Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám

10. OLDAL ÖT ÉVE T E S Z A TETT 2002. Április 4., Csütörtök A TETT legnagyobb tette A TETT ötödik évét is ered­ményesen zárta. Eddigi te­vékenységük apropóján megkérdeztük a társulás munkájában részt vevő polgármestereket, hogy mit tartanak a fél évtized leg­nagyobb tettének? Krachun Szilárd (Bátaapáti- a TETT elnöke): - Legna­gyobb tettnek tartom, hogy életrevalónak bizonyult a tár­sulásunk. Beigazolódott, hogy a jó kommunikáció előnyök­kel járhat. Sikerült megfelelő társadalmi kontrollt kialakíta­ni a hulladéktároló tervezett létesítésével kapcsolatosan. Folyamatos tájékoztató mun­kánkkal elértük, hogy a lakos­ság befogadta a kutatásokat. Forray Gellért (Cikó):- Legnagyobb tettnek tartom, hogy munkánk eredménye­ként a lakosság nagy része ki­fejezetten egyetért a kutatá­sok folytatásával, s megfelelő eredmény esetén a tároló megépítésével. Jó dolog, hogy hozzájárulhattunk a települé­sen élők felvilágosításához. Sikerült elfogadtatnunk, hogy falvaink fejlődését szolgálhat­ja a beruházás, ami hozzájá­rulhat a TETT községeiben élők életminőségének javulá­sához. Bognár Jenő (Bátaszék): ­Legnagyobb tettnek azt tar­tom, hogy az öt éve elhatáro­zott céljaink rendre megvaló­sulnak, a kijelölt úton halad­nak az érintett települések. Nagy eredmény, hogy bátran nézhetünk választóink sze­mébe. Nem tudott bennünket megosztani a politika, válto­zatlanul a szakmai érvekre alapozva, a lakosság érdeké­ben végeztük munkánkat. Krachun Elemér (Mőcsény):- A lakosság tájékoztatását szolgáló rendszer kialakulását tartom a legnagyobb ered­ménynek. Minden őket érintő kérdésről, döntésről sikerül információt adni számukra. Ehhez hozzájárultak a külön­böző fórumok, a sajtó, a ki­alakított kábeltelevíziós rend­szer. Ezen eszközökkel sike­rült elérnünk, hogy a telepü­léseken élők elfogadják, tá­mogassák a beruházást előké­szítő kutatásokat. Tillmann János (Feked):- Nagy tett volt, hogy a kez­deti ellenállás ellenére a TETT egy országos jelentősé­gű probléma megoldását vál­lalta föl. Objektív tájékoztató munkával a szervezet elérte, hogy a kutatások elfogadása a lakosságnak településeik fej­lődését hozhatja. Trábert András (Véménd):- Nagy eredménynek tartom, hogy a TETT tájékoztató munkája olyan meggyőző, hogy Véménd lakói is megér­tették a társuláshoz való csat­lakozás előnyeit. A korrekt tájékoztatás nyomán megtud­hatták, hogy veszélytelen a beruházás, ha annak megva­lósíthatóságát a kutatások eredményei lehetővé teszik. Egyáltalán nem bántuk meg a csatlakozást. Garay János (Mórágy):- A legnagyobb dolog, hogy objektív tájékoztatást tudunk adni településeink lakóinak. A TETT megalakulása révén mi is információkhoz jutunk. Konzultációkon, tapasztalat- cseréken vehetünk részt. így saját személyes tapasztalata­inkat átadva hitelesebben ad­hatjuk át ismereteinket, s az esetleges aggályokat is ered­ményesebben oszlathatjuk el. A TETT tájékoztató csatornái Mint az ismeretes, Bátaapáti körzetében több éve folyik a ku­tatás a kis- és közepes radioaktivitású hulladéktároló létre­hozásának lehetőségeit vizsgálva. Az érintett településeken élők az Atomtörvény által is biztosított ellenőrzési, tájékozó­dási és tájékoztatási jogukkal kívántak élni, amikor Krachun Szilárd javaslatára létrehozták a Társadalmi Ellenőrző