Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-08 / 81. szám

2002. Április 8., Hétfő

TOLNA MEGYE 2002

V A R O N G

7. OLDAL

A kaktuszgyűjtő

Az ország egyik legkülönlegesebb kaktuszgyűjteményé- vel rendelkezik a Szigetszent- miklósról nyolc évvel ezelőtt Várongra települt Hegyi Attila, aki hatalmas fóliasátrában közel 6500 példányt gondoz nagy szakértelemmel. Ót kérdeztük hobbijáról.- Tizenkét éves lehettem, amikor barátomnál megláttam egy kaktuszt. A tüskés növény azonnal felkeltette az érdeklődésemet és hamarosan meglátogattam lakóhelyemen, Csepelen egy gyűjtőt, aki sok érdekességet mesélt hobbijáról és megajándékozott egy szép példánnyal. Őseim között több híres kertész is volt, így csaláA különleges kaktuszok egy része

dóm örömmel fogadta azt, hpgy az első után sorban hoztam haza az újabb növényeket. Időközben kapcsolatba kerültem jónéhány hozzám hasonló hobbit folytató emberrel, akikkel csereberéltünk, ám néhány különleges példányért nem kevés pénzt is kifizettem. Szüleim az egyik üvegházunk sarkában biztosítottak helyet egyre szaporodó gyűjteményemnek, mely 24 éves koromra kétezer darabra bővült. Rengeteg hazai és külföldi szakkönyvet elolvasva, szakköri társaim tanácsait kikérve és persze sokat kísérletezve fejlesztettem tudásomat. Később helyszűke és költözések miatt megváltam két gyűjteményem nagy részétől. Mostani kaktuszaim többségét az 1980-as évek közepén kezdtem el összeszedegetni a korábbiakhoz hasonló módszerekkel. Nyolc évvel ezelőtt családommal Szigetszentmiklósról Várongra költöztem és természetesen magammal hoztam 3200 kedvencemet is. A csodaszép környezetben fekvő falu klímája nagyon jó a növényeimnek, melyek számát mára megdupláztam. Kaktuszaim azért különlegesek, mert 80%-uk a hazai kereskedelmi forgalomban nem kapható. Van köztük számos olyan, amelyet már több mint negyven éve gondozok. Annak ellenére, hogy sokan igénytelen növényeknek tartják a kaktuszokat, rendszeres ápolást igényelnek. Évente többszáz érdeklődő látogat meg, akiknek amellett, hogy megmutatom a gyűjteményemet, szívesen mesélek a kaktuszokról szóló vidám történeteket is. Tőlem még senki sem távozott üres kézzel, ugyanis annak reményében ajándékozok vendégeimnek egy-két kis növényt, hogy azokat hozzám hasonlóan megkedvelik. Aki ennél többet szeretne tudni a témáról az az interneten lépjen a „www. tar.hu/kaktusz” címre, az ott található anyagot egy barátommal-közösen nagy szorgalommal gondozzuk - zárta tájékoztatóját He- gyi Atüla.

__________________■

Ho

gy készül a pereckalács?

Az önkormányzat panziójának gondnoki feladatait ellátó Gyeszátné Horváth Katalin és Falusi Lajosné a vendégeket időnként egy-egy finom helyi ételspecialitással lepi meg. Most a pereckalács hozzávalóit és elkészítésének módját ismerhetik meg az érdeklődők.

Falusi Lajosné- Fél liter tejet 5 dekagramm élesztővel és 4 dekagramm cukorral felfuttatunk, majd hozzáadjuk körülbelül 1 kilogramm liszthez, 15 dekagramm zsírhoz, egy pohár tejfölhöz és ízlés szerint sózzuk. Azután az egészet alaposan összegyúrjuk és közepes keménységű tésztává dolgozzuk ki. Langyos

helyen egy órát pihentetjük és a megkelt tésztát tenyérnyi halmokra daraboljuk fel.

