Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-09 / 82. szám

fl 2002. Április 9., Kedd TERÜLETFEJLESZTÉS 7. OLDAL * Egy egész falu bízta rá gondjait, bajait „A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás!- Eddigi életem során két mun­kahelyem volt. A közéletiséggel, az emberek problémáival és azok megoldásával, mint feladattal az akkori munkahelyi vezetőm bi­zalmának és segítségének kö­szönhetően már egészen fiatalon, 1977-ben kapcsolatba kerültem. A feladat óriási nagysága, igazi mi­volta akkor, amikor tizenöt évi csapatmunka után ugyancsak bi­zalmi alapon egy másik feladat elé állított, megdöbbentett! Egy egész falu gondjával, bajá­val találtam szembe magam. Az elmúlt tizenhat év alatt teljes mér­tékben el-, és lekötelezett „köz­munkássá” váltam.- Az emberek bizalmát bírni ha­talmas dolog.- Ez ad újra és újra érőt, energi­át a folyamatosan jelentkező kihí­vások megoldására. Számomra mindig is fontos volt a minél szé­lesebb alapokon nyugvó döntés- hozatal, és meggyőződésem, hogy a polgármester az önkor­mányzata nélkül félkarú óriás.- Évről évre folyamatosan fejlő­dik a falu, mindez minek köszön­hető? A kölesdi képviselő-testület fo­lyamatos racionális alapokon nyugvó munkát végez. Ennek kö­szönhető a folyamatos fejlődés. Őszintén meg kell mondani, hogy az elmúlt négy év költségvetési le­hetőségei csak nagyon visszafo­gott fejlesztésekre adott módot, ez elsősorban a központi finan­Névjegy: Kocsis György Kölesd község polgármestere 48 éves, Szekszárdon született 1954. április 29-én Iskolai végzettsége: mezőgazdasági gépész technikus. Felesége orvosasszisztens Hobbija: a vadászat A Sió-Sárvíz menti települések polgármestereivel (A kép jobb szélén Kocsis György) szírozás hibáinak köszönhető. A problémát igen jól érzékeltető megfogalmazás ugyan egy kollé­gámtól származik, de miután én is teljesen azonosulni tudok vele, így idézem: „Budapest és Bécs kö­zött nincs különbség, mindegyik gyönyörű világváros, de egy oszt­rák és egy magyar falu között fényévnyi távolság van!” Ebből is látszik, hogy a vidékfejlesztés még nincs befejezve. Nagyon fon­tos lenne, ha ennek a számunkra nagyon lényeges programnak az elemei a központi finanszírozás­ban is megjelennének- Hogyan gazdálkodtak az el­múlt évben?- Az elmúlt esztendő, szerény költségvetési keretein belül és pá­lyázati források­kal kiegészítve sikerült az iskola és konyha felújí­tását megkezde­ni, befejeződött a Toldi utca össze­kötő szakaszá­nak építése, ki­sebb nagyságban ugyan, de az óvoda és egész­ségügy eszköz- fejlesztésére és kulturális célú beruházásra is tudtunk költeni, összesen 7 millió 593 ezer 850 fo­rintot.- Mit tart az egyik legjelentő­sebb sikernek?- Az elmúlt év sikerei között kell említeni, hogy újabb telepü­lés csatlakozott körjegyzőségünk­höz, sikerült tartalommal is meg­Családi körben feleségével és gyermekeivel tölteni a korábban három település ál­tal _ létrehozott Iskola-Óvoda Fenn­tartó Társulás mű­ködését. Ehhez kap­csolódóan igaz, hogy csak bérelt megoldással, de üzembe állítottunk egy iskolabuszt, amellyel öt telepü­lésről sikerült a gyermekek szállítá­sát megoldani. Vé­gül, de nem utolsó sorban sikerült a pénzügyi egyensúly megőrizni igaz, hogy ezt csak az eredményes ÖNHIKI pályázat­nak köszönhetjük.- ...és kudarcnak? A hivatalban- Sajnos, a vezeté­kes szennyvízberuházásra vonat­kozó pályázatunkat ismét elutasí­tották. Erről a fontos beruházásról a jövő­ben sem mondhatunk le, meg kell találnunk a lehetőséget a megol­dásra.- A munkának fon­tos része a családi hát­tér, ez alól senki sem kivétel.- E tekintetben sze­rencsés ember vagyok, feleségemmel 27 éve kötöttünk házasságot, jóban-rosszban kitar­tottunk egymás mel­lett. Feleségem egész­ségügyi végzettségű, és orvosassziszten­sként dolgozik. Gyer­mekeink közül a fiú 24 éves, gépkocsivezető, a kislány 18 éves és tanuló. Ha minden igaz, akkor ebben az év­ben egyidejűleg fognak érettségi vizsgát tenni és azt nekem na­gyon meg kell ünnepelnem.- Szabadidejében mivel foglal­kozik szívesen?- Mindig ebből van a legkeve­sebb, a szűkre szabott szabad­időm nagy részében vadászom. A természet és vadászat szeretetét az Édesapámtól örököltem, aki ugyan kovácsmester volt, de a va­dászat volt a hobbija. A vadászat számomra sokkal több, mint hob­bi. A vadászatról nagyon sok em­ber tévesen gondolkodik. A vadá­szat igazi mibenlétét már sokan próbálták magyarázni, leírni. Szá­momra a legpontosabb meghatá­rozás gróf Széchenyi Istvántól származik: „A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzú­gás!”