ás Tá­jékoztatási Társulást, a TETT-et. Bátaapáti polgármestere, Krachun Szilárd 1997 elején levélben fordult a település öt kilométeres közigazgatási körzetéhez tartozó községek ön- kormányzataihoz, s javasolta egy tájékoztató-el­lenőrző társadalmi szervezet megalakítását. Ez a kistérségi társulás 1997. április 4-én, éppen öt éve alakult meg Bátaapáti, Mórágy, Mőcsény, Feked, Cikó és Bátaszék részvételé­vel, majd 2000-ben Véménd is csatlakozott hozzá. Krachun Szilárd a Társulás öt éves mun­káját értékelve elmond­ta, hogy széleskörű tár­sadalmi konszenzust sikerült kialakítaniuk a fél évtized alatt.- A TETT megalakí­tását azért kezdemé­nyeztem, mert polgár- mester kollégáimmal együtt úgy gondoltuk, hogy nem elsősorban az infrastruktúra fej­lesztésére elkülönített pénz a legfontosabb, hanem az, hogy a tudo­mány mondja ki, hogy a térség alkalmas-e vagy sem a kis- és közepes radioaktivitású anyagok tárolását szolgáló hulladékok elhelyezésére. Fon­tosnak tartottuk azt is, hogy a polgármesterek hű­en és folyamatosan tudják tájékoztatni a lakossá­got a kutatási és ellenőrzési eredményekről, hogy ha arra kerül a sor, az itt élők tények birtokában dönthessenek arról, hogy támogatják vagy eluta­sítják a létesítést. Mivel nem vagyunk a téma szak­emberei, megalakulásunk után felvettük a kap­csolatot a Magyar Tudományos Akadémiával, s felkérésünkre a magyar atomfizika nemzetközileg is elismert szakemberei vannak segítségünkre. A lakosságot kábeltelevíziós rendszeren tájékoztató TETT Magazin kazettájának borítója Közreműködé­sük biztosítéka annak, hogy minden a leg­magasabb szak­mai színvona­lon történik. Nagyon jó kapcsolatunk van a nukleáris hul­ladékelhelyezéssel és tárolással foglalkozó felelős állami szervezettel, a Radioak­tív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társasággal. Szakembereiket közösségi rendezvényeinkre, fó­rumainkra meghívjuk, s ők ezeknek a meghívá­soknak eleget tesznek, megteremtve a tájékozta­tás szakszerűségét.- Konkrétan milyen tevé­kenységet folytattak és foly­tatnak ma is az ellenőrzés, a tájékoztatás érdekében?- Úgy gondolom, válto­zatos és összetett feladato­kat oldottunk meg. Sokfé­le módszert alkalmaz­tunk. Rendszeresen ülés­éket, egyeztető megbeszé­léseket hívtunk össze, amelyeken a kutatásokat végzőkkel folyamatosan konzultáltunk. Több alka­lommal látogatást szer­veztünk a Paksi Atomerő­műbe, hogy a lakosság meggyőződhessen a nagy­fokú biztonságról. A kuta­tási programokhoz kap­csolódóan tájékoztatók, falugyűlések, fórumok összehívását javasoltuk és általában meg is szervez­tük azokat, a lakosság közmeghallgatásokon te­hette fel kérdéseit. Kialakítottuk kommunikációs csatornáinkat, mint a települések kábeltelevíziós rendszerein sugárzott TETT-Híradót, amely ha­vonta többször tájékoztat a hulladéktároló téma­köréről. Tavaly megszerveztük a TETT-re Kész Napot, amelynek idén folytatása lesz. Úgy vélem, munkánk eredményes: a kutatók nyugodt körül­mények között végezhetik munkájukat, települé­seink polgárai a sokszínű tájékoztatásnak köszön- hetően befogadták a kutatásokat. ___________■ A TETT-RE KÉSZ NAP résztvevői 2001. május 10-én Bátaapátiban TETT-történelem Öt esztendő telt el a Társadal­mi Ellenőrző, Tájékoztatási társulás megalakulása óta. A folyamatos munkáról, a rend­szeresen megtartott