Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-15 / 112. szám
10. OLDAL TOLNA MEGYE 200 2 I R E G S Z E M C S E 2002. Május 15., szerda Hatvanhárom éve egy falu Szemcséd 1868-ban alakult az iregi uradalomból és a hozzá tartozó pusztákból. Miután a falu alsó felét, az alvéget „elszakították”, a település felső része - Ireg - így kapta a Felsőireg nevet. A királyi belügyminisztérium 1939-ben egyesítette a két községet Iregszemcse néven. ■ A grófi örökség Iregszemcse egyik legszebb műemléke az 1820-as években, klasszicista stílusban épült Viczay-kastély. A grófi családtól több tulajdonoson keresztül a múlt század elején Weiss Manf- rédhoz, majd báró Kornfeld Mórichoz, a háború előtti utolsó gazdájához került. Ma a Tolna Megyei Önkormányzat tulajdona, a Göllesz Viktor Gyógypedagógiai Intézménynek ad otthont. Parkja helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület. A Viczay-Kastély ■ Háromszázhét iregi dal Iregszemcse, korabeli nevén Felsőireg Bartók Bélának köszönhetően került be a magyar kultúrtörténetbe. Bartók 1906- ban és 1907-ben kétszeri gyűjtéssel háromszázhét dallamot rögzített Felsőireg-Csehipusztán. A népzene-irodalom ismert darabjai származnak ebből az anyagból, egyik legismertebb „Az ürögi faluvégen szól a muzsika...”, s a népitánc koreográfiák közt is gyakori az ürögi kanász- tánc. A falu idős lakói sokáig szeretettel emlékeztek a népzenekutatóra; az 1906-ban tizenkét éves Tamási Feri bácsi 1982-ben utolsóként hunyt el a Bartók fonog- ráfjára éneklők közül.________■ Iregszemcsei alkotók Az évről évre visszatérő rendezvények közül tizedik éve állandó a július 22. és augusztus 4. között megrendezendő Iregszemcsei Képzőművészeti Alkotótábor a Bartók Béla Művelődési Házban. A műhely résztvevői a helyi alkotók mellett általában művészeti pályára készülő fiatalok, rajzpedagógusok, szakmai felfrissülést igénylő amatőr művészek az ország közeli és távoli vidékeiről. A tábor két hete alatt Mezey István és Kováts Ferenc irányításával rézkarcok, grafikák, Kovács Gábor és Sáfrán Csaba útmutatásai mellett pedig kerámiák készülnek. Tizenkét év fejlődése A nehézségek ellenére az utóbbi egy évtizedben sokat fejlődött Iregszemcse, amely a gazdasági átalakulással megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fejlődés törvényszerű, hiszen ezért dolgozunk - összegez Túrós László, a település polgármestere.- Tizenkét éve vagyok polgármester, és nyugodtan elmondhatom, hogy a település ez idő alatt fejlődött - mondja Túrós László. - Mindig olyan képviselőtestülettel voltam körülvéve, amelyek a fejlődésben partnerek voltak, és a hivatal dolgozóinak szakmai tudása is segítette a munkánkat. Háromezer fős településünkhöz három külterület is tartozik, amelyek talán a legnagyobb gondot is jelentik. A Tamás Állami Gazdaság megszűnésével a három pusztán száz százalékos volt a munkanélküliség, és ma sem sokkal jobb a helyzet, miután munkahelyet az önkormányzat csak kis mértékben tudott létrehozni. Hatalmas problémát okoztak a közművek, a víz, villany, Hékútpusztán például új kutat kellett fúratni.- A tíz év alatt az első lépés a tornaterem megépítése volt, amely 1992-ben 27 millió forintba került. Utána tizenegy utcában építettünk szilárd burkolatot, ma a településen a szilárd burkolattal ellátott utak aránya száz százalék. Felújítottuk a művelődési házat, amely életveszélyessé volt nyilvánítva, most egy patinás épület lett a település központjában. Az iskolában kétszer építettünk központi fűtést, bevezettük a földgázt a községbe, amely nagyon nagy dolog. Ezt megelőzte a telefonhálózat kiépülése, ami előtt még a három kilométerre lévő Nagyszokoly is szinte elérhetetlennek bizonyult. Járdákat, térburkolásokat építettünk. A következő lépésnek a szennyvízelvezetésnek kell lennie, képviselőtestület: Bakonyi Erzsébet alpolgármester, Bakonyiné Térmeg Ilona, Dobos Andrea, Dörnyei József, Földesi János, Hajdú László, Ötvös László, Kántor Ferenc, Savanyúné Bodor Éva NÉHÁNY ADAT Lakosság: 2883 Terület: 6005 ha Belterület: 368 ha 2002. évi költségvetés: •259 millió Ft Helyi adó: 21,5 millió forint Vállalkozások száma: 150 Gépjárművek száma: 750 de ezt egy település önmagában nem tudja megoldani. A hulladékgazdálkodással kapcsolatban Iregszemcse csatlakozott a 207 önkormányzatot érintő regionális beruházáshoz.