Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

12. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA 2002. Április 19., Péntek Alternatív szülés, baba-mamás szobák Korszerű körülmények a szülészet-nőgyógyászati osztályon Tavaly ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját a Tolna Megyei Önkor­mányzat Balassa János Kórháza. Az évforduló alkalmából lapunkban be­mutatjuk az egészségügyi intézményt, annak részlegeit - ezúttal a szülé­szet-nőgyógyászati osztályt dr. Nagy József osztályvezető főorvos segítsé­gével az ott folyó gyógyító munkát, korszerű eljárásokat- A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa Já­nos Kórházának 60 ágyas szülészet-nő­gyógyászati osztálya Tolna megye egész te­rületéről és a megyén kívülről érkező bete­geket fogadja, ami jellemző a járóbeteg-ellá­tásra is. Az osztály négy részre tagolódik: nőgyógyászati, terhes-patológiai, gyermek­ágyi és újszülött osztályra. A nőgyógyászati részlegen mindenféle kórházi kezelést és műtétet igénylő beavatkozást el tudunk vé­gezni. Évente 4700-4800 beteg fordul meg az osztályon, akikkel 15 orvos (az osztályveze­tő főorvossal együtt] és 31 fős ápolósze­mélyzet, élükön Kocsis Józsefné főnővérrel foglalkozik - kezdte dr. Nagy József főorvos az osztály bemutatását.- Minden beteget fogadnak?- A progresszív betegellátás elvét figye­lembe véve nőgyógyászati betegeket csak el­vétve küldünk klinikákra. A pécsi onkoradi- ológián történik a daganatos betegek műtét előtti és utáni besugárzása, a műtétet már mi végezzük. A szülészeti betegek közül a 26- 34 hét közötti, idő előtti burokrepedést AZ OSZTÁLY FORGALMI ADATAI 2001-BEH: Felvett betegek száma: 3674 Szülészeti halálozás: 0 Nőgyógyászati halálozás: 1 Ápolási napok száma: 13.495 Átlagos ápolási idő: 3,7 nap szenvedők kerülnek a pécsi klinika intenzív centrumába, hogy a koraszülött túlélési esé­lyeit növelhessük.- Főorvos úr, Önnek az első és máig egyet­len munkahelye a szekszárdi megyei kórház szülészet-nőgyógyászati osztálya. Az itt eltöl­tött több mint három évtized alatt milyen változásokat tapasztalt?- A 70-es évek második felétől az orvostu­dományban alapvető változások mentek végbe, technikai forradalom vette kezdetét, ami a szülészeti-nőgyógyászati osztályt sem hagyta érintetlenül. Az első ultrahang ké­szülékünket 1977-ben kaptuk meg, ezzel mintegy kitárult előttünk a méhen belüli praenatalis diagnosztika széles lehetősége, igen sok új informá­ció birtokába jutot­tunk a magzatot ille­tően már jóval a szü­lés előtt. Az évszáza­dokon át használt sztetoszkóp kiszorult a szülészeti gyakor­latból, felváltotta a doppler elven műkö­dő, szívfrekvenciát és fájástevékenységet párhuzamosan és fo­lyamatosan regisztrá­ló cardiotokograph. ' - Ennek a techni­kai robbanásnak a ré­sze a nőgyógyászat te­rületén az endosz- kópia bevezetése. A szülészet-nőgyógy­ászati osztályon mi­kor kezdték ezt hasz­nálni?- Már a 70-es évek elejétől használtunk - igaz, meglehető­sen ritkán - az osztályon laparoszkópot, egy NDK gyárt­mányú, igen gyenge fényerejű optikát, amely csak diagnoszti­kus tevékenységre volt alkalmas. A 90-es évek első felében vezet­tük be ezt a modern módszert először csak meddővé tételre és gyakori diagnosztikus beavatko­zásként, majd a 90-es évek máso­dik felétől egyre szélesebb opera­tív tevékenységre. Az alapokat a Pécsi Női Klinikán tanultuk, majd az ausztriai Hallein-ben Rutelstorfer professzor úrnál és dr. Bánsági Gábornál fejlesztettük folyamatosan ismereteinket. Ba­ráti kapcsolatban állunk az oszt­rák laparoszkópos társaság elnö­kével és munkatársával, akik több alkalommal operáltak nálunk és jár­tunk mi is náluk.