tanács­kozásokról krónikát lehetne írni. Most, végigtekintve öt év eseményeit, csak egyet-egyet idézünk fel közülük. Mit is tesz a TETT? Alapvető­en azt, hogy a ne­vében foglaltak­nak megfelelően ellenőriz és tájé­koztat a Magyar- országon keletke­ző atomerőműi kis és közepes ra­dioaktivitású hul­ladékok biztonsá­gos elhelyezésé­hez szükséges ku­tatásokról, azok eredményeiről. Megvalósítja ezen a társadalmi­lag igen érzékeny területen a tár­sadalmi ellenőrzést, valamint en­nek eredményeit továbbítja a la­kosságnak és a regionális és or­szágos szereplőknek. 1997 A TETT születése. Bátaapáti polgármestere, Krachun Szilárd kezdeményezésére jött létre az a kistérségi társulás, amely a nem­zeti célprogrammal és az atom­erőművel folytatandó közvetlen párbeszéd lehetőségét kívánta megteremteni, illetve érvényesí­teni akarja a kutatások lakossági ellenőrzésének jogát. A térség öt kilométeres közigazgatási körze­tében lévő települések nagy ré­szénél a kezdeményezés vissz­hangra talált. Mórágy, Mőcsény, Feked, Cikó és Bátaszék - önkor­mányzati képviselőtestületeik hozzájárulásával -1997. április 4- én Bátaapátival együtt megalakí­totta a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztatási Társulást. 1998 Megjelent a Térségi Króni­kás, amely havonta jut el a kis­térség lakosaihoz. A lap rendsze­resen információkat ad a TETT településeinek életéről, fejlődésé­ről, a tervezett hulladéktároló előkészítő munkáiról. A Króni­kást az olvasók - akik közül so­kan csak ebből a lapból értesül­nek a környező települések életé­ről - kedvezően fogadták, meg­kedvelték, várják újabb és újabb megjelenését. 1999 Tanulmányút. A magyar pol­gármesterek - köztük a TETT te­lepüléseinek vezetői is - és az atomenergetikai szakemberek egy csoportja szakmai látogatá­son járt Skócia atomerőművei­ben. Utazásuk célja volt, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek, mi­ként tudnak együttműködni az atomerőművek a környezetük­ben lévő településekkel. A TETT vezetője így összegezte a tapasz­talatokat: „A látottak, hallottak alapján megbizonyosodhatunk arról, hogy felelőséggel kezelve, a nukleáris hulladék biztonság­gal tárolható.” 2000 Tapasztalatcsere. TETT mun­kájában részt vevő polgármeste­rek kétnapos szakmai tanul­mányúton vettek részt a szlováki-, ai bohunicei és mohi atomerő­műben. A delegációt a legmaga­sabb szinten fogadták a létesít­ményekben, s átfogó tájékozta­tást adtak az erőművek, valamint a hulladék-feldolgozók és tároló működtetéséről. Véménd csatlakozott a TETT- hez. A magyarországi kis és kö­zepes aktivitású hulladékok ter­vezett tárolójával kapcsolatos la­kossági kontrollt ellátó TETT ok­tóber 19-i ülése egy hosszú, ered­ményes dialógus végére tett pon­tot, egyben nyitánya volt a társu­lás kibővülésének. A TETT Bátaapátiban megtartott ülésén, ünnepélyes keretek között írták alá a Baranya megyei Véménd csatlakozását rögzítő megállapo­dást. A dokumentumot Trábert András, Véménd polgármestere és Krachun Szilárd, a TETT elnö­ke látta el kézjegyével. 2001 TETT-re Kész Nap, Bátaapáti- Véménd. A május 10-én megren­dezett egész napos program kö­zéppontjában az atomerőműi hulladékok kérdésköre állt, tudo­mányos, ismeretterjesztő és tájé­koztatási megközelítésben. A nap folyamán egymást követték a tájékoztatók, melyek előadói kö­zött köszönthettük Marx György és Köteles György professzoro­kat, Aszódi Attila egyetemi do­censt és Buday Gábort, az Rhk Kht. műszaki igazgatóját. Nem hiányzott a rendezvények közül a hét TETT-es település iskolásai számra szervezett szellemi és sportvetélkedő sem. Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulást létrehozó települések polgármestereinek aláírása TETT a békés társadalmi környezetért A TETT ötéves tevékenysége értékes a lakosság tájékoztatásában A TETT csak úgy tudja hatékonyan végezni vállalt feladata­it, ha munkakapcsolatot alakít ki azokkal a társaságokkal, szervezetekkel, amelyek a térségében folyó kutatásokat, munkálatokat végzik. Talán egyik legfontosabb partnere a végzett munka során a terület felelős állami szervezete, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, az RHK Kht. Dr. Maróthy László, az RHK Kht. ügyvezetőjének távollétében Buday Gábort, az RHK Kht. mű­szaki és tudományos igazgatóját kértük a TETT és a Társaság kö­zös munkájáról szóló tájékozta­tásra. Mint Buday Gábor elmond­ta, az eltelt öt esztendőben az in­formációáramlásban a TETT sze­repe meghatározó jelentőségű volt.- Miért volt fontos a TETT-tel való jó kapcsolat kialakítása, hi­szen a folyamatos társadalmi el­lenőrzés, a nem szakemberek be­leszólása a munkálatokba sok­szor kellemetlenségekkel járhat.- Én pontosan az ellenkezőjé­ről adhatok számot. A TETT na­gyon értékes segítséget adott és ad számunkra.Társaságunk 1998- ban jött létre, ezt megelőzően a Paksi Atomerőmű Részvénytársa­ság látta el a kutatási programmal kapcsolatos feladatokat. Az RT és a mi Társasá­gunk is meghatározó kér­déskörnek tekintette a ter­vezett létesítménnyel és a kutatási munkákkal kap­csolatban, hogy a vonzás- körzetben lévő települé­sek lakóinak befogadó szándékot mutassanak, s ez a szándék hivatalosan is meg­erősítést nyerjen, dokumentálva legyen. Tudjuk és a mindennapi munka során a saját bőrünkön érezzük, hogy az atomerőművi hulladéktárolóhoz kapcsolódó kutatások, és a későbbi létesítési folyamat, társadalmilag igen érzé­keny téma. Ezért is élvezett el­sőbbséget, és kiemelt figyelmet a lakosság tájékoztatá­sa, és ebben a TETT immáron ötéves tevé­kenysége nagyon érté­kes hozzájárulás volt. Abban, hogy a kutatá­sok alapvétőéit támo­gató társadalmi kör­nyezetben folyhattak az elmúlt években, és folyhatnak napjainkban is, a TETT szerepe meghatározó jelen­tőségű. A TETT törekedett arra, hogy szakmai vonalról a legrangosabb együttműködési partnereket meg­találja, s jó kapcsolatot építsen ki velük. Ezért juttatta el a társulás a felkérését a Magyar Tudományos Akadémiához. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke segítő szándéka nyilvánult meg abban, hogy a magyar atomfizika nemzetközi­leg elismert személyiségeit, Marx György akadémikust, dr. Gadó Já­nost, az MTA Atommagkutató In­tézete igazgatóját, valamint dr. Nagy Bélát, az MTA Földtudomá­nyok Osztálya tudományos titká­rát kérte fel a TETT munkájának segítésére. Ők azóta is jelen van­nak a TETT életében, folyamato­san segítik a annak tevékenysé­gét. Mint látszik, a Társulás sokol­dalú kapcsolatok kialakítására tö­rekszik. Megteremti a tudomány­nak, a kutatásnak azokat a társa­dalmi feltételeket, amelyeknek eredményei a jövőt szolgálják. _______________________________(X) r í

Next

/
Thumbnails
Contents