseink is. Jó kapcsolatunk van a Vöröske­reszttel, más civil szervezetekkel. Részt veszünk az általuk szerve­zett programokon is. A működésünkhöz szükséges pénzt tagdíjainkból, hozzájárulá­sainkból teremtjük elő, valamint segítséget kapunk a művelődési háztól, a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezettől és vállalkozóktól. A fogadós Tevel erdő­szélére nyúló területén, dom­bok alján húzó­dik meg a Land Hotel. Vezetője Tisza Gábor, aki 2000. júniu­sától vezeti a panziót.- Azoknak kínálunk pihenési lehetőséget, akik kedvelik a ma­gyar falut, a természetközeli életformát. Könnyen elérhető a dombóvári és tamási termálfür­dő, természetjárásra kínál alkal­mat a közeli gemenci és gyulaji erdő. Az igényesen kialakított hotel kilenc szobás. Családias vendéglátásra rendezkedtünk be. Vendégkörünkhöz a Német­országban élő volt teveliek, va­dásztársaságok tartoznak. Ki­sebb rendezvényeket (eljegyzés, ballagás} is kiszolgálunk. ■ A település Árpád vezér unokájá­ról, Tévéiről kapta a nevét. Először egy 1193-ban kelt dokumentum­ban találkozhatunk vele, amely­ben III. Béla király a fehérvári ke­reszteseknek adományozta. A kö­zépkorban királyi birtok, 1712- ben Dőry László földesúr Dél-Né- metországból hozatott telepese­ket. Vannak akiknek leszármazot­tai a mai napig itt élnek. A máso­dik világháború után bukovinai, hadikfalvi székelyek ékeztek a fa­luba. Kitanics Lajos polgármester részlete iben is ismeri Tevel történetét, ezzel indítva a te­lepülés bemutatását.- A történelem során sokszor változott Tevel szerepköre. A 18. század végén a környék gazda­sági központja volt, 1785-ben közel annyian éltek itt mint napjainkban. Jelentős volt a kézműipa­ra, mezőgazdasága. A falu gazdagságát jelzi, hogy az 1820-as években új templomot építet­tek, amely a környék legnagyobb templomá­nak számított. Ma is főként az agrárágazat ad­ja a fő megélhetési lehetőséget. Ezen kívül a bonyhádi központú Sabona Cipőipari Szövet­kezet üzeme, az 1960 óta működő téglagyár és szá­mos vállalkozás, vala­mint intézményeink biz­tosítanak munkát az itt élőknek. Sokan a közeli Bonyhádon és Szekszár- don dolgoznak. Áltanos iskolánk, óvo­dánk, könyvtárunk és művelődési házunk Álta­lános Művelődési Köz­pontként működik. Az utóbbi esztendőkben több civil szervezet alakult, amelyek sokszínűvé te­szik a település arculatát. Különösen a fiatalok és idősek körében erősödtek Névjegy: Kitanics Lajos, polgármester, 58 éves. Alapvégzettségét te­kintve pedagógus, valamint diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikaelméletből. Öz­vegy, két gyermeke van, Andrea és Dusán, mindketten pedagógu­sok. Hobbija az olvasás és a sport. A képviselőtestület tagjai: Kitanics Lajos polgármester, Guth István alpolgármester, dr. Antal Tamás, Avar Ervin, Jándi István, Patócs Lajos, Pál Ferenc, Erős Pál, Jahn Ernő, Szöts Géza. a közösségi életnek teret adó csoportok. Létrejött a Teveli Fiatalok Egyesülete és jól működő, közel 140 tagot számláló nyugdíjas klubunk van. Ezek a szerveződések jól segítik a német és székely ha­gyományok ápolást, a szabadidős tevékenységek­nek számos keretet és formát ad­nak. Tornacsarnokunk a diákok és a felnőtt érdeklődők számára egyaránt biztosítja a sportolási le­hetőségeket. A község verseny- sportját az 1949-ben megalakult MEDOSZ SE irányítja. L&bdarúgó csapatunk 1974 óta a megyei I. osztályú bajtiokság résztvevője. Diák sportkörünk is van. Az utóbbi években az infrast­ruktúra fejlesztésében sikerült legna­gyobbat előre lépnünk. A lakások szá­ma 