Ezekből tenyerünkkel mintegy fél méter hosz- szú és két centiméter vastag rudakat sodrunk, melyekből kettőt összefonunk, majd kör alakúra formázzuk. Tepsibe tesz- szük és tíz percig állni hagyjuk, majd felvert tojássárgájával megkenjük. Forró sütőbe rakjuk és szép pirosra sütjük. A meleg pereckalácsra magyarborssal és sóval fűszerezett tejfölt teszünk. Kihűlés után ugyanebbe mártogatva fogyaszthatjuk. Jó étvágyat a finomsághoz! - ajánlották az ínyencek figyelmébe a várongi specialitást a falusi vendéglátó tanfolyamot is sikeresen elvégzett szakácsnők. ■

A várongi pereckalács

A kórusvezető

Nagyné Bánó Erzsébet, a Búzavirág Asszonykórus vezetője:- Az énekkart 2000 novemberében hoztuk létre elsősorban a magunk szórakoztatására. Kezdetben tizennyolcán jártunk hetente egy alkalommal a próbákra, mára azonban csak kilencen maradtunk. Egyre bővül a repertoárunk, ma már közel száz népdalt és katonanótát tudunk elénekelni. Szívesen adunk műsort helyben és a környékbeli településeken, ahova az utóbbi időben nagyon sokszor hívnak bennünket. A Várongért Egyesület támogatja kórusunkat, most éppen egy szép fellépőruhát szeretnénk vásárolni valamennyi tagunknak. ■

A szőlősgazda

Gyeszát Sándor, szőlősgazda és borász:- A Rózsahegyen lévő ezer négyszögöles telkemen másfél évtizeddel ezelőtt telepítettem a nagyszüleimmel együtt szőlőt, mégpedig merlot, kékfrankos, bíbor kadarka, tramini, olaszriz- ling és ezerfürtű fajtákat. Azóta magam művelem a lugasokat. A szabadidőm jó részét ezzel töltöm, van itt munka bőven: metszés, kötözés, kapálás, permetezés, kacsolás és szüretelés. A bor kezelése is nagy figyelmet igényel. A somogyszili, a szakcsi és a, helyi bírálatokon szoktam minősíttetni a hordókban tárolt nedűimet, melyek több aranyérmet is kiérdemeltek már. ■

„A béke és a boldogság szigete”

Várong a dombóvári kistérség nyugati szélén található zsák- település, mely a Lápafő és Somogyszil közötti útról közelíthető meg. A „béke és boldogság szigeteként” emlegetett falu polgármesterével, Brunner Dezsővel gondjaikról és örömeikről beszélgettünk.

A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA

Az önkormányzati képviselők:

Dukai József alpolgármester, Nagyné Bánó Erzsébet, Falusi Lajos, Gyeszát Sándor, Sípos Tibor- A néhány évtizeddel ezelőtt „szerep nélkülivé" minősített település nem jutott arra a sorsra, mint a hozzá hasonlóak közül például a Baranya megyei Gyűrűfű, ugyanis a várt teljes elnéptelenedés helyett ma is közel kétszázötvenen lakják.- A falu „életben maradását” a termelőszövetkezet egykori elnökének, Tancsik Józsefnek köszönheti, ugyanis ő a környező településekről és Szabolcs-Szatmár-Berdg megyéből az 1970-es években sok családot telepített le Várongon. Az ideérkezők közül azóta ugyan jónéhányan tovább- álltak, de a dolgosak maradtak és nálunk új otthonra leltek. Két és fél évtizeddel ezelőtt készült el a település ivóvíz-hálózata, két utca pedig szilárd burkolatot kapott.- Mivel keresik a kenyerüket a várongiak?- Az itt lakók több mint 40%a nyugdíjas. A legtöbb embernek az Agrotour Kft. ad munkát. Az önkormányzat öt főt foglalkoztat állandóan és ugyanennyi közhasznú, illetve közcélú munkást alkalmaz időszakosan. Vállalkozó egy sincs a falunkban, így lakossági szolgáltatásokat nem vehetnek igénybe az itt élők. Néhányan Dombóváron, Somogyszilben, Kaposváron,

Lápafőn és Nakon dolgoznak. Jelenleg a keresőképes lakosság 15%-a van állás nélkül.- Van-e önálló intézménye az önkormányzatnak?- Nincs. Az óvodások Lápafőre, az áltaNévjegy: Brunner Dezső

