Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-06 / 80. szám

6. OLDAL TOLNA MEG Y E 2 0 02 - FELSŐNYÉK 2002. Április 6., Szombat Nyéki ősök Felsőnyék neve az ősmagyar Nyék törzstől ered. Papp István helytörténeti monográfiájában valószínűsíti, hogy a nyéki törzsből származók idegen kör­nyezetbe települve kaphatták nevüket. Felsőnyéken a tatárjá­rás után épült vár, amelyet 1316- ban említ először írott forrás. A várat és jószágait először a Héderváryak, majd a Dombayak és a Werbőczy-család birtokolta, 1557-ben, a törökdúlás során pusztult el. A falu a török hó­doltság alatt is népes település volt, református lelkészeit há­rom ízben is említik. Az 1735-ös vármegyei összeírás szerint Nyéknek 375 lakója volt. ■ A Deák-legenda 1849-ben, a világosi fegyverleté­tel után előkelő vendége volt a falunak, Deák Ferenc, „a haza bölcse” személyében. Deák elő­ször Ozorán keresett menedé­ket, majd biztonságosabbnak látta, ha tovább megy Nyékre, ahol a falu katolikus lelkésze, Komáromy István fogadta be. A bujdosók a keszi plébániának a Garáb-hegy nyugati lejtőjén lévő pincéjében találkoztak, és meg­fordultak a református pap nyé­ki szőlőhegyi présházában is. Deák nem sok időt töltött Felső­nyéken, itt tartózkodásának helyszíne, a nevét viselő pince ma is megvan. A Deák-emlékprésház nem­csak a legenda miatt, hanem építészeti szempontból is érté­kes. Tetőszerkezete gerendaso­ros fedélszék, náddal van fedve. A külső ajtaja kétszárnyú, ki­emelhető középszárfával, ková­csolt szegekkel, szegezett zsalu­leveles borítással, kovácsoltvas fogantyúkkal. A szobában látha­tók az egykori bútorok: magyar asztal, faragott karosszék, falité- ka, papírtartó. __________ _■ Je les napok Három közösségi rendezvényt tartanak meg évről évre Felső­nyéken. A Falunapot a millenni­umi zászló átadása óta rendezik meg, időpontja május utolsó szombatja, amikor a környékről is átjönnek a faluba. Reggeli tér­zene, családi sport- és játékve­télkedők, közéleti fórum, bál, tűzijáték állandó része az egész napos programnak. A búcsú hagyományosan au­gusztus utolsó vasárnapján, La­jos napján van, a szüreti felvo­nulást szeptemberben szokták rendezni. ■ Hároméves nyúlprogram Tizenkét család részvételével in­dul a községben a közeljövőben a támogatott nyúltenyésztés. A Szociális és Családügyi Minisz­térium szociális földprogramja kétmillió forinttal, az önkor­mányzat félmillió forinttal segíti a gazdákat, akik egyenként ki­lenc tenyészállathoz jutnak hoz­zá. A hároméves programba ké­sőbb több családot is terveznek bevonni. Felsőnyéken nem is­meretlen a nyúltenyésztés, amelyből a mostani támogatás­sal többen juthatnak jövedelem­hez. Ahonnan ellátni a Balatonig- Felsőnyék Tolna megye sarkában helyezkedik el, Somogy, Fejér és Tolna határán - kezdi az ezeregyszázkilencven lelket számláló falu bemu­tatását Ács István polgármester. - A falu kelet­nyugat irányú völgyben fekszik, és tény, hogy na­gyon szép település. A Sió itt folyik egy kilométer­re. A dombok közül kiemelkedik 107 méteres ma­gasságával a várhegy, ahová az 1300-as években emeltek várat. A 229 méter magas Garáb-hegy nyugati irányban öleli a falut. Innen tiszta időben ellátni a bada­csonyi dombo­kig, kivehetők a balatoni vitorlá­sok.