Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-22 / 93. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 ALSÓNÁNA 2002. Április 22., hétfő A pékmester Hosszú évtizedeken át Vincsá- kovics István kenyerét ették Alsónánán. De eljöttek érte Mórágyról, Apátiból, Szekszárd- ról, Decsről is. A nyolcvannégy éves pékmester ma is fürge, gyors észjárású.- Ez az egész családnak szóló munka volt. Feleségemmel együtt sokáig kézzel dagasztottuk a tésztát, fával fűtöttük a vályog kemencét. Az volt az igazán jó kenyér. A hajnal három óra mindig talpon talált minket. Ha úgy adódott, a szórakozást is abba kellett hagyni, a tészta nem maradhatott magára. A kenyeret minden napra meg kellett sütni. Most is megvan a kemencénk, de már nem használjuk, mi is a boltban vesszük a mindennapit. Vincsákovics István és felesége Csontos Ilona ~ ■ A kézműves Puskásné Má- linger Zsuzsanna öt éve él a faluban. Népi játék és kismesterség szakoktatói tanfolyamra jár, melynek első részét, a népi játszóház vezetői kurzust már sikeresen befejezte. Most csuhé, szalma és gyékényfonást tanul. Tudását kamatoztatva kézműves szakkört szervezett a faluban.- Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan elfoglaltságokat adjunk a településen, amelyeknek közösségformáló ereje van. Úgy gondolom ez az egyelőre még kis csoportosulás erre alkalmas lehet. Olyan rendszeresen megvalósuló játszóházat szeretnék, amely folyamatosan, nyáron is megadná az ismeretszerzés, az alkotás örömét gyerekeknek, fel- nőtteknek egyaránt. __ ■ Az edző Az Alsónánai Sport Egyesület labdarúgó szakosztályának felnőtt és ifjúsági csapata a megyei bajnokság 3. osztályában játszik. Edzőjük Hadnagy Attila, 1978 óta irányítja az együtteseket. Maga is labdarúgóként kezdte.- Nálunk az egész család sportol, egy meccsre hatan megyünk ki. A mérkőzések, az utazás megszervezése sok munkával jár. Ebben segítségemre van a feleségem, de a rokonság más tagjai is részt vesznek benne. Az egyesület fő támogatója az ön- kormányzat. A felnőtt csapat tagjai nagyrészt falubeliek, az ifiknél már több a környékbeli településekről átjáró fiatal. A jó hangulat, az összetartás érdekében meccsek után legtöbbször leülünk egy jóízű beszélgetésre, s minden évben megszervezzük a majálist. ■ Alsónána keresett lakóhely A gyönyörű fekvésű Alsónánáról nehezen dönti el a néprajz iránt kicsit is érdeklődő ember, hogy a Völgységben vagy a Sárközben jár- e. Ha Szekszárd felől közelíti meg valaki, az utóbbi, ha Bonyhád felől az előbbi tájegységhez köti e földrajzában, kultúrájában, gazdaságában is különleges települést. A falu polgármestere, Czifra Ferenc 1998-ban kapott bizalmat a választópolgároktól, s ennek igyekszik megfelelni.- Úgy gondolom, hogy valamennyiünknek, akik ezen a kis településen élünk, öröm, hogy Alsónána keresett lakóhely lett. Pillanatok alatt el lehet adni az ingatlanokat és a lakótelkeket. Ez, a szép fekvés mellett infrastruktúránk kiépítettségének is köszönhető. Messze földön híres egészséges vezetékes ivóvizünk és levegőnk van. Az itt élők kényelmét gáz-, telefon-, kábeltévé-rendszer szolgálja. Szervezés alatt áll a szennyvízcsatornahálózat kiépítése. Tudom, hogy a fejlődés üteme sohasem elég gyors az itt élőknek, de a módszeresen felépített településfejlesztést mindennél előrébbvalónak tartom. Látható például, hogy a szennyvízelvezetés