___________ _ __■ Mé g hiányoznak a szederfák a településről . . Negyedszázada a község első embere Szedres mai határa már a bronzkorban, később a kelták ideje alatt is lakott volt. Az Árpád-korban több kisebb falu lakói él­tek a község mai területén, de ezek nevei nem maradtak fenn. A község újkori megalapítója Bezerédj István, 1818-ban költö­zött az általa nagyanyjától, Gindly Zsófiától örökölt Hídjapusztai birtokra, és 1839-ben önálló települést hozott lét­re, amelynek első lakosai Szentlőrinc községből érkeztek. Szedres a selyemhernyó etetéséhez használt eperlevél biztosí­tása érdekében nagy számban ültetett „szederfákról” (eperfa) kapta a nevét. Koleszár Mihály 1977 február 1- jén, mindössze 26 évesen lett Szedres első embere. Azóta egy év megszakítással - 1989. szep­temberétől 1990. októberéig - las­san negyedszázada dolgozik a te­lepülés élén. Szedresen mindig is szorgalmas emberek éltek, szor­galmukat azonban részben meg­törte, hogy a rendszerváltás után sok munkahely megszűnt. Nagy cégek szűntek meg, és sajnos ma is jellemző, hogy 35-60 éves em­berek kerülnek kapun kívülre, akik iránt manapság sincs érdek­lődés a munkaerőpiacon. Voltak viszont, akik a rendszerváltás után vállalkozásba kezdtek, első­Túrázni indul a család Kedvenc olvasmánya: minden történelmi és politikai témájú könyv színésze: Koltai Róbert, Robert De Niro politikusa: Bezerédj István étele: a bécsi és a párizsi szelet sorban a mezőgazdaság, azon be­lül is jórészt a dinnyetermesztés területén. Mára közülük sokan talpra tudtak állni. Ők a munka nélkül maradtak egy részét idő­arányosan foglalkoztatni tudják. Az a tény, hogy csak magánvállal­kozásból 70-80 működik Szedre­sen bizonyítja, hogy valóban szorgalmas emberek lakják a fa­lut. Erősödő vállalkozások r * Szedres rendkívül jól ellátottá vált az utóbbi évtizedekben. Hoz­zá kell azonban tenni azt is, hogy hiába van meg az összkomfort, ha az embereknek megfelelő jövede­lem híján nincs pénzük azt megfi­zetni. Sajnos, nagy remény nincs ipartelepítésre, munkahely- teremtésre. A jövőt a jelen­legi vállalkozások további erősödése, bővülése jelent­heti, aminek révén a foglal­koztatási helyzet is javul­hat. Négy év fejlesztései Szedres fejlesztése a ko­rábbi eredmények után az utóbbi négy évben sem állt le. A település fejlesztésére mintegy 600 millió forintot fordított az elmúlt négy év­ben az önkormányzat. A legnagyobb összeget az utolsó hiányzó közmű, a szennyvízcsatorna megépí­tése igényli. Emellett más fejlesztéseket is elvégeztek. Tavaly öt szolgálati lakást, két orvosi rendelőt és a pol­gármesteri hivatalt újították fel. Három utca kapott új aszfalt szőnyeget, korsze­rűsítették a közvilágítást. A paksi atomerőmű segítségével pe­dig megkezdődött a község fásítá­sa. Mindezeken túlmenően' az idén befejeződik az ivóvíz minő­ségének javítását szolgáló vas- mangántalanító építése. Újabb ut­cák aszfaltozását tervezik és meg­újulhat a tornacsarnok tetőszer­kezete. A szilárd hulladék meg­nyugtató elhelyezése érdekében Szedres is csatlakozott egy regio­nális hulladéklerakó építéséhez. Áldás, ugyanakkor hátrány is A település a közlekedés szem­pontjából is „jó helyen” fekszik, hiszen a községen áthaladó 63-as számú főút csatlakozni fog az új Névjegy: Koleszár Mihály Szedres község polgármestere 51 éves Végzettsége: felsőfokú személyügyi szakképesítés Hobbija: Természetjárás, rejtvényfejtés Bezerédj István szobra 1988-ból szekszárdi Duna-hídra, amiből Szedres is profitálhat. A várható­an jelentősen megnö­vekvő forgalom viszont a települést elkerülő út megépítését igényli. A háttérmunka Mindezek csak közös munkával, a képviselő- testületek segítségével, hozzájárulásával lehe­tett elérni, sok-sok vi­tával. A vita jó érte­lemben értendő, hi­szen az érvek ütköz­tetésével lehet sikert elérni. Nagyon fontos volt az un. „háttér­munka”, amelyet az apparátus biztosított. Képzett, együttmű­ködő hivatali kollé­gákkal rendelkezik a település. Minden nap ügyfélfogadást tartunk - mondja a polgármester -, ami nem könnyű, de hasznos. Az elvem az - ezt mindig is hangsúlyozom a kollégáknak - , hogy „nemet” mondani lehet úgy, hogy az ügyfél megnyu­godva távozzon a hivatalból. Ha Szedres nevét említjük, csak egy dolog hiányzik, amit Bezerédj István biztosan rossz néven venne: a szederfák. Egy, az ősszel elültetett szederfa emlékeztet a község főterén a te­lepülés nevére, ezt őrzik és védik, s ha lehet, a jövőben megsokszo­rozzák. , A hitvallásom ugyanaz - vallja Koleszár Mihály -, mint a Hídjapusztán született egyetlen akadémikusunk, Apáthi István mondása: „A beszéd még nem tett. Egy fa elültetése többet hasz­nálhat az országnak, mint a legra­gyogóbb ováció (szónoklat)”. « i Unokájával, Erikkel

Next

/
Thumbnails
Contents