- A község mindig mező- gazdasági tele­pülés volt, a szőlészet, a nö­vénytermesz­tés, állatte­nyésztés bírt FELSŐNYÉK lakosság: 1190 fő 2002. évi költségvetés: 120 millió forint belterület: 114 ha külterület: 3128 ha általános iskolások: 133 fő telefonállomások: 343 vállalkozások: 34 A képviselő-testület: Pinczési Ferenc alpolgár­mester, Boczor Andrea, Cseke István, Fábián Ti­bor, Piszker György, Si­mon Gábor, dr. Vágó András legnagyobb fontossággal. Híres volt egykor a felsőnyéki lóte­nyésztés, még a termelőszövetke­zet idejében is komoly ménes volt. A hetvenes évek végén saj­nos felszá­TgSje™ Névjegy négy-öt ló van a falu­ban. Ma is a mezőgazda­ság dominál, de a szövet­kezet meg­szűnésével nagyon sok család kiszorult a munkalehetőségekből. Amikor elindultam a választáson, az volt az elképzelésem hogy mindenképpen munkahelyet teremtsek, mert úgy gondolom, hogy igazából azt tudjuk megbecsülni, amiért megdolgozunk. Voltak pró­bálkozásaink arra is, hogy idecsábítsunk munka­adót, de nem tudtunk nagyobb eredményt elérni.- A mezőgazdasági arculatot újabb kezdemé­nyezések tartják életben, az utóbbi évtizedben jó néhány vállalkozás indult, de méretük következ­tében kevés embert foglalkoztatnak. A községben kétszáz hektárnyi szőlőt termelnek, vannak új te­lepítések, és több sikeres vállalkozás is működik. A borászatról mindig híres volt Felsőnyék, és ez reményeink szerint továbbra is így lesz. Ács István 68 éves nyugdíjas, gazdálkodó 1998 óta a község pol­gármestere 1963-1966, illetve 1972- 1979 között a felsőnyéki Egyetértés Tsz. elnöke Fehérek, vörösek Felsőnyékről Két fiatalember Magyarországon az 1990-es évek fordulóján cse­kély kezdőtőkével és nehéz gaz­dasági viszonyok között úgy dön­tött, önálló vállalkozásba kezd, és a családi szőlész-borász hagyo­mányokat Felsőnyéken viszi to­vább. A mesei kezdetű történet tíz év után ott tart, hogy Móricz Csaba és testvére családi vállalko­zása száz hektáron termeszt sző­lőt, gyümölcsöt, és ezerkétszáz- ezernégyszáz hektoliter minőségi bort állít elő évente. A Móricz Pincészet és Biogazdaság korábban csak fehér szőlőfajtákkal foglalkozott, az utóbbi négy-öt évben telepítettek vörös fajtákat is. - Ha bármilyen vállalkozást kezd az ember ma Magyaror­szágon, minden nehéz, amíg a piacra be nem kerül - mondja Móricz Csaba. - Több lábon-ál­lunk, szőlőt, szilvát és bort is adunk el. A fel­dolgozás nélkül nagyon kiszolgáltatottak len­nénk. Ezért építettek borfeldolgozót, 1500 hektoliteres tárolókapacitást és palackozót, amelyből nemcsak magyar asztalokra kerül felsőnyé­ki rizling, vagy Chardonnay: ta­valy német piacon, Regens- burgban kelt el nagyobb mennyi­ség. A pincészet négy fajta - a Biokontroll Hungária ál­tal ellenőrzött - biobort is állít elő. A biobor még inkább a szőlő minősé­gétől függ, ez a bor répacukrot ugyanis nem tartalmaz, s a szőlő mű­trágyát, vegyszert sem lát. - A bioborral egyelő­re elég kockázatos fog­lalkozni, de hosszú távon talán megéri - véli Móricz Csaba. - Mi a táj egészén igyekszünk fenntarta­ni az ökológiai egyensúlyt, olyan speciális