560, s ezek szinte valamennyiében van vezetékes ivóvíz és gáz, telefon, kábeltévé. Szennyvízelvezető rendsze­rünk kiépítése folyamatban van. Útja­ink 99 százaléka szilárd burkolatú. Ezeket a fejlesztéseket kölcsön felvéte­le nélkül tudtuk megoldani. A második világháborút követő kite­lepítések során sok teveli volt kényte­len elhagyni otthonát. Németországban élő közösségükkel, a Tévéiről Elszár­mazottak Körével jó kapcsolatunk van. Közös rendezvényeket szervezünk, családi barátságok szövődtek, időközönként anyagi támogatást is adnak településünknek. Csendes, nyugodt falu a miénk. Meglévő érté­keink őrzésével, a község folyamatos szépítésé­vel próbálunk a 21. századhoz méltó életteret te­remteni lakosainknak. A tánc teremtő ereje Fiatalok egyesülete A Teveli Fiatalok Egyesülete három éve bejegyzett civil szerve­zet. A község kulturális programjait éveken keresztül szervező fiatalok határoztak úgy, hogy hivatalosan is keretet adnak e te­vékenységüknek. Az egyesületnek bárki tagja lehet, aki a 14. életévét betöltötte. Az egyesület elnöke Lantos László.- Tevelen hagyományai vannak a szüreti fesztivál rendezésének. Ezen alkalmakra többen azt a sze­repet vállaltuk, hogy egyik évről a másikra egy-egy néptánc koreog­ráfiát megtanulunk, ezzel színe­sítve a rendezvényt. Aztán úgy gondoltuk, hogy egy esztendő hosszú idő, jó lenne gyakrabban találkozni, s az sem ártana^ ha utánpótlása is lenne csapatunk­nak. így vetődött fel az egyesület alakításának ötlete. Elmondható tehát, hogy a tánc volt a teremtő erő. Három esztendeje hivatalo­Virgília néni Ferencz And- rásné, Virgília néni a falu leg­idősebb lakó­ja. Hadikfalván született 1910- ben. Családjá­val 1945. má­jus 10-én érkezett Tevelre. A friss gondolkodású idős asszony nyolc gyermeknek adott életet, tizenhárom unokája és tizenhét dédunokája van. Még ma is gyakran utazik Hőgyészre, Du­naújvárosba, hogy meglátogassa őket. Egyikük születési dátumát sem véti el. Nem használ szem­üveget, gyakran nézi a televíziót, naponta elolvassa a Tolnai Nép­újságot, meggyúrja és „kisíriti” a tésztát. Nem érti mi az, hogy ide­gesség, azt mondja fiatal korá­ban ez ismeretlen szó volt. Sokat imádkozik. ■ san bejegyzett civil szer­vezet lettünk, s ma már székely és német tánc- együttesünk is van. Ered­ményeket is tudunk fel­mutatni. A Földesi János néptánc bemutatón jó szakmai értékelést kap­tunk székely táncokat bemutató koreográfiánkkal, meghívtak ben­nünket annak Bonyhádon rende­zett gálaműsorára. Rendszeres szereplői vagyunk a környező te­lepülések rendezvényeinek, a szomszédos Baranya megyébe is Az óvónő Nagy Sándomé vezető óvónő közel hatvan kisgyermek ne­veléséről gon­doskodik mun- katársaival együtt.- Pályavá­lasztásnál az óvónői szakközép- iskolában nagyon érdekes tevé­kenységeket mutattak meg. A gyerekeket szerettem, s ez a be­mutató megerősítette bennem: velük szeretnék foglalkozni. Né­met nemzetiségi óvónő a végzett­ségem. Lassan 25 éve vagyok a pályán, mégis úgy érzem a veze­tői beosztás nagyon nagy felelős­ség. Tevelre 1984-ben kerültem házasságom révén. Ma már iga­zán ide valónak érzem magam. Jó hangulata van a falunak. Összetartó, egymásnak segíteni akaró emberek élnek itt. ■ Nagy Sándorné eljutottunk. Most Lengyelország­ba készülünk a Bukovina Nem­zetközi Folklórfesztiválra, vala­mint a paksi Régiók Összművészeti Feszti­váljára és a minősítő is előttünk áll. Természe­tesen a teveli rendezvé­nyeken mindig ott va­gyunk, de nemcsak az ünnepeken, a hétköz­napokon is bármiben számíthat ránk a falu. Tevékenységi kö­rünket szeretnénk más irányok­ban is bővíteni. Egyesületünk mindenki előtt nyitva áll, s szíve­sen veszünk bármilyen, a fiatalok életvitelét segítő, teljesebbé tevő kezdeményezést. Nemzetközi fuvarozó Héri Lászlóné a Száll-Ker Kft. vezetője. Férje teveli születé­sű, ő házassá­ga révén érke­zett a faluba. Nemzetközi fuvarozást bo­nyolítanak le, amelyben fiuk is részt vesz. Lányuk középiskolá­ban tanul.