Várongon született 1953. április 26-án. Dombóváron szerzett kovács szakmunkás bizonyítványt, majd hazatérve a termelőszövetkezetben helyezkedett el: lovakat patkóit és kocsikat javított. Időközben beiratkozott a kaposvári Móricz Zsigmond Szakközépiskolába, ahol leérettségizett és állattenyésztő technikusi oklevelet kapott. Később anyagbeszerzőként és raktárosként dolgozott. 1981- ben a szarvasmarhatelep vezetésével bízták meg, majd öt év múlva a sertéstelep főnökévé nevezték ki. Azután főállattenyésztőként tevékenykedett. A termelőszövetkezet 1999-ben Agrotour Kft-vé alakult át, melynek egyik ügyvezető igazgatója lett. Felesége Nagy Erzsébet, aki a dombóvári kórház gyógyszertári asszisztense. Diana lányuk érettségi vizsga előtt álló gimnazista.

421

í í I

475 467

255

243

______

18

70 1900 1949 1990 2002 év

lános iskolások pedig Szakcsra járnak. A gyermekintézményeket és a körjegyzőséget az említett két település önkormányzatával együtt működtetjük.- Milyen a község infrastruktúrája?- A102 lakás mindegyike rá van kötve a villamos energiahálózatra, 88 ingatlan rendelkezik közüzemi vízellátással, 74 vezetékes távbeszélő működik a faluban és 29 személygépkocsit tartanak üzemben gazdáik. A buszközlekedés jónak mondható.- Elégedettek-e a közbiztonsággal?- Időnként előfordulnak ugyan lopások, de a rendőrség körzeti megbízottjának, Vörös Andrásnak a munkájával elégedettek vagyunk, hiszen neki, valamint a lápafői önkormányzattal közösen alkalmazott mezőőrnek köszönhetően csökkent a bűn- cselekmények száma.- Hogyan fejlődött a falu a rendszerváltás óta?- Szerencsére sok minden történt a legutóbbi évtizedben. Pályázatokon nyert pénzen játszóteret,

parkokat és egy horgásztavat építettünk, felújítottuk a művelődési házat és két utat, rendbe tettük az orvosi rendelőt, panziót és borozót is magába foglaló községházát. Bekapcsolódtunk a falusi turizmusba, aminek köszönhetően egyre több hazai és külföldi vendég látogat el hozzánk, a „béke és a boldogság szigetére”.- Mik a közeljövő tervei?- Az egykori iskolaépületet meg kívánjuk vásárolni az Agrotour Kft-től és abban tájházat, valamirit erdei iskolát szeretnénk kialakítani. A panzió mögötti félhektáros területen rönkből készült üdülőházakat akarunk felállítani, hogy a nyugalomra és aktív kikapcsolódásra vágyókat az eddigieknél is jobb körülmények között helyezhessük el. ■

Az alpolgármester

Dukai József, a község alpolgármestere:- Nyugdíjasként szívesen segítek abban, hogy kis falunk arculata egyre szebb legyen. Brunner Dezső polgár- mesterrel állandó kapcsolatban vagyok, vele mindig megbeszéljük, hogy az önkormányzat által alkalmazott közcélú és közhasznú munkások a település mely részén és mit dolgozzanak. Minden hétköznap reggel hét órakor eligazítom a gondjaimra bízott embereket, akik télen havat lapátolnak és takarítanak, tavasztól őszig pedig füvet kaszálnak a parkokban, a játszótéren, a temetőben, a járdák és az utak mentén, valamint virágot ültetnek és parkosítanak. a

A kosárfonó

Urbán János- né, a kosárfonók betéti tár- saságának ügyvezetője:- Tavaly októberben tizenheten tettünk sikeres vizsgát a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Dombóvári Kirendeltsége által támogatott kosárfonó tanfolyam végén. Egy hónappal később betéti társaságot alakítottunk és hatan megkezdtük a munkát. A fonáshoz szükséges vesszőt be tudjuk szerezni és örömünkre szolgál az, hogy termékeink iránt nagy a kereslet. Mivel az önkormányzatnak más tervei vannak az általunk eddig ingyenesen használt épülettel, nemrégiben vásároltunk egy ingatlant, ahol saját műhelyt alakítunk ki. ■