- Ha jól tudom, a szekszárdi szülé­szeti-nőgyógyászati osztályon az or­szágban az elsők között végeztek laparoszkóppal méheltávolítást.- így van, 1999-ben volt az osztá­lyunkon az első ilyen műtét, ami ma már rutin műtétnek számít. Természe­tesen az osztály mai tevékenysége jó­val szerteágazóbb, mint pár évvel ez előtt volt, nagy műtéti forgalmat bonyolí­tunk le. Megnőtt a laparoszkópos műtétek száma, ezek előnye, hogy minimális, kis műtéti beavatkozással járnak, elmarad a hasfal felvágása, gyorsabb a gyógyulás. Sok az egynapos sebészeti beavatkozás,is, ami­nek eredményeképpen az osztályon az ápo­lási idő 3,7 napra csökkent. Az orvosi státu­sok száma változó, általában igazodik a fel­adatokhoz.- Van-e a szekszárdi kórház szülészeti osz­tályán baby-room, azaz baba-mamás szoba?- Van, gyermekágyas részlegünkön a ki­lencvenes évek elején 2 kórteremből úgyne­vezett babás kórtermet alakítottunk ki, ahol az anyukák együtt lehetnek az újszülöttek­Dr. Nagy József Névjegy: Dr. Nagy József (55 éves) szü­lész-nőgyógyász, osztályvezető főorvos Szekszárdon született. Az általá­nos iskolát a Kálvin téri iskolában, illetve a Babits Mihály iskolában, a középiskolát a Garay János Gimnáziumban végezte. Mint mondja, nagyon jó tanárai voltak, máig szeretettel emlékezik Antal Ilonka nénire és Létay Menyhért tanár úrra, valamint dr. Pataki Kálmánnéra. Diplomát Pécsett, az Orvostudományi Egyetemen szerzett 1971-ben. Szülészet-nőgyógyászat szakvizsgát 1976-ban tett Budapesten, a II. számú női klinikán. Első munkahelye pár hónapig a bonyhádi kórház volt, 1972- tői dolgozik a szekszárdi megyei kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán. 1987-90-ig a kórház igazgatóhelyettese volt. 1996-tól a szülészeti-nőgyógyászati osztály osztály- vezető főorvosa. Szekszárdon lakik. Két lánya van, az egyik tanárnő, a kisebbik most készül általános iskolába. A főorvos hobbija a természetjárás. Reich Anita ápolónő tisztába teszi az újszülöttet kel, amennyiben igénylik. Ezt 1996-ban még 3 kórterem átalakítása követte. Egy hónapja adtuk át az alternatív szülőszobát is, ahol le­hetőségük van a szülő nőknek arra, hogy megválasszák azt a testhelyzetet, ami szá­mukra a vajúdás ideje alatt a legkényelme­sebb. Itt a vajúdás történhet vízben, ülve, áll­va, bordásfalnál vagy akár labdán ülve.-Mi a helyzet a szakrendelésekkel?- Specializálódnak a szakrendeléseink, számuk folyamatosan nő. Az elmúlt év őszé­től osztályunk adrológiai, gyermek-nő­gyógyászati és inkontinencia (vizelési gon­dokkal foglalkozó) szakrendelővel bővült. Itt szeretném megemlíteni, hogy az osz­tály épületét folyamatos átalakítjuk, felújít­juk, amit a ház természetes elöregedése, va­lamint a kor követelménye tesz szükségessé. Az osztály földszintjén, felújított helyen mű­ködik a nőgyógyászati szakrendelés, a Csa­lád és Nővédelmi Tanácsadó és az onkológi­ai gondozó. Az épületen belül van a szülé­szeti szakrendelés, a terhes-tanácsadás, a klimax ambulancia, incontinentia rendelés, mindez az épületen belül. Folyamatban van az osztály blokkjai­nak felújítása, valamint elöregedő műszere­ink cseréje. Mivel a szülészet­nőgyógyászati osztály forgalma a kórház forgalmának mintegy 20 százaléka, nem mindegy, hogy milyen a környezet, milyen képet alakít ki az ide érkező az egészségügyről.- Mik a további terveik?