megoldása felfordulással jár, így felesleges lenne a még felújításra váró utak rendbetétele a csatornázás előtt. Szépen, sorba véve a megoldandó feladatokat, hosszabb idő alatt ugyan, de kevesebb bosszúsággal és takarékosabban jutunk előre. Az alsónánaiak igyekvő emberek, sok közöttük a szakmunkás. A rendszerváltás előtt számosán az építőiparban, mezőgazdaságban, hús- és vasiparban alkalmazottként dolgoztak, s mivel bejárók voltak, elsőkként veszítették el munkahelyüket. Ezután ház körüli gazdaságokat, vállalkozásokat hoztak létre, külföldre mentek dolgozni. Bármilyen munkát elvállalnak, valamennyien megélnek. Mivel községünk mindössze nyolcszáz lelkes, sok területen a közeli településekkel - Bátaszékkel, Várdombbal, Sárpilissel, SzekV Alsónánai evangélikus templom szárddal - oldjuk meg feladatainkat: az orvosi ellátást, a csecsemőgondozást, az iskola fenntartását, az ifjúságvédelmet. Sárpilissel körjegyzőségi szerződésünk van. Régen ez a vidék szőlőtermeléséről volt nevezetes, ezért néhány évvel ezelőtt a szüreti hagyományokat elevenítettük fel, amelyek egyre népszerűbbek. Ez a falunappá vált rendezvény annál is inkább illik községünkhöz, mert sok, Németországba telepített alsónánai vásárolt régi pincét gyönyörű Pincehegyünkön. Ezeket 21. századi igények szerint felújították, s nyaralóként, pihenőhelyként használják. Partnertelepülési kapcsolatunk van Lisengerichttel, ahonnan segítséget kapunk iskolánk, óvodánk működtetéséhez. Szintén jó kapcsolatunk alakult ki az erdélyi Szotyorral. Szüreti napunkra ezekről a településekről mindig sok vendég érkezik. Terveink között szerepel, hogy pincesorunkkal bekapcsolódunk a falusi turizmusba. Szép környezetünk, lakosságunk szorgalma és vendég- szeretete reméljük sok érdeklődőt vonz majd. ■ A tárgyi örökség őrzője Romvári Jakab Alsónánán született 1925-ben. Itt nőtt fel, innen utazott harmincöt évig napopta egyetlen munkahelyére. Nyugdíjas éveiben sem unatkozik. Megírta Az alsónánai németek élete és szokásai című monográfiáját, elkészült egy kisregényének és a Bölcsességek című gyűjteményének kézirata. A hűséges falukutató mindent tud Alsónána történetéről, s arról a népcsoportról, amelyhez tartozik, amely meghatározó volt a 18. Az alsónánai varroda A varroda több mint négy éve működik. Vezetője Cári Gábor. A varroda létrehozásakor öt embernek tudtak kereseti lehetőséget biztosítani. A műhely folyamatos fejlesztéseknek és a megrendeléseknek köszönhetően ma húsz embert foglalkoztatnak, akik nagyrészt helybeliek, néhányan a környező településekről járnak Alsónánára dolgozni. Németországi exportra fürdőruhákat készítenek a mecsekná- dasdi B-Modell Kft-vel együttműködve. A szigorú nyugat-európai minőségi követelményeknek eleget tudnak tenni, így a közeljövőben további bővítést és létszám- fejlesztést terveznek. ______ ■ sz ázad közepétől a második világháború végéig a település mai arcának kialakulásában.