biológiai eljárással dol­gozunk, amely részben gyógyít is, s erősíti a természet regenerációs folyamatait. A „takszöv” elnöke Közel negyed­századon ke­resztül volt el­nöke az 1963- ban létreho­zott felsőnyé­ki takarék- szövetkezet­nek a ma het­venkét éves Szántó Gyula. - 1963-ban a köz­ségben önállóan alapítottuk meg a szövetkezetei, két év múl­va Magyarkeszi és Fürgéd csat­lakozott, majd 1973-ban Regszemcsén és Felsőnyéken is az egyesülésről döntöttek - ele­veníti fel a „takszöv” történetét. - Az akkori jövedelmek nem tet­tek lehetővé nagyobb beruhá­zást, felújítást, vagy új ház építé­sét. A kis takarékszövetkezetek olcsó hitelekkel nagy szerepet vállaltak a falvak életében. A tisztelendő asszony Nagy Jánosné református lelkész 1990- ben kezdte Felsőnyéken a szolgálatát. - A reformátu­sok kevesen vannak, de nagyon össze­tartó a gyülekezet - mondja a lelkészasszony. - Nyolcvanhat református él a faluban, de nem a mennyiség számít. Nálunk ki­csit elmosódik, hogy ki milyen felekezethez tartozik, hiszen az emberi gondok szempontjából mindegy, hogy az ember refor­mátus, vagy katolikus. Ez sok mindenben megjelenik, például az egyetemes imahéten. Össze­tartó közösség a falu is, akár a polgármesteri hivatallal, akár az iskolával nagyon jól együtt tu­dunk működni. ■ Imre tanító bácsi Negyvennégy évet tanított a községben az idén nyugdíj­ba vonult Kiss Imre. - Elég mostoha kö­rülmények voltak 1957- ben, két isko­la, egy református és egy katoli­kus épület volt, emellett egy kocsmahelyiségben is tanítot­tunk - idézi fel a kezdeteket. Kiss Imrét az emberek nem ta­nár úrnak szólítják. - Érdekes, hogy amikor a községbe kerül­tem, nem „tanár uraztak”, ha­nem Imre tanítónak hívtak. A gyerekek inkább Imre tanár bá­csinak szólítanak, aminek na­gyon örülök. Nem maradtam volna meg ebben a községben, ha nem éreztem volna jól ma­gáim ____________________■ Fa ragott emlékek Hordó János - 49 éves, ke­nyérkereső foglalkozása szerint esztergályos - 1996-ban kezdte el a fafa­ragást. A faragóvéső fogá­sait saját magától tanulta.- Őseim földműves embe­rek voltak, a szerszámo­kat maguk készítették. Későn jött a faragás, mert negyvenhárom éves voltam, ami­kor elkezdtem, de biztosan a vé­remben is van - mondja a famű­ves foglalatosságról. Főként szobrokat, kopjafákat, emlékoszlopokat fa­ragott. Ez utóbbiak egyike a házával szemközti iskolaud­varon áll. Munkájával volt tanárainak, és az iskola egykori igazga­tójának állított volna emléket. A terv ké­sőbb úgy módosult, hogy az oszlop az 1700-as évektől Felsőnyéken működött tanítók emlékére készült el, amelyet 2001-ben, Pedagógus Napra állí­tottak fel. Udvarában egy másik emlékoszlop áll, amely katonák emlékét idézi: a még Mária Terézia alapí­totta somogyi „rossebb bakák ezredét”, amely 1918-ig működött du­nántúli katonákkal. 