Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-25 / 96. szám
TOLNA MEGYE 2 0 0 2 7. OLDAL iU 2002. Április 25., csütörtök K Ö L E S D A borvidék központja Európai borrégiók gyűlése Kölesben Kötesd fejlődésében a szőlő, a bor, és az ehhez kapcsolódó idegenforgalom lehet az egyik kitörési pont. Jól példázza ezt a felismerést, hogy a tolnai borvidéki borút kölesdi állomásai iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Kölesden minden természeti feltétel adott az „alap”, azaz a kiváló minőségű bor (fehér és vörös egyaránt) előállításához. Ez egyébként el is várható egy olyan településtől, amely a Tolnai Borvidék központjává vált. Itt, áz egykori Apponyi- kastélyban működő művelődési házban alakították ki a Borok Házát, ahol a borvidék hegyközségi tanácsa is működik, Steitz János, kölesdi hegybíró pedig a borvidék titkári teendőit látja el. Kölesd kiemelkedő borvidéki szerepét többek között jelezi, hogy a pünkösdi „nyitott pincék” országos bortúra már több alkalommal érintette a települést, idén pedig az európai borrégiók gyűlését rendezik a Tolnai Borvidék központjában. A nemrégiben létrejött borvidéki borúinak jelenleg három minősített állomása van Kölesden, a Borok Háza, a Steitz Pince és a Varga Pince, amely vendégfogadó helyek iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A borút állomások, illetve a borvidék és a hozzá tartozó települéA Borok Háza pincéje sek - köztük Kölesd - népszerűsítését szolgálja két új, igényes kiadvány is, a- melyek közül az egyik a Dél- Mezőföld és a Tolna-hegyhát „felfedezését” ajánlja, a másik pedig „A négyökrös szekér” útján vezeti végig térkép segítségével az olvasót.« Kistormás „visszatért” A Kölesddel történő újraegyesítésről döntöttek A Kölesddel lényegében ösz- szeépült, a rendszerváltás időszakában önálló Kistormás a jövőben ismét egy települést alkot majd Kölesddel. Kistormás honfoglalás kori település, nevét formás vezérről kapta. A török idők után Mária Terézia idején német telepesekkel népesítették be a falut. Az evangélikus, „igazi sváb” községnek 1900-ban még 1150 lakosa volt. A háború után két család kivételével a település teljes lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre a környező pusztákról, a Tisza környékéről és Felvidékről érkeztek lakosok. Kistormás az elmúlt században többször is tartozott a szomszédos Kölesdhez, így 1968-tól 1990- ig is. A rendszerváltás után a község az önállóságot választotta (Kölesddel közösen működött a körjegyzőség), ám az idén április elején megrendezett népszavazás keretében mindkét település polgárainak többsége az ismételt falu-újraegyesítésről döntött. Az 1777-ben épült, a kitelepítettek segítségével néhány éve felújított evangélikus templom ■ A népdalénekes Balogh Attiláról mondták: a kölesdi fiatalember a magyar népdalkincs ki- emelkedő ápolója. Már 10 évesen kitűnt gyönyörű hangjával. Tehetsége mellé szorgalom, a magyar népi kultúra tisztelete társul. Hat év alatt tíz országos népdaléneklési versenyről tért haza első helyezettként, arany fokozattal, vagy nívódíjjal. Ennek ellenére nem szeret dicsekedni, csak szerényen győzni. Jelenleg a szekszárdi Ady Endre Középiskola 11. osztályos diákja, jó tanuló és a foci is nagyon érdekli az éneklés mellett. Ilyen fiatalon talán még fel sem tudja mérni, milyen nemes ügyet szolgál. _______■ Ös szetartó foci Berényi István a kölesdi sportkör elnöke. , Foglalkozását tekintve a Kö- lesd-Kistormás Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója.- A sportkör egyetlen szakosztálya a futballistáké. A csapat a megye Ill-ban játszik, az anyagi lehetőségeknek megfelelően. A felnőtt gárda 3. a bajnpkságban, az ifjúsági csapat vezeti a tabellát. A hazai meccseket rendszeresen 150-200 fős közönség nézi meg. Évenfe két alkalommal, május 1-jén és augusztus 20-án kispályás futball tornát rendezünk, a falusi rendezvényekhez kapcsolódóan. Úgy gondolom, egyre kevesebb összetartó erő van a faluban, de ezek kö- zül az egyik a foci. ■ Konkrét célok, illúziók nélkül- Ha egy önkormányzati vezető nem elfogult a saját települése iránt, akkor azonnal fel kell állnia. Kölesd az elmúlt időszakban a lehetőségekhez képest sokat fejlődött - mondja Kocsis György, a település polgármestere. A NEPESSEG ALAKÚ LAS A 2000 1 1500 A faluvezető 1986. óta áll a község élén. Mint megjegyzi, kezdetben a közművel való ellátottság igen alacsony volt. A rendszerváltás előtti esztendőkben a legnagyobb fegyverténynek a művelődési ház felújítása számított. 