- A község története 1092-ben, Kesztölc településsel kezdődik, de ezt a nevet 1565 után már nem említik a krónikák, akkor már Nánaként jelent meg az összeírásokban. A török után behúzódó szerbek önként hagyták el a falut, az első német telepesek valószínű 1751- ben érkeztek A Pincehegy Panzió Bogdán Károly és családja a vendéglátásban vállalkozik. A falusi turizmust igyekszenek meghonosítani a községben. Úgy tartják, ehhez adott a szép környezet, a régi pincesor, s a Németországból hazatérő alsónánaiak érdeklődése is egyre nagyobb. Szálláslehetőséget, igényesen kialakított körülményeket tudnak biztosítani a Pincehegyen lévő panziójukban egyéni szálló- vendégeknek, iskolai és alkalmi csoportoknak. Elképzeléseik szerint még 2002-ben újabb lakrészekkel bővítik panziójukat. Melegkonyha létrehozását tervezik, hogy még magasabb színvonalon tudják kiszolgálni a hozzájuk betérőket. ■ Alsónánára. 1946-ban a falu csaknem minden lakója német származású volt. Ennek a lakosságnak a 98 százalékát a második világháború után Gelnhausen és Hanau városok környékére telepítették át. Monográfiámban az ő itteni életüket és szokásaikat igyekeztem megörökíteni. Leírtam mivel foglalkoztak az emberek, hogyan oldották meg önellátó létüket, milyen volt az egészségügy, milyen babonáknak éltek a faluban. Sorra vettem a gyerekek játékait, a családi ünnepeket, az oktatást, a kultúrát. Külön fejezetet szenteltem a közerkölcsnek, amelynek igen szigorú szabályai érvényesültek a településen, szinte nagyobb erővel^ hatottak, mint a törvények. írásom 1946-ig ad képet az alsónánai németek életéről. A könyv elkészült, kiadóra vár. Romvári Jakab nemcsak a szellemi örökségét őrzi, menti az utókor számára. Présházában berendezett néprajzi gyűjteménye ide- genforgalmi látványosság. ■ A Keresztes-Gép Kft. Keresztes László tizenegy éve vállalkozó. Alsónánán nőtt fel, itt tanult, majd a palán- ki Csapó Dániel Szakközép- iskolában érettségizett. Néhány évvel ezelőtt lovakkal foglalkozott, arról nyergeit át a föld- és bányamunkákra. Jelenleg 10 főt foglalkoztat, akik nagyrészt alsónánaiak és várdombiak. Gumikerekes árokásóval, homokrakodókkal, forgórakodókkal és lánctalpasokkal dolgoznak, főként útépítéseken. Keresztes László vállalkozóként a sportegyesületet, az óvodát, az iskolát is segíti. Kilenc évvel ezelőtt újraalapította a vadásztársaságot, melynek azóta elnöke. ■ Szőlőprés az 1850-es évekből Értékközvetítő iskola Az Alsónánai Általános Iskola a várdombival társulva működik. Ez közös intézményfenntartást, közös pedagógiai programot jelent. Az településen elsőtől negyedik osztályig tanítják a gyerekeket, felső tagozatba a várdombi iskolába járnak. Kollárné Kuris Piroska értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai programjuk eredményének tartja, hogy innen kikerülve tanulóik bármely más iskolában megállják a helyüket.- Ezzel a programunkkal tizenhat éve dolgozunk. Kis létszámú csoportokban foglalkozunk a gyerekeinkkel. Teljesen egyénre szabott oktatást, nevelést tudunk megvalósítani. Ez lehetőséget ad a tehetséggondozásra, de figyelni tudunk a tanulásban akadályozott diákjainkra is. Úgy tartjuk, hogy minden gyerek valamiben tehetséges, arra törekszünk, hogy valamennyinek sikerélménye legyen. Ehhez minden tárgyi és személyi feltételünk adott. Pedagógusaink jól képzett szakemberek. Szépen szerepelnek tanulóink a különböző megmérettetéseken. A megyei nyelvész versenyen például 2001-ben egyik tanulónk, Gurmai Márk első helyezést ért el, 2002-ben egy második és egy harmadik helyezést sikerült elérnünk. A Weöres Sándor színjátszó verseny országos gáláján csoportunk arany minősítést kapott. Német nemzeüségi nyelvet, informatikát tanítunk. Minden tanulónk külön számítógéphez ülhet. A falunak nincs olyan ünnepe, ahol ne jelennénk meg. Bemutatókat tartunk, kiállításokat rendezünk. Úgy gondolom, kis diákjaink semmiben sem szenvednek hátrányt, minden lehetőségük megvan a jó ala- pok elsajátítására. __ ■ Sz ép környezetben Óvodások a fából készült új vonaton A két csoporttal működő óvoda gazdálkodási és munkáltatói feladatait a várdombi intézmény vezetője látja el. Pécsi Ildikó, alsónánai óvodavezető szakmailag irányítja a munkát.