- Szeretnénk az osztály mű­szerezettségét tovább javítani, tervezzük a régebbi műszerek tervszerű pótlását, cseréjét. To­vábbra is ösztönözzük az orvo­sok továbbképzését, tudomá­nyos kongresszusokon való részvételüket. De legnagyobb feladatunk a szülészet-nőgyógy­ászati osztály orvos gárdájának fiatalítása, hogy a jövő nemze­dék születésénél is bábáskodjon majd az elődök munkáját hozzá­értően, lelkiismeretesen folytató szülészkar. F. KOVÁTS ÉVA Rendelések, ambulanciák A szekszárdi megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osz­tályán szakrendelések, am­bulanciák is működnek. Az alábbiakban megadjuk ezek rendelési idejét és az ott dol­gozó orvosok neveit. Meddőségi ambulancia Rendelési idő: 8-9 óra hétfő, kedd: dr. Bakó Béla szerda, csütörtök: dr. Kiss József Inkontinencia ambulancia Rendelési idő: 9-10 óra hétfő: dr. Faludi Péter kedd: dr. Kőszegi László szerda: dr. Vida Béla csütörtök: dr. Imre József péntek: dr. Nagy József Gyermeknőgyógyászat Rendelési idő: 10-11 óra munkanapokon dr. Benkó András Menopauza rendelés Rendelési idő: 11-14 óra hétfő: dr. Kőszegi László kedd: dr. Quispe Juan csütörtök: dr. Kun Attila szerda-péntek: dr. Vida Béla Nőgyógyászati rendelés Rendelési idő: 8-11 óra (bejelentkezés 74/501- 540-es telefonon) 11-14 óra (bejelentkezés a 74/ 501-675-ös telefonon) Orvosok A szülészet-nőgyógyászati osztályon 15 orvos dolgozik. Dr. Nagy József osztályvezető fő­orvos, dr. Faludi Péter osztályve­zető-helyettes főorvos. Részlegvezető főorvosok: dr. Bakó Béla, dr. Kőszegi László, dr. Imre József. Főorvosok: dr. Né­meth Vadász Ferenc, dr. Tirjer Ferenc, dr. Kiss József, dr. Kun Attila, dr. Quispe Juan Rodolfó. Adjunktusok: dr. Benkó András, dr. Pánczél Tamás, dr. Vida Béla, dr. Varga József. Rezidens: dr. Szokodi Róbert. ■ Kismamaklub Túl a kismama klubon és a szülésen - a Paczolay család hazaindul A szülészet-nőgyógyászat orvo­sai a védőnőkkel szorosan együttműködve szülés előkészítő tanfolyamokat tartanak az évek óta működő kismama klubban a Rákszűrés A nőgyógyászati osztályon rég­óta van nőgyógyászati és emlő rákszűrés, amit a kormány Nem­zeti Egészségmegőrző Programja is felkarolt. Nőgyógyászati rák­szűrést nem csak az onkológu­sok végeznek, hanem minden szülész-nőgyógyász szakorvos is. A nemi életet élő nőknél éven­te szinte kötelezően végeznek rákszűrést, mert méhnyak rák szinte minden életkorban előfor­dulhat. A szűrés azért fontos, mert az időben felfedezett méh­nyak rák 100 százalékos hatás­fokkal gyógyítható. A 40 év feletti nők nőgyógy­ászati vizsgálata során az osztály orvosai beutalót adnak mam­mográfiás szűrésre, illetve elő- jegyzési időpontot kérnek. ■ Az oldal a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának támogatásával készült. Oldalszerkesztő: F. Kováts Éva, a fotókat Gottvald Károly készítette. TOLNA MEGYEI ONKORMANYZAT KÓRHÁZA A szekszárdi szülészet története Az 1801-ben Ferencz Ispotály néven épült szekszárdi kór­ház már alapítását követően foglalkozott szülészettel és bá­baképzéssel. Bizonyítja e tényt az 1832-ben kinevezett dr. Tormay Károly gya­korlati jelentőségű, Szekszárdon írt munkája a Bábászati kalauz „mely 1846-ban jelent meg német és magyar nyelven. Ez a könyv el­sősorban a falusi bábák munkájá­hoz szolgált „zsinórmértékül ”. A bábák működésével kapcso­latban Tolna vármegyében létez­tek már korábban is intézkedések: - a mezővárosok és népesebb helységek kötelesek voltak tanult, okleveles bábákat fogadni, és ren­desen, évenként fizetni őket, a la­kosok számától függően 100-200 Ft-os tiszteletdíjjal,- a bábák és férjeik minden hadi, megye- és helységközadók- tól mentesek,- a nem okleveles bábák ren­des évi fizetése az 1000 lélekszám feletti helységben 50, az ennél ki­sebb lakosú falvakban munkálko­dóké pedig 30 forint. Ezért a pén­zért a bábák tartoztak a szegény sorsúakat ingyen szolgálni, míg a tehetősebbektől minden gyermek születése után 1 forintot és egy darab kenyeret kérhettek.- ha ezen kedvezmények el­lenére szolgálatukat megtagad­ták, erkölcstelen magatartást ta­núsítottak és továbbképzésüket mellőzve hivatalukra érdemtelen­né váltak, a megyei főorvos tiszt­ségüktől megfoszthatta őket. 1896-ban bábaképző iskola és egy hozzá szükséges szülé­szeti osztály nyílt dr. Tanárky Ár­pád vezetésével. 1905-ig 82 bá­banövendék végzett és kapott az egész országra érvényes első rangú oklevelet, a szekszárdi kórház a bábaképzés és tovább­képzés egyik dunántúli központ­ja is volt. 1921-ben dr. Őrffy La­jos került a bábaképző és a sebé­szettől különvált szülészeti-nő­gyógyászati osztály élére. A nagy világgazdasági válság után 1932. júniusában a vallás és közoktatá­si minisztérium takarékossági okokra hivatkozva váratlanul be­szüntette a szekszárdi bábakép­ző intézetet és annak vezetőjét, dr. Őrffy Lajost hasonló beosz­tásban Szombathelyre helyezte át. 1933-ban a pécsi egyetem ma­gántanárát, dr. Tóth Sándort ne­vezte ki a főispán az ekkor már 67 felnőtt és 30 csecsemőággyal rendelkező szülészeti-nőgyógy­ászati osztály élére, aki 1945-től 49-ig a kórházigazgatói teendő­ket is ellátta. Halála után 1957- ig dr. Páli Kálmán docens vezette az osztályt, az ágyszámot 86-ról 94-re emelték, a szülészeti forga­lom emelkedett. Őt dr. Hargitai Ferenc, a Pécsi Női Klinika tanársegéde követte, az osztályt 103 ágyasra növelték, emelkedett az orvosi és szülész­női állások száma is. A Hargitai főorvos távozását követő évben megbízott osztályvezetők irányí­tották a munkát egymást váltva, dr. Bodnár János, dr. Puskás Ernő a budapesti II. Számú Női Klini­káról, azután dr. Sápszky Vilmos és dr. Bakó Béla, a szekszárdi szü­lészet orvosai. 1962. június 14-én rendkívüli esemény történt az osztály életé­ben, leégett az épület tetőszerke­zete. A betegeket a kórház kul­túrtermében és az óvodában he­lyezték el, majd az eredetileg a műszaknak szánt barakkban ka­pott az osztály „ideiglenesen” 3 évre helyet. Ilyen körülmények között vette át az osztály vezeté­sét dr. Váczy László 1963-ban. A mostoha körülmények ellenére az osztály feladatát maradéktala­nul ellátta. Az új osztályt 1965. áprilisában adták át, a 103 ágyas szülészet-nőgyógyászat beindu­lása szinte korszakalkotó válto­zás volt. A hetvenes évek máso­dik felében emelkedett az ágy­szám 103-ról 153-ra. A bőrgyógy­ászati osztály helyén alakították ki az 50 ágyas terhespatológiai részleget. 1979. december 31-én dr. Váczy László nyugállományba vonulásával egyéves átmeneti idő következett. Mivel a megürese­dett állásra jelentkező nem volt, dr. Fang Márton főorvost bízta meg a főigazgató az osztály veze­tésével, majd dr. Vereczkei Gábor került szintén megbízottként az osztály élére. Fél év itt tartózko­dás után megpályázta a közben ismét kiírt osztályvezetői állást, és elnyerte, így 1981-től ismét ki­nevezett osztályvezetője lett a szülészetnek. 1985-ben Vereczkei főorvos visszament előző munka­helyére, s az osztály vezetésében dr. Panka József váltotta fel a Pé­csi Női Klinikáról, aki 1995-ben történt nyugdíjazásáig vezette az osztályt. Utódja dr. Nagy József lett, aki 1996. óta irányítja az osz­tály munkáját. (46672) várandós kismamáknak és férje­iknek. A klubban a leendő szülők ismereteket szerezhetnek a szü­lésről, vajúdásról és sok más egyéb témáról.______________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents