Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-23 / 94. szám
I 2002. Április 23., Kedd TOLNA MEGYE 2 0 0 2 FELSŐNÁNA 7. OLDAL Őrzik és ápolják a hagyományt Harmincéves az asszonykórus A székely hagyományok ápolására 1972-ben alakult meg a Felsőnánai Székely Asszonykórus. Az alapító tagok közül néhányan még ma is a csoport aktív tagjai. A hagyományőrző csoportok minden esetben a település kulturális és közösségi életének szervezői, mozgatórugói. Mint azt az együttes vezetője, Fábiánné Dávid Erzsébet elmondta, a kórus fennállása óta nem csak a faluközösség, hanem a megye, sőt, az ország kulturális életének színfoltja lett az asszonykórus, hiszen nem kisebb feladatot vállal magára, mint a bukovinai székely hagyományok megőrzését és ápolását. Ezt a nemes, de cseppet sem könnyű feladatot pedig a legnagyobb hitelességgel igyekeznek teljesíteni. Része ennek a hitelességnek többek között az is, hogy azon kevés csoportok egyike a felsőnánai, amelyek eredeti népviselettel rendelkeznek és a reper- oárjukban szereplő dalanyagukban is mindig ennek az eredetiségre törekedtek és törekednek a jövőben is. Eddigi eredményeik közül néhány: Röpülj Páva (1977), országos minősítő versenyek a 80-as években, Nívó-díj (1981), szövetkezeti kórusok országos találkozója (1982), országos kórustalálkozó, népdaléneklési verseny (1987). A 90-es években vendégszerepeit a csoport a megye és a környék kulturális rendezvényein, például a Duna Menti Folklórfesztiválon és a Székely Szövetség országos találkozóin. Részt vettek az országos népzenei találkozón 1998-ban, 1999-ben pedig a lengyelországi Bukovina Fesztiválon. Rendezőtársi szerepet vállaltak a 2000-ben Zombán megrendezett székely világtalálkozón. Az együttes jelenleg 15 fővel működik, a tagok között egyaránt megtalálható minden korosztály, az idős, a középkorú és a tizenéves is. Jövőbeni terveik között szerepel a hagyományőrző munka folytatása és megtartása mellett az együttes tevékenységi körének kiszélesítése, valamint a tagok létszámának bővítés és lehetőség szerint minél több fiatal bevonása a hagyományőrzés nemes tevékenységébe. Á népdalkincs gyűjtése, feltárása és megőrzése mellett szeretnék más területeken is a székely népi hagyományokat felkutatni, feltárni és feldolgozni az utókor számára. Az együttes fenntartásában a helyi önkormányzat és termelőszövetkezet nyújt segítséget Felsőnánán. Délelőtt a nánai oviban Felsőnána, a megye közepe A továbbfejlődés lehetőségeit keresik Felsőnána a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is élénk emberi tevékenység színhelye volt. Egy 1271-ben kelt levél plébániát és vásártartási jogot is említ a településsel kapcsolatban. A falu a török hódoltság idején elpusztult. A 18. században az újratelepítés során a visszatért helyi őslakosokhoz szerb, horvát és sváb telepesek csatlakoztak, majd 1945-ben székelyek és felvidékiek érkeztek Felsőnánára. Vaszari Dezső polgármester- Hogyan alakul a lakosság lélekszáma és milyen lehetőségük van a családoknak a megélhetésre?- Felsőnánán jelenleg 733-an élnek, ebből a munkaképes korú lakosság száma 406 fő. A lakosságot magyarok, köztük székelyek és felvidékiek, valamint svábok alkotják, akik teljes egyetértésben élnek a faluban. Á lakosság túlnyomó többsége katolikus vallású, a szolgálatot ellátni Flopp Ferenc plébános jár ki Diósberényből. Meg kell említenem az igen szép evangélikus templomot, amely idén 212 éves. A faluban a legnagyobb foglalkoztató a termelőszövetkezet, amely mintegy 100 főnek ad munkát, vállalkozás 17 van a faluban. Ezek között vannak mezőgazdasági vállalkozások, most kezdenek kialakulni a családi gazdaságok. Rajtuk kívül a hivatal és néhány üzlet teremt munkaalkalmat.- Az alapellátást hogyan oldják meg?- Nagy büszkeségünk, hogy sikerült megtartani a faluban az óvodát és az általános iskolát. Óvodásunk 35 van, a nyolc évfolyamos általános iskolába pedig 89 diák jár. Mindezt társulási formában tudtuk megteremteni, a partnerünk Zomba. Az óvoda és az iskola fenntartása a felsőnánai önkormányzat feladata, a szakmai rész pedig Zombáé. Orvosi rendelőt is fenntartunk, a háziorvos dr. Fülöp József. A hétvégi orvosi ügyeletet szintén társulási formában tartjuk fenn Hőgyész központtal, a társulás tagjai rajtunk kívül Kéty és Murga.