Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-10 / 108. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 KOPPANYSZANTO 2002. Május 10., Péntek Álmos birtoka Koppányszántó, bár Árpád-kori település, neve csak 1902-ben jelenik meg. A honfoglalás korában ez a terület is, mint Tolna megye általában, Árpád törzséé lett, s az első írásos emlékek szerint Álmos herceghez tartozott. 1234-ben neve Zamtou alakban szerepel. Egy 1333-ból való adat szerint a Habold nemzetség virágzó birtoka, majd a dömösi prépostsághoz került. Mohács után Török Bálint lesz a terület ura. A török időkben a források nem említik a falut, sőt a török kiűzése után sem szerepel hosszú ideig egyetlen feljegyzésben sem, ami azt mutatja, hogy a hódoltság alatt teljesen elpusztult. Betelepítése magyarokkal történt. 1851-ben - Fényes Elek leírása szerint -1402 katolikus, 6 zsidó lakos él a faluban, gazdag rét és szántóföld, szőlőhegy, erdő, vízimalom tartozik hozzá. A Szőlőhegy már valószínűleg ekkor sem csak a szőlőterületet jelentette, hiszen még az 1959. évi nép- számláláskor is 42 fő lakott ott, s a megtelepedés bizonyára korábbi időszakra megy vissza. ■ Földgáz: múlt és jövő 2001 decemberében gazdag földgázmezőt tárt fel az El Paso Magyarország Kft. Törökkop- pány határában, Koppányszán- tóhoz közel. A felszínközeli mészkőrétegekben talált jó minőségű, korlátlanul kitermelhető földgáz jelenléte a magyar szakembereket is meglepte. Az energiahordozót még kutatják, de mindenképpen iparilag felhasználható mennyiségről van szó. Koppányszántón elsősorban munkaerőigényre, és esetleg arra számítanak, hogy olcsóbban vezethetik be a földgázt a községbe. Mindemellett a kitermelés elősegítheti a falu határában egykor állt középkori Csád település feltárását is. _■ Je les napok Koppány- szántón évente három-négy jelentősebb közösségi alkalmat tartanak nyilván, amelyek között előkelő helyet foglal el a Bertalan napi búcsú. Ezt hagyományosan az augusztus 24-hez legközelebb eső vasárnapon tartják. Szintén tradíció a júliusban esedékes aratófelvonulás, s minden évben sort kerítenek a szüreti bálra. Idén majálist is szerveztek, amelynek programja elsősorban a fiataloknak szólt. Falu a Koppány mellett, lankák közt Koppányszántó a Koppány völgyében, a folyó két oldalán, a somogyi határtól két kilométerre fekszik, kedves lankás vidéken. Húsz-harminc kilométeres körzetben gyógyfürdők találhatók, de a Balaton is csak 45-50 kilométerre van tőlünk - kezdi a falu bemutatását Niklai János polgármester.- Szorgalmas emberek lakják a falut - folytatja a falu első embere. - Sajnos, mint környékünkön általában, itt is sok az idős ember, többször szól a lélekharang, mint a keresztelőre hívó harang hangja. A nagyobb településektől, főbb útvonalaktól viszonylag távol vagyunk, s ez megmutatkozik a közút, nem igen volt sziA LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA n munkanélküliségi rátánkban is. Sok a munkanélküli és a rendszeres szociális segélyből élő lakónk. Polgárőrségünk és a körzeti megbízottak jó munkájának is köszönhetően a közbiztonság jó. Óvodásaink a helyi óvodába járnak. Házi gondozás és a falugondnokság keretén belül kívánságra házhoz visszük a ___________________________ gyógyszereket és más árukat. Gyermekeink a kilenc kilométerre fekvő Nagykónyiba járnak iskolába.- A képviselőtestületünk NÉHÁNY ADAT A FALURÓL Lakosság: Belterület: Külterület: Telefonállomások száma: 2002-es költségvetés: Fejlesztési előirányzat: A képviselőtestület: Niklai János polgármester, Csordás Károly alpolgármester, Csallós Károly, Csikvári Ernő, Magyar Sándorné, Makovics István. Jegyző: Pályi Dezső lárd burkolatú út. Mára lassan elérjük, hogy valamennyi belterületi út szilárd burkolattal van ellátva. 1996-tól nagyobb esőzések után pincék szakadtak be járművek alatt. 