1990. után sok minden történt, olykor látványosabban, olykor viszont csak tyúklépésekkel lehet előre lépni - hangsúlyozza a polgármester. - Kiépült a kábeltévé-hálózat, elkészült a tornacsarnok, megvalósítottuk a vezetékes földgázellátást is. Sok utcát sikerült szilárd burkolattal ellátni, ettől függetlenül maradtak még sáros útjaink. Megkezdtük az iskola és a konyha felújítását. Sikerült a kultúrára is költeni, hozzájárultunk a borvidék létrejöttéhez, a borút egyesület megalakulásához. Mindezt racionális döntésekkel tudták elérni, a hiányzó forrásokat pályázatok révén és Kocsis György Névjegy Kölesd polgármestere 48 éves. Végzettsége mezőgazdasági gépésztechnikus.Felesége Horváth Ilona, 46 éves, orvosasszisztens. Gyermekeik: György 24 éves, gépkocsi vezető, Ágnes 18 éves, tanuló. Kedvenc időtöltés: vadászat. Étel: vaddisznó pörkölt. Ital: bor. író: Stanislaw Lem. 1000 500 < co co co co co 2000 2001 2002 hitelfelvétellel pótolták, mivel bizonyos beruházásokat csak így lehetett megvalósí- tani. A fejlődés azonban nem csupán anyagi természetű volt. A két településből álló körjegyzőség Udvari községgel bővült. Ugyancsak három település közreműködésével iskola és óvodafenntartó társulást hoztak létre, ehhez kapcsolódóan hamarosan iskolabuszt fognak vásárolni.- Céljainkat pontosan megfogalmaztuk, csak a megvalósítás megy olykor nehézkesen - jegyzi meg a polgármester. - A vidékfejlesztési forrásokhoz körülményesen lehet hozzájutni, ezért minden településnek érdeke, hogy az állami vidékfejlesztési politika az alapnormatívák emelésében is megjelenjen. Tovább próbálkozunk a szennyvíz- rendszer kiépítésével Fontosnak tartjuk a faluszépítést, az út- és a járdaépítéseket, környezetünk otthonosabbá tételét. Hiú ábrándokat nem kergetünk. A 16 év alatt megjelent a munkanélküliség is a faluban, amit az önkormányzat saját maga nem tud kezelni. De bízom benne, hogy erre is lesz majd valamilyen megoldás. N Megmentik a hagyatékot A közéleti egyesület újabb vállalása A megalakulása óta rendkívül fontos feladatokat ellátó Kölesdi Közéleti Egyesület nemrégiben új munkába kezdett, felvállalta Baranyai László hagyatékának feldolgozását, az utókor számára történő megmentését. Az 1999-ben, széles helyi összefogással létrejött, Varga Sándor által vezetett szervezet végzi - társadalmi alapon - a közművelődési feladatok szervezését és a művelődési ház-borok háza-teleház működtetését, amelynek révén az önkormányzat válláról vesz le jelentős terheket. A közéleü egyesületnek fontos szerepe volt a művelődési ház épületének, környezetének megújításában, a teleház számítógépekkel és kiegészítőkkel történő felszerelésében. Az egyesület szervezi a népfőiskolát, a község hagyományos nagyrendezvényeit, a Szent István napi borünnepet és a szüreti napot is, emellett helyet és eszközt biztosítanak minden civil és intézményi kezdeményezésnek. A legújabb „vállalkozás” a legendás kölesdi művelődési ház igazgató, Baranyai László hagya- tékának megmentése az utókor számára. Több sikeres pályázat révén a mintegy 70 képzőművész munkásságát feldolgozó, kultúrtörténeti emléknek számító kép- és hanganyagot (13 ezer dia és 100 óra magnófelvétel) számítógépen dolgozzák fel, bemutatják az Interneten is és CD-re rögzítik. Az „eredményt” pünkösd környékén tervezik bemutatni az érdeklődőknek. ■ Az igazgatónő Az iskola igazgatója, Falkai Gyuláné a tantestület nevében köszönetét mond azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket nyolc éven keresztül a gondjaikra bízzák.