- Mi jellemzi az infrastruktúrát?- Az idén nekifoghatunk a közvilágítás korszerűsítésének, már kész a szerződés a község és a DÉDÁSZ között. Folytatjuk tovább a járdaépítéseket és felújításokat is. A faluban hét utca van, A település gazdái: Vaszari Dezső polgármester, dr. Szulimán Zsuzsanna körjegyző. Képviselők: Biró Ferenc, ifj. Biró Gáspámé, Dávid József, Erős András, Fábián József, Fábiánné Dávid Erzsébet, Hettich Imréné. A körjegyzőségi iroda dolgozói: Pinczehelyi Ferencné főelőadó, Illés Albertné főelőadó és Biró Ferencné hivatalsegéd. Kajdacson született 1947-ben, végzettsége erdész- vadász-kertész technikus. A polgármesteri teendőket 1994. mind- ÉL JB óta látja el. Nős, két egyik j/tm gyermeke és két r e n - unokája van. delkezik szilárd burkolattal. A gázvezeték kiépült, a telefonhálózat szintén, és megoldott a szemétszállítás is. Ami égető gondunk, az a szennyvíz. Ezt is társulási formában szeretnénk megoldani, Kéttyel és Zombával, mint partnertelepülésekkel. Nagyon bízunk benne, hogy a közeljövőben sikeres lesz a pályázatunk.- Mire a legbüszkébbek az elmúlt évek eredményei közül?- Járdafelújításra pályázat útján és saját erőt igénybe véve 2,5 millió forintot tudtunk fordítani. Új kútja lett a falunak, amelyhez szintén pályázat útján szereztünk 10 millió forintot, s most végre jó vizünk van. Az iskola villamoshálózatát is korszerűsítettük, ehhez 1 millió forintot nyertünk pályázaton. Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodása kielégítő, hitelre nem szorulunk, minden alkalmat megragadunk a pályázatokra, s ehhez, mint a fentiek mutatják, általában a társulási formát vesszük igénybe.- Mik a terveik a jövőre nézve?- Nyolc településsel együtt - Felsőnána, Zomba, Kéty, Murga, Harc, Medina, Szedres és Tengelic - alkotunk kistérséget, a társulásnak én vagyok az elnöke. Már elkészült a környezetvédelmi programunk és most készül a turisztikai programunk is. Megpróbáljuk a térséget úgy összefogni, hogy még több lehetőségünk legyen a fejlődésre. Ami kellene, az nagyon sok pénz, de remélhetőleg megtaláljuk majd a lehetőségeket. Visszatérve Felsőnánához, mint már említettem, a szennyvízhálózat kiépítése a legfőbb feladatunk a jövőben, emellett pedig szeretnénk forrást találni a faluárok időszerűvé vált karbantartására. Bízom abban, hogy sikerrel járunk, s nem csak megtartani tudjuk az eddigi eredményeket, hanem lehetőségünk lesz a továbbfejlődésre is. * A jövő záloga Fábiánné Dávid Erzsébet óvodavezető:- Két cső-* porttal működik az óvoda, 35 ovisunk van, akikre 3 óvónő és 2 dajka felügyel. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy van óvodánk, ez jelenti a jövőt, a zsibongást, ez élteti a falut. Nagyon jó hangulat, családias légkör jellemzi a mi óvodánkat, hiszen azoknak a gyerekei járnak már ide, akik valamikor a mi óvodásaink voltak. Sok a közös programunk a családokkal, a kirándulásokon együtt főzünk, játszunk, a szülői estéken a közös játék, szórakozás mellett arra is lehetőségünk van, hogy megbeszéljük a problémákat és megosszuk a tapasztalatokat. ■ Cél a versenyképesség Fábián József iskolaigazgató:- A napokban üzemeltük be azt a hét új számítógépet, amelyet informatikai pályázaton nyertünk 4,1 millió forintos értékben. Volt már számítógépes tantermünk, de most még korszerűbbé vált. Az iskolánk fő profilja a számítástechnika oktatása, úgy gondolom, a legfontosabb feladata egy kistelepülés iskolájának az, hogy versenyképes maradjon. Ezért igyekszünk mindent megtenni, teljes a szaktanári ellátottságunk, főfoglalkozásban 9 pedagógus dolgozik és 3 óraadó. A diákjaink mindannyian továbbtanulnak, felerészben • gimnáziumban és szakközépiskolában folytatják, a többiek pedig szakmát tanulnak. ■ A falu boltosa Pesti Györgyné kereskedő:-Felsőnánán 1990-ben kezdtünk dolgozni, öt éve egymagám viszem a vegyeskereskedést. Igyekszünk a legjobb, legszélesebb választékot megteremteni a helybéli vásárlóinknak, természetesen a