Az elnök

Falusi Lajos, a Várongért Egyesület elnöke:- Két éve huszonhatan alapítottuk meg civil szer- vezetünket, mely célul azt tűzte ki maga elé, hogy hátrányos helyzetű településünk lemaradását megszüntesse és fejlődését segítse. Az egyesület összefogja azokat, akik ebben a munkában szeretnének szerepet vállalni. Összejöveteleinken a községet érintő problémákról és azokról az ünnepekről esik szó, amiket közösen rendezünk a képviselőtestülettel. A Be- tyámap, a Szüreti Fesztivál, a Falunap, valamint az Elszármazottak Találkozója évek óta nagy népszerűségnek örvend és sok érdeklődőt vonz. a

Várong története

Várong valószínűleg már. Szent István király korában meglévő település volt, erre utal a neve is, mely a görög varang, vagy a skandináv voering - zsoldos, illetve őr jelentésű - szóból származik. Az uralkodó testőrségének egyik székhelye volt. Első írásos előfordulása Warang alakban 1138-ból a dömösi apátság adománylevelében maradt ránk, mely szerint a falu adta a haran- gozókat, kiknek neve: Sebestyén, Vaga, Maradék, Emun és testvére, valamint Farkas és Iregdi.

A középkorban egyházashely volt, ezt mutatja az a jegyzék, mely szerint „az Úr 1333-rk évében Szent György vértanú ünnepének másnapján a regölyi főes- peresi kerületben Pál várongi pap 15 báni dénárt fizetett.” A török uralom idején sem néptelenedett el a község teljesen és a szomszédos településekről a falu korábbi lakói is visszajártak a földet megművelni, vagy a fákról az érett gyümölcsöt leszedni. Egy 1643- ból származó missziós beszámolóban Várong plébániaközpontként szerepelt és hozzátartozott Marosd, valamint Szil is.

A község új történelme 1734- ben kezdődött, amikor ismét önálló falu lett, ahol a letelepedett jobbágyok erdőt és bozótot irtottak, majd megkezdték a föld művelését. Barokk stílusú római katolikus templomát 1752 és 1759 között építették. 1802-ben a birtokegyüttest a piaristák Kegyes Tanító Rendje kapta meg, mely gyorsan terjeszkedett az itt élők tulajdonában lévő területek rovására. Emiatt hosszan elhúzódó perek kezdődtek a szerzetesek és a falu lakói között. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében a következőket írta: „Várong magyar falu Tolna megyében, Somogy megye szélén. Van erdeje, szőlőhegye és termékeny földje.” A XX. század elejére a piaristák 550 hold szántót, 100 hold erdőt, 14 hold szőlőt és 6 hold gyümölcsöst szereztek, melyeket egy intéző irányításával cselédek műveltek meg. Az itt készített finom riz- lingbort például Dörgicsére szállították, ahonnan miseborként osztották szét a papoknak.

Várongnak a II. világháború utáni történelmében említést érdemel az 1960-as évek elején megalakított termelőszövetkezet, mely az itt lakók közül sók embernek biztosított állást. Az utóbbi fél évszázadban a megfelelő munkalehetőségek hiányában nagyon sokan máshova költöztek, aminek következtében a f település lélekszáma majdnem a felére csökkent. A csodálatos természeti környezetben fekvő községet erdők veszik körül, melyekben sokféle vad- és madárfaj él. A tiszta levegőjű településre érkező magyar, német, osztrák, svájci, holland és belga vendégek pihenhetnek, ízletes ételeket és finom borokat kóstolhatnak, megnézhetik a falusi portákat, szaunázhatnak, lovagolhatnak, sétakocsikázhatnak, horgászhatnak, vadászhatnak, valamint kerékpárral, illetve gyalog hosz- szabb-rövidebb túrákat tehetnek, esetleg felkereshetik az igali, a gunarasi, vagy a tamási fürdőt. Az önkormányzat 1997- ben megnyitott - tizenkét férőhelyes - kényelmes és szépen berendezett panziója jelenleg mintegy 40%-os kihasználtsággal működik. ■

k

l