- Magánfuvarózókként indí­tottuk vállalkozásunkat, amelyet lassacskán bővítettünk. Sok küz­delemmel, odafigyeléssel, állan­dó készenléttel értük el, hogy ma három nagy és egy kisebb kami­onunk járja egész Európát. Leg­több utunk Olaszországba, Né­metországba és Belgiumba ve­zet, de más országokban is meg­fordulunk. Öt alkalmazottunk van, közülük négyen teveliek. ■ Cettel Tnezöoáros címere JS4J || A német nemzetiségi kultúra őrzői A Német Ki­sebbségi Ön- kormányzat tevékeny ré­szese a nemze­tiségi hagyo­mányok őrzé­sének, tovább­adásának, se­gítője az általá­nos iskolai német nyelvoktatás­nak. Dr. Antal Tamásné, a veze­tőség tagja, a kisebbségi önkor­mányzat égisze alatt működő nemzetiségi kórus karvezetője.- Önkormányzatunk igyekszik a német nemzetiségi kultúra érté­keit több területen őrizni, gazda­gítani. Az iskolai nyelvoktatásban résztvevő diákokat anyagilag tá­mogatjuk a nyelvvizsga letétel­ében. Nemzetiségünkhöz kötődő ünnepeket szervezünk a község­ben, mint például a Márton napi búcsú, a sváb bál. Kapcsolatot tartunk más települések német hagyományokat ápoló csoportjai­val. Tárgyi emlékeinknek német szobát rendeztünk be. A kisebb­ségi önkormányzathoz szorosan kötődik a német énekkar, amely­ben fiatalok és idősek együtt éne­kelnek. 1990 óta működik, s fennállásának 12 esztendeje alatt szép eredményeket ért el. Tevel kulturális programjainak állandó fellépője. 2001-ben a német nemzetiségi énekkarok országos minősítőjén arany fokozatot ka­pott, ami együtt járt azzal, hogy fellépője lehetett a Veszprémben megtartott országos gálaműsor­nak, valamint meghívást kapott a 2002 áprilisában Móron megtar­tott Országos Német Egyházze­nei Fesztiválra. Támogatóink között tudhat­juk a Völgység-Hegyhát Takaré­kot, a polgármesteri hivatalt, va­lamint a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezetei. ■ Értékmentő székelyek A Székely Kör tagjai a buko­vinai széke­lyek hagyomá­nyainak őrzé­sére szövet­keztek. Veze­tőjük Dimén Gáspár.- Szándéka­ink között szerepel múltunk meg­őrzése, a fiatalok feltarisznyálása kultúránk kincseivel. Kutatjuk, keressük dalainkat, szokásainkat. A még köztünk élő idős emberek segítségével színpadra állítjuk azokat Weidingemé Pál Ágnes ve­zetésével. Énekkarunk jó szakmai értékelést kapott a Cinege Madár Népdaléneklési Versenyen. A kör­nyező településekről sok meghí­vás érkezik, de bemutatkoztunk már Csongrád, Baranya, Bács és Pest megyében is. Romániában a Bukovina Fesztiválon képviseltük népcsoportunkat, valamint a jugo­szláviai Székelykevén arattunk si­kert műsorunkkal. Most Lengyel- országba készülünk. Farsangi időszakban évente megrendezzük a székely bált. Vi­gyázunk tárgyi emlékeinkre is. Két évvel ezelőtt nyitottuk meg székely szobánkat. Próbálgatjuk a szövést, hogy gyönyörű mintakincsünk se menjen veszendőbe. Támogatóink között tudhatjuk a Völgység- Hegyhát Takarékot, az önkor­mányzatot, a Kossuth Termelőszö­vetkezetet. A helyi vállalkozók kö­zött is vannak segítőink, s szép szá- mú csoportunk pártoló tagsága. ■ i 4 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents