Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-05 / 79. szám

6. OLDAL TOL NA MEGYE 20 0 2 F A C ANKERT 2002. Április 5., péntek Legek A LEGIDŐSEBB fácánkerti la­kos Horváth Józsefné (Juszti néni), aki 94 éves. A LEGRÉGIBB ház Simon-ma- jorban található, melyet 1908- ban építtetett Schmauzer György. A LEGRÉGEBBEN, immár há rom évtizede a faluban tanító pedagógus Tóth László. A LEGJOBB táncos, aki akár az álló ruhafogassal is eljárja a csárdást, Szabó István, alias „Mitya bácsi”. __________ ■ Falunapok Im már hagyományos, a falu életében meghatározó prog­rammá vált az augusztus 19- 20-i rendezvény, a Fácánker­ti Falunapok. Első alkalommal három éve, az iskola 40 éves évfordulója alkal­mából rendezték meg, nagy si­kerrel. Két éve a falunapok kere­tében zajlott a millenniumi zászlóátadás és az elszármazot­tak találkozója, tavaly pedig a település címerének avatása tör­tént meg ez alkalomból. A falunapok - amely program egyébként a fácánkerti búcsúval is egybe esik - elmaradhatatlan része a focipálya környékén megrendezendő szórakoztató és sportprogram, az esti halfőző verseny, valamint az azt követő vacsora, amelyen tavaly kb. öt­százan vettek részt. Természetesen idén is meg- rendezik ezt az eseményt. ■ Sokra vitték A község szülöttei közül számo­sán váltak hivatásuk országosan elismert művelőivé. A teljesség igénye nélkül említhetjük Ténagy Sándor költőt; Deli Ist­vánt, aki a Kaposvári Tanítókép­ző Főiskola igazgató-helyettese volt; dr. Partos Jánost, aki a mű­egyetemen lett tanszékvezető; Németh Mártont, a fácánkerti is­kola egykori tanárát, aki híres madárvédő volt; vagy Szabácsi Istvánt, a magyar öttusa váloga­tott egykori lovas edzőjét. Ténagy Sándor: Fácánkert Mint zsír nagyanyám fazekában, forr és perceg a nap­fénytől a táj és mint illatos, frissen sült falatok, úgy állnak a házak a jószag szédületében. Hazajöttem, mint min­dig, tavasszal, a pajtában rozsdát könnyezett értem a ka­pa.- Áss fel engem is - mondta a kert és én pici magvakat búj­tattam nagyranövő reménnyel a hideg han­tok alá. Tavaly is, munkámat megköszönve, egy szirmot dobott sze­memre a barackfa, amely még sokáig ott mosolygott, könnyű volt és fehér, mint a szerelem. Nagy családként, békességben A falu összkomfortossá tételével párhuzamosan a he­lyi kultúrát is a jogos elvárások szintjére kell hozni. Az embereknek minél közelebb kell kerülniük egymás­hoz, ami a későbbi feladatok megvalósításának egyik záloga, véli Orbán József, Fácánkert polgármestere.- 1991 májusában egy „lerongyo­lódott” település élére választot­tak meg. Azóta a képviselőkkel együtt azon dolgozunk, hogy a falu lábaljon ki a kátyúból - mondja a polgármester. Névjegy Fácánkert pol­gármestere 58 éves. Végzettsége: mérlegképes könyvelő. Felesége Geisz Rozália, köny­velő. Gyermekei: Attila és Zsolt. Két unokája van, Vik­tor és Ákos. Hobbija: barkácsolás, főzés. Kedvenc étel: halászlé, pörköltek. Ital: jó bor. Színész: Sinkovits Imre. író: Jókai Mór. Politikus: Antall József főn 1000 500- A Tolnával 22 évig fennállt közös ta­nács idején Fácánkert nem tudott megfele­lően fejlődni - mutat rá a faluvezető, aki annak idején úgy érezte, hogy a falu lakos­sága fásulttá