- Német nemzetiségi intézményként funkcionálunk, ami azért fontos, mert tőlünk kikerülve az iskolában építhetnek a gyerekek itt szerzett tudására. Ebben a nevelésben segítséget kapunk a partnervárosunktól, Linsenge- richttől, az Alsónánáról kitelepítet- tektől. Évente többször meglátogatják óvodánkat, ajándékokkal kedveskednek a gyerekeknek és anyagilag is sokat segítenek. A falu kedvező fekvése lehetővé teszi, hogy óvodásaink tiszta levegőjű, esztétikus környezetben végezzék mindennapi tevékenységüket. Ehhez hozzájárul, hogy az utóbbi időben a szülői összefogásnak és az önkormányzat támogatásának köszönhetően új arculatot adhattunk udvarunknak, természetes anyagokból készült játékokkal szerelhettük fel. Több város közelsége révén évente többször színházlátogatásra van léhetőségünk. Fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolata legyen intézményünknek a családokkal és az iskolával. ■ Horváth Árpád- né, Margit néni 1993 óta áll a nyugdíjas klub élén. Minden hétfőn összejövünk, s mindig akad bőven programunk. Mindenre nyitottak vagyunk, ami a faluban történik. Saját rendezvényeink is vannak: anyák napja, farsangi bál, karácsonyi ünnepség, névnapok. A szűreA Házépítők 2000. Kft. A családi vállalkozás vezetője Sztanko- vics Sándor. Alsónánán született egy kicsi házban, amelynek helyén most gyönyörű otthonuk áll. Vállalkozását két fiára építve alakította ki, akik a tanulás mellett részt vesznek a kft. napi munkájában is. Egyikük informatikusnak készül, másikuk nyelvtudásával kereskedelmi szakmában szeretne boldogulni. A korlátolt felelősségű társaság csarnokok, medencék, támfalak építését vállalja, akár az alapozástól a kulcs átadásig. Dóka típusú zsalurendszerrel dolgoznak, amely Dél-Magyaror- szágon egyedülálló. Építkezéseiken elsősorban alsónánaiakat foglalkoztatnak. ■ Az MWK-Multiplan Kft A vállalkozás bejelentett székhelye Alsónána, telephelye a közeli Bátaszéken van. Ügyvezetője Kollár László, aki tizenhét éve él a településen. A kft. tevékenységi körébe tartozik víz- szigetelő fóliák értékesítése, víz- szigetelések kivitelezése lapos tetőn és mélyépítésben. Az import fóliákat Magyarországon kizárólagosan ők forgalmazzák. E mellett külföldről behozott alapanyagból granulátumot gyártanak. A vállalkozás rugalmassága révén a kisebb vásárlókat is kiszolgálja. Forgalmuk évről évre növekszik, 2002-ben 300 millió forint elérését tervezik. Néhány alsónánai lakosnak munkát biztosítanak. ■ i f 4 A klub, amely közösség ti nap elmaradhatatlan szervezői és lebonyolítói vagyunk. Rendszeresen kirándulunk. Énekkart is alakítottunk, s fellépünk a falu határain túl is. A működéshez szükséges körülményeket igyekeztünk magunk megteremteni. Az önkormányzattól megkaptuk a mozi helyiséget, ezt saját pénzünkön berendeztük, bevezettettük a gázt. A rezsi költségeket az ön- kormányzat állja, s ez nagy seglt- ség klubunk számára. ■