- Á gazdasági életben a téesz és az állami gazdaság megszűnésével nagy változás történt, hiszen itt dolgozott a falu lakóinak 75 százaléka. Egyik oldalról rengeteg problémát vont maga után, másrészt új vállalkozások indultak, ma már 140-150 vállalkozó dolgozik a községben. Több száz hektáron mazőgazdasági vállalkozók is működnek, akik fel vannak szerelve mindennel, ami egy korszerű gazdasághoz kell. Az emberek Tabra, Tamásiba, Siófokra, Székesfehérvárra járnak dolgozni.- A falu fő vonzereje, hogy Iregszemcse akkora település, hogy minden megtalálható itt. Minden vállalkozásra nyitott a település, és úgy érzem, hogy az átgondolt vállalkozó meg is tud élni. A 65-ös főút mellett élünk, ennek előnye és hátránya is van. Ma már akkora a gépkocsiforgalom, ami már eléri a kritikus szintet. A távlati tervekben szereplő dél-dunántúli gyorsforgalmi út megoldást jelenthetne erre a problémára. Névjegy: 1942 április 15-én született. 1975-től 1990-ig az Egyetértés MGTSZ építőipari művezetője. 1990-től polgármester. Család: két gyermeke van, Ildikó főiskolai hallgató László elektroműszerész. Hobbi: kertészkedés Két templom, egy hit Szalai Géza református lelkész 1989 óta szolgál Iregszemcsén. Amikor a főváros után Ireg- szemcsére került családjával, öt gyermeket neveltek, ma hét, tíz és tizennyolc év 'közötti gyermek édesapja.- Mi ismertük meg később a falut, hiszen a reformátusoknál a gyülekezet választ lelkészt, a hívek hívtak meg minket. Az iregszemcsei gyülekezet viszonylag kicsi, de ez a dunántúli reformátusoknál természetesnek nevezhető - mondja a tiszte- letes. Négyszáz lélek tartozik a gyülekezethez, javarészt idősek. A lélek- szám azt is jelenti, hogy a tehervállalás sem jelentős. Télen a templomot például általában karácsonykor nyitják csak ki. A templom felújítása a hetvenes években történt meg. A gyülekezetben évi három-négy keresztelésnek örülhetnek, és körülbelül ennyi a konfirmandusok száma is. Gál Károly 2001 nyarától plébánosa az iregszemcsei - s emellett hét környékbeli - katolikus közösségnek. Azelőtt a pécsi kertvárosi plébánián szolgált, s 1999-es pappá szentelését megelőzően Dombóváron Végzett áldozópapi szolgálatot.- Idő kell, hogy a település lel- kületét megtapasztalja a plébános - mondja Gál atya, aki úgy véli: egész Iregszemcse - Kányához, Felsőnyékhez hasonlóan - fogékonyabb hely lehetne. - Rengeteg fiatal van, a szentmisékre járók közel fele a középkorúak közül kerül ki. Ez előnyös, mert a falvakban általában többségben vannak az idősek. A 14-18 éves korosztályt viszont úgy érzem, senki nem szólítja meg. Ebben az iskola, önkormányzat, felekezetek együttmű- ködése hozhatna gyümölcsöt. ■ Szedelice: kicsik és nagyok Az együttes a 2000 októberi szüreti napon Tizenegy éves fennállása alatt szép sikereket aratott hagyományőrző rendezvényeken, koreográfiaversenyeken, és a környéken is keresett produkciójával a Szedelice gyermek- tánccsoport. Az együttestől tavaly öt páros búcsúzott el, jelenleg két korcsoportban közel hatvan általános iskolás táncol mezőföldi és dunántúli táncokat, népi gyermekjátékokat. Idén újra fellép az alapító tagok közül tizenkét táncos, s az ádándi csoporttal közös koreográfiát is bemutatnak a júniusi önálló esten. ■ Eredmény, kemény munkával Játékosként és edzőként egyaránt számos sportsikert tudhat maga mögött az iregszemcsei TKI SE elnöke, Dravecz Károly. A legfrissebb: a tamási női kézilabdacsapat az ő vezetésével NB Il-es bajnokságot nyert.