1914 és 1918 között nagyapja és Felsőnyékről többen is szolgáltak ott. Hordó János elképzelései most is a valakire való emléke­zés körül érlelődnek. Legközelebbi munkáját a reformátorok, az inkvi­zíció áldozatainak emlé­ke jegyében tervezi. Ne­vével megismerkedhet­ni tek a Wosinsky Mór Mú­zeum 1999-ben napvilá­got látott Kézművesek, iparművészek Tolna me­gyében című kiadványá­ban is. ■ A Falunap kedvencei Az Ördögűzők táncegyüttes - Dreamteam néven - 2001-ben alakult. Tagjai között hatéves a legfiatalabb, tizenhatéves a leg­idősebb leány1, és nyolc fiú is erő­síti a társulatot. - A táncot nem lehet műfajhoz kötni, saját ma­guk találnak ki tánclépéseket, és így alakul ki a koreográfia - mondja Móricz Csabáné, a tánc­csoport vezetője. A legközelebbi fellépésen például country­zenére fognak táncolni. 2001-ben május 26-án a Falunap alkalmá­val léptek először közönség elé, azóta a szüreti napon és egy bá­lon is sikert arattak. Az együttes több meghívást kapott Balaton- parti települések nyári rendezvé­nyeire^ _________________ ■ Al ulról építkező sportegyesület Harminc év után nemrég éledt újjá ismét a futball Fel­sőnyéken. A sportegyesületet 2000 februárjában hozták lét­re negyven alapító taggal.- Alulról indult az el­képzelés, a fiatalok kerestek meg bennün­ket, akik már koráb­ban futballoztak - mondja Debella Lász­ló, az egyesület elnö­ke. - Itt futballpálya sem volt, csak a helye. Féláron számolva négy és fél mil­lió forint értékű társadalmi mun­kával, adományokkal hoztuk helyre a pályát és az öltözőt. A megye harmadik vonalában szereplő gárda a 2001/2002-es bajnoki kiírásban indulhatott elő­ször. A község költségvetéséből közel félmillió forintot kapnak, amit pályázatok révén egészíte­nek ki. Az egyesületnek jelenleg több, mint harminc igazolt játé­kosa van, a Bozsik-pro- gramban harminchárom új játékost igazolnak, és a felső tagozatos korosz­tálynak is lehetőséget akarnak biztosítani. - A fiúk lelkesek, ha kikap­nak is, mosolyogva jön­nek le a pályáról - mond­ja Debella László. -Több százan állnak a felsőnyéki foci mögött, egy ilyen kis faluban nemigen van más szabadidős le­hetőség. Ha mást nem tudunk el­érni, mint, hogy a kétórás edzés helyett nem a kocsmába men- nek, már az is eredmény. ■ A tűzoltóparancsnok- A felsőnyéki tűzoltó egye­sület már több, mint százéves múltra tekint vissza mondja Szalai Szabolcs tűz­oltóparancs­nok. - Egy éve szerveződött új­já, amikor tizenhatan léptünk be, túlnyomórészt fiatalok, és van három idősebb tűzoltó is. A tagok nagyon lelkesek, bármi­kor lehet rájuk számítani, ha baj van, a segítségnyújtást mind­annyian komolyan gondoljuk. Az egyesület jelenleg hagyo­mányőrző szerepet tud betölte­ni, mert eszközök nem nagyon állnak rendelkezésünkre. A mo­tiváció inkább az, hogy nem akartuk, hogy megszűnjön egy ilyen régi szervezet _____ ■ Fe lsőnyéki madarászok A felsőnyéki általános isko­la diákjai nem­csak tanköny­vekből, hanem a valóságban is megismerked­nek a termé­szettel, erre több módjuk is van az iskola mellett, Simon Gá­bor igazgató és Fábián Tibor tanár révén. A gyerekek rendszeresen részt vesznek a nyári pacsmagi madarásztáborokban, emellett természetjáró szakkör is műkö­dik. A diákok egy csoportja márci­us 22-én második lett a Madarak és Fák Napja megyei versenyén. Az iskolások részt vállalnak a he­lyi természetvédelmi terület gon­dozásában, a madarak fészkelésé- hez pedig egy kőriserdőbe odúte- lepet helyeztek ki. _______ ■

Next

/
Thumbnails
Contents