2002-re elmondhatjuk, hogy a legveszélyesebb pincék, üregek, tömedékelve lettek. Vezetékes víz, villany, telefon ki van építve. A gázvezeték kellő igény hiánya miatt nem épült ki. 2003-tól a kommunális hulladékszállítás megszervezésének kötelezettsége ránk is vonatkozik. Jelenleg átalakítás és bővítés alatt áll a volt kultúrház, amelyre pályázaton nyertünk támogatást. A befejezés azonban bizonytalan, pedig az egyetlen, a közösségi rendezvényeknek helyet adó épület, nagy szükség lenne rá. A betegellátást az Értényből átjáró dr. Kakucs Sándor látja el. A három szomszédos község lelkésze Márton István esperes úr. Pártszervezetek nincsenek, talán ezért a képviselőtestületben igazi nagy viták sincsenek.- A képviselőtestület, a hivatal és magam is köszönettel tartozom az embereknek, segítségükért, tanácsaikért, a kétkezi munkáért, a közterületek, utcák gondozásáért, és egyéb ügyes ötletért. A polgármester és a testület felhívása kevés lenne önkéntes faluszépítésre. Nálunk a felhívás találkozott a lakosság tenni akarásával, és 462 fő 85 hektár 2255 hektár 131 48 millió forint 1,5 millió forint még 1994-ben sorrendet állított fel a fejlesztések erre joggal lehet büszke Kop- tekintetében. A kilencvenes évek előtt Köp- pányszántó. pányszántó - hasonlóan sok kisteNévjegy lepüléshez - azon települések közé tartozott, ahol nem volt érdemes építeni. A rendszerváltásnak köszönhetően ezen települések is az életreva- lóak közé lettek sorolva. 1989 előtt a község fő utcája kivételével, amely egyben a 6508-as számú Niklai János 1952-ben született. Végzettsége: gimnáziumi érettségi. Szakképesítése: kőműves. 1977-től 1992-ig az Orion tamási üzemének raktárvezetője. 1992-től 1994-ig a koppányszántói posta dolgozója. 1994-től polgármester A hittanoktató A már elhunyt Gyöngyösi József a rendszerváltozás előtt tanácselnöke, majd négy évig polgármestere is volt a községnek. A faluban több fejlesztés is az ő nevéhez fűződik. Özvegye, Gyöngyösi Józsefné történelemre és magyarra tanította a nagykónyi általános iskola diákjait, 1990-től pedig hittant is oktat. - A gyerekek 70-80 százaléka hittanos a három községből - fúondja. - Nem könnyű az érzelemre hatni a mai elvadult világban - teszi hozzá, de a jó példákat sem tagadja. Amelyik családban a szülő vallásos, és ösztönzi a gyereket, ott sikeresebb a hittanoktató munkája is. A hímzőnő Kovács Józsefné Koppányszántó főhivatású hímzőasszonya nyugdíjasként kevesebbet ül le Csepel varrógépéhez. Közel három évtizeden át dolgozott hímzőként, ma már, idősebb korában leginkább téli estéken hímez. Elsősorban a saját maga tervezte mintákkal díszítette térítőit, kötényeit, a régi motívumokat kevésbé használta fel. Kedves mintáit kalocsai motívumokból válogatta, és a csipkeszerű áttört hímzést, richelieut is szívesen készítette. Térítők, ruhás kötények, menyecskekötény került ki a kezei alól. Munkái nemcsak a faluban és környékén, külföldön is megtalálhatóak. ___________■ A kántor Ötven éve szolgál kántorként Koppányszántón - emellett Ér- tényben és Nagykónyi- ban - Pásti Zoltán. - A község túlnyomórészt katolikus, reformátusok kisebb számban élnek itt, de ők is nálunk vannak keresztelve, ma már nincs ilyen különbség - mondja a hitéletről. Az egyházközségi hozzájárulást a falu 90-95 százaléka fizeti. A gyülekezetét elsősorban idősek alkotják, hiszen a fiatalok jobbára elköltöznek. Mivel a lelkész nem helyben él, a kántorra nagyobb feladat hárul, szükség esetén áldoztathat is. Az egyház- község minden tagját személyesen ismeri, s hosszú évekig So- mogyban is szolgált. ______■ Ah ol szomszédok a boltok Koppányszántó központjában két üzlet szolgálja ki a falubelieket: a Kop-Ka Áfész vegyesboltja és Godena Gábor kisüzlete. Mint a kereskedők mondják, jól megférnek egymás mellett. m i ' Milyen a jó falusi kereskedő? A kérdésre Makovics István, az áfész- üzlet vezetője így válaszol:- Falusi viszonylatban mindenki igényét ki kell elégíteni. Nem vagyunk nagy város, nem lehet mindent kapni. Aki drágább, nagyobb árut igényel, a szövetkezettel megbeszélem, és kiszállítják helybe, a televíziótól kezdve mindent, még autót is. Amúgy árulok meszet, cementet, építőanyagot, tápot, és felvásárlással is foglalkozom. Faluhelyen más a stílus is.