- Az elmúlt harmincöt évben, mióta kézilabdával foglalkozom, ez volt az egyik legkimagaslóbb siker - értékel a vezetőedző. - Tamásiban szereztünk két aranyérmet és egy ezüstérmet. Korábban Simontornyán is egy kieső csapatból negyedik helyezett csapatot hoztam össze, Iregszemcsén is nulláról indítottam a kézilabdát. Végül megnyertük a megyei bajnokságot, és diákolimpia országos döntőjébe szerepeltünk. Úgy gondolom, hogy a sportban elvégzett nagyon kemény munkának előbb-utóbb meglesz a gyümölcse. Én is „odateszem” magamat, és ezt várom a többiektől is. Iregszemcsén hosszú ideig két egyé:' sülét működött. 2001—í tői a TKI SE vette át ’á labdarúgók versenyeztetését is. így a Góliát- csapat mellett az egyesületben három korosztály futballistái sportolnak, emellett részt vesznek a Bozsik-programban is. A kézilabdában harmincán sportolnak, a labdarúgást száz-százhúsz fiatal űzi. ■ Tájak, portrék festője A falu és környék egyik legismertebb nem hivatásos tájkép- és portréfestője a reklámdekoratőrként is dolgozó Hosz- szú György. - Gyermekkorom óta rajzolok, és mindig az volt a vágyam, hogy festő legyek - mondja. Húsz éve autodidakta módon kezdte elsajátítani a képzőművészetet, amellyel körülbelül tíz éve, az iregszemcsei képzőművészeti alkotótábor indulása óta foglalkozik még intenzívebben. Mára több egyéni és csoportos kiállítást tudhat maga mögött, a leginkább művelt olajtechnika és tájfestészet mellett egyre több grafikát készít. Úgy véli: minden műfajt ki kell próbálni. _____________ ■ Cs aládias iskola Harmincnégy éve van a pedagógusi pályán Dörnyei József matematika-fizika szakos tanár, aki 1980 és 1984 között, illetve 1996-tól igazgatója az iregszemcsei általános iskolának, amelyben háromszázhar- michat diák tanul tizenhat osztályban. - 1996-ban, amikor a négy- és hatosztályos gimnáziumok elkezdtek terjeszkedni, a tantestület értékelte az addigi munkát - mondja az intézmény- vezető. - Sikerült megtartani a létszámunkat, olyannyira, hogy ma más térségekből is járnak iskolánkba. Nálunk fontos a kiegyensúlyozott, családias légkör, ahol a bizalom és az egymás iránti tisztelet uralkodik. ■ Programok időseknek Tavaly volt harminc éves az Iregszemcsei Nyugdíjas Klub. Szeretnénk továbbra is tartani a tagságunkat, és a programjaink színvonalát - mondja Jenvay Tivadarné, a klub vezetője. - Negyvenhetén vagyunk, és várjuk a jelentkezőket. Hétfőnként szoktuk összejöveteleinket tartani, évente három-négy kirándulást szervezünk, és alkalmanként megünnepeljük egymás névnapját is. A nyugdíjas klub keretén belül működik egy népdalkor is - május 1-én a váraljai Civil Majálison énekeltek -, és a nyugdíjasok szinte kilencven százalékban tagjai a helyi Kertbarátkörnek. ■ A védőnő 1966 óta dolgozik védőnőként Lovász Andrásné. Pincehelyen kezdte munkáját, majd Ozorán volt védőnő, mielőtt 1974-ben a községbe került. A pályán töltött évtizedek azt jelentik, hogy az iregszem- cseieket huszonnyolc éves korig mint újszülötteket ismerte meg.- Már felnőtt egy generáció, mióta itt vagyok. Eszembe jut, hogy npm is olyan régen születtek, emlékszem az örömeikre, a betegségeikre. Ez a munka adott értelmet az életemnek, örülök, hogy ezt választottam. A legszebb dolog a család, a gyerekvárás és a gyerekek felnevelése. ■ A közbiztonságért 2001 májusában alakult újjá az iregszemcsei polgárőrség. Az egyesület jelenleg harminckilenc fővel működik. . - A közbiztonságra ügyelünk, járőrözünk, a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás szerint települési rendezvényeken, vagy baleseteknél veszünk részt a helyszín biztosításában - mondja Szabó Tibor, az egyesület 28 éves elnöke. Úgy véli: akkor működnek jól, ha keveset Tehet hallani róluk. Az iregszemcsei polgárőrök havonta tizenhat-tizenhét éjszakai szolgálatot adnak. A betörések, lopások tavalyi csökkenésében a polgárőrök is szerepet játszottak. ■