vált, ám később kiderült, hogy ez nem így van. A rendszerváltás utá­ni önállósodás során az emberek újabb és újabb jogos igényekkel álltak elő, és partnerek vol­tak ezek megvalósításában. Mindezek eredménye­képpen a településen ma már az összkomforthoz csak a szennyvízcsatorna hiányzik. - Erre a beru­házásra Tolnával közösen pályázunk, bízunk ben­ne, hogy idén előrébb léphetünk - mond ja Orbán József, aki úgy értékeli, hogy a 2000-ben Sióagárddal közösen létrehozott körjegyzőség - dr. Varga Katalin irányítá­sával - nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Fácánkert ismét fejlődni kezdjen. A pol­gármester hangsúlyozza, hogy az önkormányzat számára mindig is fontos volt az iskola. 1992-ben „hazahozták” a felső tagozatot. Az évek során azonban egyre csökkent a gyereklétszám, emiatt két éve kénytelenek voltak megszüntetni a felsős osztályokat. - Az iskola azonban tovább fog mű­ködni, ehhez ragaszkodunk - szögezi le a falu­vezető. Orbán József úgy látja, hogy a település összkomfortossá tételével párhuzamosan a falu kulturális életét is fejleszteni kell. A rendezvé­nyek színtereinek biztosítása érdekében terve­zik egy színpad, a szabadtéri rendezvények vi­lágításának beszerzését, illetve több lépcsőben felújítják a művelő­A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 780 803 811 816 818 dési házat. A nyug­díjas klub példájá­ból kitűnik mondja a polgár- mester -, hogy a fá- cánkerü emberek­______________ nek, fiatalnak, és idő snek egyaránt, szükségük van a szórakozásra, a közös együttlét- re. - A nagy családban is együtt tudnak élni a fia­talok az idősekkel olyan összhangban, békesség­ben, ahogy mi az egész falut szeretnénk látni. 1996 1997 1998 1999 2000 év Az első helyi civil szervezet A nyugdíjas klubban „meg lehet melegedni” A Fácánkeiti Nyugdíjas Klub az el­ső civil szervezet, amely létrejött a községben. A klub vezetője Fuchs Ferencné, „Etelka óvó néni” azt vallja, hogy „ami boldogság van a világon, az mind a másoknak nyúj­tott szolgálatból ered.” Eta néni Társaságban kellemesebb a kézimunka is amellett, hogy a klub 1995. évi megalakulása óta moz­gatja a nyugdíjas szerveze­tet, a falu ^polgármestere is. Mint mondja, hagyomá­nyokra épülő munkaterv alapján zajlik az élet ai egyesület­ben. Febru­árban farsangolnak, márciusban nőna­poznak, áprilisban májusfát állítanak. Májusban orvosi elő­adást hallgatnak, nyáron kirándulnak és besegítenek a falu­nap szervezésébe. Szeptemberben szü­reti „előzetest” tarta­nak, novemberben halot­tak napi megemlékezést. Karácsony előtt megaján­dékozzák a klubtagokat, december 30-án rendezik az előszilveszteri mulatsá­got. A klub népszerűségét jelzi, hogy rendezvényei­ken fiatalok, „előnyugdíja­sok” is részt vesznek. A nyugdíjas szervezet tevékenységét elismeri és anyagilag is támogatja az önkor­mányzat. Három éve önálló helyi­séget kaptak a községházán, tavaly karácsony előtti meglepetésként pedig a gázfűtést is beszerelték a klubszobába. így a Fácánkerti Nyugdíjas Klubban szó szerint és képletesen is meg lehet melegedni. A boltos Az első fácán­kerti „maszek” bolt vezetője Lehőcz József­né, Marika volt.