- Sokan rájöttek már, hogy tudásban nem kap többet a gyermek városi iskolában sem, ráadásul az utazással töltött időt játékra, pihenésre fordíthatnák a máshol tanuló nebulók. A mi intézményünkben is vannak irodalmi, honismereti, számítástechnikai, sport- és zenei szakkörök, színházba, kirándulni, sportversenyekre is elvisszük a diákokat. Nevelés szempontjából pedig sokkal eredményesebbnek tartom a családias kis- iskolákat, amilyen a miénk is. ■ Az évfolyamfelelős A három éve elindított kölesdi népfőiskola évfolyamfelelőse Varga András, aki a helyi kábeltévé egyik műsorkészítője is.- Megragadott az uzdi népfőiskola hangulata, gondoltam, nálunk is meg lehetne próbálni. Egy népfőiskola legfontosabb küldetése, hogy a tanulás egy-életen át történjen, mindez eleven kapcsolatokon keresztül, lazán, „tételhúzás” nélkül. A népfőiskola emellett, mint afféle közösség, össze is tartja az embereket. A kölesdi foglalkozásokon nagyon sok előadót ismerhettünk meg, és kiala- j kult az a 15-20 fős hallgatói mag | is, amelynek tagjai rendszeresen I eljárnak a foglalkozásokra. ■ A nép tanítója Daranyai László J/ty 1975-től 1989-ben yíy f rtW r bekövetkezett halálá\ I iB ig tévéük“X* kenykedett Kölesden, mint a mű- Baranyai László portréja velődési ház igazgatója. A klasszikus értelemben vett néptanító volt. Nevéhez fűződik a „Látás- és ízlésnevelés, a mai magyar képzőművészet emberközelbe hozása” nevű program kidolgozása, amelynek lényege kiállítások rendezése révén az alkotók és műveik megismerése, tanulmányozása volt. Ennek szervezésére, illetve a kép és hanganyag gyűjtésére, rendszerezésére ún. látásbrigádot hozott létre. Baranyai László halálával óriási űrt hagyott maga után. ______■ I Ho nismeret- Ha egy településnek vannak lokálpatriótái, akkor a hagyományaiból sok mindent meg lehet ismerni mondja dr. Kiszler Gyuláné nyugdíjas pedagógus, a 25 éves jubüeumát nemrégiben ünneplő Kölesdi Felnőtt Honismereti Szakkör vezetője. Dr. Kiszler Gyuláné Somogy megyei származású, de néprajzzal már a főiskolán foglalkozott. Kölesdre költözésük után pedig sikerült megtalálnia azokat az embereket, akik az adatokat átadták- Amikor 1977-ben elkezdtük a szakkört, nem mindenki nézte ezt jó szemmel. De voltak, akik mellénk álltak és sokat segítettek. Szeretem az idős embereket, nagyon bölcsek tudnak lenni. Sajnos, ahogy egyre többen elköltöznek az örök hazába, egyre kevesebb adatközlőnk marad, ennek ellenére érdemes lenne tovább folytatni a gyűjtést. Törekedni kellene a még meg nem jelent pályamunkák kiadására könyv formájában. Amíg vannak érdeklődők, addig én is szívesen folytatom ezt a' munkát. ■ Legek A LEGIDŐSEBB lakos Szalai Józsefné sz. Tingecz Rozália 93 éves. A LEGNÉPESEBB család Micsinai Máriáé és Kocsándi Ferencé, mindkét famíliában hat gyermek nevelkedik. A LEGISMERTEBB Kölesdhez kötődő személy Petőfi Sándor, akinek több verse is - pl. A négyökrös szekér - a Kölesdhez tartozó Borjádon született. ■ A szép faluért Faluszépítés, virágok, fák, padok, sétányok. Mindez szerepel a Kölesd Jövőjéért Közalapítványban tevékenykedő helybéliek álmai között, ráadásul az álmok egy részét sikerült is megvalósítaniuk. A szervezet az önkormányzat támogatásából, pályázati forrásokból és vállalkozók, magánszemélyek különböző felajánlásaiból (tavaly például az adók 1 %-ából 105.478 Ft gyűlt össze) kíván minél „látványosabb” eredményeket elérni. Tavaly a központban számos virágágyást sikerült kialakítaniuk, amit idén is folytatnak, faültetéssel kiegészítve. Terveik között szerepel a művelődési ház előtti kert arculatának végleges kialakítása, a falu fa- hídja és az ivókutak korszerűsítése, új buszvárók telepítése, a játszótér felújítása. Utcanévtáblákat, padokat, szeméttárolókat helyeznének el a község egész területén, a Hidas-patak mentén pedig sétányt hoznának létre. Szép tervek, amelyekből kiderül, hogy a kuratórium elnökének, Kellényi Barbarának, és a többi tisztségviselőnek, Szabó Kálmánnénak, Steitz Jánosnénak, Diófásiné Kajdi Valériának, Rácz Bélánénak és Dávid Józsefnének lesz bőven munkája a következő időszakban. ■
