Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-24 / 95. szám
2002. Április 24., Szerda TOLNA MEGYE 2 0 0 2 D Ú Z S 7. OLDAL Együtt a bor és a művészet Folyamatosan fejlődik a Lehmann pincészet Lehmann György családi pincészete 1993 óta működik a Dúzs melletti Madarász-dűlőben. A terület a Tolnai borvidékhez tartozik.- Milyen fajtájú borok jellemzik a vidéket?- A tradicionális dúzsi olasz- rizling szinte teljesen eltűnt, tervünk egy nagyobb területen a szőlőfajta újratelepítése. Jelenleg a kékoportó és a merlot fajtákat termesztjük, az idén pedig cabernet és kékfrankos szőlő telepítését tervezzük. A szőlőterületünk teljes termését feldolgozzuk, palackozva és folyóborként is értékesítjük. A már említett újratelepítéseket pályázat segítségével kívánjuk megvalósítani.- Csak borkészítéssel foglalkoznak?- A pincészetünk része a borvidéki borút rendszernek, festői, mediterrán hangulatot árasztó táj közepén található, ahol nem csak bort kóstolni, hanem pihenni is ideális körülmények között lehet. A pincén és a borkóstolón kívül hamarosan elkészülünk a régi vincellérház felújításával, ahol szállóvendégeket is fogadhatunk.- A Lehmann pincészet nem ismeretlen a művészek előtt sem.- A tanyán nyaranta képzőművészeti tábor működik, az alkotók már létrehozták a Dúzsi Művésztelep alapítványt, amely most áll bejegyzés alatt. Az idén azt tervezik, hogy a tábor idején elkészült munkákból a faluban rendeznek kiállítást. Az idelátogató képzőművészek nagyon szeretik a csendes, nyugalmas, szép környezetet és a jelek szerint a vendéglátással is elégedettek. A szálláslehetőségek bővítése mellett a bortermelésünket is fokozzuk majd, ha erre igény támad. Ahol a bort lehet kóstolgatni Fészkén a dúzsi gólyapár Dúzs épülni, szépülni szeretne Dúzs település 1230-tól ismert. A török időkben lakott volt, a fölszabadító háborúk alatt néptelenedett el. A község újratelepítése az 1740-es években kezdődött, főként német ajkú lakosokkal. A bukovinai székelyek 1945-ben kezdtek betelepülni. A falu mindennapjairól és terveiről Ignácz István polgármesterrel beszélgettünk.- Mi jellemzi Dúzs népességét és a lakosság öszszetételét?- A faluban 310-en élnek jelenleg. A lakosság létszáma évek óta nagyjából változatlan és ezt mindenképpen eredményként kell értékelnünk manapság, amikor általában a folyamatos népességcsökkenés jellemzi a kis falvakat.Örvendetes az is, hogy sok nálunk a fiatal. Nyugdíjasaink százan vannak, az iskoláskorúak pedig nyolcva- nan. A lakosság összetétele vegyes, magyarok, Erdők és mezők A szépfekvésű falu déli határán nagyvadas jellegű erdő terül el, ahol szarvas, őz, dámvad és vaddisznó is nagy számban található. Gyógynövények és védett növények ugyancsak találhatók a környéken'. A mező- gazdasági művelésre alkalmas terület talaja nagyrészt homokos. Az itt termelt bor igen jó hírnévnek örvend. ezen belül székelyek, valamint svábok és romák élnek itt nálunk teljes egyetértésben. A lakosság főként katolikus vallású. Saját papunk nincs, Hőgyészről jár ki a hívekhez Szabó József esperes úr, aki nagy megbecsülésnek és köztiszteletnek örvend nálunk.- Milyen megélhetési források állnak az itt élők rendelkezésére?- A munkanélküliség - a regisztrált munkanélkülieket számba véve - 25 százalékos a településen. A dúzsiak közül néhányan Dombóváron, a vasútnál, néhányan Hőgyészen, találtak munkán és vannak egyéni vállalkozók is. A faluban a hivatal, a bolt és a kocsma teremt munkalehetőséget. Alkalmi munkát is lehet találni tavasztól őszig, de ez nem igazán elég a megélhetésre. Az elmondható, hogy a lakosság fele a létminimum alatt él, ezért is csodálatra méltó, hogyan tudnak talpon maradni a családok. Mégis sikerül valahogy, mert minálunk nem nagy divat segélyt kérni. Másrészt az is igaz, hogy a kocsmák ajtaja előtt sem állnak soha garmadával a kerékpárok.- Az alapfeladatok ellátását hogyan tudja biztosítani az önkormányzat?