- Olyan vál­lalkozásba a- kartunk fogni, amiben velem lehetett a kislá­nyom is. Anyósoméknál alakítot­tunk ki egy helyiséget, később építettünk egy saját üzletet. Éve­kig ingáztunk Tolna és Fácánkert között. A kisebbik lányom is le­érettségizett, visszajöttünk lakni ide. Itt kényelmesebb, és minden­kit ismerünk. Két éve átadtam a boltot olyanoknak, akikről tu­dom, hogy jól csinálják. A lánya­im mondták: ne dolgozz tovább, nekünk később is szükségünk van rád. Most úgy érzem, na­gyobb szükség van rám nagyma- maként, mint pénzkeresőként. ■ A pékmester A magánvállal­kozások közül jelenleg a leg­több személyt Acsádi János péksége foglal­koztatja a falu­ban. A vállal­kozó - akit a község vezetésébe is beválasztot­tak - mezőgazdasági végzettségű szakember, idén májusban azon­ban pék mestervizsgát készül tenni. A pékség nem csak Fácán­kertet látja el kenyérrel, péksüte­ménnyel, hanem a környékbeli településekre is szállít. A vállalko­zás vezetője kezdettől a minősé­gi, hagyományos módszerrel ké­szült, házi jellegű termékek gyár­tására „tett”, és jól számított: a vá­sárlók igénylik a fácánkertí árut. Vállalkozása fokozatosan növek­szik, várhatóan idén elkészül az új, kibővített pékség. ________■ A tanítónő Glück Pétemé 1944-ben sze­rezte a diplo­máját. Férjével együtt tanyasi iskolákban ta­nított, 1970- ben Fácánkert­be költöztek, ekkortól nyugdíjba vonulásáig a fácánkerti nebulókat okította. 1978-tól, már nyugdíjasként a he­lyi könyvtárban is dolgozott.- Mint pedagógus, azt szeret­ném mondani a szülőknek, hogy nem csak a nagy iskolák tanulói tudnak továbbtanulni, hanem a falusi és tanyasi iskolák diákjai­ból is lehet pedagógus, gépész­mérnök, közgazdász, vagy áru­ház-vezető. Ezt saját tapasztalata­im alapján mondom. Ha a peda­gógus és a szülő összedolgozik, mindez egyáltalán nem elérhetet- len dolog. ______ (_______■ La boratórium a kastélyban A létesítmény a házasulandók számára is vonzó Az ország egyetlen vad- és méh-toxikológiai laboratóriu­ma több, mint harminc éve működik a fácánkerti egykori Kunffy-kastélyban. A gyönyö­rű környezet a házasulandó­kat is csábítja, sokan itt ké­szíttetik el esküvői fényképe­iket. A kastélyt a Kunffy csa­lád építtette, 1900 és 1902 között. Az épüle­tet körülvevő gyönyörű parkot angol kertész tervezte. A Kunffy-ak annak idején korukat messze meghaladó színvonalú gazdálkodást folytat­tak ottani birtokaikon. AII. világ­háború utáni államosítást követő­en a kastély volt a Magyar Sza­badságharcosok Szövetségének bázisa, de egy ideig traktorokat is szereltek benne, mígnem 1956- 57-ben itt kapott helyet a növény­védő állomás. Ettől az időtől kezdve az épület használói igye­keztek minél többet megmenteni az utókornak az épület és a park értékeiből, ennek köszönhető, hogy a létesítmény ma is jó álla­potban van, szép, gondozott, így népszerű a „civilek” körében is. Az országos hatáskörű öko­toxikológiai laboratórium 1969 óta működik ezen a helyen, Zaják Árpád irányításával. A 24 főt fog­lalkoztató állomás vad- és méh- toxikológiával foglalko- | zik, fő feladatai közé l|ü tartozik a növényvédő EH szerek vadon élő álla­tokra gyakorolt hatásá­nak vizsgálata, a mezei rágcsálók elleni védeke­zési módszerek fejlesz­tése. A fácánkerti labo­ratóriumban