lehetőségekhez mérten. Naponta megyünk friss áruért, ami bizony sokszor fárasztó, de nagyon szeretem a munkámat, másképpen ezt nem is lehetne csinálni. Szeretek ebben a faluban dolgozni, kedvelem az itteni embereket és úgy tapasztalom, ők is engem. Nem csak a boltot és a kocsmát visszük, működtetünk gázcseretelepet is és felvásárlással is foglalkozunk. ■ A gazdálkodó Nemesvári László mező- gazdasági vállalkozó:- Családi vál- lalkozásban dolgozunk, fő profilunk a növénytermesztés. Kétszázhatvan hektárnyi területet művelünk, a földek 11 településen vannak elszórva Diósberénytől Bonyhádig, úgyhogy már a megközelítésük sem kis feladatot jelent. Többféle terménnyel is próbálkoztam, jelenleg főképpen búzát és kukoricát termesztünk. A munkagépeink már megvannak, tároló és szárító kellene, de ezt nem lesz egyszerű dolog elérni. Ez a munka nem nevezhető könnyűnek és sokszor bizonytalan az eredmény is, de aki erre adja a fejét, az nem tudja abba- hagyni, ezt szereti, ezt csinálja. ■ A körjegyző Dr. Szulimán Zsuzsanna körjegyző:- A hivatali munkában a leginkább a szociális ügyek, ezzel együtt a gyermekvédelmi feladatok megnövekedése a jellemző az utóbbi években. A számuk úgy szaporodott, ahogy növekedett a munkanélküliség és a létbizonytalanság a településen. A faluban 1985 óta dolgozom, úgy tapasztaltam, tisztességes, becsületes emberek élnek itt. Büszke vagyok rá, hogy elfogadtak és bizalommal fordulnak hozzám. Felsőnána nem „problémás” település, jó itt dolgozni és a körjegyzőségi hivatalban igyekszünk kiszolgálni a hozzánk fordulókat a legjobb tudásunk szerint. ■ Felsőnána címere Elfogadás előtt a tervezet Nána korábbi, 1820-as pecsétnyomóján szőlő található, amely egyben a nagy termést, a bőséget is szimbolizálta. így ezen szimbólumot a címerben is fel kívánják tüntetni, a múltat jelképezve. A címer kettes osztató, alsó része zöld, a Tolna-Somogyi Hegyhátat is jelenti a domboldalakkal. A zöld mezőben található búza a mezőgazdaságból élőket jelzi, a szőlőt a régi pecsétnyomóból adoptálták, mindkettő arany színű. A felső arany színű mezőben az immár közel két évtizede a településen rendezett találkozó emblémája látható: Tolna megye térképe békegalambbal, fekete, fehér sugarakkal. Ezen helyezkedik el Juhos László szobrászművész alkotása Tolna megye geometriai középpontján. A címer felett egy aranyszínű korona, amely utal a település korábbi nevére: Királynánára. Ezt egy arany színű palást övezi. A település-felirat díszes, úgynevezett fecskefarkú arany színű szalagra került fekete, jól olvasható betűkkel. ■ A falu nevei A honfoglalás után a terület a Szák nemzetség kezére került. A török hódoltság után Nána település a mai Ónána területén volt, akkoriban Királynánának hívták. A mindenéből kifosztott őslakosság valószínűleg a lerombolt otthona helyett alapított új falut a mai Felsőnána területén. ■ Nyugdíjasprogramok A nyugdíjasok érdekszövetsége két esztendővel ezelőtt alakult meg Felsőnánán. Thurn Jánosné, az érdekszövetség elnöke elmondta, a taglétszámuk változó, de általában 70 fő körül mozog. Minden hónapban akad valamilyen program, kirándulás, gyógyfürdő, vagy éppen színházlátogatás. A társaság önfenntartó, a tagok díjat fizetnek. Ebből finanszírozzák a programokat, igyekeznek optimális módon megoldani az utazási költségeket. Céljuk az ország minél több nevezetes vidékének felkeresése, májusban például Hévízre és Keszthelyre utaznak. ■ Középpontban Felsőnána közismert nevezetessége, hogy a falu határában található Tolna megye geometriai középpontja. Minden szeptemberben Béketúra kertében itt találkoznak a környező települések lakói. Az idén 19. alkalommal rendezik meg a falunak ezt a legjelentő- » sebb ünnepségét, a hagyományokat követve szeptember végén, vagy október elején. Az érdeklődőket színes programok várják, különféle versenyek, például lövészet és fogathatjás, volt már tűzoltó- és íjászati bemutató is. Igazi családias hangulat jellemzi ezeket a megyeközépi találkozókat, s nem utolsó sorban az összefogás és az együvé tartozás érzése. ■ A falu jövőjét azok a gyerekek biztosítják, akik ma még óvodába járnak