- Óvodába és iskolába Hőgyészre járnak a gyerekek. Egy darabig az iskola alsó tagozata még működött a faluban, de évtizedekkel ezelőtt megszűnt ez is. Orvos hetente egyszer jár ki hozzánk, dr. Prinz István a háziorvosunk- Mennyi pénzből gazdálkodnak?- A idei költségvetésünk 22 millió forint, ez az összeg nagyjából el is megy a kötelező feladatok ellátására, a kevés maradékot pedig megpróbáljuk a lehető legjobban okos beosztással a falu javára felhasználni.- Milyen kiépítettségű az infrastruktúra?- Az utak és a járdák teljes egészében szilárd burkolatúak, a gázvezeték kiépítettsége pedig 95 százalékos. A telefonhálózat kiépült, a vízhálózat szintén 100 százalékos.- Mik a település tervei a következő esztendőkre?- A legfőbb cél a szennyvízhálózat kiépítése lenne.. Ám ennek a magyberiuházásnak a megvalósítása komoly, szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik egy ilyen kistelepülésen. Nehezíti a dolgot az i&> hogy a mi esetünkben a társulási forma nem járható út. Biztató lehet, hogy hallottunk már egyedi megoldású települési szennyvízhálózatról egyes településeken, ezt a megoldás talán nálunk is alkalmazható lenne, reméljük ilyen módon sikerül megoldást találni. Az biztos, hogy megfelelő mértékű központi támogatás nélkül nem fog menni. Az idén tervbe vettük a közvilágítás korszerűsítését a faluban. Részletesen felmértük a lehetőségeket és arra jutottunk, hogy ezt saját erőből meg tudja oldani az önkormányzat. Szintén ebben az esztendőben sorra kerül a körjegyzőségi iroda külső tatarozása is, erre már meg is van a szükséges összeg, két millió forint. Ha ezután még marad pénzünk, akkor folytatjuk a már megkezdett munkálatokat, a csapadékvíz-elevezető árkok tisztítását és burkolását. A falunak nagy a vízgyűjtő területe, nagy eső, vagy tartósan csapadékos időjárás ez gondot okoz. Ha ezekkel a munkákkal elkészülünk, akkor az lesz a feladatunk, a tovább szépítsük, csinosítsuk és virágosítjuk a falut, mind az itt élők, mind az ide pihenni, vagy kirándulni érkezők tetszésére. A könyvtáros Sipos Mihályné tavaly óta a könyvtárosi teendőket látja el a faluban:- Tíz év szünet után kezdett újra működni a könyvtár Dúzson. Itt a községházán tartunk nyitva hetente két alkalommal. Ötven tagunk van, főként iskolások, de természetesen más korosztályok is látogatják a könyvtárat. Az állomány 1200 kötetből áll, melynek egy részét az önkormányzat segítségével szereztük be, másik részét a Móra kiadótól kaptuk ajándékba. A gyerekek nagyon szeretnek könyvtárba járni, indult egy országos olvasási program, amelyhez sokan csatlakoztak, s már több újabb jelentkezőnk is van. A vállalkozó Papp Gyula vállalkozó tavaly nyitott falatozót a főút mellett:- Nemrégiben települtünk Dúzsra és ez a vállalkozás látszott a leginkább megfelelőnek. Hajnali 5-től este 8-ig vagyunk nyitva folyamatosan, hétköznap és hétvégén is. A vendégeinknek szendvicset, lángost, hamburgert és frissen sülteket kínálunk. A büfében ketten dolgoznak, a feleségem és egy alkalmazott, jómagam pedig az ügyintézéssel, beszerzéssel foglalkozom. Eddig nincs okunk panaszra, a forgalom jól alakult, a vendég a legfontosabb és mindent megteszünk, hogy aki hozzánk betér, annak még véleüe- nül se legyen oka panaszra. A boltos Végváriné Illés Mariann a falu áfész- boltját vezeti:- Azt mondhatom, hogy valódi vegyeskereskedés a miénk, ahol reményeink szerint minden kapható, amire a mindennapokban szüksége lehet egy családnak, és azon igyekszünk, hogy megfelelően kielégíthessük a vásárlóink igényeit. Vidéken a boltban persze nem csak a vásárlásra kerítenek sort az emberek. Faluhelyen az üzlet egyfajta szellemi központ is, az emberek itt találkoznak egymással és persze szóba is elegyednek. Kitárgyalják a mindennapok eseményeit, az időjárást, s persze a falu és a világ dolgait is. Az asztalos Tiborcz László asztalos vállalkozó:- Egy éve pró- b á 1 k o z o m önálló vállal- k o z*ó