- Én ismerem a vevők szokásait, ki, mit akar venni, milyen kenyeret szeret, fehéret, barnát. Itt nem csak bevásárolnak az emberek, hanem az ügyes^bajos dolgokat is elmondjuk egymásnak. A konkurenciáról azt mondja: kell az is, mert különben azt mondják, hogy csak egy bolt van. Legalább megvan a versenyképesség, a szövetkezetét is ösztönzi arra, hogy nagyobb legyen az áruválasztéka, és olcsóbb is legyen.- Mi véletlenül kerültünk Koppányszántóra - mondja Godena Gábor -, egy ismerősöm mondta, hogy van itt egy kiadó bolt, eljöttünk, megnéztük és kivettük. Bejönnek hozzánk az emberek, azt mondja az egyik, hogy én nem magához járok ám, hanem a Pistához. De ide is bejövök, mert jó informáltnak lenni. Ha vasárnap akarok valamit, maguk nyitva vannak. Barátságosak az emberek, egymás iránt is. Én Ozoráról származom, az a falu volt ilyen a hetvenes években. Összetartó, barátságos társaság volt, amilyen itt Koppányszántón. Igazából nincs konkurencia, békésen eléldegélünk egymás mellett. Mindenkinek megvan a maga vevőköre. ■ Péntő, bársonyszoknya Ha valamire igazán büszkék lehetnek Koppányszántón, az a falu női népviselete. A szántói hagyományos népi vi- seletek díszessége Tolna megyében a sárközihez hasonlítható, s Gulyás Ferencné a koppányszántói babával talán nem véletlen, hogy a tradicionális ünnepi öltözet másutt is keresett, a fiatalok pedig a mai napig szívesen veszik fel. A hetvenesztendős - eredetileg törökkoppányi születésű Gulyás Ferencné saját fiatalkori viseletét kicsiben varrja meg, s babákra bújtatja. Lássuk az öltözet darabjait Aranka néni leírásában: pille van a feje tetején, selyem van ráhúzva a katulára, flit- terrel, gyöngyökkel díszítve. A pillét tűkkel erősítik a kontyhoz. Bársony a szoknya, van sok péntő alatta, öt darab. Külön csipkézve van a sifon, vagy a gyolcs, csipkeing. A bársony lehet sima, de minden színben hordták. Ezt délutáni viseletnek mondták, mert a templomban kötény nem volt, csak a bársony szoknya, meg a blúz. Minden fiatalasszony egy évig pillézte a haját, miután férjhez ment, hétköznap és ünnepen is, utána már se- lyemkendőt hordtak. ___ ■ Is tván átka Sötétkeréknél A Somogy megyei Törökkoppány és Koppányszántó határában található a Sötétkeréknek nevezett terület, amiről az a legenda járja, hogy amikor Szent István seregével Koppány ellen vonult az éj leple alatt, nem brekegtek a béA tojásfestő Idősebb Csordás Károlyné egyike a koppányszántói hagyományokat mívesen és aktívan őrzőknek. Megtartotta a család régi népviseleti ruháit, később mások ruháit, a múlt században készült archív fotókat is megőrizte. A helybéli népi öltözetet általa ismerhették meg Tamásiban, Szekszárdon, és távolabb, például Százhalombattán, Belo- ianniszban is. Mindemellett tojásfestőként ismert a környéken, hagyományos módszerrel, gicával festi a gereblyés és „banyapruszklis” húsvéti tojásokat, s ebbéli ismereteit bemutatókon szívesen megosztja másokkal is. kák. Koppány és serege így meghallotta a királyi had lovainak dobogását, és elmenekült. Szent István akkor megátkozta a békákat, s azok állítólag Sötétkeréknél azóta is némák maradtak. ■ A tortakészítő Orbán Gábor- nét a falu határain belül és kívül is finom és tetszetős tortáiról ismerik. Ha valaki formás tortával akarja köszönteni szeretteit, őhozzá fordul. - Nem ez a szakmám, a szomszéd nénitől tanultam a cukrászatot tizenöt éve. Először akkor készítettem tortát, amikor a párom násznagy volt - mondja. Úgy formáz, ahogyan kérik: könyveket, kisvasutat, emeletes tortát. Bérmálásra szívtorta jár, ballagásra virágkosár, vagy könyv, lakodalmakra magas torta, a gyerekek születésnapjára mozdony, teherautó. Persze' a tortasütésnek is vannak határai. Egyszer szarvast rendeltek tőle - ezt az egyet nem vállalta. ■ *