folyó mun­ka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a növény­védő szerek - amennyiben a fel­használók betartják az előíráso­kat - immár 20-25 éve nem okoz­nak számottevő kárt a vadállo­mányban. Zaják Árpád úgy látja, hogy az apróvadak (nyúl, fácán) jelentős fogyatkozása nem a vegyszerek, hanem döntően az élőhely romlása és a megszaporo­dott ragadozók (róka, nyest, gö­rény, stb.) számlájára írható. A kastély és környéke ma is szép, gondozott Sok gyermek és sok föld Edina, Andrea, Ernő, Zoltán, László, János, Krisztina, Ani­ta, Lilla, Gábor, Julianna, Zsuzsanna, Edit, Ferenc, Klá­ra, Katalin, Ágnes, Ildikó, Hajnalka, Éva. Ok a fácánker­ti Lukács Ernő és felesége, Ju­liska gyermekei.- 1970-ben költöztünk felesé­gemmel Fácánkertbe, a falutól kissé távolabb eső tanyára - fo­galmaz Lukács Ernő, a családfő. - Ekkor há­rom gyermekünk volt és két hold 134 négy­szögöl földünk. így in­dult a mi gazdálkodá­sunk. Azóta sok minden megváltozott. Született még 17 gyermekünk, és a föld is megszaporodott, 270 hektáron gazdálkodunk Fácán­kerten és környékén, fiaimmal, vejeimmel. A szántástól a beta­karításig mindent saját gépeink­kel, magunk végzünk, és még bérmunkát is vállalunk. A föld szeretetét tanítani nem lehet, ebbe bele kell születni. Úgy érzem, én ezt elértem, gyer­mekeim szíwel-lélekkel végzik munkájukat, viszik tovább az ál­talam megalapozott földműve­lést. Lukácsék valószínűleg a legis­mertebb fácánkertiek az ország­ban, több televíziós műsor is ké­szült a nem mindennapi család életéről. A húsz gyerek közül - a legidő­sebb 37, a legfiatalabb 12 éves - tízen még mindig otthon laknak. A nagycsalád-alapítók- nak 12 unokájuk is van már, a legnagyobb 16 éves, a legkisebb hat hó­napos. A Lukács-tanyán a hétköz­napok is mozgalmasak, de külö­nösen igaz ez az ünnepekre, hi­szen például karácsonykor az egész família együtt van. ______■ Din amo Allah A település második civil szervezete a fi­ataloké. A „Di­namó Allah” elnevezés egy kispályás foci­csapatot, egy­ben baráti tár­saságot takar, amelynek vezetője André Róbert, aki egyébként a képviselőtestület tagja is.- 1990-ben költöztem Fácán­kertbe. Hat év múlva sikerült ösz- szeszedni egy csapatot. A környé­ken sok helyen veszünk részt kis­pályás bajnokságokon. Egy sza- kályi „fellépésünkön” a VIVA TV- ben is szerepeltünk. Ehhez a kö­zösséghez nem csak a csapat tag­jai tartoznak, hanem az a 60-70 ember is, aki elkísér bennünket a meccsekre. Hogy meddig akarjuk csinálni? Szerintem még akkor is, amikor már bottal járunk.___■ Ka tica néni Borbély Já- nosné, Kaüca néni 91 éves lesz május­ban. Az akkor még különálló településré­szen, Simon- majorban szü­letett. Nem volt könnyű élete, aktív éveiben mindig földműve­léssel foglalkozott, férjével együtt. Három gyermeket nevel­tek, jelenleg megözvegyült lá­nyával él. Katica nénit mindenki ismeri a faluban. A lánya nem tud úgy kimenni az utcára, hogy ne érdeklődjön valaki édesanyja hogyléte felől. Az idős hölgy nemrégiben több betegségen is átesett, így a háztáji munkában már nemigen vesz részt, de a muskátlikat még most is ő neve­li. Emellett az irányítást sem akarja kiengedni a kezéből. ■

Next

/
Thumbnails
Contents