k é n t megélni, egyelőre nem válogathatok, minden munkát el kell vállalni manapság, hogy talpon maradjon az ember. Szerencsére már kezd kialakulni a megrendelők köre, vannak visszajáró kuncsaftjaim. Nyílászárókat, bútorokat és minden mást is készítek egyedi megrendelésre, egy kisvállalkozónak az egyéni igényeket kell kielégítenie, hiszen ha azt készítené, amit á nagy cégek, nem sokáig maradhatna versenyben. A verseny kemény, a mi szakmánkban állandóan fejlődni, fejleszteni kell. Az igazgatónő Apáti Gyuláné nyugalmazott iskolaigazgató:- Dúzson születtem és kis kitérő után ide tértem vissza tanítani a háború után. A tanítóképzőt Dombóváron végeztem, utána a Bácskában tanítottam, onnan hívott haza Dúzsra a volt iskolaigazgatóm. Nyugdíjba 1973-ban mentem, most 85 évesen szerencsére még jó erőben, egészségben vagyok. Bizony, nem csak a kortársaim, hanem a valamikori tanítványaim is egyre fogynak. Még ' ma is vállalok korrepetálást a faluban, amiért pénzt sosem fogadok el. Azért teszem, hogy segítsek a gyerekeknek, akiket nagyon szeretek. Ezért lettem tanító. A címerpajzs kék és zöld színnel két részre oszlik. A zöld részt alul ívelés választja el ezüst színnel, amely a Kapos folyót szimbolizálja. A felirat is ezüst színű. A felső rész alapja kék, balról három sárga színű búzaszál, amely a mezőgazda- sági profilt jelképezi. A jobb felső oldalon a sárga színű nap az élet jelképe. A bal alsó részen egy barna őzgida látható, kettős okból: egyrészt a falu korábbi szimbóluma volt, másrészt utal a falu körüli vadászterületre. A jobb oldalon a szőlőtőke a bortermeléséről ismert falut jelképezi barna, zöld és bordó színnel. A dúzsi borverseny A falu nagy eseményei közé tartozik minden esztendőben a hagyományos borverseny, amelyre nem csak a faluból, hanem az egész környékről érkeznek érdeklődők, többek között Hőgyészről és Kurdról. A versenyt követő vacsora igazi családias hangulatú, vidám mulatság. Mint a polgármester elmondta, az idén április 27-én rendezik a borversenyt, s eddig 150-en jelezték részvételüket. A búcsú napja Dúzson a lakosság döntő többsége római katolikus vallású. A falu középkori temploma a községen kívül állt. A az új templom 1828-ban épült, klasszicista stílusban, a szószék barokk stílusú. A templom védőszentje Szent György. A búcsút György- napkor tartják a faluban. Aktív nyugdíjasok A faluban három esztendeje alakult meg a nyugdíjasklub, amelynek jelenleg több mint 20 állandó tagja van. A klubtagok rendszeresen tartanak találkozókat, programokat szerveznek maguknak, többek között kirándulásokat. Működésüket a helyi önkormányzat támogatja. Szociális gondozás közmunkában A faluban tavaly óta - közmunka keretében - rendszeres szociális gondozásban részesül 11 idős ember. Az egyszemélyes gondozószolgálat finanszírozását a pécsi regionális forrásközpont és a helyi önkormányzat közösen látja el, a központ 90, az önkormányzat 10 százalékát fedezi a költségeknek. Sipos Mihályné látogatja a rászoruló idős dúzsiakat, hogy segítsen mindennapjaik kényelmesebbé tételében. Feladatai közé tartozik a bevásárlás, gyógyszerek felíratása és kiváltása, takarítás, mosás, esetleg egy kis kerti munka. A legnagyobb örömet mégis az okozza, hogy valaki rájuk nyitja az ajtót, van kihez szólniuk, elmondani bánatukat, örömüket. Sipos Mihályné úgy fogalmazott: az ő legfontosabb feladata a „lelki karbantartás”. Akár a falu jelképének is lehetne e nevezni a gólyapárt, amely évről- évre ugyanott rak fészket és neveli fel fiókáit. A dúzsi gólyák hűségesen visszatérnek fészkelő-helyükre, hirdetve a tavaszt és a megújulást, az új nemzedék felnevelésével pedig biztosítva a jövőt. A falubeliek olykor eltűnődnek azon, vajon a gólyapár utódai hová térnek vissza tavaszonként, hol raknak fészket, mert a közelben nincsenek más gólyák. Abban azonban mindenképpen bíznak, hogy ez a pár még sokáig visszatér tavaszonként a dúzsi fészekbe.
